Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-18 / 229. szám
2 r A Páris vidékén folyó nagyarányú német-francia ütközetek részleteit még mindig nem ismerjük és egyelőre csak annyit lehet kivenni a szűkszavú jelentésekből, hogy a szünet nélkül dúló, csaták a németek javára alakulnak. Mentől inkább valószínűvé válik a németek végleges győzelme, annál inkább elfajulnak és végzetesen szomorúvá lesznek Parisnak és egész Franciaországnak belső állapotai. Belgiumról és Angliáról lényegesebb híradás ma nem érkezett. Följegyzésre méltó a Wolff-ügynökségnek az a jelentése, amely hírül adja, hogy az angol-francia és orosz kormányokkal megegyezés lét étesült a hadifogoly-listák kicserélésérti vonatkozólag. Jó hadjárat hirei. A németek és franciász nagy csatája. (Berlin, szeptember, 17. —• Föladták éjjel 12 óra 20 perckor.) A nagy főhadiszállásról hivatalosan jelentik 16-án este. A nyugati harcszíntéren tegnap óta a helyzet változatlan. A harcvonal egyes pontjain a franciák támadásait 15-éről 16-ára virradó éjjel és 16-án visszavertük. A németek egynémely ellentámadása eredményes volt. — Stein tábornok, főhadiszállásparancsnok. (Berlin, szeptember 17.) A nagyvezérkar szeptember 16-áról jelenti: A Marne menti csatavonal mindinkább nő terjedelemben.A németek s az egyesült francia és angolok közti küzdelem mind erőteljesebbé és szívósabbá válik. Általában tegnap óta a helyzet változatlan. A német csapatoknak sikerült a francia csapatok támadásait, amelyeket egyes helyeken megkíséreltek, a szeptember 15. és 16-ika közti éjjelen, valamint 16-án eredményesen visszaverni. Az éjjeli támadás, amelyet a franciák kedd éjszaka megkíséreltek, rendkívül nagy veszteségekkel járt a franciákra nézve, anélkül, hogy a legkisebb eredményt érték volna el. A németek viszont szerdai támadásaikkal számottevő eredményeket értek el és sok hadianyagot zsákmányoltak.A nagy csata végső eldöntése két nap előtt aligha várható, Idris közüől győznek a németek. (Rotterdam, szeptember 17.) Párisból és Bordeauxból jelentik. A francia lapok már, távolról sem, olyan vérmesek, mint eddig, sőt ellenkezőleg, akárhány bevallja, hogy Páris körül rosszul áll a francia sereg. A legpesszimisztikusabb a „Liberté", amely már arról beszél, hogy el kell készülni a legrosszabbra, (Berlin, szeptember 17.) Genfből táviratozzák" a" „Skakalanzeiger"-nek. Párisi jelentések bevallják, hogy a német ostromló sereg hely-,zete Páris körül a lehető legkedvezőbb. (Genf, szeptember 17.) Tegnap délig Páris ostromáról olyan hírek jöttek, hogy a német sereg lépésről-lépésre tért hódit. Német lapok a nyugati harctérről. (Berlin, szeptember 17.) A nyugati hadszíntéren tapasztalható helyzetről a „Lokalanzeiger", nyilván illetékes helyről származó, következő közlést teszi közzé: Biztosan állíthatjuk, hogy a nyugati hadszíntér egyetlen helyén sem győztek a franciák vagy az angolok. Az összes ezzel ellenkező híresztelések, amelyeket az eddigi hazugsági rendszer föntartása céljából nagy mennyiségben kürtölnek világgá, hamisak. Nagyrangú katonáink, akiknek higgadt és szerény önkritikáját e hetekben valamennyien a leghálásabban megtanulták tisztelni, föltétlen reménnyel vannak eltelve a végleges győzelem iránt. A „Berliner Tagblatt" utal a berni „Bund" egy közleményére. Ez a lap ugyanis a trónörökös seregének Verdun előtt való szerepléséről a következőket írja: Féltjük a