Népszava, 1921. június (49. évfolyam, 117–141. sz.)
1921-06-10 / 125. szám
NÉPSZAVA 1921 junius 10. M mmmepMS clausust tepresszék ki a középiskolákra is! # # # • * Egy fitime indítványt amelyet véletlenül nem fogadtak el• A nemzetgyűlés csütörtöki üléséi a közoktatásügyi költségvetés tárgyalását folytatták. A délelőtti szépokok közül Giesswein Sándor az iskolai nevelés megfelelő reformját sürgette. A mi iskolai neveléseink nem felel meg a korszellemnek- Iskoláinkban adatokkal tömik meg a tanulók felét, nem vetnek súlyt a gyermekek erkölcsi érzékének kifejlesztésére, holott erre most annál inkább szükség van, mert a háború amúgy is nagy rombolást vitt véghez a közerkölcsökben. Az ifjúságba bele kell vinni az összetartozandóság, különösen pedig az emberi szolidaritás érzését. Javasolta, hogy az esperanto nyelvet, ha mindjárt fakultatív tantárgyat is, tanítsák az iskolákban, mert erre a nemzetközi érintkezés szempontjából is nagy has®hát veheti majd a jövő nemzedék. Kifogásolta, hogy nagyon sokat szünetel az iskolákban a tanítás és nincsenek kellő tekintettel a gyermeknevelés jelentőségére.* Sürgette a katolikus autonómia törvényi beiktatását, amit — úgymond — legutóbb gróf Andrássy Gyula, a kereszténypárt mostani vezére akadályozott meg. Kasnya, Béla fölszólalásában az iskoláztatás terén való jogegyenlőségét sürgette, mert amíg nincs minden téren jogegyenlőség, addig jogrendről sem lehet beszélni. Csodálkozik azon, hogy a nemzetgyűlésen még mindig az egyetemi karhatalom támogatásáról beszélnek, holotta különítményeket nem volna szabad továbbra is támogatni. Úgy látszik, a különítmények a kurzus föntartása miatt szükségesek. Az elmúlt tanévben 1.600 olyan egyetemi hallgatót nem vettek föl a főiskolákra, akiket a numerus clausus törvénye szerint is föl kellett volna venni, de az egyetemi karhatalom ítélőszéke megakadályozta őket tanulmányaik folytatásában. A numerus claususról szóló törvény antiszociális, mert csak a szegény hallgatókat sújtja, az egyetemekről kirekesztett gazdag hallgatók ellenben a külföldön folytathatják tanulmányaikat. A délelőtti ülés utolsó szónoka Schlavhtn Margit volt. Az ő beszéde után az ülést délután 1 óráig fölfüggesztették. — Ji «SéiuSani Wés. — Nyomott érdeklődés mellett folyik a tanácskozás. » Usetty Ferenc elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az oktatásban többé nem szabad szénszünetnek lennie. Határozati javaslatot nyújtott be oly célból, hogy a nyugdíjas tanárok az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek, továbbá, hogy" e nyugdíjas tan férfiak címekben és kitüntetésekben" részesíttessenek..! A költségvetést elfogadja. Szilágyi Lajos indítványt nyújtott be, hogy a katonaság és a csendőrség általigénybe vett iskolák szeptember elsejére üríttessenek ki a tanítás megkezdése céljából. (Helyeslés.) Másik indítványa azt célozza, hogy a tanítók és óvónők az illetmények tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek az állami tisztviselőkkel. . . . . . Zákány Gyula a katolikus alsoptapság sanyarú helyzetére hívta föl a figyelmet. Határozati javaslatot nyújtott be az alsópapság javadalmazásának emelése céljából ugy hogyennek költségeit a főpapi és káptalani javakból födözzék. — Ernszt Sándor szerint a leánygimnásiiumok szaporítása fölösleges. — Sokorópátkai Szabó István fölszólalása