Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-26 / 237. szám
4 ban éjfélig, is ott tartják őket és vasárnap is robotoltatják. A megfeszített munka mellett keresetük heti 4—5 korona. A munka sürgőssége semmiképen sem teszi indokolttá ezt a szörnyű kizsákmányolást, különösen akkor nem, amikor a fővárosban ezerszámra vannak munkanélküliek. Amilyen silány a leánygyermekek keresete, olyan gyatra a felnőtt munkásnők bére is. A felnőtt munkásnők heti 90—95 és 100 órai munkaidő mellett nem képesek többet keresni 18—20 koronánál. Ennél magasabb kereset ritkaságszámba megy. Ugyanezek a munkásnők normális időkben napi 9 óra munka mellett heti 16—18 koronát kerestek, a háborús időkre való tekintettel azonban Sandiczék ennyire leszorították a béreket, ami egyszerűen tűrhetetlen és rideg spekulációjukat igazolja. A munkásnők akkordban végzik a munkát. Az akkordmunka természetében rejlik az intenzitás, így képzelhető, micsoda munka folyik ebben a gyárban. Megállapítást nyert, hogy Sandiczék gyárában az akkordbérek 40—45 százalékkal alacsonyabbak, mint a többi hasonló cikkeket gyártó cégeknél. Az akkordbéreket az egész vonalon redukálták. A bérleszorítás ellen több német és magyar miniszter nyilatkozott már. A nyilatkozatok után cselekvést várunk. Nem lehet ott bérleszorítást tűrni, ahol fokozottabb munkateljeítményt igényelnek. A silány keresetből a kiadott erőt pótolni nem lehet, ilyen munka mellett a munkások megbetegszenek és kidőlnek. Kimerült és agyonhajszolt személyzettel nem lehet tisztességes és szolid munkát végezni, a selejtes hadiáruszállítás pedig egyenlő a hazaárulással. A csatamezőkön harcoló testvéreink helyzetét nem lehet egyes gyárosok kapzsiságáért súlyosabbá és veszélyesebbé tenni. A dobozgyárakban most munka sehol nincsen, így munkaerő van bőven és a sürgős hadfelszerelési munkák könnyedén elvégezhetők. Nem engedhető meg, hogy egyes gyárosok ilyen hajmeresztő kizsákmányolással dolgozzanak, amikor az üzemek mind szünetelnek és a munkások és munkásnők ezrei munka nélkül csatangolnak. Fenti állapotokra sürgősen fölhívjuk a honvédelmi miniszter úr figyelmét, reméljük, hogy ezeket sürgősen orvosolni fogja. Ez alá a cím alá tartozik a következő is : Az Üteg utca 21. szám alatt van Müller Ármin tömegcikk-áru gyára. Békés időben szabadalmazott sörösdugaszokat és talpfakapcsokat gyárt. A háborús idő beköszöntével azonban konzervláda vasalást is vállalt. A munkások és munkáltató között a bér- és jogviszonyt kölcsönös szerződés biztosítja. Békés időben is volt egyszer-kétszer nézeteltérés munkáltató és munkás között, de ezt mindig békésen intézték el. Jött azonban a háború s ezzel egyidejűleg föltámadt Müller úrban is a hajcsárvirtus. Míg azelőtt — a szerződés tartama alatt — a munkásnőkkel emberhez méltóan beszélt, a háború óta a régebbi természet tört ki belőle és bizony sokszor reprodukálhatatlan kifejezéssel illeti a munkásnőket. Teszi pedig ezt azért, mert tudja, hogy most sztrájkba lépni nem lehet s igy a munkásnak nincs módja az ő szerződésszegései és durvaságai ellen védekezni. Müller úr még egy új dolgot is produkált. Történt ugyanis, hogy egy összekoccanás és többrendbeli — részben kölcsönös — sértegetés után egy pár munkásfiú eltávozott a cégtől. Müller úr látta, hogy a többiek nem valami örvendetes dolognak tartják az ilyen elintézést, tehát