franciákat, mert attól tartunk, hogy Verdun körül van zárva és a hadműveletek láncolatából ki van kapcsolva. A franciáknak tehát Epináltól Toulon át Verdunig nyúló eddig megrendíthetetlen szárnyuk baloldalt elvesztette támasztékpontját. Ezzel az a 140 kilométer hosszú arcvonal nincs még fölemésztve, de az észak felőli déli irányban érvényesülő nyomás most már a Maas-vonalban is beállott. Azután a „Bund" cikkének szerzője azt ajánlja a Vogézhadseregnek, hogy tartson ki rendületlenül és élénk aggodalmát nyilvánítja arra nézve, hogy a Maashoz közelálló haderők déli irányban fognak előnyomulni és a Vogez-hadsereget a Dél-Franciaországba való visszavonulás elől elzárhatnák. Erre nézve, úgymond a „Berliner Tagblatt", nem akarunk közelebbről nyilatkozni, hanem csak arra emlékeztetünk, hogy a verduni erődöket immár délről támadják, de azt hisszük, hogy a francia hadsereg főparancsnokságát is éppenséggel ugyanezek az aggodalmak töltik el. Francia dicséret Kluck tábornokról. (Róma, szeptember 17.) A mai lapok párisi táviratokat közölnek, amely szerint a franciák ,elsmerte, hogy Kluck majdnem körülzárt hadserege az Oise vidékén oly ügyesen és oly hihetetlen gyorsasággal vitte keresztül mozdulatait, hogy Provins-t elérve, az összes francia haditerveket halomra döntötte. Kluck serege a véres veszteségek dacára folytatja útját. A francia hadikritikusok nagyban méltatják Kluck ügyességét és azt vélik, hogy Kluck a párisiakat megfélemlítve, egy hadtestet akart Páris elől elvonni és hogy igazi célja az volt, hogy ezt a hadtestet körülzárja és megsemmisítse. Caillaux megsebesült? (Bukarest, szeptember 17.) A konstantinápolyi „Ikdam" írja: Caillaux volt francia pénzügyminiszter a Páris előtti csaták egyikében megsebesült,Caillaux felesége tudvalevően agyonlőtte Calmert-ot, a „Figaro" szerkesztőjét. A párisi törvényszék csak néhány héttel ezelőtt mentette föl az asszonyt. —( A szerk.) A német léghajók sikere. (Berlin, szeptember 16. — Wolff-ügynökség.) A német hadsereg szolgálatában álló léghajók beváltották azokat a reményeket, amelyeket fűztek hozzájuk. Az elkerülhetetlen sérülések, amelyek a léghajókat e veszélyes útjukon érhetik, egy esetben sem vezettek valamelyik léghajó elvesztéséhez. Egy léghajó sem eselt az ellenség kezébe, Kezishant sebasítltszállító vonat. (Páris, szeptember 17.— Érkezett Berlinen át.) Amidőn Sarry-sur-Marne-ban egy sebesültek szállítására berendezett közúti vasúti kocsi áthaladt egy hídon, amelyet légbe akartak robbantani, a vonal több kocsija a folyóba suhant. A sebesültek nagy részét sikerült megmenteni. E részletek hiányzanak. * A német hadikizlcsün, (Berlin, szeptember 17.) A jegyzések a német hadikölcsönre impozáns méretűek. Egészen bizonyos, hogy sok milliárdot fognak jegyezni, holott a jegyzésre kitett összeg mindössze egy milliárd márka. 71 német kancellár a gyárosokhoz. (Berlin, szeptember 17.) A német-amerikai gazdasági szövetség állandó választmánya, amelyben a német birodalom legnagyobb gyáriparosai vannak képviselve, a birodalmi kancellárhoz táviratot intézett, hogy Németország ne tegye le a fegyvert addig, amíg ellenségei nincsenek teljesen leverve, mert csak ily módon lehet biztosítani a kötendő béke tartósságát. Bethmann Hollweg birodalmi kancellár így válaszolt a táviratra: — A kitartó nemzeti akarat, amely a németamerikai gazdasági szövetségnek hozzám intézett fölhívásában is