Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-16 / 288. szám

1914 november 16. NÉPSZAVA — Tanácskozások az ármegállapításról. Bécsi táviratok jelentik, hogy az osztrák kormány megbízottai legközelebb Buda­pestre érkeznek, a Bécsben hosszabb idő óta folyt tárgyalások folytatása céljából. E tanácskozások egyes élelmicikkek maxi­mális árának megállapítására vonatkoznak. — Értesítés a sebesültekről. A „Bud. Tud." jelenti: Abból a célból, hogy a hadiszintérről visszaérkező sebesültek és betegek hollété­ről, valamint állapotáról a hozzátartozók mielőbb tudomást szerezzenek, intézkedés történt az iránt, hogy a sebesültnek vagy be­tegnek a kórházba való megérkezése után az egészségügyi intézet a hozzátartozókat a se­besülés vagy a­ betegség okáról azonnal érte­sítse. Erre a célra nyomtatványszerű táv­irati levelezőlapokat használnak majd, ame­lyeknek adott esetekben érvényes szövegét színes irónnal húzzák alá. — Elektromotor-tanfolyam. A Technológiai Iparmúzeum közhírré teszi, hogy az elektromotor-tanfolyamra a ren­des beírás most kezdődik az iparmúzeum irodájában (Jó­zsef-körút 6, X. emelet 2). A tanfolyam e hó 23-án, reggel 8 órakor kezdődik az intézet kísérleti termében. A tan­folyam e hó 23-tól 28-ig bezárólag tart. Az előadások dél­előtt 8—12-ig, a gyakorlatok délután 2—6-ig lesznek. A beírás díja 1 korona, az általános ipariskolai segélyalap javára pedig 2 koronát kell fizetni. — Napirend. Naptár: hétfő, november 16-án. (Görög­orosz : november 1.) A nap két reggel 7 óra 6 perckor, nyugszik délután 4 óra 23 perckor. — A hold két reggel 5 óra 33 perckor, nyugszik délután 3 óra 7 perckor. — A harctéri sebesültek látogatása a XVI. helyőrségi kórházban délután 1-től fél 4-ig ; a XVII. hely­őrségi kórházban délután 1—3-ig ; a Vöröskereszt felü­gye­lete alatt levő kórházakban délután 2—4-ig; a Duna­balparti kórházakban kizárólag a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—3-ig. — AT: Idő. Jóslat: l­ényegtelen hírváltozás és elvétve csapadék várható. Vasárnapi déli hőmérséklet Budapesten 3.2 Celsius. A lengyel légiók keletkezése * A lövészegyesületek szerepe a háborúban. n. Most már megteremtették az alapját an­nak, hogy lassanként fölfegyverezzék az egész lakosságot, vagyis megvalósíthassák azokat a törekvéseket, amelyek érdekében a forradalom éveiben a harci szervezeteket megalakították. Csakhamar több naciona­lista csoport is megértette, hogy ennek a célnak az elérésére kell dolgoznia és min­denütt katonai jellegű szervezeteket létesí­tettek a legbefolyásosabb politikai körök tá­mogatásával. A lövészek legrégibb szerve­zete szerezte meg a legnagyobb katonai je­lentőséget, amelyben a legharcképesebb és a legelszántabb elemek egyesültek, akik értet­ték a módját, hogy speciális nemzeti lendü­lettel és bravúros bátorsággal telítsék a ké­sőbbi harcosokat. 1912-ben Galíciában valamennyi lengyel szervezet közül a lövészek voltak azok, aki­ket az események teljes harci készségben ta­láltak. Céljuk tisztán állt előttük . Az osz­trák-magyar csapatok hadi műveleteivel kap­csolatban be kell hatolniuk Oroszlengyel­országba, hogy az ottani lengyel lakosságot Oroszország ellen lázítsák és zászlójuk alá egyesítsék a harcra kész elemeket. A lövész­egyesületek megtartották céltudatosságukat annak a mélységes elkedvetlenedésnek az ellenére is, amely Lengyelországban Német­országgal szemben megnyilvánult a porosz­lengyel politika miatt. A lövészeket nem té­vesztette meg az a határozott szemrehányás sem, hogy eszközül szolgáltatják ki magu­kat a kelet felé törekvő germánság érdeké­ben. Ezt a szemrehányást azok a naciona­lista körök tették, amelyek egyetlen nemzeti