Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)

1921-01-14 / 10. szám

20­.IX. évf. 10. szám. Budapest, 1821 január 14. péntek. J$pa 2 fáarona AZ ELŐFIZETÉS ARA: , BOO kor. 1 nagred ent­­r. I W7 • ^^ —_. _ fél évre 3SO kor.­­­égy hóra .«•*•..« M kor. JnffOEilávlábftn egy nám ára ! JnffMBláv korom. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ.­­ (Telefon: József 8-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIH, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József S-Sl és József 3-32)­ ­ ( Az Internacionálé ujjászervezése. ,* « munkáspárt a II. Intemadenite meneti. — A munkásmozgalom harci eszközeinek demokratikusaknak kell lenniük. A DL Internactionále suílusís genti kongress­szusa az angol munkáspártot meghaztja, hogy az Internacionálé újraépítése érdekében keres­sen érintkezést az összes szocialista pártokkal. Az angol munkáspárt ezt a megbízatást elfo­gadta annal a kikötéssel, hogy az e­l­járás tekta­tetgioeo tedjesem szabad legyen a keze. Ebben a megtt­­tásábem az angol munkáspárt moet fcorlervelet küldött szét az összes esocialíta pár­tokhoz. A Mistréi — amimelyet a munká­spárt nevében A. Sender­son, a szakszervezeti kongresszus nevében J. A. Thomay és Harry Gosling, továbbá Ramsay Macdonald mint nemzetközi titkár írt alá — ismerteti és magyarázza a II. Inter­nacionálénak a há­ború alatt és a háború után való magatartását és bizonyítani igyekszik az egységes működés lehetőségét Ismerteti az Internacionálé összehívására a háború alatt történt kísérleteket, vallamint az 1919. évi amsterdami, a fasorai és az 1920. évi finil értekezletek törekvéseit az egység meg­megterensztésére és asatása a II. Internacionálé dem intézett tálmadások­kal száll szembe. A II. Internacimála — ugymomd — ugyan­annyit tett mint­a vl. az Oroszorozásg ellen intézett kapitalista és imperialista talmad­ások ellen. Minden olyan ügyben, aanelyben a béke­kötés után a kapidiamus és az imperializmus fölénye* jelentkezett cAyian áMspamtot fog­­tatik el, amelyet micradenkor szem­beállíthatunk azokkal a szervezetekkel, amelyek tnleágyen gyöngének tartják a II. Internacionálét és esést nem apsztakolnak hozzá. Sóik mtedon, aanSt a VL Iratematior­aelhez csatlakozott vagy tőlünk kilépett szerveseitek hangoztatnak, nem egyéb, mint távoli vissz­hangja ainnak, mit a II. Internaciomnátle mtHwiatt és a mi ha­táronarcainkat cselekvésünkkel erősí­tettük meg. Mindezekre a pontokra nézve mi, a Labour Party, a IL Inte­rn­acioinálékon való bőségünk következtében uram félünk a világ bárm­ely pártjával való összeshasonlítástól sem. Rátér ezután a kormányzásban résztvett szocialista pártok ellen emelt vádaukra. Némely Szociáldemok­rata kormány röviddel a háború befejezése után, hirtelen a baloldal fegyveres lázadásával találta magát szemben és hasonló eszközökkel ,nyomta el ezeket a fölkeléseket És kétségtelenül nagyon sajnálatos, de ha a nemzetközi szocialista mozgalom igazságos akar lenni, ennek a kérdésnek az elintézési módja az, hogy nemzetiközi kongresszus elé terjesszék ezt az ügyet mint ahogyan a német­országi függetlenek képviselői megtették a luzerni értekezleten, akik azonb­em közben az Internacionáléból való kilépésük következtében Genfbe már nem­ mentek el Az a fölfogásunk, hogy mindenáron szükséges teljes lényegében megvitatni az olyan problémát amely bár­mely országban fölmerülhet, ahol forradalmi állapotok vannak, ha helyre akarjuk állítani azt a nemzetközi egyetértést amely a szocia­lista akció alapja legyen a jövőben. Az orosz forradalomról szólva, a következő­ket mondja: A bolsevizmus nemcsak Orosz­országban, hanem az egész