Népszava, 1915. január (43. évfolyam, 2–60. sz.)

1915-01-01 / 2. szám

­­ geren és a világpiacon való egyeduralmától megfosztott Anglia ellen irányulna. Ez a ki­látás épp oly kevéssé csábító, mint Francia­ország terve, amely szétbomlasztani szándéko­zik a német birodalmat; olyan cél ez, amelyet reakciósnak kell mondanunk. A német szociál­demokrácia a cárizmus hatalmát igyekszik megtörni. A szónok azonban az orosz szociál­demokrácia nézetéhez csatlakozik, amely sze­rint ennek a feladatnak a teljesítését csak ez orosz forradalomtól várhatjuk. Éppen olyan hamis a szövetségeseknek azon állítása, hogy a küzdelmet a német népnek az imperializmus és a militarizmus igája alól való fölszabadítása, érdekében folytatják. Angolországnak a fölszabadításra való törek­­­vését elegendőképen jellemzi a búr köztársa­ságok meghódítása. Mi a föladata tehát a semleges államok szo­ciáldemokráciájának ? Csak ezekben az orszá­gokban lehet még az Internazionaleról beszélni és minden erejüket megfeszíteni, hogy a há­borút távol tartsák a saját országuktól, amint ez például Olaszországban történik. A szocia­lista pártoknak azonban kötelességük, hogy a békekötést siettessék. Mindamellett a stutt­garti kongresszus határozatának a szó szerint való alkalmazása gyakorlatilag nem vihető ke­resztül. A semleges országok szocialistái nem szabhatják meg, hogy mikor érkezik el a béke­kötés pillanata, de előkészíthetik a közvetítő akciót. Ezt a célt szolgálja a kopenhágai érte­kezlet Szónok véleménye szerint a kopenhágai ér­tekezleten résztvevő szocialista pártoknak igye­kezniök kell kormányukat arra bírni, hogy ezek készen álljanak az adott pillanatban alkal­massá vált közvetítő akcióra. Ezeknek a szocia­lista pártoknak a szerepe annál fontosabb, mert a háborút viselő országok szocialistái nem tehetnek semmit ebben a tekintetben. A jövő háborús katasztrófák megakadályozására a szocialisták békeprogramjának mindenek­előtt a következő pontokat kell magában fog­lalnia : 1. Az annexió meggátlása vagy legalább is csak népszavazás útján való végrehajtása. 2. A nemzetközi lefegyverzés. A tengeri zsákmányjog megszüntetése. 1. A gyarmatoknak valamennyi hatalom szá­mára való megnyitása. Szónok ezután egy olyan békekötés lehetősé­gét vázolta, amelyet a militaristák tudnának megvalósítani. Nem hiszi, hogy győzőkről és legyőzöttekről lehessen majd beszélni. Milyen lesz akkor a különböző államokban a néphan­gulat, a militarizmussal szemben? Óvakodni kell az olyan békétől, amely magában hordja az újabb bonyodalmak magvát. Mit tehetünk ez ellen ? A tüntetéseknek megvan a maguk­­jelentősége, de nem elegendők. Troelstra töb­bet vár a politikai küzdelemtől és a parla­menti akciótól. A diplomaták tárgyalásaival párhuzamban európai interparlamentáris kon­gresszust kívánna egybehívni, amelynek a par­lamentekből kiküldött résztvevői tanácskozza­nak a békeprogram fölött és azután határoza­taikat képviseljék kormányaikkal szemben. Ebben a