Népszava, 1915. január (43. évfolyam, 2–60. sz.)
1915-01-01 / 2. szám
geren és a világpiacon való egyeduralmától megfosztott Anglia ellen irányulna. Ez a kilátás épp oly kevéssé csábító, mint Franciaország terve, amely szétbomlasztani szándékozik a német birodalmat; olyan cél ez, amelyet reakciósnak kell mondanunk. A német szociáldemokrácia a cárizmus hatalmát igyekszik megtörni. A szónok azonban az orosz szociáldemokrácia nézetéhez csatlakozik, amely szerint ennek a feladatnak a teljesítését csak ez orosz forradalomtól várhatjuk. Éppen olyan hamis a szövetségeseknek azon állítása, hogy a küzdelmet a német népnek az imperializmus és a militarizmus igája alól való fölszabadítása, érdekében folytatják. Angolországnak a fölszabadításra való törekvését elegendőképen jellemzi a búr köztársaságok meghódítása. Mi a föladata tehát a semleges államok szociáldemokráciájának ? Csak ezekben az országokban lehet még az Internazionaleról beszélni és minden erejüket megfeszíteni, hogy a háborút távol tartsák a saját országuktól, amint ez például Olaszországban történik. A szocialista pártoknak azonban kötelességük, hogy a békekötést siettessék. Mindamellett a stuttgarti kongresszus határozatának a szó szerint való alkalmazása gyakorlatilag nem vihető keresztül. A semleges országok szocialistái nem szabhatják meg, hogy mikor érkezik el a békekötés pillanata, de előkészíthetik a közvetítő akciót. Ezt a célt szolgálja a kopenhágai értekezlet Szónok véleménye szerint a kopenhágai értekezleten résztvevő szocialista pártoknak igyekezniök kell kormányukat arra bírni, hogy ezek készen álljanak az adott pillanatban alkalmassá vált közvetítő akcióra. Ezeknek a szocialista pártoknak a szerepe annál fontosabb, mert a háborút viselő országok szocialistái nem tehetnek semmit ebben a tekintetben. A jövő háborús katasztrófák megakadályozására a szocialisták békeprogramjának mindenekelőtt a következő pontokat kell magában foglalnia : 1. Az annexió meggátlása vagy legalább is csak népszavazás útján való végrehajtása. 2. A nemzetközi lefegyverzés. A tengeri zsákmányjog megszüntetése. 1. A gyarmatoknak valamennyi hatalom számára való megnyitása. Szónok ezután egy olyan békekötés lehetőségét vázolta, amelyet a militaristák tudnának megvalósítani. Nem hiszi, hogy győzőkről és legyőzöttekről lehessen majd beszélni. Milyen lesz akkor a különböző államokban a néphangulat, a militarizmussal szemben? Óvakodni kell az olyan békétől, amely magában hordja az újabb bonyodalmak magvát. Mit tehetünk ez ellen ? A tüntetéseknek megvan a magukjelentősége, de nem elegendők. Troelstra többet vár a politikai küzdelemtől és a parlamenti akciótól. A diplomaták tárgyalásaival párhuzamban európai interparlamentáris kongresszust kívánna egybehívni, amelynek a parlamentekből kiküldött résztvevői tanácskozzanak a békeprogram fölött és azután határozataikat képviseljék kormányaikkal szemben. Ebben a mozgalomban részt vehetnének a polgári békebarátok is. A szociáldemokráciának mindent el kell követnie, nehogy bűnrészességgel vádolhassák egy esetleges jövő háború kitörésében. Ez alkalomkor Troelstra rátért a hollandiai pártban hevesen megvitatott kérdésre is, váljon helyes-e, hogy néhány ismert elvtárs résztvesz a főként polgári politikusokból álló háborúellenes szövetség nagyon tarka társaságában. Kijelentette, hogy saját személyét illetőleg megtagadta a szövetségbe való belépést, mert más területen nem tud teljes tevékenységet kifejteni a béke érdekében, de azt tanácsolta az elvtársaknak, hogy a kérdést ne kezeljék túlságos hevesen. A határozatok, amelyeket a különböző szervezetekben hoztak ebben a kérdésben, számoltak is a valóságos erőviszonyokkal. Az osztályharc csak majd a békekötés után fog újra teljes jogaiba lépni. Szónok végül utalt arra a történelmi feladatra, amely a szociáldemokráciára vár és kifejtette, hogy ezeknek a feladatoknak az érdekében meg kell őrizni a szociáldemokrácia egységét. 