után Gunda Jenő pap-képviselő a numerus damusnak a középiskolákba való bevezetése céljából a következő határozati javaslatot nyújtotta be: A nemzetgyűlés utasítja a kultuszminisztert, hogy az 1920. évi XXV. törvénynek intézkedéseit terjessze ki a középiskolákra is... Ekkor Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megállapítását kérte és minthogy kevesen voltak jelen, Kenéz alelnök fölfüggesztette az Ü Akanmér után Vass József közoktatásügyi miniszter szólalt föl. Részletes kultúrprogramjáról — mondotta — csak a következő költségvetés tárgyalásánál fog nyilatkozni. A beiskolázásról szóló törvényjavaslatot legközelebb benyújtja. Tény, hogy néhány száz elemi iskolában az idén egyáltalán nem volt tanítás tanerők híján, bár igaz az is, hogy nagyon sok menekült tanító és főként tanítónő van az országban, akiket nem tudtak kellően foglalkoztatni. Ennek az az oka, hogy a lakáshiány miatt a menekült tanszemélyzetet nem tudták ott elhelyezni, ahol leginkább szükség lett volna ígéretet tesz, hogy szeptember 1-ig az elemi oktatás és általában az iskolázás terén rendet teremt. Szénszünet többé nem lesz. A tanítóképzés föltétlenül reformra szorul. A katolikus autonómia kérdését nem tartja oly egyszerűen elintézhetőnek, mint mások. Ezután a közoktatásügyi költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadták és megszavazták azt az indítványt is, hogy a budapesti tudományegyetemet nevezzék el alapítójáról „Pázmány Péter tudományegyetemnek. Gunda indítványát elvetették!! (Általános csodálkozás.) Elhatározták, hogy a legközelebbi ülést pénteken tartják, majd az elnök be jelentette, hogy Letenyei Pál sürgős interpelláció előterjesztésére kapott engedélyt. Egy kitűnő plébános. , — — Aka Lexség népe és leüli gsnllozója. — Letenyei interpellációjában elmondotta, hogy a veszprémmegyei Aka községben nagy az elkeseredés a nép körében a község plébánosának viselkedése miatt. A lakosság és a plébános között már hónapok óta tart az ellenségeskedés és ennek során a plébános karhatalom- a mai hing szervezte az ottlakó földmunkásokat, hogy az ő számára dolgozzanak. Nem egyszer akasztófával fenyegette meg az embereket és akik őt viselt dolgaiban meg akarták akadályozni, azokat egyszerűen elcsapta a helyükről. Az ellenségeskedésnek azután az lett a vége, hogy csendőrök négy ártatlan embert elhurcoltak a lakásukról és ezeket az a veszedelem fenyegeti, hogy internálni fogják vagy talán már azóta internálták is őket. Az alispán vizsgálatot mendek el ebben az ügyben, a zirci főszolgabíró ki is szállt a helyszínére. A vizsgálatnak csodálatosképen az lett az eredménye, hogy az ártatlan embereknek nem szolgáltattak igazságot, ellenben a lakosságtól 100 darab állatot lefoglaltak ama hátralékok fejében, amelyekkel a plébánosnak a papi illetmények címén tartoznak. A plébános ugyanis önként fölemelte ezeket az illetményeket, úgy hogy a többi között a temetési illetéket 1 koronáról 50 koronára emelte föl. Mivel mindezek miatt a községben egyre fokozódik az elkeseredés, interpellációjában kérdi a közoktatásügyi és a belügyminisztert, hajlandók-e intézkedni ebben az ügyben. . Vass József közoktatásügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy —• amennyire módjában áll — a belügyminiszterrel együttesen megteszi majd a szükséges intézkedéseket A választ tudomásul vették. .