mozgalomban részt vehetnének a pol­gári békebarátok is. A szociáldemokráciának mindent el kell követnie, nehogy bűnrészes­séggel vádolhassák egy esetleges jövő háború kitörésében. Ez alkalomkor Troelstra rátért a hollandiai pártban hevesen megvitatott kérdésre is, vál­jon helyes-e, hogy néhány ismert elvtárs részt­vesz a főként polgári politikusokból álló há­borúellenes szövetség nagyon tarka társaságá­ban. Kijelentette, hogy saját személyét illető­leg megtagadta a szövetségbe való belépést, mert más területen nem tud teljes tevékeny­séget kifejteni a béke érdekében, de azt taná­csolta az elvtársaknak, hogy a kérdést ne ke­zeljék túlságos hevesen. A határozatok, ame­lyeket a­ különböző szervezetekben hoztak eb­ben a kérdésben, számoltak is a valóságos erő­viszonyokkal. Az osztályharc csak majd a bé­kekötés után fog újra teljes jogaiba lépni. Szó­nok végül utalt arra a történelmi feladatra, amely a szociáldemokráciára vár és kifejtette, hogy ezeknek a feladatoknak az érdekében meg kell őrizni a szociáldemokrácia egységét. 1915 január 4­. NÉPSZAVA . Az erdő és a háború. * Födözése m ktít­onasús» erődöéssft, «%£/és tpén szívítt«árda. A legjobb természetes födözék a harcban az erdő. Ezt a német csapatok különösen Verdun­ban és az argonnei erdőkben tapasztalják fáj­dalmasan. A francia kormány ugyanis egy 1S'29-iki törvény alapján a határszéleken meg­tilthatja az erdőirtást, amennyiben az erdő ka­tonai célokra szolgálhat. E katonai célok min­denekelőtt abban állanak, hogy minden fásítás föltartóztatja az ellenség előrehaladását. A gyalogcsapatok, annál inkább a huszárság és a tüzérség csak lassan hatolhatnak át az erdőn, különösen, ha annak utait kidöntött és ke­resztbe fektetett fák használhatatlanná teszik. Így Kluck seregének Paris felé való bátor elő­nyomulását főként annak tulajdonítják, hogy a Szajnától északkeletre és az Oisetól észak­nyugatra Franciaország területe igen kultivált, tehát ott nincsenek a gyors előhaladást gátló erdők. Ezzel szemben az Oisetól és az Aisnetől délre dombos a vidék, amelyen nagy erdőségek vannak. Itt a franciák és angolok visszavonu­lásuk közben megállapodhattak. Másrészt a német seregnek aránylag csekély részei a vogézi hegyekben föltartóztathatták a francia hadtesteket Az erdőben rejtőzködő gyalogság eredményesen lőhet az előnyomuló ellenségre, anélkül, hogy az ellenség tüzelésének jelenté­keny mértékben ki volna téve. Különös jelentőségük van még az erdőknek az erődítő munkálatok födözése szempontjából. Aki valaha Metz környékén járt, csodálkozha­tott, hogy nem lát egyetlen erődítést sem. Az erődítő épü­­letek és művek keskeny erdőöv mö­gött vannak elrejtve, úgy hogy a támadó nehe­zen ismeri föl ezeknek fekvését. Ezzel szemben Lüttich erődítései szabadon álltak a város hal­main és szinte provokálták a német ágyúk tüze­lését­. Egy amerikai lap tudósítója, aki a német táborból ügyeli a nyugati harctér eseményeit, beszéli, hogy egy keskeny erdőövvel, födött