vívmányt nem tudtak elérni, állandóan az opportunizmus vizén eveztek és döntő pilla­natokban szilárd politikai irányzat megálla­pítása helyett titokzatos faji elméletekkel tévesztették meg a közönséget. A mostani háború kitörésekor tehát csak azok a pártok voltak képesek az aktív nem­zeti­ politika folytatására, amelyek eszmei érintkezésben voltak a lövészegyesületekkel. Ezek a pártok voltak azok, amelyek minden erkölcsi befolyásukkal a lövészegyesületek és határozott céljaik mellett szálltak síkra és meg tudták nyerni az egész közvéleményt a központi hatalmakkal való nagyszabású együttműködésnek. Pilsudskinek annak ide­jén utópiának tartott eszméje alakot kez­dett ölteni. Végül Pilsudskinek az orosz forradalom letörése után támadt eszméjének az erkölcsi diadala annak a fölfogásnak az érvényesü­lése, hogy az Oroszország ellen való általá­nos fölkelés csak Ausztria-Magyarországgal és Németországgal való szoros együttműkö­désben lehetséges, mint a lengyel nemzet fö­lösleges erejének külön feladata. A porosz kisajátító törvény és az oroszok minden ígérgetése ellenére ez a fölfogás mélységes gyökeret vert a nemzet politikai­lag legérettebb és a kulturában legfejlettebb köreiben. Hogy gyors cselekvésben a galíciai közvélemény döntését az Oroszország ellen való harcban a leghatározottabban létre­hozza és főként, hogy a lengyel harcosszövet­ségek feladatait a lengyel királyságban ek­latánsan bemutassa. Pilsudski augusztus 6-án, azon a napon, amelyen a monarchia hadat üzent Oroszországnak, harcra kész csapatai élén átlépte a határt és gyors mene­telésben haladva, augusztus 12-én bevonult Kielcebe. Ezzel eldöntötte a kérdést és a lengyel po­litikai összejöveteleken tárgytalanná tett minden további vitát. Pilsudski cselekedete riadóként hatott. A nemzeti szervezetek a háborús közreműködés útjára léptek az Oroszország ellen való háborúban a központi hatalmakkal való együttműködésben és más út nem volt a számukra. A nemzet felelős politikai körei ebből azt az egyetlen lehető következtetést vonták le, hogy nemzeti bi­zottságot kell alakítaniuk, amelynek az a feladata, hogy minden lengyel önkéntes szervezetet egységes egésszé alakítsanak és egészséges alapon szabályozzák ezeknek a szervezeteknek a hadsereghez való viszo­nyát A bizottságnak rendkívül energikus szervező munkája következtében gyorsan haladt a légiók alakítása, amelyek maguk­ban foglalják úgy a régebbi katonai szerve­zeteket, mint az újonnan toborzott önkéntes csapatokat is. A légiók hűséget esküdtek az osztrák-ma­gyar monarchia fejének és az osztrák-ma­gyar hadsereg önálló részét teszik. Helyzetü­ket határozottan körvonalazták, azonban feladatuk és speciális forradalmár jelentő­ségük az orosz birodalom lengyel területein napról-napra növekszik. Irányadó helyről teljes mértékben méltatják a Pilsudski pa­rancsnoksága alatt álló ezred kiváló katonai műveleteit. A legközelebbi jövőben a lengyel királyságban a légiók további ezredeket alakítanak. (Eddig három ilyen van.) A lengyel szervezetek buzgó és eredményes propagandát fejtenek ki a szövetséges had­seregektől Oroszlengyelországban elfoglalt területeken, hogy az ottani lengyel lakosság körében kedvező hangulatot teremtsenek en­nek a jelentős célnak az érdekében. Mindez a valóságok azon láncolata, amely visszanyúlik 1905—1906-ba, abba az időbe, amikor Pilsudski első kísérleteit tette, mint az Oroszország ellen harcoló fegyveres csa­patok szervezője és vezetője, Pilsudskit tehát joggal tarthatjuk a lengyel légiók megte­remtőjének. Sokoldalú tevékenységének kö­vetkezménye az a fölfogás, amely a lengye­leket arra készteti, hogy feltétlenül csatla­kozzanak a központi