tárgyalásra hívta meg a szerződést garantáló szervezetet. A tárgyalás következménye az volt, hogy az eltávozott munkásnők, kettő kivételével, visszamentek a gyárba. Igen ám, de Müller úr a tárgyalás alatt olyan ígéretet tett, amit nem akart megtartani. Hogy tehát az ígéret betartásától valahogy megszabaduljon, fogta magát és följelentette a munkásnőket azért, hogy sztrájkba akarták vinni a többi munkásnőt. Müller úrnak ezzel kettős célja volt. Először megijeszteni a munkásokat, másodszor az ijedelem hatása alatt elbocsátani a régi munkásokat, hogy a szerződést ne kelljen betartani, esetleg a lejáratkor megújítani. A munkásnők ugyan nem ijednek meg ettől a provokációtól és végig fogják verekedni ezt a harcot, amelyet a gyáros úr fölidézett. . Mindenesetre fölhívjuk azonban az illetékes NÉPSZAVA 1914 szeptember 26. körök figyelmét arra, hogy a mai nehéz viszonyokat ne engedjék hasonló eljárással súlyosbítani, mert ez mindent, csak megelégedést nem szül. Az állam nem azért fizeti meg busásan a részére szállított munkát, hogy a szállítók az amúgy is nyomorgó munkásokat még ráadásul bánásmódjukkal, üldözésükkel elkeserítsék. 71 kutya az egészségügy szolgálatában* * A sebesültek felkutatása. A kutya, amely a legrégibb idők óta százféle módon szolgálja az embert, most résztvesz a bábomban is, hogy természetadta képességeivel ott is hasznossá tegye magát. Németországban a hadsereg egészségügyi csapatai a Vöröskereszten, a beteghordozókon és a betegápolókon kívül az egészségügyi kutyák vezetői is bevonulnak a háborúba. Ezek a vezetők önkéntesek, akiket azonban mint aktív egészségügyi katonákat uniformissal, zsolddal és élelmezéssel látnak el és a tábori csapatokhoz osztanak be. A vezetőknek katonai vizsgálat alapján katonai szolgálatra alkalmasaknak, vagyis menetelőképesnek kell lenniök és jól látó- és haláló képességgel bírniük. Egyébként a legkülönbözőbb korban levők közül és a legkülönfélébb foglalkozásból kerülnek ki. Németországban az egészségügyi kutyák kiképzésével elsősorban az oldenburgi „Deutscher Verein für Sanitätskunde" kezdett foglalkozni és kieszközölte, hogy a kiképzett kutyákat tábori szolgálatra alkalmazzák. A hadügyminisztérium készségesen fogadta el a közreműködésüket. A vezetők kiképzése és a kutyák idomítása természetszerűen nagy türelmet és kitartást követel. A már rendőrkutyának kitanított állatokat természetesen sokkal könnyebben lehet idomítani, mint az egészen frisseket, bár részben eredeti szolgálatukkal ellenkező feladatokat kell teljesíteniök. Az egészségügyi kutyának a feladata a háborúban, hogy a csatatéren fölkutassa a sebesülteket. A tapasztalat ugyanis azt tanítja, hogy a sebesültek előszeretettel rejtőznek bozótba és szakadékokba, sziklák és falak mögé kúsznak, ahol éjszaka még fényszórókkal sem tudnak rájuk találni. Itt kezdődik az egészségügyi kutyák szaglóképességének a szerepe és a mentés munkája. A kutyánál az a feladata, hogy a sebesültet, fölkutassa és mindaddig ugassa, amíg a vezetője segítségre készen meg nem jelenik és a sebesültszállítókat oda nem rendeli. Természetes, hogy a kutyának a lehető legnagyobb kímélettel kell bánnia a sebesülttel. Nem szabad megijesztenie, körülszaglásznia vagy pláne megharapnia. A rendőrkutyák némelyike kezdetben túlságosan erélyes ebben a foglalkozásban. Ez olyan rossz tulajdonság, amelyről