üteg négy napig rejtve maradt az ellenség elöl, bárha csaknem óránként cirkáltak ott a pilóták és iparkodtak kutatni annak fekvését. Már ez a példa is mutatja, hogy milyen fontos szerepe van a hadsereg védelme szempontjából az erdő­nek. Sok területen minden csapatmozdulatot megügyelhet az ellenség lekötött léghajóról vagy rep­ülőgépről. Az erdő jelentőségével együtt azonban foko­zódnak azok a veszélyek is, amelyek az erdők faanyagát veszélyeztetik ott, ahol a katonai események lejátszódnak. Mennyi fát használnak föl az óriási seregek tüzelésre és a lövészárkok­hoz, még ha a műszaki csapatok földolgozott fát hoznak is magukkal. Azután az utak elzárá­sára is igen sok fát kidöntenek. A tüzérségnek szabad lövőterületre van szüksége. Mily gyak­ran esik ennek áldozatául az erdő — ez történt az Antwerpen előtti nehéz tüzérharcoknál is. Ehhez járul, hogy ugy a tüzérség, mint a gya­logság tüzelésétől minden erdő sokat szenved. A­ harc területén alig akad egy f­a, amelyet srapnelszilánk vagy puskagolyó meg ne sértett volna, ami talán lassú pusztulását okozza. A muníció és élelmiszerszállító szekerek az ágyuk és repülőgépek elfödésére nagyon sok fát, öre­get és fiatalt vágnak ki, ugy hogy sok helyen az erdő új hajtását is teljesen megsemmisítik. az írástudatlan, a teljesen közöm­bös ember nem érdeklődik a világ­háború eseményei után. Estilapot olvas mindenki és szervezeti munkás nem adja a pénzét a drága polgári estilapokért, amikor a minden délután 5 órakor minden lapelárusítónál és minden dohánytőzsdében kapható, közli a legfontosabb és a legfris­sebb háborús híreket és egyes számának ára csak Kivonat a hivatalos kimutatásokból. Nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy a háború halottairól kiadott lajstrom csak a hi­vatalos kiadásban hiteles. Föltétlenül szükséges és kívánatos tehát, hogy kétes esetekben min­denki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. * Jelzéseink: A név után következik a rang­fokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy az illetőségi hely és év. Az adatok — a hivata­los lajstromban — több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló rövidítések a következők: Ldw.­­ Landwehr (osztrák honvéd), Lst — Landsturm (osztrák népfölkelő), gye. — gyalog­ezred, hgye. = magyar honvéd gyalogezred, népi­ gye. = magyar népfölkelő gyalogezred, száz. = század, zij. = zászlóalj, eéö. = egyéves önkéntes, vdszzlj. — vadászzászlóalj, tart. — tartalékos, póttart. = póttartalékos, őrn. — őrnagy, szds. = százados, főhdn. = főhadnagy, hdn. = hadnagy, tiszth. — tiszthelyettes, tiszth.­jel. = tiszthelyettes jelölt őrm. — őrmester, szkv. = szakaszvezető, szds. = tizedes, őrv. — őrvezető. — Egyébként betartjuk az ábécé-sor­rendet és a veszteséglajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjai­ról való közléseket adjuk. 30. számu Vijstrara. Binadlay Bertalan tart. hadit., 21. népf. gye. 11. száz.