Népszava, 1919. június (47. évfolyam, 130–153. sz.)
1919-06-24 / 148. szám
4 NÉPSZAVA 1919 junius 24. gyarország fejlődését, mint valamikor a vérszerződés. El akarjuk oszlatni azoknak az aggodalmát is, akik azt hiszik, hogy az egyes nemzeteknek adott jogok, következtében a magyarság nem fogja tudni magát föntartani. Ez hiábavaló aggodalom, mert inkább most jut csak a magyarság hivatásának tetőpontjára, miert a körülötte levő nemzetek tanítómesterévé lesz. A nem magyarajkú nemzetek tagjjai örülnek, hogy magyarul beszélhetnek és örülnek, hogy saját anyanyelvükön tolmácsolhatják nemzetük körében az alkotmány eszméit Örömmel üdvözlik azokat a jogokat amiket a Tanácsköztársaság a nemzeteknek ad és kéri, hogy juttassák kifejezésre azt, hogy ezek a jogok a Vas és Zala megyében lakó vendekre is vonatkoznak. (Fölkiáltások: Természetes!") Nyugtassák meg arra nézve is, hogy a vendek a 19. §-ban említett 150-es bizottságban számarányuknak megfelelően képviseltetni fognak. Hónai Zoltán előadó kifejti, hogy a kétely árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a vendeknek is ugyanazok a jogok jutnak, mint a többi nemzetnek. A németek és ruszinok csak azért vannak külön kiemelve, mert ezek a nemzetek azokon a területeken, amelyeket jelenleg a szövetségi Tanácsköztársaság kezében tart, a legnagyobb számban vannak, de természetes, hogy egyetlen egy nemzetet sem veszi ki a Tanácsköztársaság és a jogok a románokra épp úgy vonatkoznak, mint a ruszinokra, a szerbekre épp úgy mint a horvátokra, a németekre épp úgy mint a vendekre és bármely egyéb nemzetre is, amely Magyarország területén van. " Geibinger Zsigmond arra hivatkozik, hogy sokáig élt a vendek között és szükségesnek tartja azt a fölvilágosítást megadni, hogy a Vas és Zala megyében lakó vendek körében annak idején, amikor az első népkormány alatt megindult egy bizonyos agitáció, hogy a vend népnek biztos és önálló joga és elismertetése legyen, maga a vend nép volt az, amely tiltakozott például az ellen, hogy az iskolákból a magyar nyelv kiküszöböltessék. (Fölkidtácok: „Nem is kell!") Azt kivánta a vend nép, hogy az iskoláikban továbbra is magyar nyelven tanítsanak. Annyira együtt érez a magyar néppel, hogy csak mesterséges és klerikális oldalról indult agitációnak eredménye volt az, hogy némileg ellentétes irányzat a vend nép körében lábra kelt. Ez természetesen nem változtat azon, hogy amennyiben valamikor a vend nézinek valami egyöntetű megnyilatkozása lesz és bizonyos kivánval fog a tanácskongresszus elé terjeszteni, nem változtat azon, hogy azokat a tanácskongresszus ne honorálja. Most azonban a vedd nép nem óhajt különálló kultúrát. Rónai Zoltsin előadó népbiztos hangsúlyozza, hogy egyetlen egy nemzetnek sem kell a tanácsok országos ülése elé kívánságokat terjeszteni. Mindegyik saját maga határozza meg, hogy a nemzeti műveltségét mily módon akarja fejleszteni Nem gyámkodunk másnyelvű nemzetek fölött Elismerjük a dolgozók teljes önrendelkező jogát Ha a vendek magyarul akarnak tanítani iskoláikban, magyarul fognak tanítani, ha vendül akarnak, vendül fognak. Mi e kérdésbe egyáltalán nem avatkozunk be. (Taps.) A nemzeti műveltség minden egyes nemzetnek saját joga. Ami pedig a magyarokkal való együttérzést illeti, az kétségtelenül nem áll külön a vendekre nézve, hanem a Magyarországon lakó minden nemzetbeli proletariátus együtt érez a magyar proletariátussal. A szakaszt ezután változatlanul elfogadták. A 85. §-nál Kajári Samu töröltetni kívánta azt a kifejezést hogy „a tanácsrendszer következményeként állapíttatik meg a nemzeteknek az a joga, hogy ők vezessék a helyi igazgatást azon