Népszava, 1922. június (50. évfolyam, 123–145. sz.)
1922-06-01 / 123. szám
fi Munkások! Elvtársam Polgároki A SZÁA terén, merítsetek erőt és bizalmat az első napok választási eredményeiből* Szebb és érdemesebb jövő alapkövét rakjátok le szavazataitokkal. Az alábbi választókerületekben mar juminus 1ém, csütörtököm tartják meg a nemzetgyűlési választásokat, ahol pártunk is állított jelöltet: Budapest I. lajstromos választókerület képviselőjelöltjei: L Peidl Gyula 4. Pásztor Imre 2. Batitz Gyula 5. Katona Sámuel Budapest II. lajstromos választókerület képviselőjelöltjei: 1. Vanczák János 6. Reisz Mór 2. Farkas István 7. Dincsér István A vidéken: 3. Kitajka Lajos 8. Schmidtmeyer Vilma 4. Jászai Samu 9. Günther Péter 5. Horovitz Gábor 10. Dr. Berkes Jenő Pótképviselőjelöltek: 1. Lakatos József 3. Zöld József 2. Zaka Imre 4. Somogyi Károly 3. Kéthly Anna 6. Spielmann János Pótképviselőjelöltek: özv. Knur Pálné 2. Mihályi Gyula 3. Szilágyi Kiss István Budapest H. lajstromos választókerület képviselőjelöltjei: 1. Peyer Károly 5. Sütő József 2. Propper Sándor 6. Pikter Emil 3. Rothenstein Mór 7. Schröder Ferenc 4. Dr. Györki Imre 8. Deák Lajos 9. Csillag Ferenc Pótképviselőjelöltek: 1. Gabonai István 2. Horváth Pál 3. Illés István Budapestkörnyéki lajstromos választókerület képviselőjelöltjei: 1. Miákits Ferenc 3. Saly Endre 2. Szabó Imre 4. Várnai Dániel 5. Mihályi Ferenc Pótképviselő jelöltek: 1. Szekeres Sándor 2. Osvát Gábor 3. Knaller Győző Debrecen I. Dorog Edelény Győr IL Nagymaros Komárom Miskolc IL Ózd Pécs IL Salgótarján Sajószentpéter Sopron környék Székesfehérvár Szombathely Tatabánya dr. Györki Imre Peyer Károly Csóka Vendel Miákits Ferenc Szakasits Árpád Deák Lajos Reisinger Ferenc Vanczák János Esztergályos János Klárik Ferenc Kruppa Rezső Kittel Ferenc Sütő József Saly Endre Kabók Lajos 71 nagy cél érdekében szavazzon le mindenki a jelöltjeire» Testvér»! üdvözlettel szociáldemokrata párt a pártvezetőség• Munka, Kenyér, jog. Elérkeztünk az utolsó stációhoz. Csütörtökönválaszt a második turnus: azok a kerületek, amelyeket a kormány nem tartott eléggé „megbízhatók"-nak s amelyeknek az állásfoglalását épp ezért a „megbízható" kerületek előreküldésével akarta befolyásolni. Hamisítatlan k. u. k. stratégia, hamisítatlan vezérkari leleményesség — piávei végkifejlődéssel! A kormány hirdeti is lapjaiban, hivatalosés félhivatalos nyilatkozataiban az előre külfelölti csapatok óriási győzelmét. De ez a győzelmi lelkesedés nem téveszt meg senkit, aki a dolgokat nem a kormány választási vezérkarának a szemüvegén át nézi. Mert a győzelmi jelentések mögül erősen kiérzik a lehangoltság, a pyrkassi győzelem tudatának a hangja. Igen, a kormány győzött az első turnusban, de milyen áron és milyen eszközökkel? És még ezzel a mindenre elszánt harcmodorral, az erőszaknak, a megfélemlítésnek és a törvénytelenségek láncolatos sorozatának ezzel a módszerével sem lett a győzelme olyan, amilyent akart, még így sem tudta megakadályozni az ellenzék igazán fényes győzelmeit. Beszélhetnek a fél- és egész hivatalosok, amit akarnak: pártunknak békéscsabai, hódmezővásárhelyi, soproni és szegedi győzelmei, a minden erőszak ellenére megszerzett polgári ellenzéki mandátumok nem a kormány erősségét mutatják, hanem azt, hogy az ország népének igazi akarata egészen más, mint amit a "kormány akarna itt népakarat gyanánt föltüntetni. Nem jelentőség nélkül való az, hogy a kormány egyik legújabban megszerzett esti félhivatalosa a soproni választási eredmény alapján azon sopánkodik, hogy a polgárság egymással való veszekedése a szociáldemokrata pártot