­­* Borbely Antal tart. hadn., 24. nőszf. gye. 7. száz., Brassó. — Csillag Pál dr. tart tiszth., 31. fgye. 10. sz.IV­., Budapest, 1990 Eybner Adolf alezredes, 99. gye. — Fejtő Emil zászlós, V.. hgye. 4. száz., Budapest. — Gastrirth Frigyes dr. tart. zászlós, 57. gye. 1. száz., Trieszt, JSS4. — Hundel Rudolf tart. zaszlós, 67. gye. — Hannó Lajos tart­, tárolós, 80. gye. — Hirth Krich dr. hada., 23. gye. 1­ száz., Zwitywn, 1884. —­ Jim Emil tart. zászlós, 90. u­gv. 2. kiűz., 1881. — Kerék­gyártó István tart. zászlós, 22. lgye. ,1'.'. bzi'i. •— Kortsche­k Ferenc tart. hadn., 81. gye. — Kozák Miklós hadn., 1.4. huszárezred, 3. szá­. — Lunyacsek Albert zászlós, 2*. gye. I. száz.. Temesvár, 1816. — Major Ottó UíZtUjeL, 81. gye. — Matonák Ferenc tart. zászlós, 07. gye. — Michal József tar. hadn., 81. try­. — Osváth Ferdinánd tiszth., 23. gye. 11. száz., Budapest. — Paszternák Jakab tart. hadn., 67. gye. — J­écsy Adalbert dr. tart. hadn., 23. gye. 14. száz., Zolli­bor, 1890. — Slobieek Jlichard tart. hadn., 52. gye. 2. all.­­­Sándor Oúzsi tart. hadn.. (68. gye. — Schubert Gusztáv tart. hadn., 67. gye. — Schütze Gusztáv tart. hadn., 67. gye. — stich Woitec­ százados, 90. tryo., gépfegyverosztag. —­ Stiegel Károly százados, 81. gye.­­ Szilágyi Béla tiszth., 23. Syc. 1. Ház., Baja, 1889. — Till János tiszth., 13. J­ dwr. ft­yc. 4. száz. — Trautruann Leó föhadn., Sl. gye. — Zieh­larz Andolf tiszthjel.. 1­7. Sdvrr. eye. 7. száz., Toschen, ISSW, Zwierzk­a Frigyes föhadn., 27. tábori ágyusezred. Ács Lajos póttart., 38. gye. 5. száz. — Adim János tizedes, 67. gye. — Adám­ Sándor, 22. ágy. 9. elez. — Adam­y Ja­kab, 67. tryo. — Alonor Márton, 84. hgye. 10. száz., Kioni­falva. — Affiann Antal, 23. gye. 7. ikhz., Orszillás, 1887. —­ Andik sírv., 23. tryo. 1. száz. — Anka Vince, 38. eye. 1i. száz. — Antalovics János tart., 23. gye. 8. száz., Monostorszeg, ISSS. — Babik Márton, 67. srye. — Bacsay József, 67. trye. — Bajai Sándor, 20. trye. 13. száz., Bajmok, 188. — Baksai R­ndolf, 7. honvéd tábori üglyii.ezred. — fialia a fiyöri gy. ö­v., 24. herye. 2. száz., u­rai Mó­­lls-Józs Károly az akaszv., 24. népf. Kye. 16. száz. — Balazsk­a Pál, 2.­. trye. 8. száz., Bácsalmás,­­1892. — Bálint, Basilius, 31. Rye. 11. talia., Fal­mér. küküilli­ímn.,­­93. — Bálint, Ferenc tizedos, 24. népf. sye.. 9. száz. — Bálint József Crv., 22. lipcye. 10. Bzsc. Bálint József, 24. beye. ,10. száz., tü­kkarc.falva. — Bá­lint Later firv., 21. hítye. 10. száz.., Kézdiszentlélek. — Baloi, 11. Bertába, 6. hegyi taséreCTed 1. ászguütem­. — Kandullf! Vazul, 22. helye. 12. száz. — Barabás Gáb­­orv., 24. népf. h­g­j. 1­. száz., Albis, Három­ízékmelrye. — Burbu Miklós, 24. hsz. 2. száz., Bikfalva. — Bartos Sándor tize­des, 67. gye. — Basa Isnae tizedes, 24. helye. 10. száz... Bé­rce, h­árom­szókinoftye. — Bátyity Györffy tart., 23. xye. a. Képfegyverosztás. Báesbokod, 1895. — Bátyity Mihály, 23. tfye. 7. száz., llorota. 1889. -- Bátyity György tart., 2^­. syo. 8. száz.., Báesboki»­. 