a területen, ahol laknak." Rónai Zoltán előadó fejtegetésére, hogy igenis az összes nemzetek szeme elé akarják tárni azt hogy ezentúl semmi okuk bizalmatlankodásra, hogy igenis a tanácsrendszer következményeként szűnik meg minden elnyomatás, a Kajári visszavonta indítványát. A részletes vita további során fölszólaltak még Guttmann Henrik ós Schwartz Ferenc. A 89. — utolsó — szakasz elfogadása után Ágoston Péte elnök szólalt föl és konstatálta, hogy a proli-cár Magyarország alkotmánya immár megvan. Az a nagy fogyaték úgymond, amely idáig közéletünket hátráltatta, azzal, hogy tisztán csak alapelvekre voltunk utalva, megszűnt. Az új alkotmány bizonyára sok félreértést fog eloszlatni és üdvös hatással lesz az új Magyarország fejlődésére. Kéri az elvtársakat hogy szorgalmasan tanulmányozzák magát az alkotmányt is, valamint a kinyomtatott gyorsírói följegyzéseket, hogy így a lefektetett elvek valóban át is menjenek a gyakorlatba. Ezután a kiskunfélegyházai szocialista-kommunista párt sürgönyét olvasták föl, majd rátértek az alkotmány által megkívánt központi intéző bizottság tagjainak meg választására. A szavazatszedő bizottság Kovács Miksa elnöklete alatt Obál Béla, Rabinovics József, Miklós Móric és Domsicz Ferenc elvtársakból alakult meg. Szavazás előtt Büchler József bejelentette, hogy a vidéki tagok némi változtatást kivonnak a jelölőlistán, mert úgy látják, hogy a mostani lista mellett nincsenek eléggé képviselve az intéző bizottságban. Weltner Jakab ajánlotta, hogy a vidékiek javaslatához járuljanak hozzá, mert országos érdek, hogy a vidéki elvtársak a legteljesebb megelégedéssel mehessenek haza. Egyben bejelentette, hogy a megválasztandó központi bizottság délután 4 órakor ülést tart. Ágoston Péter elnök ezután elrendelte a szavazást, amelynek tartamára az ülést felfüggesztette. A szavazatszedő bizottság Kovács Miksa elnöklete alatt megkezdte működését Szünet után Goldschmied Sári kért szót és terjesztette elő a magyarországi munkásnők kongresszusának határozati javaslatát, szociális kívánságaik és a Tanácsköztársaságban való elhelyezkedésük tárgyában. Kifejtette ezenkívül, hogy a nők feltétlenül kívánják a rajonkozást, amelytől az ácsorgásnak, az ellenforradalom e fellegvárának megszüntetését várják. A proletárasszony nemhogy nem ellenforradalmár, hanem ellenkezően élénk emlékezetésben tartja az agráriusok vámpolitikájának idejét, amikor tele voltak a boltok élelmiszerrel és ruházati cikkekkel, ám nekik abból a nagy árak és az alacsony munkabérek következtében semmi sem jutott, ugy hogy vagy nyomorogáiok kellett vagy ki kellett vándorolniok. Az asszonyok a forradalom legelszántabb katonái és a defallizmus legádázabb ellenségei. (Tetszés és helyeslés.) Elnök indítványára a kongresszus a határozati javaslatot a kormányzótanácshoz tette át Az interpellációkra áttérve, Czabán Iamua konkrét javaslatot kért az intéző bizottság részéről abban az irányban, hogy mi történjék a hadsereg pótlásának és az itthonmaradt asszonyok ellátásának biztosítására. Utalt az intenzív vidéki propaganda szükségére és kérte, hogy a vidéken fogadják szeretettel azokat a menekült tanítókat akiket a közoktatásügyi népbiztosság ott elhelyez. Az interpellációt átutalták a hadügyi népbiztossághoz. • Sugár Sándor a hadügyi és a közélelmezési népbiztossághoz intézett interpellációjában sürgette, hogy a 18. és 45. év közötti burzsoákat kényszerítsék fegyvernélküli népfölkelői segédszolgálatra; aki ez alól kivonná magát azt sújtsák pénzbüntetéssel; a nem szocializált üzemek és földbirtokok tulajdonosaira rójanak ki adót amelynek jövedelme a Vörös Hadsereg