1915 január 4. NÉPSZAVA . Az erdő és a háború. * Födözése m ktítonasús» erődöéssft, «%£/és tpén szívítt«árda. A legjobb természetes födözék a harcban az erdő. Ezt a német csapatok különösen Verdunban és az argonnei erdőkben tapasztalják fájdalmasan. A francia kormány ugyanis egy 1S'29-iki törvény alapján a határszéleken megtilthatja az erdőirtást, amennyiben az erdő katonai célokra szolgálhat. E katonai célok mindenekelőtt abban állanak, hogy minden fásítás föltartóztatja az ellenség előrehaladását. A gyalogcsapatok, annál inkább a huszárság és a tüzérség csak lassan hatolhatnak át az erdőn, különösen, ha annak utait kidöntött és keresztbe fektetett fák használhatatlanná teszik. Így Kluck seregének Paris felé való bátor előnyomulását főként annak tulajdonítják, hogy a Szajnától északkeletre és az Oisetól északnyugatra Franciaország területe igen kultivált, tehát ott nincsenek a gyors előhaladást gátló erdők. Ezzel szemben az Oisetól és az Aisnetől délre dombos a vidék, amelyen nagy erdőségek vannak. Itt a franciák és angolok visszavonulásuk közben megállapodhattak. Másrészt a német seregnek aránylag csekély részei a vogézi hegyekben föltartóztathatták a francia hadtesteket Az erdőben rejtőzködő gyalogság eredményesen lőhet az előnyomuló ellenségre, anélkül, hogy az ellenség tüzelésének jelentékeny mértékben ki volna téve. Különös jelentőségük van még az erdőknek az erődítő munkálatok födözése szempontjából. Aki valaha Metz környékén járt, csodálkozhatott, hogy nem lát egyetlen erődítést sem. Az erődítő épületek és művek keskeny erdőöv mögött vannak elrejtve, úgy hogy a támadó nehezen ismeri föl ezeknek fekvését. Ezzel szemben Lüttich erődítései szabadon álltak a város halmain és szinte provokálták a német ágyúk tüzelését. Egy amerikai lap tudósítója, aki a német táborból ügyeli a nyugati harctér eseményeit, beszéli, hogy egy keskeny erdőövvel, födött üteg négy napig rejtve maradt az ellenség elöl, bárha csaknem óránként cirkáltak ott a pilóták és iparkodtak kutatni annak fekvését. Már ez a példa is mutatja, hogy milyen fontos szerepe van a hadsereg védelme szempontjából az erdőnek. Sok területen minden csapatmozdulatot megügyelhet az ellenség lekötött léghajóról vagy repülőgépről. Az erdő jelentőségével együtt azonban fokozódnak azok a veszélyek is, amelyek az erdők faanyagát veszélyeztetik ott, ahol a katonai események lejátszódnak. Mennyi fát használnak föl az óriási seregek tüzelésre és a lövészárkokhoz, még ha a műszaki csapatok földolgozott fát hoznak is magukkal. Azután az utak elzárására is igen sok fát kidöntenek. A tüzérségnek szabad lövőterületre van szüksége. Mily gyakran esik ennek áldozatául az erdő — ez történt az Antwerpen előtti nehéz tüzérharcoknál is. Ehhez járul, hogy ugy a tüzérség, mint a gyalogság tüzelésétől minden erdő sokat szenved. A harc területén alig akad egy fa, amelyet srapnelszilánk vagy puskagolyó meg ne sértett volna, ami talán lassú pusztulását okozza. A muníció és élelmiszerszállító szekerek az ágyuk és repülőgépek elfödésére nagyon sok fát, öreget és fiatalt vágnak ki, ugy hogy sok helyen az erdő új hajtását is teljesen megsemmisítik. az írástudatlan, a teljesen közömbös ember nem érdeklődik a világháború eseményei után. Estilapot olvas mindenki és szervezeti munkás nem adja a pénzét a drága polgári estilapokért, amikor