erősíti. Igen, elismerjük mi is annak a szimptomatikus jelentőségét, hogy a szociáldemokrata párt nemcsak ott kapta meg a szavazatok zömét, ahol kifejezetten munkásjellegű a lakosság, hanem a polgárságnak egy jelentős rétege is a mi jelöltjeinkre adta a szavazatát. De mi meg is tudjuk mondani ennek az okát. Azoknak az embereknek, akik a munkából élnek, az igazi kisbirtokosoknak, az iparosoknak és kereskedőknek mindenekelőtt az az érdekük, hogy az országban egyszer már ismét olyan állapotok legyenek, amelyek között nyugodtan és a jogbiztonság érzetével lehet dolgozni. Ez ma a legelső és legfontosabb követelése mindenkinek, aki a polgári munkából él és nem tartozik semmiféle kiváltságos klikkhez. A polgárság és akisbirtokos parasztság is tudja jól, hogy a szociáldemokrata párt mindenekelőtta munkásság pártja. Tudja jól, hogy a munkásság társadalmi, jogi és gazdasági helyzetének a megjavítása a szociáldemokrata párt legfontosabb teendője. De azt is nagyon jól tudja, hogy egy elnyomott, lerongyolt, kiuzsorázott munkásosztály léte nem érdeke az országnak és nem érdeke a társadalom egyetlen osztályának sem. Ezenfelül pedig a polgárság gondolkodó része azt is tudja, hogy a szociáldemokrata párttal különösen abban egyezik meg az érdeke, hogy a termelő munkát minél sürgősebben ismét a maga jogaihoz, az őt megillető pozícióhoz kell juttatni. Ezt hirdeti a soproni választás eredménye és azt, hogy a dolgozó embereik megelégelték egyes klikiek érdekharcát, a dolgozó emberek megutálták a gyűlölködés üres jelszópolitikáját, de nem bíznak és nem hisznek abban a politikáiban sem, amelyik egyik oldalról hirdeti a gyűlölködés politikájának az ártalmasságát, a másik oldalon pedig éppen azokkal veszi magát körül, akik ezt a politikát, gyakorolják. A szociáldemokrata párt ezekkel a tanulságokkal bizalomi teljesen megy a választások második turnusa elé. A főváros népe s mindazok a kerületek, amelyeket a kormány már előre megbízhatatlanoknak stigmatizált, nem lesznek kevésbé öntudatosaik és bátrak, mint azoknak a kerületeknek a választói, akiket a kormány magáénak vélt s hangulatcsiinálóknak előre küldött. A hangulat megvan, de nem az, amit a kormány akart, örömtől sugároznak az arcok, amikor a szociáldemokrata párt, amikor az ellenzék győzelméről olvasnak. Folytassukk a hangulatcsinálást! A csütörtöki választások teljesítsék be a vasárnapi ígéretet! Az ország békés munkát, biztos megélhetést és az élet és vagyonbiztonságot akarja. Mindez pedig csak akkor lesz meg, ha a nemzetgyűlésről az utolsó hírmondója is eltűnik annak a szellemnek, amely Európa szégyenévé tette ezt a megcsonkított, kifosztott országot. Akkor lesz ismét tisztessége a munkának és becsülete a jognak és igazságnak, ha az ország akarata olyan erővel nyilatkozik meg a munka, a jog és igazság mellett, hogy visszavonulásra kényszerít a nemzetgyűlésen kívül is minden ellenkező akaratot Elvtársak, munkások, békés munkát és igazságot akaró polgárok: mutassátok meg, hogy érettek vagytok a polgári jogokra és a szabad életre, szavazzatok szoros falankszban minden nyílt és burkolt kormánytámogató párt ellen, szavazzatok a gyűlölködés apostolai ellen, szavazzatok a szociáldemokrata párt jelöltjeire. NÉPSZAVA 1922 június I. : Pártunk sorrendje a lajstromos szavazólapokon' Az I. Lajstromos választókerglf@ffe@n az első hel, a El. Lajstromos váLasztókerüLetfössa a a Ell. lajstromos váLasztókertSBeffeera a s«©g^©sSik Budapest környékén a negyedik Ssely, a ffl a 9 a hrl az slso k@ckára irandó SseEfs a fpj a második kockába áramló $ a Híj a negyedik k®ská&@ bandé? negyedik kockába irandó.