Népszava, 1915. június (43. évfolyam, 214–243. sz.)

1915-06-11 / 224. szám

4 Németország és Amerika. * Lansing az uz Eu­­­Lügyi államtitkár. Az Egyesüt Államok Jegyzékét pénteken kilőik el Németország­nak. — Miért mondott le Bryan? Tegnap már jelentettük, hogy Bryan, az Egyesült Államok külügyi államtitkára, lemondott. Minthogy Bryan éppen az Unió­nak Németországhoz intézendő jegyzék el­küldése előtt hagyta el állását, nyilvánvaló volt a jegyzék és a lemondás között való összefüggés. Ez kitűnik világosan Bryan lemondó leveléből, amelyben kijelenti, hogy a jegyzékhez nem járulhat hozzá, mert a háborút el akarja hárítani. A Németország­hoz intézendő jegyzék szövege még nem ismeretes és így nem tudhatjuk, hogy Bryan melyik háborút akarta elhárítani: a németekkel vagy az angolokkal való hábo­rút? Bryan nyilatkozatának kétféle magya­rázására az ad okot, hogy az államtitkár a világháború egész tartama alatt az ango­lokkal szemben tanúsított rokonszenvet és tagadta azt, hogy az Angliának való mu­níciószállítással az Unió megsértené semle­gességét. Nincs kizárva, hogy Bryan le­mondását belpolitikai ügyek is előmozdítot­ták. Bryan már három ízben volt elnök­jelölt az Egyesült Államokban, de mindig­­megbukott. Most ismét közeleg az elnök­választás és miután népszerű ember, úgy le­het, hogy a mostani lemondást ebben az irányban akarja kamatoztatni. Wilson elnök elfogadta a lemondást ,és Bryannak utóda is van, eddigi helyettese, Lansing személyében, aki már alá is írta a jegyzéket, amelyet, hír szerint, pénteken adnak át Németország washingtoni követé­nek. A rejtélyesnek látszó, nagyjelentőségű ügyre csak az Unió jegyzékének nyilvános­ságra hozatala dérit világosságot, jegyzék hivatalos szövegét. A közzététellel nem fognak addig várni, amíg Berlinből megérkezik a jegyzék átvételének igazolása. (Genf, június 10.) Az „Agence Havas" je­lenti tegnapi kerettel. Az amerikai kormány jegyzéke nem lesz ultimátum. Az Unió csak Németországgal tárgyal. (Newwyork, június 10.) A Reuter-ügynökség jelent ki Washingtonból. Az „Evening Sun" hiteles értesülése szerint az amerikai jegy­zékben semmi célzás nincs arra, hogy az Egyesült Államok a szövetségesekkel az élelmiszerblokád kérdésében tárgyalni akar, sőt egész határozottsággal megállapítható, hogy az Egyesült Államok csak Németor­szággal fog tárgyalni. Miért mondott le Bryan? " (Berlin, június 10.) Bryan külügyi állam­titkár lemondásának okáról és előzményéről a „Vossische Zeitung" a következőkről értesül: Arra a követelésre nézve, hogy Németország vessen véget a tengeralattjáró naszádok hábo­rújának, Wilson elnök és Bryan között véle­ményeltérés támadt. Mikor a washingtoni kor­mánynak a legutolsó jegyzékre válaszolnia kellett, beállott a szakítás Wilson és Bryan között. Wilson éles hangon akart válaszolni, amit a határozott békepárti Bryan kereken ellenzett. Ezért történt, hogy a válaszjegyzék szövegének első fogalmazását, amelyet az Egyesült Államok kormánya a csütörtöki mi- * *. Az új államtitkár. (Rotterdam, junius 10.) Lansing, Bryan államtitkár helyettese, az amerikai alkot­mány értelmében automatikusan előlépett az Egyesült Államok külügyi államtitkárává. Lansing már alá is írta azt a