Népszava, 1919. január (47. évfolyam, 1–27. sz.)
1919-01-12 / 11. szám
1919 január 1L NÉPSZAVA 9 — Szervezkednek a „nagyságok" is... Nem tudom, kedves Népszava, tudja-e, hogy a párttitkárság új szabadszervezetről vehet tudomást. Szervezkedtek ugyanis a »nagyságuk" is, a háziasszonyok. Kellett nekik, hogy ők is megvédhessék a maguk érdekeit a szociáldemokrata háztartási munkásnők — az ő cselédeik — szakszervezete és annak kívánságaival szemben. Csütörtökön volt a napja, amikor a régi képviselőházban megtanulhatta minden úrinő, hogy csak a Tűzhely védi meg őt — a cselédkérdés szempontjából — mert az áll csak az osztálybéke és nem az osztályharc alapján, a „drága" munkásbiztosítás helyett olcsó orvosi ellátást biztosít és a túl hosszú pihenők helyett — a jó erkölcsökre vigyáz... Azután keservesen panaszkodtak a hölgyek az ő kétségbeejtő helyzetükről, mely bizonyára sokkal szomorúbb a gyerekéről, anyjáról gondoskodó ,nagyfizetésű", de ő náluk (milyen ellenmondás!) „kitűnő ellátásban részesülő cseléd" helyzeténél... A „bizalommal" is sok baj van. (Hogyne. Ismerek hölgyeket, akik gyereküket rögtön rábízzák a „cselédre", — de a spájzikultásot tíz év múlva sem.) No azután Horváth Katica elvtársnőnk bátran és erélyesen magyarázta meg a hölgyeknek, hogy a szervezett munkás, becsületes, szaktudással bíró, öntudatos embert, jelent és hogy a társadalom bűne, ha eddig nem fejlődhetett ilyen emberré a, eddig pofonokkal nevelt és családtagnak minősített háztartási vomikásnő. A hölgyek meglepetten hallgatták elvtársnőnk szavait, a szocialista gondolkozás becsületes józansága megkapta a jóhiszeműeket és most már hiába lármáztak a Tűzhely fölvonultatott, tapszít, ellentmondásra dirigált szelíd leánykái: az alázatos, tisztességtudó, jó cselédek... Persze, azért megalakult az erre a célra egy táborba tömörült háziasszonyok szabadtzervezete — az osztálybéke alapján. (Aláírás.) - Ankkielte náziszarkák. A vaskereskelők körében az a hír terjedt el, hogy az üllői út 37. szám alatt levő Heinrich A. és Kín vas nagykereskedő cég ellen nagyszabású ordingitári eljárás folyik. A cégnek kellemetlen volt a szóbeszéd, mert a cég főnöke, az Ármegállapító Bizottság elnöke, Heinrich végre a főkapitányságon megtette a feljelentést ismeretlen rágalmazók ellen. A nyomozás azt a meglepő fölfedezést eredményezte, hogy a cég alkalmazottai rendszeresen lopják az áralyt és ezt az árut maximális áron fölül adják el. A cégnek eddig megállapított kára 200.000 korona. A detektívek hamarosan fülönfogták a tolvajokat is Heskó Géza, Barta Ágoston és Stefanek Buba kereskedősegédek. Német István és GeiringerTózsef szolga személyében. Hoskó Henrik üzletvezető pedig százalékos részesedést kapott a bűnszövetkezettől. A rendőrség valamennyit letartóztatta. — A lakásínség enyhítése. A tanács a X. kerületi Balkán- és Bihar-utcák sarkán ideiglenes családi szükségszállók építésére 900 négyszögöl telket engedett át az államnak 60 évi ingyenes használatra. Ugyanilyen feltételek mellett a Pongrác-úti állami kislakásos telep kibővítése céljaira is 1200 négyszögölnyi telket engedett át a főváros. — Rendetlenség a városligeti Artézi-kut körül. A városligeti Artézi-kuthoz járó gyomorbetegek arról panaszkodtak szerkesztőségünkben, hogy az utóbbi időben lehetetlenné akarják tenni a kut vizének használatát, mert olyan időben nyitják, amikor az emberek még nem mehetnek oda — a hajnali órákban — és amikor odaérnek — 8 óra körül — már zárva találják. Intézkedni kellene, hogy az odajáró betegek legalább reggel 9 óráig használhassák a vizet . — Az oroszországi és szibériai hadifoglyok hozzátartozóinak egyesülete a hó 13-án, hétfőn délután 5 órakor a Tudományegyetemrégi Műegyetemi Gólyavárában (V. Múzeum körút )—81 közgyűlést tart, melyen eddigi működéséről beszámol és amelyre az oroszországi és szibériai hadifoglyok hozzátartozóit meghívja. — A Hadviselt Középiskola Diákok Szövetsége fölhívja úgy a fővárosi, mint a vidéki hadviselt középiskolai tanulókat, hogy a január 12-én délelőtt órakor tartandó közgyűlésen (a József- és Német-utca sarkán levő polgári