Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-26 / 72. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ®ty Wn • • • • • I«— ] • «*• •. n — k«. • SS." Wc. EGTFZ SZÁM ÁRA 34 FILLÉR, Bvtepttt, 1WS m&rphis SSO, imdn« 71. száa. A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐ SEQ: VINI» OOOTX UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és Jóssef 3-30.) KIADÓ HIVATAL: VUL, 009TMZT0R 4. Sí. (Telefon:Jóssef S—SJ és József 3-32.) Jön az öcsém. Valami csoda "készül, nagy csoda: "Az ajtóm néha magáltul kitárul, Csörög a szarka a hátunk előtt... Tán megjön a* Öcsém Szibériában. "Ahol négy éve hallgat hófehéren, Onnan hazatér hangos-piroson. Vöröst lobogtat s az útja Mérföldet lépő csizmákkal rohan.*. Siess, öcsém, siess! Ma még ott van, estére már a Kárpát Ormáról kürtöl ide riadója: "Hajnalra talpra állanak a völgyek. Bélben fölugrik a nyugalmas róna ,a, délibáb vöröset játszik egyre. Hogy a vén pásztor nézve nézi, ámul: Mióta él, nem látott ily csudát -!-Megjött az öcsém, meg Szibériából... Siess, öcsém, siess! 'Mikor odament — mert odáig verte 'A hatalomnak ólmos kancsukája —, Szomorkodott, fehér volt, vérfolyását Elnézegette, tán meg is csudálta; Szava alig volt, szeme lecsukódott, Friss hó hullott rá síri tokárául... Ki hitte volna, hogy még talpra ugrik. Ki hitte volna, hogy még így kigyógyul? ... Siess, öcsém, siess! 'Hallod a hangját? Mint a menny dörgése! Nézd a szemének mérges villanását! Nézd csak, a karja sziklákat gurít és — És ezt az erőt tiporták, gyalázták? Csak rajta hát, mutasd meg, hogy ki vagy! 'Jártál elégszer gyáván, óvakodva — !'A lépésedtől dobbanjon a föld, Sáros csizmával lépj az aranyokra!.... Siess, öcsém, siess! Csókolja le mérföldes csizmáidrat Észak havát a forró déli nap, Nyugatnak kincsét add az asszonyodnak, Kelet gyöngyével játsszék a fiad. Legyen tiéd mind, ami sohse volt még. Te rongyos óriás, te koldus-árva! Siess vörösre vált Szibériádból, Siess vörösre vált Szibériádba!... Siess, öcsém, siess! FarkasAntal. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletei. * * A forradalmi törvényszék milliódéte. A Ponadafaal KormánywHanaai lt. mimm rendelete. 1 V Forradalmi törvényszékek állíttatnak föl a szükséghez képest IVA forradalmi törvényszék stocklefiléa ezenfölül két tagból áll A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. Forradalmi törvényszék, hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanúkat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely árában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6. A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt a jogával nem él vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fönforgó tényeket előadja A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határos. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni. 9. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslatnak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs fölfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. %. A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919 március 25-én. A Forradalmi Kormányzótanács. Hamu hirek terjesztői halállal is büntethetők. A Forradalmi Kormányzótanács Vastana rendeletei Aki oly híreket terjeszt amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. ..!• Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A eszméket eltörölték. A Visstelá Abd »oruitogtóiaaárs VL «uuuu rendelete. A magyteronaági Tsnáe«sszörtár'd»»átír,jtt nincsen nemességi rang és aim: nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá olyan csínyek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pL államtitkár, miniszteri tanácsotó, titkár, stb.) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszert föltüntetésére szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, irógépkezelő, stb.). Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1916. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács, „Törvénytelen" gyermek nincs többé. A Forradalmi Kormányzótanács VII. számú rendelete. A magyarországi Tanácsköztásaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyeik a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék, stb.), csorbitatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. Ha a gyermek anyakönyvéből nemy tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági úton külön eljárással kell megállapítani. Ha az, atya közhatóság előtt élesséval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot vagy magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére aszületési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt aki ellen a gyermek javéra jogerős birói ítélet azért állapított már tartási kötelezettséget, mert az anyával némileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak ad kivonatot szabad kiállítani, amelyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 1. Ezt a rendeletet az igazsáágügyi népbiztos hajtja végre. Budapest 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzatatkrcs. Az együttélést törvényes házassággá lehet nyilvánítani. A Forradalmi Kormányzótanács Vil.hámu rendelete Lapnak mai aláma 8 oldal. Azok, akik között legalább egy ,abóta házasságon kívüli állandó együttélés (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot mindin házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. E célból lakóhelyük anyakönyvvesetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz föl, a feleket házastársaknak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is megköthetik, akiknek van házastársuk, akitől kii