1890. — Becker­­József tart., KI. Byo. 11. száz., Bácsszentiván, 1890. — Bedn­ár János tszakasz­ve'.rle, 67. nye. — Bodnár István, 17. ízre. — Bednarik Jó­d­.női, 67. gye. — Bed« Srinn tizeden, 24. herye. 1. száz., Erdő­fü­le. — K­e­jus János, 14. huszárezred 4. swiz. -- Benedei. Illyés, 24. hp.gye. 10. száz. — Benyii János, 67. gye. — Ber­i'.icz Vince, 67. eye. — Bérts Mihály, 24. hpye. 1. száz., Naszymoha, Nagyku­kil Hömegye. — Bericz Simon, 28. erye. 4. S.­.17,., Kunbaja, 18«. — Bull János, 07. eye. — Bindroeh ,10 B.401. 1­7. gye. — 3'Író Károl­y Crv., 67. ,rye. — Birla Jó­zsi, 24. hsrye. 10. száz. - Blaskó Mátyás, 87. try.». — Blcha Uyi­rszy tizedes, fiz. ftye. — Blha Ján­os, (.67. ftye. — Illistyak Ferenc, 67. gye. — Bu­ttyak Mihály, 67. t­ye. — Blu­menderk­ Hermann, 67. gjro. — Bobaly Andris, 67. gye.­­- Bobes Tailor póttart., Sl. eye, il .pótszáz., Karcasfalva, 1881. — Bocskai István, 22. hgye. 13. szf­x. — Bohner, 38. hge. 8. száz. — Borbát Lajos Orr., 24. hgye. 12. hksz., Kánzonyujfalu. — Borcsa Ferenc, 24. herye. 11. sziz., Cser­náton. — Bordás István tizedes, 24. halye. 11. száz., Sepsi­stentstyik­ Ky. — Boricsány C­yörgy, 24. herye. 12. száz., Hafyarbodza. -- Boros János tizedes, fi. hegyi tüzérezred 1. ftgymullog. — Borsodi Pál, 23. trye. 8. száz., Tataháza, 3880. — Bosiák István, 07. jare. — Boros l­ajos századkiirtés, n. hgye. 4. monotzlj., Mikepercze. — Bramlobci'!? János, C­. gye. — Krudi Dániel, 24. ljgz'e. n. K5»7„ Teleki Bilin megye.­­"Busnyák Jakab. »?. gye. — Bulla János fírv., 07. g­ye. — Bumi Lajos úrv., 24. kif.go. 3. szító. — Cseh Adam, 07. gye. — Drosko J'erenc flrv., el. gye. — Cun­var Dénes, 24. napf. cyo. 0. száz. — Csaeh András orv., 07. gye. — Cserno­szurszky Gyürgr, 07. gye. — Cservenak J.mos, 67. gye. — Csintos János, 31. hgye. 19. száz.. Zalán. — Csiam­arik Já­nos 1­7. gye. — Csurulya András, 24. hgye. 10. száz.. Szárai -patak. —­ Czapkó Mihály, 67. gye. — Czaraci Mihály, 67. gya. — Czinton György örr„ 24. népf. gye. 11. sz­z., Hir­­vég. — Dankó András, 67. gye. — Daradics József, pl. hgje. 7. száz., szomor­ódszentmárton. — Darves Mihály, 24. hgye. 2. szk­.­. — Deák Sándor tized.*, 24. népf. gye. 11. s.usz.. Szár­zajta. — Dehnar Károly, 67. nye. — Dem­askó Gábor, 67. nye. — Demeter István Orm., 24. népf. (gye. 10. SZÚK. — Derenyak Gyu­rgy, 67. gye. — Digró János, 67. gye. — Domokos Mihály, 23. hgye. 11. száz. — Dorkó András «rv., 67. gye. — Drapács István, 67. gye. — Droppa János, CV. gye. — Dvorcsák Jakab, 67. gye. — Dzin Mihály, 67. .sgye. —Esztojka József fkrv., 24. hgye. 10. száz.. Ilyési Éva. Fagyártó Ixijos, 24. népf. gyalogé. 11. száz., Sepsibodofe. -­Ferenc?. János, 67. gye. — Ferenczi I­mre, 23. gye. 16. száz, Ferjaneol György­, 67. gye. — Filip Márton, 67. gye. Fülöp Sándor, 24. hgye. 5. száz., Otasztolok. — flabo­caik: Jakab, 67. gye. — flabrik Mihály, 67. gye. — Gajdos Már­ton, 67. gye. .—­ Gajdot Mihály. 07. gye. — Gajdocsik Já­ 9

Next