Népszava, 1918. március (46. évfolyam, 51–77. sz.)
1918-03-01 / 51. szám
ILVI. évfolyam. Budapest, 1918. március 1. IK S 7 Att. ..«•«. 1 évre......... I*.— kor. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA» !«.— kor. negyed évr....... •.—kor. tgstaura ........ 8.— kor. egy hétre ....... 86 fillér. EGYES SZÁM ÁRA 12 FILIER. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. SXdgJelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG) VXII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 8-2» 6» J József 3-30.) EIADÓHIVATALa: VXH., CONTI-UTCA 4. IX. (Telefon: József 8-31 és József 8-32.) péntek. 51. szám. «?. Tények. 1. Az osztrák képviselőház február 22-iki ülésén dr. Seidler miniszterelnök a következő kijelentést tette: „Tisztelt Ház! Tegnapelőtt hivatalos közlés jelent meg a lapokban arról, hol van jelenleg az osztrák-magyar hadierő súlypontja. A vitában elhangzott több kijelentésből azt látom, hogy ezt a közlést részben félreértették. Fölvilágosításul kereken kijelentem: Mint már 19-én is kinyilatkoztattam, Ausztria-Magyarország nem vesz részt abban a katonai akcióban, amelyet most, Németország folytat Oroszország ellen. (Tetszés.) Másodszor: Osztrákmagyar csapatok nem fognak bevonulni Ukrajnába, amellyel békeviszonyba vagyunk. (Zajos tetszés.) Ami végül Romániát illeti, közte és Ausztria-Magyarország között fegyverszünet van. A béketárgyalásokat a legközelebbi napokban megkezdik. (Tetszés.) Ezeket kérem, tisztelt uraim, tudomásul venni. lama... Kanada hat tartománya... "Ausztrália államai... Nagybritannia... Ilyen körkép tárul elénk, ha végignézünk a világon. Hatalmas és civilizált államok egész sora becsülte már meg a női nemet (és önmagát!) azzal, hogy megszüntette a nemi cenzust, hogy megszüntette a férfiak kizárólagos politikai uralmát és végét vetette a női nem politikai jobbágyságának. Ebből a hatalmas nemzetközi áramlatból jutott el hozzánk is valami. Vázsonyi Vilmos törvényjavaslata választójogot ad a nőknek is. Elvileg legalább elismeri és magába fogadja azt a nagy forradalmi újítást, amit a nemi cenzus elejtése és a nők szavazati jogának törvénybeiktatása jelent. De milyen fukar kezekkel mér ez a törvényjavaslat! Mennyire kicsinyes, milyen szűkkeblű és hogyan zsugoriskodik! Csak azoknak a nőknek kínál jogot, akik elvégezték a polgári iskola vagy valamely más középiskola négy osztályát. Hyen módon vagy 160.000 nő kerülne belül az alkotmány sáncain. Megadja még a jogot a hadiözvegyek egy részének is, a családfentartóknak, akiknek legalább egy törvényes gyermekük van a hábornyion elpuíztva fél VV+él ~ jegeim körülbelül 100.000 nőt juttatna joghoz, ugy hogy mindössze csak 260.000 nő kapna a Wekerle-kormány választójogi törvényjavaslata szerint szavazati jogot. Alig több, mint negyedmillió nő szabadulna meg tehát a nemi cenzustól, ezek nagyrésze is csak bizonyítványcenzusi, tehát vagyoni cenzus révén válhatna a férfiakkal egyenjogúvá. Alig több, mint negyedmillió, amikor pedig, ha a szociáldemokrata párt programja szerint minden felnőtt nőnek megadnák aválasztójogot, körülbelül 5 millió nő válna Magyarországon egy csapásra szavazóvá. Alig több, mint negyedmillió nőválasztó iktatódik a törvénybe, abban a világtörténelmi korszakban, amikor Anglia egyetlen törvénnyel nem kevesebb, mint hatmillió nőt ruházott föl alig néhány hete teljes állampolgári és politikai joggal, amikor most Svédország is követi Anglia törvényhozásának bölcs és nagylelkű, előrelátó és előítélettől mentes példáját. A Wekerle-kormány választójogi javaslata csak igen kevéske jogot hoz a nők számára és szinte semmi jogot sem hoz a dolgozók, a gyárak és szántóföldek munkásnőtömegei számára. Amit a Wekerle-kormány hoz, sokkal inkább nevezhetnek a hölgyek választójogának, mint a nők választójogának. Ám ezzel szemben mégis azt látjuk, hogy a munkapárt reakciós szónokai a választójogi bizottságban nap-nap után dörgedelmes támadásokat rendeznek még ez ellen a csekély jogkiterjesztés ellen is és semmiképen sem akarnak tudni a nők választójogáról. Nincs olyan hazug frázis, amit ne alkalmaznának és nincs olyan elcsépelt érv, amit röstelnének igénybe venni a nők választójoga ellen. Az egyik éretlennek tartja a nőket a politikai jogra, a másik pedig nem akarja beszennyezni a női ideált a politikai harc csúnyaságaival. Az egyik a városi nő léhaságától, a másik a falusi