jegyzéket, ame­lyet az Egyesült Államok Németországhoz intéznek. A jegyzéket rendkívül gondosan készítették el és valószínűleg pénteken ad­ják át a washingtoni német nagykövetnek. Kész az Unió jegyzéke. (Washington, június 10.) A Reuter-ügynök­ség jelenti: Wilson elnök két óra hosszat ta­nácskozott a kabinet tagjaival a német biro­dalmi kormányhoz intézendő jegyzékről és azután megengedte, hogy a sajtó számára ennyit közöljenek: „A jegyzék kész és való­színűleg holnap fogják elküldeni." Az elnök tagadja, mintha tovább halogatták volna a választ, mint­ az ilyen nagyfontosságú jegy­zéknél szokásos. A német jegyzéket, amely a „Gulflight" gőzös elsü­lyesztéséért kártérítést ígér, a „Cushing" gőzössel történt eset ügyé­ben pedig további felvilágosításokat kér, az elnök nem tartja, ki nem elégítőnek, azonban ennek a két kérdésnek semmi köze sincs ah­hoz a főelvhez, amelyért az Egyesült Álla­mok sorompóba léptek, nevezetesen, hogy az amerikai polgárokat, bármilyen nemzetiségű kereskedelmi hajón utaznak is, rendeltetésük céljáig kell vinni, teljes életbiztosságban. (Rotterdam, június 10.) Washingtonból­­táviratozzák. Lansing, az új külügyi állam­titkár Wilsonnal való tanácskozása után kö­zölte, hogy a Németországnak küldendő jegy­zék kész és ma fogják kézbesíteni. Az ame­rikai lapok pén­teken reggel közölhetik a KTÉPSZAVA 1915 junius 1t A törökök háborúja. .*. A­ szövetségesek újabb kudarca a Galli­poli-félszigeten. — Olasz csapatszállítás a Dardanellákhoz? A Gallipoli-félszigeten az angol-francia csapatok ismét megkísérelték a támadást. Ezúttal Ari Burnu mellett támadtak, ahol a török sereg jobbszárnya foglal el védelmi állást. A szövetségesek akciója itt is ku­darccal és nagy veszteségekkel végződött, támadásaikat a törökök könnyűszerrel visszaverték. A harc részleteiről még nem érkezett jelentés. Hír van azonban arról, hogy az olaszok állítólag százezer főnyi se­reget szándékoznak a Dardanellákhoz kül­deni. Az olasz expedíciós sereg a Sarosi­öbölb­en kísérelné meg a partraszállást. Bár valószínű, hogy az olaszok beígérték az antantnak a Dardanelláknál való támo­gatást, a csapatszállításról szóló kombiná­ció meg korainak látszik. Eddig ugyanis semmi pozitív jelentés nem érkezett arról, hogy az olaszok valóban hajóra tettek expedíciós csapatokat. '* * Török hivatalos jelentés. (Konstantinápoly, június 10.) A főhadi­szállás közli: A Dardanella-fronton Ari Burnu mellett 7-éről 8-ára virradó éjjel az ellenségnek jobbszárnyunk ellen intézett két támadását könnyen visszaver­tük és nagy veszteséget okoztunk neki. Teg­nap a gyalogság és a tüzérség időnkint szü­neteket tartva, gyöngén tüzeltek egymásra. A többi hadszíntéren nem történt jelentős esemény. Az olaszok partraszállásra készülnek a Sarosi-öbölnél? (Szófia, június 10.) Bolgár tábornokok, akik a török háború idején a bulairi állások előtt parancsnokoltak, a török erődítéseket igen sokra becsülik és azt mondják, hogy az ola­szoknak a Sarosi-öbölben állítólag tervbe vett partraszállása százezer emberrel nehezen lesz keresztülvihető és semmi reménnyel sem biztat. nisztertanácson megvitatott, Bryan kívánsá­gára nem tekintették véglegesnek, sőt pén­tekre újabb minisztertanácsot