• Az ülés kevéssel 8 óra után ért véget A főtisztelendő úr az igazságot keresi!... Igen. Turi főtisztelendő úr volt az, aki a múlt szombaton „Mi az igazság?" című cikkében azzal a meglepő gesztussal szolgált a tőle egészen más dolgokhoz szokott világnak, hogy ő az igazságot keresi. Mi ugyan nyomban kimutattuk, mely célokat szolgál az eféle igazságkeresés, viszont a közvélemény fölvilágosítására földemítettük azt is: mi hát voltaképen az igazság és mi az, ami a gyűlölködés posványát és a bosszúállás aljas fogásait állítja akadályul a munkásosztály munkakedve és a gazdasági konszolidáció lehetőségei közé Közöltük a Vasművek egy bizalmas körlevelét, ami semmi egyéb, csupán bosszú és gyűlölködés és nemhogy nagyobb falatot nem ad a munkásnak de ami van, azt is kiütteti az éhes szájakból.Közöltük az állami gépgyárban végbement jellemző és nevezetes dolgok okmányait is, mert súlyt helyeztünk arra, hogy a közvélemény igazságos választ kapjon tőlünk Turi kérdésére: mi az igazság? S Sajnos, mi nem voltunk elég Turi úrnak ,de igazságkereső hevületében elment odáig , ahol azt a gyűlölködő körlevelet kiadták. Ott pedig nemcsak nem tagadták, de büszkélkedve vallották be a körlevél létezését és nyilván a főtisztelendő úr mindezt megtudta, előkelő kocsmai stílusával — nekitámad a Népszavának ••. Azt mondja, hogy tendenciózus kihagyásokkal közöltük a Körlevelet és mint ^tendenciózásait hiányzó részt" leközli azt a néhány sort, amit, ha akar, elolvashat a Népszava vasárnapi számának 2-ik oldalán, a 3-ik hasáb felső részén. De hiszen nem is erről van szó. Tari úrnak a módszeréhez tartozik, hogy mindig szem nélkül, tudatosan szemtelenül olvas. Mi csak arra akarunk rámutatni, hogyan keresi ő az igazságot és ha megtalálja, hogyan feszíti még a „Nemzeti Újság" című reggeli istenkárpótlásban! Azt, hogy az állami gépgyárba nem mené el, nem rójuk föl hibájául. Neki elég volt a zsidó Vasművek. A forradalomban is mindent utált, csak a forradalmi lálicitálást meg a kanonoki kinevezéseket kedvelte. Így szedi ki a mai keresztény világból is — a Sijifló Tódort (akinek a járása és az igazmondása fenséges a harmóniában egyesül) Ascirek háborúja. A „Neue Freie Presse" jelenti Londonból. A szerdai nap újból nagyon nyugtalanul folytle írországiban. A rendőrség és a kormánycsapatok ellen nem kevesebb, mint hét támadást jelentenek. A halottak és sebesültek számát mindkét oldatök különbözőképen állapítják meg. A harcok folytanán mindenféle fegyvernemet, beleértve bombáikat és aknáikat itt, használtak. Corkham három embert akik egy őrjárat fölszólítására nem álltak meg, agyonlőtték. Liverpoolban és vidéken a telefon- és távirashulózatot több száz kilométernyi vonalon megrongálták A rongálást tenyszerűen hajtották végre és nyilván a sinnfentisták keze van benne. Semleges lámt Létesitenek A nímeteknek ki kell eriteniök ax et« focila!