ellátására szolgáljon. Kérte továbbá, hogy a burzsoák lakásán rendeljenek el alapos rekvirálást Az interpelláció megindokolásában utalt arra, hogy nem szabad a burzsoáziát mentesíteni az áldozatok alól akkor, amikor a proletariátus olyan erőfeszítéseket kénytelen tenni. A burzsoák akik ellenforradalmi híreket terjesztenek ma éppen olyan jól élnek mint azelőtt Külön nyilvántartást kellene vezetni a burzsoákról és rekvirálni kell nemcsak élelmiszerfölöslegeiket hanem ruha-és fehérneműkészletüket is. A proletárok nagy megnyugtatására fog szolgálni, ha látni fogják, hogy a diktatúrát keményen alkalmazzák a burzsoáziával szemben. Könnyebben bele fognak tudni nyuszodni a koplalásba, a nélkülözésekbe, ha látják, hogy velük együtt szenvednek és koplalnak a nem dolgozó burzsoák is. (Élénk helyeslés.) Nagy Gergely a széntermelés lehető fokozását kívánja, mert ez elsőrendű fontosságú a Vörös Hadseregre és az egész proletariátusra nézve. Topa János segélyt kér azoknak a borsodmegyei községeknek, amelyek az otunai ütközetek folytán sokat szenvedtek. Azt is kéri, hogy a vörös katonák a budapesti kórházaikban minél jobb ellátásban részesüljenek. Gutmann Henrik sürgeti, hogy a fizetésrendezéseknél tegyenek különbséget családos és nem családos emberek között. Az egyes státusok rendezésénél hallgassák meg a népjóléti népbiztos véleményét Indítványozza továbbá, hogy appelláljanak az egész világhoz a magyarországi hadifoglyok érdekében, akik a cseh-szlovák bandák és a kelet oroszországi és szibériai ellenforradalmár bandák fogságábansínylődnek. Tóti István azt kéri a földmivelésügyi népbiztostól, hogy a balatoni halászat élére olyan szakembert állítson, akit az ottani halászok szívesen fogadnak. Sürgeti a házhelyek kiosztására vonatkozó terv megvalósítását Sürgeti továbbá, hogy a balatonvidéki fürdőzők számára kellő élelmezésről gondoskodjanak. Végül kéri, hogy Újpuszta és Töreki csatoltassanak Siófok határához. Bokányi Dezső elnök bejelentette, hogy a beérkezett összes indítványokat és interpellációkat, minthogy ellenvélemény nem hangzott el, mint az országos kongresszus kívánságait teszik át az illetékes népbiztosokhoz. Kovács István a szavazatszedőküldöttség nevében bejelentette a választás eredményét Eszerint a Központi intéző bizottság tagjai lettek: Ágoston Péter Budapest, Alpári Gyula Budapest, Apáthy Sándor Újpest, Aseher István Budapest Bajáki Ferenc Budapest, Bánó József Ung megye, Barna Jenő Budapest Bardócz Béla Moson, Bartel Lőrinc Budapest Batta Gyula Budapest, F. Bedy László Szolnok Berényi Pál Kecskemét Biermann István Budapest Biró Dezső Budapest, Bócz Kálmán Budapest, Bogár Ignác Budapest, Bokányi Dezső Budapest Bolgár Elek Budapest Bór József Budapest, Biöhm Vilnos Budapest Braun Mór Budapest, Brandstein Illés Budapest Brunner József Budapest Czabán Samu Budapest, Csákány János Tatatóváros, Cservenka Miklós Budapest, Csiki Imre Pest megye, Csorba Mária Budapest, Dovcsek Antal Budapest Dienes László Budapest. Drahovszky Antal N. G. T., Dobor István Pest megye, Domokos Rókus Csongrád, Erdélyi Mór Budapest. Farkas István Budapest. Fáber Oszkár Budapest Fiedler Rezső Budapest Fischl László Sopron, Garbai Sándor Budapest. Gábor Mózes Budapest Goldschmied Sári Budapest, Guth Antal Budapest, Gogolya György Leninváros, Gyetvay János Szolnokmegye, Gyula János Somogymegye, Hajdú Gyula Baranyamegye, Hamburger Sándor Budapest Haubrich József Budapest, Hartstein Sándor Sátoraljaújhely, Havas Sándor Budapest,Herskovics Ignác Budapest Hevesi Gyula Budapest, Hirossik János Budapest Horti Emil Budapest Holló János Zala, Horváth Jáos Székesfehérvár, Hubay