Népszava, 1921. június (49. évfolyam, 117–141. sz.)

1921-06-10 / 125. szám

NÉPSZAVA 1921 junius 10. M mmmepMS clausust tepresszék ki a középiskolákra is! #­ # # • * Egy fi­tim­e indítványt amelyet véletlenül nem fogadtak el• A nemzetgyűlés csütörtöki üléséi­ a közokta­tásügyi költségvetés tárgyalását folytatták. A délelőtti szépokok közül Giesswein Sándor az iskolai nevelés megfelelő reformját sürgette. A mi iskolai nevelés­eink nem felel meg a kor­szellemnek- Iskoláinkban adatokkal tömik meg a tanulók felét, nem vetnek súlyt a gyermekek erkölcsi érzékének kifejlesztésére, holott­ erre most annál inkább szükség van, mert a háború amúgy is nagy rombolást vitt véghez a köz­erkölcsökben. Az ifjúságba bele kell vinni az összetartozandóság, különösen pedig az emberi szolidaritás érzését. Javasolta, hogy az espe­ranto nyelvet, ha mindjárt fakultatív tantár­gyat is, tanítsák az iskolákban, mert erre a nemzetközi érintkezés szempontjából is nagy has®hát veheti majd a jövő nemzedék. Kifogá­solta, hogy nagyon sokat szünetel az iskolák­ban­­ a tanítás és nincsenek kellő tekintettel a gyermeknevel­és jelentőségére.* Sürgette a ka­tolikus autonómia törvényi beik­tatását, amit — úgymond — legutóbb gróf Andrássy Gyula, a kereszténypárt mostani vezére akadályozott meg. Kasnya, Béla fölszólalásában az iskoláztatás terén való jogegyenlőségét sürgette, mert amíg nincs minden téren jogegyenlőség, addig jog­rendről sem lehet beszélni. Csodálkozik azon, hogy a nemzetgyűlésen még mindig az egye­temi karhatalom támogatásáról beszélnek, holott­­a különítményeket nem volna szabad továbbra is támogatni. Úgy látszik, a különít­mények a kurzus föntartása miatt szükségesek. Az elmúlt tanévben 1.600 olyan egyetemi hall­gatót nem vettek föl a főiskolákra, akiket a numerus clausus törvénye szerint is föl kel­lett volna venni, de az egyetemi karhatalom ítélőszéke megakadályozta őket tanulmányaik folytatásában. A numerus claususról szóló tör­vény antiszociális, mert csak a szegény hallga­tókat sújtja, az egyetemekről kirekesztett gaz­dag hallgatók ellenben a külföldön folytathat­ják tanulmányai­kat. A délelőtti ülés utolsó szónoka Schlavhtn Margit volt. Az ő beszéde után az ülést dél­után 1 óráig fölfüggesztették. — Ji «SéiuSani Wés. — Nyomott érdeklődés mellett folyik a tanács­kozás. » U­setty Ferenc elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az oktatásban többé nem szabad szénszü­netnek lennie. Határozati javaslatot nyújtott be oly célból, hogy a nyugdíjas tanárok az ál­lami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban része­süljenek, továbbá, hogy" e nyugdíjas tan férfiak címekben é­s­ kitüntetésekben" részesíttesse­nek..! A költségvetést elfogadja. Szilágyi Lajos indítványt nyújtott be, hogy a katonaság és a csendőrség által­­igénybe vett iskolák szeptember elsejére üríttessenek ki a tanítás megkezdése céljából. (Helyeslés.) Másik indítványa azt célozza, hogy a tanítók és óvónők az illetmények tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek az állami tisztvise­lőkkel. . . . . . Zákány Gyula a katolikus alsoptapság sa­nyarú helyzetére hívta­ föl a figyelmet. Hatá­rozati javaslatot nyújtott be az alsópapság javadalmazásának emelése céljából ugy hogy­­ennek költségeit a főpapi és káptalani javak­ból födözzék. — Ernszt Sándor szerint a leány­gimnásiiumok szaporítása fölösleges. — Soko­rópátkai Szabó István