megnyilvánul, biztos záloga a német birodalom jövendő fényes sorsának. Csak ezen az úton felelhet meg magasztos feladatának a nagyrahivatott német nép, amely ebből a háborúból törhetetlenül egységesen és ha lehet, az eddiginél még szilárdabban fog kikerülni. Nagy harcok a németek és a franciák között. — Vezérkari és lójelentések a harctér eseményeiről. NÉI»S£AVA 1914 szeptember 17. Fraisciasrszágjál!ap®fi©8c« Csüggedt hadsereg, csüggedt nép . .. (Róma, szeptember 17.) A „Tribuná"-nak táviratozzák Párisból. A menetelő francia hadtestek teljesen ki vannak merülve, roppant szenvednek a forróságtól és a nagy út fáradalmaitól. Sem dal, sem katonazene nem hallatszik a menetelő csapatok között. Hogyha egy ezred valahol pihenőt tart, a katonák a szó szoros értelmében lerogynak és elnyomja őket az álom. Senki sem gondol arra, hogy enni és inni kellene. Az idézett lap egy munkatársa azt kérdezte egy menetelő ezred több tisztjétől, hogy mióta van úton a csapat? — Három napja — felelt az egyik tiszt és hozzátette: — Tulajdonképen mire való ez az egész dolog, hiszen mi biztosan tudjuk, hogy ismét vereséget szenvedünk. Párisban csüggedt a nép, nincs többé nyoma optimizmusnak és nyíltan beszélik, hogy szemfényvesztés a francia hadvezetőségnek az a jelentése, hogy, Kluck" tábornok serege visszavonult. Hadiállapot Bordeauxban. (Bécs, szeptember 17. — A „Neue Freue Presse" tudósítása.) Egy amerikai újságíró érdekes részleteket közöl arról, hogy minő a helyzet Bordeauxban. Különösen föltűnő, írja —, hogy a kormány egyes tagjainak hivatali helyiségei rendkívül erős őrizet alatt állanak. A városháza, a prefektúra s a különböző iskolák előtt, egyszóval mindama helyeken, ahol valamely minisztérium székel, több század katonaság áll, gépfegyverekkel is fölszerelve. Az ezen épületekhez vezető utcákon civilemberek csak akkor közlekedhetnek, ha külön igazolványuk van. Bordeauxban most kétszer annyian laknak, mint a rendes időben. A szélrózsa minden irányából idetörekszik mindenki, akinek a kormányhoz csak valamiféle köze van. Az „őslakók" természetesen fantasztikus árakat kérnek egy-egy lakásért. Azt lehetne hinni, hogy maga a bordeauxi munkásság is áldja a hajléktalan kormányt és hasznot húz a mások bajából, azonban már az itteni munkásság is tiltakozott és lázongott. Nem hiába állanak az utcákon a gépfegyverek és a hozzájuk tartozó katonák. Amikor Poincaré bevonult a városba s beszédet intézett a néphez, csak azoknak volt szabad a beszédet hallgatniok, természetesen katonai fedezet alatt, akiknek abszolút megbízhatóságáról a rendőrség előbb meggyőződést szerzett. Delcassét egy feléje hajított kő a nyakán megsebesítette. Az emberek most azt találgatják, várjon ezt a merényletet Párisból való elutazásakor vagy Bordeauxba való bevonulása alkalmával követték-e el ellene. Mindenesetre nemcsak személyes biztosságának megóvása végett őrzi most a szobát. Kissé komikus hatást keltett az a körülmény, hogy a bevonulási ünnepséget csak öt nappal az elnök és a minisztérium megérkezése után rendezték. Amikor már öt napja bujkáltak Bordeauxban, még mindig bíztak a „nagy coup"-ban, a németek fölött való döntő győzelemben és abban, hogy a kormánygépezetet ilykor titokban visszahelyezhetik Párisba. Amikor azonban hire jött, hogy a németek már Compiégne mellettállnak, hogy Reimset föl kellett adni s az oroszoknak Berlinen való átmasírozása megakad