Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)
1921-04-12 / 77. szám
rekonstruált kormány fog bemutatkozni a nemzetgyűlésen a Teleki miniszterelnökkel az élén. Tomcsányi igazságügyminiszter a kisgazdapártban maga cáfolta meg a miniszterelnökségére vonatkozó találgatásokat. A függetlenségi és 48-as párthétfőn választmányi ülést tartott. Erről a következő kommüniké adok ki: A füigyelenségi és 48-as párt választmánya behatóan foglalkozott a legutóbbi események következtében beállott súlyos politikai helyzettel és aggodalommal látja, hogy a kibontakozás megoldásánál újra olyan politikusok játszanak szerepet, akik az országra könnyen végzetessé válható erőszakos és törvényellenes megoldás elhárításánál nem álltak feladatuk magaslatán, sőt az utóbbi magatartásuk is nemcsak a politikai, hanem jogi felelősségre vonás szükségét is maga után vonja. Az ország politikai és gazdasági kibontakozása és jövője nemcsak egyszerű személyváltozásokon múlik, hanem olyan, megbízható rendszerváltozást is előföltételez, amelyben a közszabadságok föltétlenül érvényesülni fognak és amely egyedül alkalmas arra, hogy a világ rokonszenvét részünkre biztosítsa. Ezért a párt csak az olyan törekvést támogatja, amely a fenti célok megvalósítását eredményezi. Vasárnapra kisgazdapárti politikusoknak együttes kihallgatását tervezték, de, csupán Rubnek Gyula jelent meg a kormányzónál. Rubinek, aki a kisgazdapárt úgynevezett konzervatív szárnyának hangadója, a párt követeléseiről tájékoztatta a kormányzót aki viszont megismertette a volt földmivelésügyi miniszterrel a maga álláspontját a kisgazdapárti kívánságokat illetően. Azok a kombinációk, amelyek e kihallgatáshoz fűződtek s amelyek jelentős szerepet szántak Rubineknek a jövő kormányban, állítóan nem birnak komoly alappal. Egyébként a válság szombati és vasárnapi szélcsöndjében csak burjánzottak a kombinációk. Ilyen, hogy Teleki megy s gróf Bethlen István jön... holott a keresztény nemzeti egyesülésből és a kisgazdapártból összeolvadó „egységes exírt" — Bethlen tudvalevően csak ilyen párt élén vállalkozna kormányalakításra — most még messzebb van a megvalósulástól, mint tavaly augusztusban, és hasonló találgatás, hogy Apponyi Albert lesz az úi külügyminiszter, noha róla komolyan állítják, hogy a kormányzatban való aiktív szerepre csak úgy vállalkozna, ha teljesedésbe mennének a sajtószabadság helyreállítására, a politikai üldözések megbüntetésére, az internálások revíziójára, a szakszervezetek szabad működésére és még sok egyéb, a közszabadságokra, a teljes jogrendre irányuló kívánságai. Hétfőn délelőtt nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter két óra hosszat tanácskozott Teleki miniszterelnökkel. A tanácskozáson, amint nagyatádi Szabó mondotta, megállapították, hogy a helyzet fölborulása súlyos gazdasági válsággal járna, továbbá, hogy a mostani pártviszonyok mellett csak koalíciós alapon lehet kormányozni". Ezért a miniszterelnök — esetlegközös konferencián — tárgyalni fog a kisgazdapárt, és a keresztény egyesülés vezéreivel. A pártvezérekkel történt megállapodásokat Teleki a pártok elé terjeszti s a döntés a pártoktól függ. Hír szerint nagyatádi Szabó és Teleki egymással teljesen megegyeztek a miniszterelnök, ha ugyan ő oldja,meg véglegesen a válságot, a nemzetgyűlésein, nyilatkozattal fogja megnyugtatni a kisgazdapártot, akik még egyre elégedetlenkednek Gratz lean ondott külügyminiszternek a királykérdésben tett kijelentései miatt Hogy pedig a két korrmánytámogfató párt között egyik kérdésben se történjék civódás, Telekiek — a régi, többször bevált recipe szerint — most megint falra festik a külpolitikai mumust. Angliában hatalmas sztrájkok