fölszólalása után Gunda Jenő pap-képviselő a numerus d­amusnak a középiskolákba való bevezetése céljából a kö­vetkező határozati javaslatot nyújtotta be: A nemzetgyűlés utasítja a kultuszminisztert, hogy az 1920. évi XXV. törvénynek intézkedé­seit terjessze ki a középiskolákra is... Ekkor Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megállapítását kérte és minthogy kevesen vol­tak jelen, Kenéz alelnök fölfüggesztette az Ü Akan­mér után Vass József közoktatásügyi miniszter szólalt föl. Részletes kultúrprogram­járól — mondotta — csak a következő költség­vetés tárgyalásánál fog nyilatkozni. A beisko­lázásról szóló törvényjavaslatot legközelebb benyújtja. Tény, hogy néhány száz elemi isko­lában az idén egyáltalán nem volt tanítás tan­erők híján, bár igaz az­ is, hogy nagyon sok menekült tanító és főként tanítónő van az or­szágban, akiket nem tudtak kellően foglalkoz­tatni. Ennek az az oka, hogy a lakáshiány miatt a menekült tanszemélyzetet nem tudták ott elhelyezni, ahol leginkább szükség lett volna ígéretet tesz, hogy szeptember 1-ig az elemi oktatás és általában az iskolázás terén rendet teremt. Szénszünet többé nem lesz. A tanítóképzés föl­tét­­lenül reformra szorul. A ka­tolikus autonómia kérdését nem tartja oly egy­szerűen elintézhetőnek, mint mások. Ezután a közoktatásügyi költségvetést álta­lánosságban és részleteiben elfogadták és meg­szavazták azt az indítványt is, hogy a buda­pesti tudományegyetemet nevezzék el alapító­járól „Pázmány Péter tudományegyetem­nek. Gunda indítványát elvetették!! (Általános cso­dálkozás.) Elhatározták, hogy a legközelebbi ülést pénteken tartják, majd az elnök be jelen­tette, hogy Letenyei Pál sürgős interpelláció előterjesztésére kapott engedélyt. Egy kitűnő plébános. , — — Aka Le­xség népe és leüli gsnllozója. — Letenyei interpellációjában elmondotta, hogy a veszprémmegyei Aka községben nagy az el­keseredés a nép körében a község plébánosá­nak viselkedése miatt. A lakosság és a plébá­nos között már hónapok óta tart az ellenséges­kedés és ennek során a plébános karhatalom- a mai h­ing szervezte az ottlakó földmunkásokat, hogy­ az ő számára dolgozzanak. Nem egyszer akasztófával fenyegette meg az embereket és akik őt viselt dolgaiban meg akarták akadá­lyozni, azokat egyszerűen elcsapta a helyükről. Az ellenségeskedésnek azután az lett a vége, hogy csendőrök négy ártatlan embert elhurcol­tak a­ lakásukról és ezeket az a veszedelem fe­nyegeti, hogy internálni fogják vagy talán már azóta internálták­ is őket. Az alispán vizsgálatot mendek­ el ebben az ügyben, a zirci főszolgabíró ki is szállt a hely­színére. A vizsgálatnak csodál­atosk­épen az lett az eredménye, hogy az ártatlan embereknek nem szolgáltattak igazságot, ellenben a lakos­ságtól 100 darab állatot lefoglaltak ama hát­ralékok fejében, amelyekkel a plébánosnak a papi illetmények címén tartoznak. A plébános ugyanis önként fölemelte ezeket az illetménye­ket, úgy hogy a többi között a temetési illeté­ket 1 koronáról 50 koronára emelte föl. Mivel mindezek miatt a községben egyre fokozódik az elkeseredés, interpellációjába­n kérdi a köz­oktatásügyi és a belügyminisztert, hajlandók-e intézkedni ebben az ügyben. . Vass József közoktatásügyi miniszter vála­szában kijelentette, hogy —• amennyire mód­jában áll — a belügyminiszterrel együttesen megteszi majd a szükséges intézkedéseket A választ tudomásul vették. .