Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)
1914-10-15 / 256. szám
ti A frosikokospár erseet merénylet. * Prifficip és társai bünpörének tárgyalása. * Princip kihallgatása. Szerdán folytatták a tárgyalást, befejezték Cabrinovics kihallgatását s érthetően nagy érdeklődés között sor került Princip kihallgatására. Amilyen elszánt volt tettének végrehajtásában, olyan határozottan jelentette ki a bíróság előtt is, hogy ő nem tartja magát gonosztevőnek, mert Ferenc Ferdinándban a szerb egyesülés legnagyobb ellenségét gyilkolta meg. A felelősséget vállalja cselekedetéért, sőt igyekszik azt mindenkiről másról elhárítani. A tárgyalás lefolyásáról a következőket jelentik: Cabrinovics kihallgatása további folyamán elmondja, hogy bár tudta, hogy Ferenc Ferdinánd meggyőződéses katolikus és ezért ki nem állhatta, de ez a körülmény nem volt vezérlő motívum a merényletnél. Hallotta ugyan, hogy Ciganovics és Tankosics szabadkőművesek, de sehogy sem tudja ennek fogalmát meghatározni. Számára a merénylet alapja az a meggyőződés volt, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös annak az eszmének, amely valamennyi szerb egyesítését tűzte ki céljául — az osztrák-magyar monarchia szerblakta tartományainak kihasításával — ennek az eszmének útjában állott és ezért meg kell semmisíteni. A Narodna Odbrana nevü szerb nemzeti egyesület Cabrinovics tudomása szerint a szerbek egyesítését a forradalom útján tűzte ki céljául. Ugyanígy a Mladost nevű belgrádi diákegyesület is ezt a célt tartotta szem előtt és Ausztria-Magyarországgal való háború útján akarta azt keresztülvinni. Cabrinovicsnak tudomása volt róla, hogy Boszniában is forradalmi szervezetek vannak, amelyek Szerbiával való háború esetén Szerbia javára, forradalmi kitörést idéznek elő Boszniában. Cabrinovics azt állítja, hogy nem volt szándékában Hohenberg hercegnőt is találni. Sajnálja, hogy Princip merénylete következtében a hercegnő is életét vesztette. Általában sajnálja, hogy a merényletbe belebocsátkozott és pedig a merénylet most látható rettenetes következményei miatt. Ha ezeket előre látta volna, inkább önmagát tette volna tönkre a bombával. Egyetlen öröme az, hogy az ő merénylete nem sikerült. Princip Gavrilo kijelentette, hogy nem sajnálja tettét, ő nem gonosztevő, mert csak a rossz elhárítására törekedett. Hohenberg hercegnőt nem akarta megölni. Négy évvel ezelőtt hagyta el a tuzlai gimnáziumot és azóta a belgrádi gimnáziumba járt. Abban a körben, amelyben itt mozgott, a szerb radikális nacionalista iránynak lett föltétlen híve. Gyűlölte Ausztriát, mert csak rosszat várt a délszlávok részére Ausztriától. Ezért határozta el Cabrinoviccsal és később Grabezzel egyetemben, hogy megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst, mert őt tartotta a szerb egyesülés eszméje és a délszlávoknak szerb fenhatóság alatti egyesítése legnagyobb ellenségének. Határozottan tagadja, hogy szabakőműves. Nézete szerint Szerbiának az a missziója, hogy Boszniát és Hercegovinát elszakítsa Ausztriától és így gondolkozik minden becsületes szerb. Ez az eszme és nem a szabadkőműves elvek késztették őt arra, hogy a merényletet elkövesse. A hozzáintézett kérdésekre többnyire megtagadja a választ vagy pedig kitérő feleleteket ad. Az a törekvés mutatkozik nála, hogy vallomásával senkit se vádoljon. Ciganovicsot és Tankosicsot ismeri. A bombákat és a fegyvereket is Ciganovics hozta. Tankosicshoz csak Grabez ment. Princip és Grabez ezen fegyverekkel a belgrádi katonai lövőtér melletti erdőben gyakorolták magukat a céllövészetben. Amikor elváltak, Ciganovics a merénylőknek dankálit adott, hogy a merénylet után megmérgezzék magukat. Princip valóban be is vette a dankákt a merénylet után, de kihányta. A Narodna Odbranáról Princip csak annyit tud, mint mondja, hogy ennek az egyesületnek a célja Szerbiában a nemzeti önérzetet emelni. Ciganovics, akiről tudta, hogy komitácsivezér volt és így a Narodna Odbrana részéről dolgozott, egy levelet adott neki Popovics őrnagyhoz Loznicába, akihez ajánlotta és akinek kérdésére közölte vele, hogy Ciganovics és Tankosics küldte őt hozzá. Popovics