vannak, mondják, más államokban is „szélsőséges munkásmozgalmaik" észlelhetők, tehát a „külső veszedelem" láttára a, keresztény alapom álló pártoknak össze kell fogniok... Megállapíthatjuk, hogy az ilyen összefogásoknak eddig mindig kisgazdapárti követelések adták megaz „A cseh-jugoszláv korridor, mint biztosíték..." Prágából jelentik, hogy a „Triibuna" értesülése szerint Belgrádban Pasics, továbbá a belgrádi cseh és francia követ kezött értekezlet volt, amelyen a cseh-jugoszláv korridor kérdéséről tárgyaltak. A csehi nacionalista „Narodni Zásty" ennek a jelentésnek kapcsán most viszszapillantást vet azokra az eseményekre, amelyek Magyarországon húsvétkor lejátszódtak és azt írja, hogy föltétlenül szükséges Magyarországtól kötelező biztosítékot kérni arra, hogy semmi körülmények között sem fogja a Habsburgokat restaurálni. Amíg ez nem történik meg, addig nem lehet a kisantant győzelméről beszélni. Az adott szó azonban nem elegendő; a cseh köztársaság és a jugoszláv királyság öszszekötő korridorja ma alapföltétele az európai békének. (Luzern, április 11. — Svájci, távirati ügynökség.) IV. Károly már tárgyalásokat folytat egy másik államba, való fölvétele, ügyében. A háború folyamán, amikor a pénzünk értéke csökkenni kezdett, a bérmunkás keresete napról-napra kevesebb lett A munkások és a fixfizetéses rétegek voltak pénzünk romlásának legnagyobb áldozatai. A helyzet most megváltozott. A korona értéke pár hét óta emelkedik. Mi következett be ennek nyomán® Kereskedelmi és ipari válság. A kereskedelem pang. Az üzletesek húzódoznak attól, hogy áruiktól mérsékelt haszonnal megváljanak. Ők arra törekszenek, hogy a valuta miatt bekövetkezett válságot a fogyasztókra hárítsák át. Hasonló a helyzet az iparban is. A rossz korona idevonzotta a jó külföldi pénzt és rendeléseket. Amíg a pénzünk értéke minimális volt, egy svájci centimes, addig gyáraink egy része külföldi rendelésekre dolgozott Most a korona értéke két svájci centimes körül variálódik, tehát, drágák vagyunk, a külföldnek nem kellünk. Az eredmény: a munkásságot elbocsátják, a munkás kikerül az utcára... Hogy mindez nem légből kapott állítás, azt alább számszerűen bebizonyítjuk. Most csak ismételten azt akarjuk hangsúlyozni, hogy éppen ideje volna e szörnyű helyzeten segíteni. Tűrhetetlen és kétségbeejtő, hogy minden terhet, minden rázkódtatást a bérmunkások és fixfizetéses alkalmazottak viseljenek. A nálunk föllépő gazdasági válságon kétféleképpen is lehetne segíteni. Az egyik mód a német minta. Ugyanis tavaly, amikor a német márka a világokon hirtelen emelkedni kezdett, a német kormány mesterségesen megakadlyozta a márka emelkedését, mert ez épp olyan válságot idézett ott elő, mint most a korona emelkedése nálunk. A másik megoldás természetesebb és egészségesebb. Haladéktalanul fogjanak hozzá a sürgős és immár évek óta elhalasztott közmunkákhoz. A magyar vasutak is rászorulnak egy kis felújításra és ha a szükséges építkezéseket elkezdenék, akkor Magyarországon rövidesen elmúlna a gazdasági válság. Alább fölsoroljuk a fontosabb iparágakban az utóbbi két-három hét alatt bekövetkezett nagy munkanélküliség adatait és okait. Vas és fémmunkások. A korona hirtelen kiló emelkedése leginkább a Vasis középiparban érezhető. Több középipar csupán a külföldnek dolgozott,, ezek legtöbbje megszüntette a termelést, mert ami pár hét előtt még a külföldnek olcsó volt, ma már drága. A nagyiparban még nem nagyon érezhető a valuta okozta munkanélküliség, de ha a helyzet, rövidesen meg nem változik, akkor hegyiüzemeink is az utcára teszik munkásaikat. A vasmunkásszövetségben február 28-án UK munkanélküli volt előjegye arvl. Március 1951 április 1-ig 1000 