a minden délután 5 órakor minden lapelárusítónál és minden dohánytőzsdében kapható, közli a legfontosabb és a legfrissebb háborús híreket és egyes számának ára csak Kivonat a hivatalos kimutatásokból. Nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy a háború halottairól kiadott lajstrom csak a hivatalos kiadásban hiteles. Föltétlenül szükséges és kívánatos tehát, hogy kétes esetekben mindenki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. * Jelzéseink: A név után következik a rangfokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy az illetőségi hely és év. Az adatok — a hivatalos lajstromban — több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló rövidítések a következők: Ldw. Landwehr (osztrák honvéd), Lst — Landsturm (osztrák népfölkelő), gye. — gyalogezred, hgye. = magyar honvéd gyalogezred, népi gye. = magyar népfölkelő gyalogezred, száz. = század, zij. = zászlóalj, eéö. = egyéves önkéntes, vdszzlj. — vadászzászlóalj, tart. — tartalékos, póttart. = póttartalékos, őrn. — őrnagy, szds. = százados, főhdn. = főhadnagy, hdn. = hadnagy, tiszth. — tiszthelyettes, tiszth.jel. = tiszthelyettes jelölt őrm. — őrmester, szkv. = szakaszvezető, szds. = tizedes, őrv. — őrvezető. — Egyébként betartjuk az ábécé-sorrendet és a veszteséglajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjairól való közléseket adjuk. 30. számu Vijstrara. Binadlay Bertalan tart. hadit., 21. népf. gye. 11. száz.* Borbely Antal tart. hadn., 24. nőszf. gye. 7. száz., Brassó. — Csillag Pál dr. tart tiszth., 31. fgye. 10. sz.IV., Budapest, 1990 Eybner Adolf alezredes, 99. gye. — Fejtő Emil zászlós, V.. hgye. 4. száz., Budapest. — Gastrirth Frigyes dr. tart. zászlós, 57. gye. 1. száz., Trieszt, JSS4. — Hundel Rudolf tart. zaszlós, 67. gye. — Hannó Lajos tart, tárolós, 80. gye. — Hirth Krich dr. hada., 23. gye. 1 száz., Zwitywn, 1884. — Jim Emil tart. zászlós, 90. ugv. 2. kiűz., 1881. — Kerékgyártó István tart. zászlós, 22. lgye. ,1'.'. bzi'i. •— Kortschek Ferenc tart. hadn., 81. gye. — Kozák Miklós hadn., 1.4. huszárezred, 3. szá. — Lunyacsek Albert zászlós, 2*. gye. I. száz.. Temesvár, 1816. — Major Ottó UíZtUjeL, 81. gye. — Matonák Ferenc tart. zászlós, 07. gye. — Michal József tar. hadn., 81. try. — Osváth Ferdinánd tiszth., 23. gye. 11. száz., Budapest. — Paszternák Jakab tart. hadn., 67. gye. — Jécsy Adalbert dr. tart. hadn., 23. gye. 14. száz., Zollibor, 1890. — Slobieek Jlichard tart. hadn., 52. gye. 2. all.Sándor Oúzsi tart. hadn.. (68. gye. — Schubert Gusztáv tart. hadn., 67. gye. — Schütze Gusztáv tart. hadn., 67. gye. — stich Woitec százados, 90. tryo., gépfegyverosztag. — Stiegel Károly százados, 81. gye. Szilágyi Béla tiszth., 23. Syc. 1. Ház., Baja, 1889. — Till János tiszth., 13. J dwr. ftyc. 4. száz. — Trautruann Leó föhadn., Sl. gye. — Ziehlarz Andolf tiszthjel.. 17. Sdvrr. eye. 7. száz., Toschen, ISSW, Zwierzka Frigyes föhadn., 27. tábori ágyusezred. Ács Lajos póttart., 38. gye. 5. száz. — Adim János tizedes, 67. gye. — Adám Sándor, 22. ágy. 9. elez. — Adamy Jakab, 67. tryo. — Alonor Márton, 84. hgye. 10. száz., Kionifalva. — Affiann Antal, 23. gye. 7. ikhz., Orszillás, 1887. — Andik sírv., 23. tryo. 1. száz. — Anka Vince, 38. eye. 1i. száz. — Antalovics János tart., 23. gye. 8. száz., Monostorszeg, ISSS. — Babik Márton, 67. srye. — Bacsay József, 67. trye. — Bajai Sándor, 20. trye. 13. száz., Bajmok, 188. — Baksai Rndolf, 7. honvéd tábori üglyii.ezred. — fialia a fiyöri gy. öv., 24. herye. 2. száz., urai Mólls-Józs Károly az akaszv., 24. népf. Kye. 16. száz. — Balazska Pál, 2.. trye. 8. száz., Bácsalmás,1892. — Bálint, Basilius, 31. Rye. 11. talia., Falmér. küküilliímn.,93. — Bálint, Ferenc tizedos, 24. népf. sye.. 9. száz. — Bálint József Crv., 22. lipcye. 