az összeesküvőket Sabácból Loznicába küldte és ajánlotta az ottani határrendőrségi kapitánynak. Loznicából Principet és Grabezt egy szerb pénzügyőr a Drináig, majd innen Isakovica Adára vitte, amíg Csabrinovics és Grabez bosnyák útlevéllel fölszerelve, Kiszvornikba ment a loznicai határrendőrségi kapitány egy ajánló sorával. Az összeesküvőknek ez az elosztása elővigyázatosságból történt. Isakovics Adára érkezve, Grbics szerb pénzügyőr Miics és Milovics vádlottakat küldte hozzájuk. Ezek megérkezése után átvezették Principet és Grabezt Boszniába és elkísérték Milosevics Obren házáig, ahol ez csatlakozott hozzájuk, miután előbb ellátta őket zsákokkal, amelyekben a fegyvereket könnyebben vihetik. Princip arra törekszik, hogy ne vádolja ezeket az embereket, amennyiben azt állítja, hogy ők nem tudták, hogy az összeesküvők mily célból jöttek Boszniába és hogy mit visznek magukkal. Milovics nem akarta az összeesküvőket Tuzlára vezetni, minthogy azonban azt mondta, hogy Cubrilovics Veljko tanítót ismeri, megkérte őt, hogy vezesse őket Cubrilovicshoz. Princip állítólag Cubrilovicsot sem ismerte előbb. Graber beszélt róla először, amidőn az összeesküvők Isakovics Adát elhagyták. Az összeesküvők állítólag csak véletlenül találkoztak útközben Cubriloviccsal. Cubrilovics Kerovics házába vezette őket és innen Cubrilovics intézkedésére Stjepanovics és Kerovics Tuzlába kisérték az összeesküvőket. Tagadja, hogy szerb hivatalos körök bármiféle támogatásban részesítették, de nem képes magyarázatot adni, hogy miként támogatták ezen körök fegyverrel, pénzzel, valamint, hogy miként jutott el Milovics a. Narodna Odbrana egy ügynökének, valamint Cubrilovics és Jovanovics, a. Narodna Odbrana biztosainak segédletével Boszniába. Jovanovics Miskóval semmit sem közölt. Ilics Danilót előbbről ismeri és többször beszélt vele forradalmi eszmékről. Azt beismeri Princip, hogy Ilicsnek Belgrádból május elején azt írta, hogy a trónörökös ellen Sarajevóban merényletet fognak elkövetni és hogy ő (Princip) be fogja szerezni a fegyvereket. Ilics pedig igyekezzen Sarajevóban megnyerni ennek az eszmének társait. Cabrinovics és Princip között nézeteltérés támadt arra az időpontra vonatkozólag, hogy mikor támadt, bennük a merénylet elkövetésének eszméje. Cabrinovics, mint, eddig, úgy most is azt állítja, hogy ő az említett lapszelvény megküldése óta gondolt a merényletre és hogy csak ezután beszélt Princippel a merényletről. Princip ellenben azt állítja, hogy a merényletre már előbb gondoltak és csak Cabrinoviccsal léptek érintkezésbe az előbb említett időponttól kezdve. Hogy történt a merénylet? Princip folytatólagos vallomásában elmondja, hogy Sarajevóban Iliénél lakott, akit Jovanovicshoz küldött Tuzlába a fegyverekért és ez alkalommal közölte vele a Jovanoviccsal megbeszélt ismertető jelet. A merénylet napján Ilic a fegyvereket szétosztotta a merénylők között és mindegyik elfoglalta a maga helyét. Amikor Princip látta, hogy Cabrinovicsot az általa vetett bomba felrobbanása után letartóztatták, meg akarta ölni Cabrinovicsot és önmagát, hogy a dolog ne kerüljön ki. E szándékától azonban a nagy tolongás miatt elállott. Röviddel azután hallotta, hogy a merénylet, nem sikerült és így az Appel-parton, szemben a Latinska Cuprijával, a Ferenc József-út sarkán állott föl, hogy itt várja be a városházáról visszatérő trónörököst. Amikor a főherceg automobilja befordult a Ferenc ,József után, két lövést tett Browning-pisztolyából a trónörökösre közvetlen közelből, mintegy négy-öt lépésnyi távolságról, hogy a trónörököst, megölje. Mind a két lövés — amint később kitűnt — halálos volt. Principet a tett elkövetése után nyomban letartóztatták. Beismeri, hogy a belgrádi Narodna Odbrajiával összeköttetésben állott. Ciganovics készségesen megígérte Principnek a bombákat, valamint azt is, hogy revolvert és pénzt is fog valakitől szerezni. Végeredményben Ciganovics a revolvert, és a pénzt elhozta és kijelentette, hogy azt Tankosictól kapta Princip végül előadta, hogy Ciganovics a merényletről folytatott tárgyalások során egy harmadik személyt is gyakran emlegetett, de