tűztek ki, hogy­ azon megvitassák Wilson elnök második ter­vezetét. Bryan ezt sem helyeselte, álláspontjá­tól nem tágított és inkább beadta lemondását. (Berlin, június 10.) Az amerikai külügyek vezetőjének, Bryannak lemondását, amelyet Wilson már el is fogadott, itt igen jelentős eseménynek tartják, mert változást jelent az Egyesült Államok semlegességi politikájában. Ismeretes, hogy Bryan nem volt németbarát s ezért távozását Berlin mértékadó köreiben kedvezően ítélik meg. Bizonyos, hogy Bryan lemondására a „Lusitania"-ügy adott okot. A külügyi államtitkár nem osztotta Wilson el­nöknek a német jegyzékre készített válaszát, amelyet legközelebb elküldenek. Az eddigi táv­iratok igen zavarosak, mert ezek egy része sze­rint Bryan a béke barátja volna s állítólag ebből a szempontból kifogásolta Wilson válasz­jegyzékének tervezetét. Az Unió ne szállítson muníciót. (Berlin, június 10.) Newyorki jelentések szerint két millió aláírással monstre­ petíció készül az Egyesült Államok fegyver- és lőszerszállításai ellen. A petíciót Wilson el­nöknek akarják átnyújtani és a kongresszust vele kényszeríteni, hogy a fegyverkivitel be­tiltása végett külön ülést tartson. Az elő­készítő bizottságnál naponta ezernyi aláíró jelentkezik. Háromszázezer főre rúg a török Haderő a Dardanelláknál. (Berlin, június 10.) A „Times" athéni levele­zője közli, hogy a Földközi-tenger és a F­ekete­tenger között működő török haderő számát két-, három-, sőt négyszázezer emberre teszik. Ő maga körülbelül 275.000 főre becsüli, ami de­fenzív hadműveletekre igen hatalmas erő. Egyes csoportok pozíciója igen nagy termé­szetes erőkre táa­aszkodhatik. A törökök elő­készített pozíciókban állhatatos védők­, különö­sen mivel a németek a szállítási és az ellátási szolgálat megjavítása érdekében sokat tettek. Az antantnak nem szabad kudarcot vallania. Komoly visszaesés súlyos következményekkel járna a Közép-tengeren és talán a Balkán­félszigeten is. Török csapatszál­­­ítá­sok a szíriai vasutcon (Athén, június 10.) Bairuthból jött­ jelenté­sek szerint a szíriai vasúton a forgalmat is­mét fölvették. A beszüntetés, nem mint az antantsajtó közölte, a francia hajók által megrongált pályatestre való tekintettel tör­tént, hanem azért, mert ötvenezer főnnyi ka­tonaságot kellett elszállítani a veszedelmez­tetett vidékekre, miután Szíriában, Paleszti­nában és a Libanonon eddig csak 16.000 ka­tona volt, amely nem volna elegendő egy­ esetleges invázióval szemben. Német buvári hajók az alexandriai öbölben? (Konstantinápoly, június 10.) Kairóból ér­kező hírek szerint néhány nap előtt az alexandriai öbölben két ellenséges tenger­alattjáró jelenlétét tapasztalták. Alexan­driában óriási izgalom támadt, a lakosság között pánik tört ki és a város tele volt azzal a hírrel, hogy német búvárhajók érkeztek az öbölbe. Maxwell tábornok azonnal parancsot adott, hogy a torpedóromboló őrség perma­nenciában maradjon. A Szuezi-társaság vesztesége. (London, június 10.) A Szuezi-csatorna rész­vénytársaság a háború első öt hónapjában millió frank veszteséget szenvedett. A Pa­ki Munkások S Kapotok, a JVÉPSZMVM érdekében agitáljatok minden­felé, ahol megfordultok. Köve-­ teljétek mindenütt a Népszavát!

Next