munkanélküli jelentkezett. És amit februárig az elhelyezés folyamatosan ment, addig márciusban csak elvétve tud munkásokat elhelyezni. Nagyon sok üzemben bevezették a félnapi munkaidőt csak azért, hogy a munkásokat ne bocsássák el. • A cipészek és felsőrészkészítők. A cipőiparalom évek óta nem volt olyan nagyarányú munkanélküliség, mint napjainkban. Amíg pár héttel ezelőtt alig volt munkanélküli cipészmunkás, addig március elején csupán a felsőrészkészítőknél 31% munkanélküli van. A cipészmunkásoknál a munkanélküliek száma körülbelül 2000. A legnagyobb elbocsátások a tömegtermelésnél fordultak elő és ezenkívül négy mechanikai cipőgyár is beszüntette üzemét. A vidéken is nagy a munkanélküliség és a munkanélküliek legtöbbje a fővárosba igyekszik. A nagy munkanélküliség oka az, hogy a termelés bizonytalanná vált. A gyárosok nem tudnak kalkulálni, az üzletesek nem veszik át a kész árut, a bőrárak eddig mintegy 50%-kal csökkentek és további áresésre van kilátás. Ezért is tartózkodnak az üzletesek a rendeléstől, a gyárosok a termeléstől. A cipőüzletesek most arra törekszenek, hogy a régi, drágán vásárolt árut eladják és ha raktáruk kiürült, akkor határozzák el magukat újabb rendelésre. Súlyosbítja a cipőipar helyzetét az is, hogy a hatóságok a cipőkiviteltnem engedik meg, ellenben a behozatalunk elég tekintélyes. A szabóipar. A szabóiparhajó ellenére annak, hogy évszak szerint munkaidény lenne, fokozódó munkanélküliség mutatkozik. A készruhákat termelő konfekciószabóságban, amely amit év végén kezdett újból termelni, az utóbbi hetekben csaknem teljesen megszűnt a munka és erősen csökkent a munkaalkalom a megrendelt ruhákat készítő férfi- és nőiszabóságnál se. A kereskedők az árak csökkenése következtében a készáruikat nem tudják eladni és a fogyasztók nagy része, pénzhiány miatt, meg az esetleges további árcsökkenés miatt, tartózkodik a vásárlástól. Nagyjában hasonló a helyzet a rendelésre dolgozó férfi- és női szabóságban is. A munkanélküliség fokozását mutatja, hogy amíg 1920 március 17. és április 6-ika között levő időben a szakegyesületi közvetítőknél 50-63-69 munkanélküli volt nyilvántartva, addig a folyó év ugyane három hetében 49—160—224 volt a munkanélküliek száma. A nyomda- és könyvkötőipar. A nyomdaipar különösen érzékenyen reagál a kereskedelem válságára. Ha a kereskedelem pang, akkor tartózkodik a nyomtatványok rendelésétől, amint az az alábbi számokból is kitetszik. Márelueli an-SM volt a munkanélküli nyomdászok száma, amely április 8-án tílra • emelkedett. A munkaközvetítőhivatal információja szerint ez a szám a következő héten lényegesen emelkedik, mert már eddig is nagyon sok új munkanélküli jelentkezett. Hasonló a helyzet a könyvkötöknél is. Amíg tavaly a munkanélküliek átlagos létszáma körülbelül 100 volt, addig ez a szám márciusban a duplájára emelkedett. Nagyon sok üzemben félnapokat dolgoznak és több helyen kilátás van arra, hogy a munkásokat elbocsátják. Olyan kis iparágban, mint a könyvkötőipar, ez a helyzet ,súlyos, mert a munkások 16/%-a van most munka nélkül. A húsipar. A csütörtöki lapunkban foglalkoztunk a húsipar válságos helyzetével. A nagy munkanélküliségnek oka az is, hogy bár a hús ára csökkenő irányzatot mutat, a nagy tömeg, a fogyasztók zöme, keresetképtelen és emiatt nem vásárol húst. A húsipari nagyüzemek mostanában nem dolgoztatnak. A kormány eltiltotta a tartós áru (kolbász, szalámi) készítését, ami szintén hozzájárul a munkanélküliség növesztéséhez. Budapesten és a környékén március végén 800 munkanélküli volt. Olyan szám ez, amelyre a húsiparban régen nem volt példa. Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a tömeg nem érzi az olcsósági hullámot, mert ha fogyasztóképes volna, akkor elsősorban a húsipari munkások jutnának munkához. A szállítóipar. A fentiekhez hasonló rossz viszonyok vannak legtöbb szakmában. A textilszakma válságáról már megemlékeztünk, most végül rá akarunk mutatni a szállítóipar helyzetére. Ha pályaudvarok és ismert terek környékére vetődünk, soha annyi munkanélküli szállítót nem lehetett látni, mint mostanában. Megszűnt az üzleti forgalom, nincsen szállítás, megszűnt a behozatal, a szállítómunkások látják ennek is a kárát; nincs költözködés, a bútormunkásnak nem akad munkája. Egyébként a szállítómunkások szövetsége tárgyalásokat folytat a munkáltatóérdekeltségekkel arról, hogy a katasztrofális munkanélküliség elkerülése céljából a szállítóiparban iss bevezessék a félhetes munkarendszert. És ilyen szomorú a helyzet a többi iparágban is. * A Gy. O. Sz. javaslata a gazdasági válság enyhítésére. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége beadvánnyal fordult a kormányhoz, amelyben kéri, hogy a közszállítások kezelése körül tapasztalt bajokat, orvosolják. A beadványban hivatkozás történik a közszállításokról szóló 1907. évi III. tc.-re, amely szerint az állami, törvényi hatósági és községi üzemek szükségleteit elsősorban a magyar piacon kell beszerezni. Ezt azonban az utóbbi időben a hatóságok figyelmen kívül hagyták, mert úgy az állam, mint a törvényhatóságok nagyarányú rendeléseket eszközöltek külföldön. Ez az eljárás, függetlenül attól, hogy törvénybe ütközik, a mai viszonyok között, a magyar gyáripar gazdasági válsága következtében, katasztrofálissá válhat. A beadvány többek között azt fejtegeti, hogy nincsen egyetlenegy állam, amely szükségleteit a külföldön szerezné be akkor, ha ezt a belföldi piacon is megteheti. A beadvány végül hangsúlyozza, hogy az államvasutak és a posta olyan állapotban vannak, hogy a további karbantartási munkálatokat nem lehet elodázni és ezért arra kérik a kormányt, hogy e hét intézmény rekonstrukcióját minél előbb kezdjék meg, egyrészt, hogy ilyen módon a belföldi termelés ne akadjon meg, másrészt, hogy a munkásokat legalább is az eddigi mértékben foglalkoztatni lehessen. Itt írjuk meg, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban kedden kezdődnek meg a gazdasági krízisről és ennek az enyhítéséről való tanácsíkozások. Az értekezleten a nagyipar, a kisipar és a kereskedelmi érdekeltségek vesznek részt. A kérdéssel érdemben lapunk más helyén foglalkozunk. Egyre nagyobb lesz a munkanélküliek tábora. * * Az ipari és gazdasági válságot legjobban a munkások érzik. — Meg kell kezdeni a közmunkákat, — 71 szakmák helyzete. — M Gy. O. Sz. Beadványa a kormányhoz. NÉPSZAVA 1921 április 12. A Habsburgok visszatérése és a külállamok. A „Bud. Tud." párisi távirata jelenti: Olaszország és a kisántant között, francia jelentés szerint, tárgyalások folynak olly irányban, hogy minden kísérletet, amely arra irányulna, hogy a Habsburgok a magyar trónt megkaphassák, teljesen kizárnák. A „Neues Wiener Tagtblatt" értesülése szerint IV. Károly Spanyolországban keres családjával együtt állandó tartózkodást. A nyarat San Sebastianban kívánja tölteni. Ezidő szerint Spanyolországban kisebb villaszerű épületet keresnek, ahol IV. Károly és családja a téli hónapok alatt is tartózkodhatnék. A költségvetés a pénzügyi bizottságban. A ,Magyar Távirati Iroda" jelenti. A pénzügyi bizottság hétfőn délután 5 órakor ülést tartott, amelyen az 1920/25 évi állami költségvetést tárgyalták általánosságban. A pénzügyi bizottság azt a kívánságát fejezte ki, hogy a vitában az összes szakminisztereket fogja meghallgatni és ezért az általános vitát félbeszakították és kedden délután 4 órakor folytatják.