ennek a harmadiknak se nevét, se szerepét pontosan megállapítani nem lehetett. Ezután Grabez Trifko kihallgatása következett. Grabezet a tuzlai gimnásiumból egy tanárja ellen elkövetett tettleges támadás miatt eltávolították. Tanulmányait a belgrádi gimnáziumban folytatta. Itt többek között belső barátságban élt Cabrinoviccsal és Princippel. Az utóbbival együtt lakott. A merényletről Graber először Princippel beszélt és megtudta, hogy Cabrinovics is tanácskozásokat folytatott Princippel a merényletről. Princip Ciganovicshoz fordult a fegyverekért. Ciganovics megnyugtatta őket, hogy semmitől se tartsanak. Ő (Ciganovics) egyetértésben van Tankosics őrnaggyal. Grabez véleménye szerint Ciganovics volt a főbűnös. Grabez is tud arról, hogy Princip Belgrádból írt Iliesnek Sarajevóba. VT? NÉPSZAVA ! 1914 október 15. ur.—»..i — •••»••Ii • — .—H... .1 U-III.. A svéd szocialisták és a kormányalakítás. A párt vezetőség állásfoglalása. A' legutóbbi svédországi választások' ered- ménye természetesen felszinre, hozta a kormányválság kérdését is. Ezidő szerint a konzervatív Hanamerskjöld-kormány van uralmon. A második kamara 87 szociáldemokratából, 86 konzervatívból és 45 liberálisból áll. Az első kamarában a konservatív veké a, többség, amennyiben 88 mandátumukkal szemben a szociáldemokratáknak csak 14, a, liberálisoknak 48 mandátumuk van. Mivel azonban Svédországban, ha a két kamara szavazása körül ellentétek merülnek föl, a két kamara együttesen szavaz minden pénzügyi természetű kérdésben, így a költségvetés dolgában is. Az együttes országgyűlés 174 konzervatívból, 101 szociáldemokratából és 93 liberálisból áll. A baloldal tehát túlnyomó többségben van. Mindjárt a választások után vitatni kezdték azt a kérdést, hogy a szocialisták a libe-rálisokkal együtt átvegyék-e a kormány . Staal liberális vezér fölszólította a szociáldemokráciát, mint a második kamara legnagyobb pártját, hogy a liberálisok „jóakaratú semlegessége" mellett alakítson kormányt. Amíg a svéd pártlapok kereken elutasították ezt a gondolatot, Hjalmar Branting elvtárs a Socialdemokraten-ben, a párt, központi lapjában, kijeelntette, hogy a választásokon elért győzelem kötelezettségeket ró a pártra és a pártvezetőség legközelebbi ülésén meg fogja vizsgálni azt a kérdést, vájjon szabad-e csalatkozniuk a választóknak, akik bizonyos határozott várakozással szavaztak a szociáldemokrácciára. A kibővített pártvezetőség szerdán, okttóber 7-én ülést tartott és legelső sorban elhatározta, hogy a már egybehívott, de a háború miatt elhalasztott pártkongresszust november 23—30-án tartják meg. Az ülésről a pártvezetőség a következő kommínunmét adta ki: Behatóan tárgyaltuk a politikai helyzettet, amely a szeptemberi választások követ-keztében beállott. Ennek eredménye az, hogy a pártvezetőség a maga részéről azt tartja, hogy a baloldal mostani legnagyobb pártjára az a kötelesség hárul, hogy a liberális párttal tárgyalásokat kezdeményezzen. Ezekken a tárgyalásokon megvizsgálják, min csoda lehetőségei vannak egy közös baloldali programnak demokratikus szociálpoli- tikai reformmunka irányában, amit a váasztók nyilvánvalóan elvárnak és amelyekhez teljes erővel hozzá kell fogni, mihelyt a jelen válság véget ér. Ha ezeken a tárgyalásokon mindkét részről elfogadható megállapodásra jutnak népszerű politikai irányelvek tekintetében, amelyek a legközelebbi országgyűlés ülésszakára demokratikus munkát biztosítanak a második kamarában, a pártvezetőség a maga részéről azt hiszi, hogy pártunknak le is kell vonnia az ebből származó parlamentáris következtetéseket. A pártvezetőségnek tehát az a szándéka, hogy a kongresszusnak javasolja, miszerint az említett feltételek alapján a liberális párttal a legközelebbi reformmunkára vonatkozó, pontosan kör-, vonalazott megegyezést kössenek. A dolgok mai állása mellett a svéd liberális párt bizonyára nem lesz hajlandó egyedül átvenni a kormányt. Abból a hangulatból következtetve pedig, amely a svédországi pártlapokban jut kifejezésre, nemigen valószínű, hogy a kongresszus a szociáldemokrata pártnak a kormányban való résztvétele mellett döntsön. TTT