János Budapest Illés Artúr Budapest, Jászai Samu Budapest, Jankovich Lajos Veszprém, Joanovics Sándor Pest megye, Kajári Samu Ipolyság, Kardics Kálmán Budapest Katz Béla Nagyvárad, Kazimir Károly Szabolcs megye, Kelen József Budapest, Kenler Sándor Budapest, Kenderes Pál Budapes. Kaszab János Budapest Király Albert Budapet, Kis Lajos Budapest, Kottajka Lajos Budapest, Kiszel Antal Békés megye, Klein (Korvin) Ottó Budapest Knittelhoffer Ferenc Budapest, Kolozsi Sándor Budapest, Korbély Lőrinc Budapest, Kovács Miksa Somogy, Kovács József Szombathely, Kövesi Gábor Budapest, Kalmár Henrik Budapest, Kun Béla Budapest Kunfi Zsigmond Budapest Lámi István Nógrád, Landler Jenő Budapest, Lázár Gáspár Mezőkövesd, Latinka Sándor Somogy, Lengyel Gyula Budapest, Miarcits Ferenc Budapest, Müller Henrik Tolna, B. Molnár Imre Békés megye, Molnár Miklós Kassa, Mosolygó Antal Pest megye, Nagy István Győr, Neumann József Bereg megye, Léezer Lajos Sopron megye, Nagy Béla Budapest Nagy Lajos Debrecen, Noé János Baranyamegye, Nyisztor György Budapest, Obál Béla Budapest Pálffy János Szolnok Pelyhe János Borsodmegye, Peyer Károly Budapest Pogány József Budapest Pintér István Budapest Poór Ernő Budapest Pósz Jenő Budapest, Preusz Mór Budapest Rabinovits József Budapest Rádi Sándor Budapest Reisinger Ferenc Borsod megye, Bástos Ferenc Budapest Rákosi Mátyás Budapest Reichel János Budapest R°bitsek Pál Budapest Rónai Zoltán Budapest Rudas László Budapest Sebők József Budapest Seidler Ernő Budapest, Soltész György Szatmár, Sugár Sándor Budapest Sütő József Budapest, Simon József Pátka, Szabó Imre Budapest, Szakasics Árpád Budapest, Szamuely Tibor Budapest Szántó Béla Budapest, Schramek Alajos Tolna megye, Széll Menyhért Budapest Schneider Ernő Zalaszentgrót, Schröder Ferenc Budapest, Takács József Pest megye, Timár Szeréna Pest megye, Török Gábor Debrecen, Vágó Béla Budapest Válii István Heves, Vanczák János Budapest Vántus Károly Budapest Weltner Jakab Budapest Varga Jenő Budapest Werner Jenő Budapest, Stefán Ágoston Budapest, Gugu Mihály Biharmegye, Székely Sándor Biharmegye. A Kongresszus beterjesztése. Bokányi Dezső elnök közölte a kongresszussal, hogy az újonnan megválasztott intézet:„ottság nem az eredeti terv szerint hétfőn délután, hanem kedden délelőtt 10 órakor fog a volt képviselőházi ülésteremben (Országháztér) ülést tartani. Ezután visszapillantást vetett a tanácsok kongresszusának első ülésciklusára. A Tanácsköztársaság kiállotta a tűzpróbát, három hónap alatt többet alkotott, mint amennyit azelőtt századok végeztek. Megtorolta a háború bűneit, elzavarta a háború csinálóit a népek kizsákmányolóit A nép megkapta az egész országot, amelyért dolgozott, szenvedett és vérzett. De vannak még kötelességeink, tovább is kell dolgoznunk a népért, a dolgozókért mindaddig, amíg el nem mondhatjuk, hogy ez az ország anyagi, erkölcsi, szellemi, tudományos javaiban, törvényhozó testületében és végrehajtó hatalmában teljesen a nép millióinak kezében van. A tőke hódító hadjáratának útját szegte az oroszok és magyarok Tanácsköztársasága De meg kell újhodnia az egész világnak. (Tetszés és taps.) Magunknak is lelki megifjodásra van szükségünk. Le kell szoknunk minden kicsinyeskedésről, mert meg kell tanulnunk, hogy nem egyes egyének csinálják az új kort hanem a társadalom fejlődése, amely semmi más, mint a társadalomban együttdolgozók működésének eredménye. A történelem megköveteli, hogy ha fölismerjük az új kor elérkeztét, ne másokat keressünk magunk helyett, hanem magunk álljunk ki cselekvéssel és történelmi felelősséggel a küzdőtérre. (Élénk tetszés és taps.)