a legnagyobb kitartással és ha kell, szigorúsággal szoktatják le. Naponta beható gyakorlatokat végeztetnek velük, néha-néha éjszaka is, hogy céljuknak megfelelően előkészüljenek. A gyakorlatokat ennek a célnak megfelelő területeken és tanítókkal végzik. A tanfolyamra vezetett kutyák közül sokat nem használhatnak, bár a fölvételi vizsgát sikerrel tették le. Némelyikük a lövéstől fél, nem megbízható a vad fölugrásánál, elzüllött vagy veszekedik a többi kutyákkal és túlságosan erélyes a sebesült katonával szemben. A sebesültek a csatatéren mozognak, forognak és a karjukkal hadonásznak; ilyenkor a jól dolgozó kutyának vissza kell húzódnia, a sebesültet tovább ugatnia, de nem szabad őt érintenie, megnyalnia vagy megkaparnia. A sebesült különben nyomban fölismerheti az egészségügyi kutyát a fölszereléséről. Takarója és fehér nyakravalója van, jobbról balról vörös kereszttel és a szükség szerint lámpása vagy csengője. A gyakorlótéren egy öreg ar uniformisba bujtatott gumibottal vagy más hasonló fegyverrel fölszerelt bátor legény játssza a sebesült katonát, akinek hellyel-közzel meg kell változtatnia fekvőhelyét. Ugyancsak ő az a „gonosztevő", aki a rendőrkutyák dresszírozása közben olcsó napszám mellett szenvedi el a még ki nem tanított kutyák harapását. Remélhetőleg az okos, erős és megbízható egészségügyi kutyák kitűnően fogják teljesíteni a harctéren a feladatukat. Mivel a kutyának ez az új szerepe még meglehetősen új dolog, végleges ítéletet természetesen csak későbben lehet róluk mondani . NYELTVÉV Ebben a rovatban közöltekért nem vállal semmiféle felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. • • MEGJELENT és minden dohánytőzsdében kapható a 4 filléres Modiano specialité szivarkapapír. "mffT*^ A clubspecialité hüvely Ára most 50 fillér. ioWF A clubspecialité papír ára most 10 fillér. Mindenféle iskolakönyvek kaphatók a MTW a Népszava-könyvkereskedésben Budapest VIII. Erzsébet körút 35. szám. Veszteség-kimutatás. Jelentés a háború halottjairól és sebesültjeiről. Nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy a háború halottairól és sebesültjeiről kiadott lajstrom csak a hivatalos kiadásban hiteles. Föltétlenül szükséges és kívánatos tehát, hogy kétes esetekben mindenki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. * Jelzéseink: Az név után következik a rangfokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy illetőségi hely és év. Az adatok több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló rövidítések: mh. — meghalt, sb. — megsebesült, fog. = hadifogoly. Sdwr. = Landwehr (osztrák honvéd), gy. e. = gyalogezred, száz. = század, tart = tartalékos, póttart. = póttartalékos, gyal. — gyalogos. Betartjuk az ábécé-sorrendet és a veszteség-lajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjairól való *. 13. számú lajstrom. (Folytatjuk a lajstrom adatainak a közlését.) Vostrak Vencel, 102. gye. 3. száz., sb. — Vrabec Antal, 74. gye. 13. száz., sb. —Vramt Péter, 42. gye. 4. száz., sb. — Vrascják János, 25. gye. 13. száz., Breznóbárya, 1887, sb. — Vrastyák Mihály tiz., 4. he. 5. száz., Törökbecse, 1800, sb. — Vrba Antal tíz., 102. gye. 14. száz., Sousie, 1888. sb. — Vrbaski Vladimir, I1. gye. 3. száz., Titel, sb. — Vrbata József örv., 74. gye. 4. száz., sb. — Vrsecky Alajos örv., 102. gye. 8. száz., sb. — Vucevillovic