hatalmakhoz. A katonáknak ne adjunk szeszes italt ! A háború halottai. Kivonat a hivatalos kimutatásokból. Nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy a háború halottairól kiadott lajstrom csak a hi­vatalos kiadásban hiteles. Föltétlenül szükséges és kívánatos tehát, hogy kétes esetekben min­denki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. Jelzéseink: A név után következik a rang­fokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy az illetőségi hely és év. Az adatok — a hivata­los lajstromban — több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló rövidítések a következők: Ldw.­­ Landwehr (osztrák honvéd), Lst = Landsturm (osztrák népfölkelő), gye. = gyalog­ezred, hgye. = magyar honvéd gyalogezred, népigye. = magyar népfölkelő gyalogezred, száz. = század, zlj. = zászlóalj, eéö. = egyéves önkéntes, vdszzlj. = vadászzászlóalj, tart. = tartalékos, póttart. = póttartalékos, őrn. = őrnagy, szds. = százados, főhdn. = főhadnagy, hdn. = hadnagy, tiszth. = tiszthelyettes, tiszth.­jel. = tiszthelyettes jelölt, őrm. = őrmester, szkv. = szakaszvezető, szds. = tizedes, őrv. — őrvezető. — Egyébként betartjuk az ábécé-sor­rendet és a veszteséglajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjai­ról való közléseket adjuk. 50. számú lajstrom. Nagy Gábor főhdn., 29. hgye. 8. száz. — Novák Kálmán szds., határrésze. 3. száz. - Smelik Vince hdn., 52. gye. 13. száz. Prága. - Széphegyi Pál tart hdn., 19. hgye. — .száz. Alajos József tart., 52. gye. 2. száz., Kovács, 1883. — Am­ni. 1.crf.n°. 29. hgye. 2. száz., Jászberény, 1887. - Antal I al tzds., 29 hgye. 1. száz., Abony, 1891. - Argyelan l.oszlo póttart., 85. gye. 1 .száz. — Bach György őrv„ 52. gye. 12. száz., Budapest. — Bachmann Gusztáv, 52. gye. 12. száz., Vokány. — Balazsik János, 16. hgye. 5. száz., ?l®hBet-„16,86- - Balos István, 29. hgye. 11. száz., Abony. U­r­pál, 38. gye. 8. száz., Kerekegyháza, 1890. — Balogh Pál, 38. gye. 14. száz., Pestmegye. — Barna An­drás 11. hgye. 8. pótszáz., Vásárosnamény, 1888. - Baros Zoltán szkv., 38. gye. 15. száz., Pestmegye. - Bartók János tzds., 88. gye. 3. száz., Akasztó, 1890. - Baumann Elek, 65. gye. 15. száz., Sátoraljaújhely, 1891.­­ Becskei Sándor, 60. gye. 12 száz., Eger, 1889. — Belin János, 83. gye. 5.­­száz. — Benkó Béla, 38. gye. 1. száz. — Benyei László szkv., 38. gye. 6. száz. — Berdók Bertalan, 29. hgye. 9. száz. Jász­apáti, 1891. — Berenyei Frigyes, 29. hgye. 9. száz., Jász­berény, 1890. — Bodácz József, 29. hgye. 3. száz., Solt, 1888. — Bodollyi Sándor, 29. hgye. 8. száz., Dunapataj, 1891. — Bodor Gyula, 38. gye. 5. száz., Tapolca, 1887. - Bogdán István tzds., 2­­. hgye. 1. száz. - Bogdán Pál, 38. gye. 3. száz. - Bok Vazul, 5. gye. 10. száz.. Avasújfalu, 1890.­­­Borbey, 38. gye. 2. száz. — Boros István, 29. hgye. 8. száz. — Bucsu Péter, 38. gye. 1. száz. — Bukki Ambrus, 1. népf. gye. 4. száz., Ráckeve. — Bukovszki Lajos, 38. gye. 3. száz.. Bajaszentistván, 1890. — Büti István tzds., 29. hgye. n. száz.. Dab, 1892. — Búzán László, 29. hgye. 7. száz., János­hida, 1891. — Chladni Vendel, 16. hgye. 1. pótszáz., Óhegy, 1881. — Cilják József, 52. gye. 12. száz., Nagyvát. — Csakai István, 85. gye. 2.­­száz. — Csapó József, 38. gye. 4. száz., Cegrled, 1884. — Csatay András tzds., 38. gye. 14. száz. — Cseh János, 29. hgye. 4. száz. — Cseh János özv., 38. gye. 3. száz., Cegléd, 1885. — Csekics Sándor, 38. gye. 5. száz. — Csernyus András szkv., 38. gye. 5. száz. — Csöke Lajos, 29. hgye. 7. száz., Mezőtúr, 1881. — Csősz István, 29. hgye. 3. száz., Kecskemét 1889- - Déli Lajos tzds., 38. gye. 13. száz. — Derencsényi József, 16. hgye. 4. pótszáz., Rakaty­tyás, 1883. — Dési Kálmán, 29. hgye. 8. száz., Mezőtúr, 1885. — Deutsch Dávid, 16. hgye. 1. mszáz., Petrozsény, 1879. — Einhorn Jakab póttart., 85. gye. 1. mszáz. — Elek (Lyukas) Sándor, 34. gye. 9. száz., Domaháza, 1888. — Ér­tékes István, 29. hgye. 8. száz. — Ertl Ferenc, 1. hgye. 4. száz., Budaörs. — Farkas János, 52. gye. 12. száz., Eilend. — Farkas József (a Salamoné), 85. gye. 5.