« területeket. — Churchill Angiia, Franciaarszág és Németország egyésmSSkSttését kreánja. — Amerika nemzet* KSs5 tíSatSfeírássg©« akar Iénesi«ew3. — A szenátus item fcöld amerikai csapata» katasttmája. (Berlin. Junius 9.) A „Deutsche Allgemeine Zeitung" jelenti Londonból. A mai minisztertanács, amely Lloyd George betegsége következtében a miniszterelnök lakásán ült össze, a német követ legutóbbi jegyzékéről tárgyalt , elhatározta, hogy aelsősziléziában siettetni fogja a rend helyreállítását azzal, hogy szövetséges csapatoktól megszállott semleges zrmat létesít. A német önvédelmi alakulatokat a szövetségesek elvetik. Németországnak viselnie kell a felelősséget azért, hogy az önvédelem passzivitásaiból ne lépjen ki, mert különben ezeknek a csapatoknak a feloszlatása válnék szükségessé („M. T. I.") (Bécs, június 11.) A „Times" értesülése szerint a német kormány biztosította a berlini angol nagykövetet, hogy táviratilag föl fogja szólítani Hofer tábornokot engedelmeskedjék a szövetségközi bizottság parancsának és ürítse ki azt a területet, amelyet a német önkéntes csapatok elfoglaltak. A táviratot már el is küldték. (JVL T. I.") (Manchester, június 11.) Churchill beszédet mondott amelyben kijelentette, hogy a tartós béke egyetlen záloga az, ha Anglia, Franciaország és Németország együttmunkálkodik. Meg kell értenünk — mondta — Franciaország álláspontját tekintettel Németország ellenséges magatartására, amelyet határain túl tanúsít Franciaország angol és amerikai részről semmiféle biztosítékot sem kapott a segítségre, arra az esetre, ha az 1914-iki események megismétlődnének.Ez az érthető aggodalom olyan irányban terelte a francia politikát, amelyen Franciaország ésAnglia között nézeteltérések támadtak. Nagybritanniának arra kellene törekednie, hogy enyhítse a viszályt, amely a francia és a német nép között fennáll. („M. T. I.") (Páris, június 9.) Az amerikai nagykövet a francia nagykövetet értekezletre hívta meg, amelynek tárgya egy nemzetközi döntőbíróság alakítása, amely a népek szövetségétől függetlenül működnék. A nagykövetek Londonban és Rómában hasonló meghívókat adtak át. (Washington, június 9.) 4. szenátus elvetette azt az indítványt hogy az amerikai csapatokat rendeljék ki a Rajnára és három havi halasztást kér ebben az ügyben. („Wiener TeLComp.") Hogyan fejeződött ke az Erzsébet - kenyérgyári sztrájk ? Közöltük a Népszava csütörtöki számában,hogy as Erzsébet-kenyérgyári sztrájkügyében megegyeztek a munkások és a gyár képviselői. A munkások képviseletében az Élelmezési Munkások Szövetsége folytatta a tárgyalásokat amelyek a Gyosz titkára kezdeményezéséből indultak meg. A mozgalom célja az volt, hogy az Erzsébetkenyérgyár munkásai is ugyanolyan fizetéstkapjanak, mint a kisebb sütőműhelyekben dolgozó munkások. Ezt el is érték A munkabérek most a következők a gyárban: Az X. csoportba tartozó munkások heti bére 1345.53 korona a II. „ ., * „ 1226.4« „ a III. vasárnapi munka nélkül. A Népszava a Olvassátok és meunkásságok terjesszétek S „ „ „ 1160 Windischgraetz hercegtől a pénzügyminiszter visszaköveteli a burgonyadara millióit Emlékezetes még a burgonyadara botrányos ügye, amelyet a Károlyi-rezsim idején lepleztek le és amelynek hőse herceg Windischgraetz Lajos volt. A háború utolsó évében, Windischgraetz közélelmezési minisztersége idején ugyanis nagymennyiségű burgonyadarát szállítottak ki Ausztriába, de a kiszállított burgonyadaráért befolyt milliókkal mindmáig nem számoltak el az államkincstárnak. Azóta mér mintegy két év telt el, de úgy látszik, Windischgraetz herceg sehogy sem tudott vagy akart elszámolni az állam pénzével. A pénzügyminiszter most az állami számvevőszék útján szólította föl a herceget, hogy a brrgonyapénzek cíímen haladéktalanul fizessen vissza a kincstárnak 7,9900 scoronát.