nő tudatlanságától félti a magyar osztályállamot. Anynyira vérükben van a reakció, annyira sötét minden porcikájuk, hogy még a gyakorlatban, sajnos, igen keveset jelentő, de elvileg mégis nagy haladást hozó joginterjesztés ellen is ágálnak, üvöltenek és handabandáznak. A magyar parlament többségének, a munkapártnak igazi és legbelsőbb lényegét talán legrikítóbban, talán legvisszataszítóbban a női választójogról vallott nézetei árulják el. A munkásság választójogáról mégsem mernek olyan becsmérlően beszélni, mert félnek a férfimunkástömegek szervezett hatalmától, de a nők választójogát kedvükre figurázhatják ki és pocskondiázhatják le, mert sajnos, a nők tömegei még nem ébredtek annyira öntudatra, még nem állanak olyan Bürü és tömött, olyan szervezett sorokban, mint a férfiproletárok. 2. Bécsből közlik: Ukrajna Podolia tartománya.i.or.ai,mii.i a po!" á-*f• "g vezetői sürgős segítségért fordultak a monarchiához. Azt kérik, hogy fegyveres segítséget nyújtsunk arra, hogy a bolsevikiektől begtisztítsák Ukrajnát. A bolsevikieknek az a céljuk, hogy lángba borítsák az új köztársaságot, elpusztítsanak ott minden emberi és vagyoni értéket és illuzóriussá tegyék a békekötést és annak eredményeit." Különösen veszélyeztetik azokat az élelmiszerkészleteket, amelyeket a velünk kötött gazdasági szerződés szerint, a monarchia számára kellene szállítani. Bölin-Ermolli vezérezredes csapattestei már megkezdték az előnyomulást Csernovictől kelet felé és elérték a határt. Előnyomulásunk közben komolyabb ellenállásra vagy küzdelemre nem került sor. Az osztrák határ átlépése és csapatainknak Ukrajnába való bevonulása rövid órák kérdése, ha ugyan eddig még nem következett be. A nők választójoga. (Stockholm, február 27.) A Svéd Távirati Iroda jelenti: a kormány törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amely a nőknek megadja az aktív és paszszív választójogot. A nők választójogának nagy és forradalmi gondolata hétmérföldes csizmákkal járja be a világot. Most Svédországon volt a sor, hogy utolsóul a skandináv államok közül is megadja a nők politikai jogát, aminthogy Norvégia és Dánia már előbb teljes jogú állampolgárokká avatta a nőket. A nők választójoga diadalmasan hódítja meg az egész világot Norvégia... Dánia... Svédország... Finnország... Holtanstlia... Az Északamerikai Egyesült Államok 18 ál Lapunk rt.as száma 8 oldal. A magyarországi vasés fémmunkások szövetsége most számol be 1917. évi működéséről. Az ország leghatalmasabb ipari szövetségéről van szó, amelynek kötelékébe 1917 december 11-én 10.931 vas- és fémmunkás tartozott. Pedig a háború kezdetén a vas- és fémmunkás-szövetség taglétszámát is megritkították a behívások. Csak a folytonos áldozatkész, agitáló munka emelte újra a szövetséget a fejlődésnek eme szédületes magasságáig. Az itthon maradt szervezett vas- és fémmunkásoknak köszönhető, hogy a szövetség taglétszáma majdnem a négyszerese annak, amennyit a háború előtt fölmutatni tudott. A vas- és fémmunkás-szövetség 1917-ben emelkedett a leghatalmasabb arányokban. A taglétszám 1917 január 1-ig 20.965 volt Belépett 1917. évben 32.439, kimaradt és töröltetett 32.200, az év végén 80.931 tag maradt. Az első osztályban szervezett tagok 1.288.672 járulékot, a második osztályban szervezett munkások 517.531 járulékot fizettek be. Az összes befizetések 62%-a a fővárosra, 38%-a a vidékre esett A szövetség vezetősége joggal mondhatja, hogy „ezek az eredmények nem véletlenül és váratlanul hullottak az ölünkbe, hogy ezek hazc és küzdelem és megfeszített munka nélkül is elérhetők lettek volna. Nem! A háború hosszú elhúzódása fölszántotta Európa-szerte a közömbösség szikkadt talaját a népek nemcsak beleuntak a véget érni nem akaró háborúba, hanem kénytelenek védekezni is ama pusztító hatások ellen, amelyeket a háborús állapot vet a népek nyakába és amelyeknek súlya alatt most már mindenki görnyed, talán még a hadseregszállítók is, akiket a vagyon súlya nyom már agyon, amelyet a háború ideje alatt szereztek." A jelentés kiemeli azt is, hogy a szakszervezetek taglétszáma mindenütt emelkedett ahol az egyenetlenség és a széthúzás meg nem bontotta a munkásmozgalom egységét és egységes erejét. „Sajnos — van arra is példa, hogy attól a proletárság éket engedett verni egysége közé, ott a szakszervezetek taglétszáma csökkent és ezzel alábbszállott a munkásság ellenállóképe.