10. Bzsc. Bálint József, 24. beye. ,10. száz., tükkarc.falva. — Bálint Later firv., 21. hítye. 10. száz.., Kézdiszentlélek. — Baloi, 11. Bertába, 6. hegyi taséreCTed 1. ászguütem. — Kandullf! Vazul, 22. helye. 12. száz. — Barabás Gáborv., 24. népf. hgj. 1. száz., Albis, Háromízékmelrye. — Burbu Miklós, 24. hsz. 2. száz., Bikfalva. — Bartos Sándor tizedes, 67. gye. — Basa Isnae tizedes, 24. helye. 10. száz... Bérce, háromszókinoftye. — Bátyity Györffy tart., 23. xye. a. Képfegyverosztás. Báesbokod, 1895. — Bátyity Mihály, 23. tfye. 7. száz., llorota. 1889. -- Bátyity György tart., 2^. syo. 8. száz.., Báesboki». 1890. — BeckerJózsef tart., KI. Byo. 11. száz., Bácsszentiván, 1890. — Bednár János tszakaszve'.rle, 67. nye. — Bodnár István, 17. ízre. — Bednarik Jód.női, 67. gye. — Bed« Srinn tizeden, 24. herye. 1. száz., Erdőfüle. — Kejus János, 14. huszárezred 4. swiz. -- Benedei. Illyés, 24. hp.gye. 10. száz. — Benyii János, 67. gye. — Beri'.icz Vince, 67. eye. — Bérts Mihály, 24. hpye. 1. száz., Naszymoha, Nagykukil Hömegye. — Bericz Simon, 28. erye. 4. S..17,., Kunbaja, 18«. — Bull János, 07. eye. — Bindroeh ,10 B.401. 17. gye. — 3'Író Károly Crv., 67. ,rye. — Birla Józsi, 24. hsrye. 10. száz. - Blaskó Mátyás, 87. try.». — Blcha Uyirszy tizedes, fiz. ftye. — Blha János, (.67. ftye. — Illistyak Ferenc, 67. gye. — Buttyak Mihály, 67. tye. — Blumenderk Hermann, 67. gjro. — Bobaly Andris, 67. gye.- Bobes Tailor póttart., Sl. eye, il .pótszáz., Karcasfalva, 1881. — Bocskai István, 22. hgye. 13. szfx. — Bohner, 38. hge. 8. száz. — Borbát Lajos Orr., 24. hgye. 12. hksz., Kánzonyujfalu. — Borcsa Ferenc, 24. herye. 11. sziz., Csernáton. — Bordás István tizedes, 24. halye. 11. száz., Sepsistentstyik Ky. — Boricsány Cyörgy, 24. herye. 12. száz., Hafyarbodza. -- Boros János tizedes, fi. hegyi tüzérezred 1. ftgymullog. — Borsodi Pál, 23. trye. 8. száz., Tataháza, 3880. — Bosiák István, 07. jare. — Boros lajos századkiirtés, n. hgye. 4. monotzlj., Mikepercze. — Bramlobci'!? János, C. gye. — Krudi Dániel, 24. ljgz'e. n. K5»7„ Teleki Bilin megye."Busnyák Jakab. »?. gye. — Bulla János fírv., 07. gye. — Bumi Lajos úrv., 24. kif.go. 3. szító. — Cseh Adam, 07. gye. — Drosko J'erenc flrv., el. gye. — Cunvar Dénes, 24. napf. cyo. 0. száz. — Csaeh András orv., 07. gye. — Csernoszurszky Gyürgr, 07. gye. — Cservenak J.mos, 67. gye. — Csintos János, 31. hgye. 19. száz.. Zalán. — Csiamarik János 17. gye. — Csurulya András, 24. hgye. 10. száz.. Szárai -patak. — Czapkó Mihály, 67. gye. — Czaraci Mihály, 67. gya. — Czinton György örr„ 24. népf. gye. 11. szz., Hirvég. — Dankó András, 67. gye. — Daradics József, pl. hgje. 7. száz., szomoródszentmárton. — Darves Mihály, 24. hgye. 2. szk.. — Deák Sándor tized.*, 24. népf. gye. 11. s.usz.. Szárzajta. — Dehnar Károly, 67. nye. — Demaskó Gábor, 67. nye. — Demeter István Orm., 24. népf. (gye. 10. SZÚK. — Derenyak Gyurgy, 67. gye. — Digró János, 67. gye. — Domokos Mihály, 23. hgye. 11. száz. — Dorkó András «rv., 67. gye. — Drapács István, 67. gye. — Droppa János, CV. gye. — Dvorcsák Jakab, 67. gye. — Dzin Mihály, 67. .sgye. —Esztojka József fkrv., 24. hgye. 10. száz.. Ilyési Éva. Fagyártó Ixijos, 24. népf. gyalogé. 11. száz., Sepsibodofe. -Ferenc?. János, 67. gye. — Ferenczi Imre, 23. gye. 16. száz, Ferjaneol György, 67. gye. — Filip Márton, 67. gye. Fülöp Sándor, 24. hgye. 5. száz., Otasztolok. — flabocaik: Jakab, 67. gye. — flabrik Mihály, 67. gye. — Gajdos Márton, 67. gye. .— Gajdot Mihály. 07. gye. — Gajdocsik Já 9