iskolában) jelenjenek meg. A közgyűlésen a félbeszakított tanulmányok befejezésének módjáról lesz szó. Singer Bélát jogerősen elítélték. Singerr Béla hivatalnok a múlt évben 314.009 koronát sikkasztott az Agrár Banktól és az egész összeget elkártyázta a Lipótvárosi Társaskörben. A Kúria most emelte jogerőre az ítéletet, amely 4 évi fegyházzal sújtja a bűnös fiatalembert. A villamosok reggel későbben indulnak. A Budapesti Egyesített Városi Vasutak igazgatósága közzéteszi, hogy a szénmizériákra való tekintettel a Városi Vasút, a régi Közúti Vasút, a Földalatti, a Szentlőrinci és a Barvasutak holnap, azaz 12-én reggeltől fogva, egy órával későbben indulnak el a végállomásról. Ki tud róla. Kecskeméty Ferenc tizedes (SS. honvédtábori ágyasezred, tábori posta: S85), október 28-án irt utoljára. Aki tud róla, értesítse özv. Kecskeméty Sámuelnét. Makó, Attila utca 11. — Szarka Imre szakaszvezető, aki orosz fogságban ofluszkiban vált. 1918 január havában adott utoljára életjelt magáról. Aki tud róla, értesítse Szarka Imrénét. (Rozsnyó, Felsőtemető utca. ) A spanyol betegség. A tiszti főorvos jelentése szerint pénteken a fővárosban 36 spanyol megbetegedést jelentettek be. Négy haláleset volt. A jelenlegi kórházi beteglétszám 674. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE * * * Bankjegyek felülbélyegzése. rA" magyar délvidékről az a hír érkezik, hogy a szerb megszálló katonaság parancsnoksága elrendelte a korona-bankjegyek felülbélyegzését. E célból január 20-ig az összes bankjegyeket fölülbélyegzés céljából be kel szolgáltatni. A bankjegyek fölülbélyegzésének terve már jóformán minden országban fölmerült, amelyek a monarchiaszétbomlásával újonnan keletkezett. Ezek az országok továbbra is a régi közös jegybank által forgalomba hozott bankjegyeket használja csere- és fizetőeszközöl. Ilyenformán akarják az új kormányok megtudni, hogy a közös bankjegyekből mennyi van forgalomba az ő imperiumuk területén; a fölülbélyegzéssel megakarják gátolni, hogy a közös forgalmi bankjegyekből újabb mennyiségű jusson be az ő területükre. Úgy látszik, a jugoszláv állam szánta rá elsőnek magát a terv megvalósítására. Mit jelent a bankjegyek fölülbélyegzése és annak a kimondása, hogy ezentúl csak a fölülbélyegzett bankjegyek szolgálhatnak törvényes fizetőeszközül? Nyilvánvalóan azt, hogy az illető állam a maga részéről kiválik az eddigi valutaközösségből. Azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Bank le nem bélyegzett bankjegyei, amennyiben a határon át valamely áru vagy adósság fizetése fejében a jugoszláv területre jutnak, ott mint idegen valuta szerepelnek, törvényes fizetőeszközül nem szolgálnak, árfolyamuk van, amely a fizetési mérleg alakulása szerint épp úgy ingadozik, mint a francia, angol vagy bármely más külföldi valuta. Hogy a rajzuk és szövegük azonos, ez mit sem változtat a különálláson. Mit jelent ez a monarchia többi államára nézve? Itt két eset lehetséges. A többi állam arra az álláspontra helyezkedhet, hogy a fölülbélyegzett koronabankjegyeket többé a maga részéről sem tekinti törvényes fizetési eszköznek; ebben az esetben itt éppen oly ingadozó árfolyama lesz a fölülbélyegzett bankjegyeknek, mint a jugoszláv államban a fölül nem bélyegzettnek. Vagy pedig tovább is törvényes fizetőeszköznek tekintik a fölülbélyegzett bankjegyeket a többi állam területén, amely esetben ezek ott tovább is állandóan legalább névértéken keringenének. Ez a megoldás azonban káros volna a monarchia többi államára és előnyös Jugoszláviára. Ha ugyanis a fizetési mérleg kedvezően alakulna utóbbira nézve, vagyis magyarországi polgároknak több fizetést kellene Jugoszláviában eszközölni, mint megfordítva, a fölülbélyegzett koronabank-, jegyeknek ázsiója volna Magyarországon, a névértéknél több le nem bélyegzett bankjegyet kellene érte adni. Ha ellenben a fizetési mérleg kedvezőtlenül alakulna Jugoszláviára nézve, ennek fölülbélyegzett bankjegyei a monarchia többi részében sohasem sülyedhetnének névértékük alá, mert hiszen továbbra is törvényes fizetési eszközül szolgálnának, mindenki köteles volna névértéken elfogadni. Ebből