• Az ülés kevéssel 8 óra után ért véget A főtisztelendő úr az­­ igazságot keresi!... Igen. Turi főtisztelendő úr volt az, a­ki a múlt szombaton „Mi az igazság?" című cikkében az­zal a m­­eglepő­ gesztussal szolgált a tőle egé­szen más dolgokhoz szokott világnak, hogy ő az igazságot keresi. Mi ugyan nyomban kimu­tattuk, mely célokat szolgál az eféle igazság­keresés, viszont a közvélemény fölvilágosítá­sára földemí­tettük azt is: mi hát voltaképen az igazság és mi az, ami a gyűlölködés posványát és a bosszúállás aljas fogásait állítja akadá­lyul a munkásosztály munkakedve és a gazda­sági konszolidáció lehetőségei közé Közöltük a Vasművek egy bizalmas körlevelét, ami semmi egyéb, csupán bosszú és gyűlölködés és nem­hogy nagyobb falatot nem ad a munkásnak de ami van, azt is kiütteti az éhes szájakból.­­Kö­zöltük az állami gépgyárban végbement jel­lemző és nevezetes dolgok okmányait is, mert súlyt helyeztünk arra, hogy a közvélemény igazságos választ kapjon tőlü­nk Turi kérdésére: mi az igazság? S Sajnos, mi nem voltunk elég Turi úrnak ,de igazságkereső hevületében el­ment odáig , ahol azt a gyűlölködő körlevelet kiadták. Ott pedig nemcsak nem tagadták, de büszkélkedve vallották be a körlevél létezését és nyilván a­ főtisztelendő úr mindezt megtudta, előkelő kocsmai stílusával — nekitámad a Népszavának ••. Azt mondja, hogy tendenció­zus kihagyásokkal közöltük a Körlevelet és mint ^tendenciózásait hiányzó részt" leközli azt a néhány sort, amit, ha akar, elolvashat a Népszava vasárnapi számának 2-ik oldalán, a 3-ik hasáb felső részén. De hiszen nem is erről van szó. Tari úrnak a módszeréhez tartozik, hogy mindig szem nélkül, tudatosan szemtele­nül olvas. Mi csak arra akarunk rámutatni, hogyan keresi ő az ig­azságot és ha megtalálja, hogyan feszíti még a „Nemzeti Újság" című reggeli istenkárpótlásban! Azt, hogy az állami gépgyárba nem­ mené el, nem rójuk föl hibá­jául. Neki elég volt a z­sidó Vasművek. A­ for­radalomban is mindent utált, csak a forra­dalmi lálicitálást meg a kanonoki kinevezése­ket kedvelte. Így szedi ki a mai keresztény világból is — a Sijifló Tódort (akinek a járása és az igazmondása fenséges a harmóniában egyesül) Asc­irek háborúja. A „Neue Freie Presse" je­lenti Londonból. A szerdai nap újból nagyon nyugtalanul folyt­­le írországiban. A rendőr­ség és a kormánycsapatok ellen nem kevesebb, mint hét támadást jelentenek. A halottak és sebesültek számát mindkét oldatök­ különböző­képen állapítják meg. A harcok folytanán min­denféle fegyvernemet, beleértve bombáikat és aknáikat itt, használtak. Corkham há­rom em­bert akik egy őrjárat fölszólítására nem áll­tak meg, agyonlőtték.­­ Liverpoolban és vi­dé­k­en a telefon- és távirashu­lózatot több száz kilométernyi vonalon megrongálták A rongá­lást tenyszerűen hajtották végre és nyilván a sinnfen­tisták keze van benne. Semleges lámt Létesitenek A nímeteknek ki kell eriteniök ax et« focila!