­­száz., Ve­gárdó, 1879. — Farkas Márton, 22. hgye., Felsősófalva, 1887. — Farkas Pál, 29. hgye. 7. száz., Kecskemét, 1887. — Far­ragó Illés, 38. gye. 8. száz. — Fialka István, 29. hgye. 1. száz. — Fodor Sándor őrv., határvdsz. 3. száz., Gyertyánli­get, 1889. — Frink Ferenc póttart., 85. gye. 1.­­száz. — K­ile János szkv., 38. gye. 3. száz., Cegléd, 1888.­­ Fülöp János, 29. hgye. 6. száz., Hódság, 1882. — Gál István, 29. hgye. 3. száz., Páhi, 1881.­­ Galamb József póttart., 19. hgye. 2. mzlj. — Gasz József, 52. gye. 12. száz.. Nyomja. — Diszert György, 29. hgye. 6. száz., Jákóhalma, 1891. — Görbe Lajos, 29. hgye. 3. száz., Jászárokszállás, 1892. — Gö­rög Sándor, 38. gye. 13. száz., Kiskunfélegyháza, 1886. — Gubányi Pál, 38. gye. 5. száz., Kalocsa, 1887. — Gulyás L. Bálint szkv., 29. hgye. 11. száz., Mesterszállás, 1889. — Györki Béla, 16. hgye. 1. száz., Ipolykér, 1886. — Györki Gáspár, 1. népigye. 4. száz., Kecskemét. — Hajnovics Men­del, 85. gye. 2.­­száz. — Hanczig János, 85. gye. 2. mszáz. — Hand! Vince, 1. hgye. 8. száz., Taksony. — Hegedűs Já­nos, 38. gye. 2. száz., Kecskemét, 1887. — Heidt András, 52. gye. 12. száz., Rácpetro. — Helli Pál, 1. népigye. 8. száz., Budaörs. — Heje István tzds., 38. gye. 6. száz. — Honigschlegel József, 1. népigye. 8. száz., Budapest. — Horváth Boldizsár, 29. hgye. 12. száz., Jászárokszállás, 1889. — Horváth János póttart., 19. hgye. mzlj. — Huszár Elek, 38. gye. 14. száz., Nagykörös, 1884. — Iván János, 26. gye. 11. száz., Bezeréte, 1882. — Jakab Antal póttart., 29. hgye. 1. száz. — Jancsik János őrv., századdobos, 38. gye. 2. száz., Kerekegyháza, 1891. —­­Tascis Simon század­dobos, 52. gye. 4. száz., Nagykozán, 1884. — Józsa Sándor, 1. népfgye. 4. száz., Budapest. — Juhász György őrv., 1. népigye. 7. száz., Rákospalota. — Juhász József, 29. hgye. 12. száz. — Kákonyi István, 38. gye. 2. száz. — Kálmán Mihály, 29. hgye. 1. száz., Orgovány, 1888. — Kalmár Bol­dizsár, 29. hgye. 1. száz., Nagykáta, 1885. — Kalecz Já­nos, 38. gye. 2. száz. — Kanaromni István, 65. gye. 15. száz., Tarcal, 1885. — Kapitányi Ferenc, 38. gye. 14. száz. — Kar­dos József, 34. gye. 10. száz., Felsőgagy. — Kaszab Ignác, 29. hgye. 5. száz., Jászárokszállás, 1889. — Katona Ferenc 38. gye. 2. száz., Nagykőrös, 1884. — Katona Lajos, 29. hgye. 12. száz., Jászladány, 1881. — Kelemen Károly, 65. gye., Nagycigánd, 1890. — Kelemen Vazul (a Mihályé), 85. gye. 5.­­száz., Rakasz, 1882. — Kepes Péter, 1. népigye. 2. száz., Verseg. — Keresztes Ferenc póttart., 19. hgye. mzlj. — Kis Imre tzds., 26. gye. 4. száz., Palást, 1891. — Kis József, 85. gye. 1. gépfoszt. — Kiscsepegi Gellért, 86. gye. 12. száz. — Kiss István I, 38. gye. 6. száz., Kalocsa, 1892. — Klaudinyi Kálmán, 16. hgye. 3. pótszáz., Cserhát­szentiván, 1884. — Klinstein József tzds., 1. népigye. 8­ .száz., Budapest — Knocsera Antal tzds., 26. gye. 4. száz., 1883. — Koczmann Ferenc őrv., 85. gye. 1.­­száz. — Kók­ai József, 38. gye. 4. száz., Kiskunfélegyháza, 1891. — Kapcsa János századküirtés, 85. gye. 1.­­száz. — Körös József, 38. gye. 5. száz. — Kosztea Sándor, 63. gye., Petzeritzko, 1896. (Eltemettetett 1914 okt. 9.) — Kotella Károly őrv.,­­ népf. gye. 8. szál, Budapest — Kovács Mihály, 19. hgye. máj.

Next