az következik, hogy amennyiben Jugoszlávia vagy bármely más új ország a területén levő bankjegyek felülbélyegzésével kiválik a valutaközösségből, Magyarországnak a maga részéről ki kell mondania, hogy a fölülbélyegzett bankjegyeket többé senki sem köteles névértéken elfogadni Ebben már voltaképpen benne van a felelet arra is, váljon Magyarország vagy bármely más új ország számára előnyösebb-e a bankjegyek lebélyegzésével — vagy ami ezzel teljesen egyértelmű — a közös forgalmú bankjegyeknek új bankjegyekkel való kicserélésével — kivárni a c®ereeB®k5*kö®5sségbfíl vagy megtartani a közös pénzt. Ezt csak hozzávetőlegesen, kombinációval lehet eldönteni. Ha azt hisszük, hogy Magyarország fizetési mérlege a többi állammal szemben aktív lesz, előnyösebb a közösségből kilépni. Ha azt hisszük, hogy az ország fizetési mérlege passzív lesz, előnyösebb megtartani, amíg a többi állam is föntartja a pénzközösséget. Eldönteni ezt a kérdést előre nem lehet, különösen ma JVJUT. MAROD ez nagymértékben attól is függ, mekkora lesz a békekötés után Magyarország területe; hogy osztoznak az államok a háborús adósságokon; milyen sem az árszínvonal alakulása nálunk is a többi új országban. Politikai és gazdasági okok mégis amelett szólnak, hogy tartsuk meg, amíg lehet, a valutaközösséget, mert ez megkönnyíti a gazdasági együttműködést, a forgalom lebonyolítását és ne spekuláljunk arra, hogy a valuta szétbontásával esetleg lossónyereségre tehetünk szert. Ebből látható az is, hogy a valamely aktuálisan meglévő bankjegymennyiség aránylag kisebb vagy nagyobb névértéke közvetlenül nem jelenti azt, hogy az illető ország a valutaelkülöntéssel rosszul jár. Ez kizárólag a fizetési mérleg későbbi alakulásától függ. Valószínű, hogy ahol aránytalanul sok bankjegy van fölhalmozva, ott meglesz a hajlam sok külföldi és így a monarchia elszakadt részeiből származó árut is bevásárolni, amely esetben valószínű, hogy kedvezőtlenül fog alakulni a fizetési mérlege és különválás esetén bankjegyeinek diszázsiója lesz. De ennek nem okvetlen kell így lenni. Ez részben attól is függ, miért halmozódott föl olyan sok papírpénz a monarchia illető országrészében. Ha azért halmozódott föl, mert az illető ország a háború folyamán valóságos javainak aránytalanul nagy részét bocsátotta áruba, amelynek fiktív ellenértéke gyanánt halmozódott föl a sok bankjegy, valószínű, hogy az elkülönítés után diszázsió fog föllépni az intenzív vásárlási kedv folytán; ha ellenben az illető országban a bankjegyfölhalmozás a háborús konjunktúra következménye, tehát nem a valóságos vagyon fölemésztése, hanem a háborús rendkívüli jövedelmek megtakarítása folytán jött létre, vagyis az ország gazdagságának a jele, különválás nyomán nem kell okvetlen diszázsióba jutnia azokkal az államokkal szemben, amelyek a monarchiából keletkeztek és kizárólag kevés bankjegyet halmoztak föl. Mindez megvilágosítja a mai bankjegymegoszlás és afölállítandó jegybankok boldogulásának problémáját is. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy maga az a tény, vajjon az újonnan fölállítandó jegybanknak több vagy kevesebb eddigi bankjegyet kell saját bankjegyeivel kicserélni, közvetlenül a jegybankboldogulására és az új valuta árfolyamalakulására semmi befolyással sincs. Mivel az újonnan alakuló jegybankok egyike sem lesz készfizető, vagyis nem lesz köteles bankjegyeiért aranyat adni, egyedül a fizetési mérleg alakulása fog ajövőben az ország valutájának árfolyamáról dönteni, az országban meglévő s kicserélésre kerülő bankjegyek összes névértéke pedig a fizetési mérlegre közvetlenül befolyással nem bír. Akik olyan rettegéssel számítgatják, hogy vajjon a kvótaaránynál, illetve a megszakított területaránynál több vagy kevesebb bankjegyet kell-e majd az új jegybanknak beváltani, még egészen a régi aranyfedezet,is bankjegy szemüvegén át nézik a dolgot. Varga Jenő. * * * A világ mai, a győztes ántant megbízottai itt jártak Budapesten. Nem mulatni jöttek. Nem nézték meg a látványosságokat. Dolgoztak reggeltől éjfélig. Pedig már jól fölkészülve jöttek ide. Bárki érintkezett velük.