Grgic Márton, 22. gye. 15. száz., Vrlika, 1882, sb. — Vuisin Vladimir, 6. gye. I. geog., averbász, sb. — Vujicie Marko, 25. gye. 14. száz., Bodéi, 1901, mb. — Vujkov István tiz., 6. gye. II. száz., Okér, sb. — Vujnovic ,Tóvó, 25. gye. 15. száz., Kiric, 1890, sb. — Vukadinovie l'ajo, dobos, 70. gye. 13. száz., Berkasovo, sb. — Vukmanovic Nikola, 70. gye. 16. száz., Dobrienci, 1890, sb. — Vukobrad Sava póttart., 6. gye. 5. száz., Zsr.blva, sb. — Vukovic József, 22. gye. 13. száz., Dragljane Vrhgorac, 1883, sb. — Vukovic Péter tsz., 22. gye. 15. száz., Sinj, 1801. sb. — Vuletic Cveta, 70. gye. 13. száz., Lacarák, sb. — Valetic György kürtös, 22. gye. 15. száz., Imotski, 1882, sb. — Vydra Ignác, 74. gye. II. geog., sb. — Vyskocil Antal, 102. gye. 8. száz., sb. — Vystreil Vencel tiz., 102. gye. 5. száz., Jankov, 1888, sb. — Vystrkovsky Emánuel, 102. gye. 9. száz., Preslavik, 1888, sb. — Vystyd Lajos, 102. gye. 12. száz., Amschelberg, 1881, sb. — Wagner Ferenc tiz., 74. gye. I. gpog., sb. — Wagner Jakab póttart., 70. gye. Ki. száz., Surcin, 1889, sb. — Wagner János póttart., 42. gye. 7. száz., sb. — Wagner József, 92. gye., sb. — Walsch József tiz., 74. gye. 13. száz., sb. — Walter Albin szakaszv., 92. gye., sb. — Walter Alfréd, 42. gye. 1. száz., sb. — Walter Ede szakaszvez., 92. gye., sb. — Walter Ferenc pottart., 91. gye. 12. száz., Lauben, 1882, sb. — Walter Ferenc özv., 42. gye., sb. — Walter Ferenc József, 92. gye., sb. — Walter Károly, 92. gye., Gebirgsneudorf, 1890, sb. — Wanka Tóbiás, 42. gye. 5. száz., sb. — Wanke Emil özv., 92. gye., sb. — Waszin Novak, 6. gye. 0. száz., Csurog, sb. Weber Nándor póttart., 94. gye. 12. száz., Ober-Berzdorf, 1880, sb. — Weber Vencel, 102. gye. 10. száz., Bischoftcintz, 1892, sb. — Weigert József, 92. gye., sb. — Weigl József, 42. gye. 8. száz., sb. — Weigl József szakaszvez., 92. gye., sb. - Weiner Jakab tiz., fi. gye. 11. száz., Csóvé, sb. — Weinert Antal, 92. gye., sb. — Weinhardt József póttart., 92. gye., sb. — Weis Károly póttart., 102. gye. 9. száz., sb. — Weiss Ferenc szakaszvez., 42. gye. 8. száz., mb. — Weiss Károly póttart., 92. gye., inh. — Weisz Mátyás, fi. gye. 3. száz., Cservonka, sb. — Weisz Miklós egyéves önk. tiz., fi. gye. fi. száz., Nagybátony, sb. — Weinroth János tiz., 92. gye., sb. — Wenzel Antal, 49. gye. 12. száz., sb. — Werner Ferenc, 92. gye., sb. — Weska Vilmos, 74. gye. 4. száz., sb. — Weszeli Viktor, 79. gye. 10. száz., sb. — Weszpeller Károly özv., 6. gye. II. száz., Erzsébetfalva, sb. — Wiesner Emil, 92. gye., sb. — Wikart Károly egyéves önk. uir.., 92. gye., sb. — Wild Ottomár póttart., 92. gye., sb. — Wilhelm Ferenc, 42. gye., 9. száz., sb. — Willger Ottó örv., 92. gye., sb. — Wimmer Alajos, 102. gye. II. geog., Sádek, 1886. sb. — Winkler Károly örv., 74. gye. száz., sb. — Winkler Wzl. szakaszvez., 92. gye., sb. — Winter Károly szakaszvez., 92. gye., sb. — Witt Lajos, 92. gye., sb. — Wittig Ferenc özv., 92. gye., Brandau, 1888. sb. — Wöhle József szakaszvez., 94. gye. 13. száz., sb. — Wöllner Izidor, 92. gye., sb. — Wolf József póttart., 6. gye. II. száz., Ópalánka, sb. — Wohlrab János póttart., 92. gye., Kosteliwald, 1892. sb. — Wolf Pavao kürtös, 70. gye. 13. száz., Vukovár, sb. — Wolfort József özv., 86. gye. 11. száz., sb. — Wogenholz Ede szakaszvez., 92. gye., Bibian, Ml.