« területeket. — Churchill Angiia, Franciaarszág és Németország egyés­mSSkSttését kreánja. — Amerika nemzet* KSs5 tíSatSfeírássg©« akar Iénesi«ew3. — A szenátus item fcöld amerikai csapata» kat­a­sttm­ája. (Berlin. Junius 9.) A „Deutsche Allgemeine Zeitung" jelenti Londonból. A mai miniszter­tanács, amely Lloyd George betegsége követ­keztében a miniszterelnök lakásán ült össze, a német követ legutóbbi jegyzékéről tárgyalt , elhatározta, hogy a­elsősziléziában siettetni fogja a rend helyreállítását azzal, hogy szövet­séges csapatoktól megszállott semleges zrmat létesít. A német önvédelmi alakulatokat a szö­vetségesek elvetik. Németországnak viselnie kell a felelősséget azért, hogy az önvédelem passzivitásaiból ne lépjen ki, mert különben ezeknek a csapatoknak a feloszlatása válnék szükségessé („M. T. I.") (Bécs, június 11.) A „Times" értesülése sze­rint a német kormány biztosította a berlini angol nagykövetet, hogy táviratilag föl fogja szólítani Hofer tábornokot engedelmeskedjék a szövetségközi bizottság parancsának és ürítse ki azt a területet, amelyet a német ön­kéntes csapatok elfoglaltak. A táviratot már el is küldték. (JVL T. I.") (Manchester, június 11.) Churchill beszédet mondott amelyben kijelentette, hogy a tartós béke egy­etlen záloga az, ha Anglia, Francia­ország és Németország együttmunkálkodik. Meg kell értenünk — mondta — Franciaország álláspontját tekintettel Németország ellensé­ges magatartására, amelyet határain túl tanúsít Franciaország angol és amerikai részről sem­miféle biztosítékot sem kapott a segítségre, arra az esetre, ha az 1914-iki események meg­ismétlődnének.­­Ez az érthető aggodalom olyan irányban terelte a francia politikát, amelyen Franciaország és­­Anglia között nézeteltérések támadtak. Nagybritanniának arra kellene tö­rekednie, hogy enyhítse a­ viszályt, amely a francia és a német nép között fennáll. („M. T. I.") (Páris, június 9.) Az amerikai nagykövet a francia nagykövetet értekezletre hívta meg, amelynek tárgya egy nemzetközi döntőbíróság alakítása, amely a népek szöv­etségétől függet­lenül működnék. A nagykövetek Londonban és Rómában hasonló meghívókat adtak át. (Washington, június 9.) 4. szenátus elvetette azt az indítványt hogy­ az amerikai csapato­kat rendeljék ki a Rajnára és három havi ha­lasztást­ kér ebben az ügyben. („Wiener TeL­Comp.") Hogyan fejeződött ke az Erzsébet - kenyérgyári sztrájk ? Közöltük a Népszava csütörtöki számában,­­hogy a­s Erzsébet-kenyérgyári sztrájk­­ügyében megegyeztek a munkások és a gyár képviselői. A munkások képviseletében az Élelmezési Mun­kások Szövetsége folytatta a tárgyalásokat amelyek a Gyosz titkára kezdeményezéséből indultak meg. A mozgalom célj­a az volt, hogy az Erzsébet­kenyérgyár m­unká­sai is ugyanolyan fizetést­­kapjanak, mint a kisebb sü­tőműhelyekben dol­gozó munkások. Ezt el­ is érték A munkabérek most a következők a gyárban: Az X. csoportba tartozó munkások heti bére 1345.53 korona a II. „ ., * „ 1226.4« „ a III. vasárnapi munka nélkül. A Népszava a Olvassátok és meunkásságok terjesszétek S „­­ „ „ 11­60 ­ Windischgraetz hercegtől a pénzügyminiszter visszaköveteli a burgonyadara millióit Emlé­kezetes még a b­urgonyadara botrányos ügye, amelyet a Károlyi-rezsim idején lepleztek le és amelynek hőse herceg Windischgraetz La­jos volt. A háború utolsó évében, Windisch­­­graetz közélelmezési minisztersége idején ugyanis nagymennyiségű burgonyadarát szál­lítottak­­ ki Ausztriába, de a kiszállított bur­gonyadaráért befolyt milliókkal mindmáig nem számoltak el az államkincstárnak. Azóta mér mintegy két év telt el, de úgy látszik, Win­dischgraetz herceg sehogy sem tudott vagy akart elszámolni az állam pénzével. A pénz­ügyminiszter most az állami számvevőszék útján szólította föl a herceget, hogy a br­r­gonyapénzek cíímen haladéktalanul fizessen vissza a kincstárnak 7,9­900 scoronát.

Next