világon azt a mód­szert akarja követni, amely abból áll, hogy fegyveres erővel ragadjuk magunkhoz a poli­tikai hatalmat, hogy ugyanezekkel az eszkö­zökkel tartsuk meg ezt a hatalmat és hogy rendeletekkel és elnyomással változtassuk meg a társadalom egész gazdasági szerkezetét nyilvánvaló, hogy minden szocialista, beláthatja, hogy a moszkvai elvére épített Internacionálé sohasem képviselhet mást mint a különböző országok szocialista mozgalmának a legkisebb és a legkevésbé befolyássá töredé­két A IL Internacionálé nem fogadhatja el a bolsevizmust a maga módszerének. Ha mi a monsk­válnál szabadabb alapom nyugvó, egységes Internaekmálét kívánunk, azért cselekszünk így, mert meg vagyunk győ­ződve arró­l, hogy a moszkvai Internacionálé nem le­hez szilárd építmény. Ami bennünket illet, valamennyi országben elvtársainkkal a legszorosabb kapcsolatban akarunk maradni, képviselve akarnunk lenni értekezleteiken, eszmecserét folytatni velük, segíteni akarjuk őket és igénybe akarjuk vennn a támogatásukat. De kénytelenek vagyunk visszautanítanni a moszkvai föltételeket és a moszkvai módszere­ket, ha esek u­árai is együttműködésnek. Hasonlóképen kénytelenek vagyunk azt hírrrai, hogy más országok legértékesebb hanoi szer­vezeteinak ugyanez a fölfogása. Az egységes Internacionálé szükségességét fejtegeti ezután a körlevél. A IL Internacio­nálé mindenkor elismerte, hogy az eszközök a történelmi viszonyoktól mérten különbözők lehetnek. Úgy magyarázzák a "Proletárság dik­tatúrája" jelszót, hogy ha Marx most élne, maga sem ismerné meg a saját szavait. A IL Internaetanáilebol­iváltaáó manifesztumuk­ban ezekkel a szavakkal meghatározott forra­dalmi cselekvet akarnak kifejezésre juttatni és nyomban olyan módora szülejtek meg, hogy a megállapítás lényege nem foglal magában semmi olyant, ami ne illetné a legegyszerűbb demokratikus politikai cselekvést Nagyon saj­nálatosnak­­tartjuk, hogy az Internacionálét ennyire bizonytalan és nyújtható értelmű mon­datokkal szakítják szét Az egységes Inter­nacionálé hiánya miatt minden nagyszerű le­hetőség kicsúszik a kezünkből és a szocialista mozgalom, amelyet békés offenzívára egyesít­hettünk volna, a belső viszálykodások haszon­talanságába merül. Nem lehet semmi kétség az iránt hogy milyen alapon kell újjáépíteni az Internacionálét Biztosítania kell minden szo­cialista csoportnak azt a szabadságot hogy szocialista céljai érdekében a saját eszközeivel dolgozzék. Meg kell benne lennie a szocializ­mus megvalósítá­áira irányuló közös elhatáro­zottságnak. Késznek kell lennie arra, hogy nemzetközi támogatás nen, részesítsen minden nemzeti szabadságra és önkormányzatra irá­nyuló kísérletet a nemzetek maguk választotta eszközeinek a segítségével. Sem­miképen sem szabad elvetnie (mint ahogy bizonyos körökben igyekeznek), de minden kétséget kizáró módon támogatnia kell a demokratikus módszereket mint olyanokat, amelyek megfelelnek azoknak az országoknak, amelyek már átélték politikai forradalmaiat és birtokukba vették politikai fegyverzetü­ket A Genfben elfogadott határozatnak megfele­lően — így végződik a körlevél — ezt a fölszó­lítást valamennyi szocialista csoporthoz és nem csak egynéhány kiválasztotthoz intézzük. Nem akarunk részt venni a tisztán szektáskodó moz­galmakban és meg vagyunk győződve arról, hogy a világ szocialista szervezetei egyetérte­nek velünk abban, hogy a kicsinyes exkluzivi­tás szellemében való munkálkodás sohasem te­remti meg a szocializmus számára azt a szer­vezett Internacionálét, amelyre szüksége van. A szakszervezeti könyvecske olyan, mis­t a mű­kin­cs: minél régibb annál becsesebb.

Next