Népszava, 1923. április (51. évfolyam, 74–97. sz.)
1923-04-01 / 74. szám
lfád apiiiiii. nem az 1917 november 1-i bér összegeit vétetnek alapul. A népjólét minisztere tehát ennél a pontnál újabb, még fokozott mértékben igyekezett kezére járni a háziuraknak. Üzlethelyiségekért május 1-én az 1917. évi november 1-i bérösszegek 50-szeresét, 1923 augusztus 1-én 100-szorosát, november 1-én pedig 150-szeresét kell fizetni. Ha a bérlő „szembetűnően" kedvező anyagi helyzetben van vagy lakása az indokoltnál nagyobb, házbére az általában megjelöltnek kétszeresére is emelhető. Ha a bérlő nem fogadja el az emelést, „joga van" 8 napon belül fölmondani a lakást vagy üzletet. Ipari célokra vagy művészeti vállalkozások céljaira használt helyiségek (szállodák, fürdők, gyárüzemek, színházak, cirkuszok, stb.), továbbá a nyári lakások bérének megállapítása szabad egyezkedés tárgya. Amíg a szabad forgalom teljesen helyre nem áll, a háztulajdonos a bérelt helyiségében nem köteles (!) karbantartási és helyreállítási munkálatokat végeztetni, csupán a földben vagy falban levő csatornákat és egyéb berendezéseket kell gondoztatnia, ha azok a bérlő hibáján kívül romlottak el. A központi fűtés, lifthasználatés üvegbiztosítás díjai szabad megegyezés tárgyai. Augusztus 1-én megszűnnek a közüzemi pótlékok. A fölmondásról szóló szakaszok szerint minden lakást és egyéb helyiséget a rendes fölmondási idő betartásával a magánjog szabályai szerint föl lehet mondani 1926 november 1-ére. Indokolás nélkül fölmondhatók: hatszobás és nagyobb lakások 1928 november 1-én, ötszobás lakások 1924 május 1-én, négy- -es lakások 1921 november 1-én, háromszobás lakások 1925 május 1-én, kétszobás lakások 1995 november 1-én. Irodák, üzletek és raktárak helyisége fölmondható 1923 november 1-én. Ám a megjelölt időpontok előtt is fölmondhatók egyes lakások, ha a háztulajdonos közeli rokonának van arra szüksége vagy ha az állam, vagy más közhatóság saját házában oly hivatalnoknak akar lakást juttatni, akinek természetbeni lakásigénye van. A régi bérlők számára ebben az esetben új lakásról kell gondoskodni. Felmondásnak van helye továbbá késedelmes bérfizetés, rongálás, ed. esetén. Házmesterpénz az évi bér 2%-a, amelyből egyharmadrész a viceházmesteré. Kapupénz éjfél előtt 10 korona, éjfél után 20 korona. Vitás bér- és fölmondási ügyekben az illetékes járásbíróság dönt, amelynek ítélete ellen a törvényszékhez fölfolyamodásnak van helye; ez végérvényesen dönt. A rendelet megszegését elzárással és pénzbüntetéssel sújtják. A rendelet, egy-két intézkedés kivételével, május 1-én lép hatályba és fölhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a lakásügyi hatóságokat újjászervezhesse. A szociáldemokrata párt és a lakáskérdés. A nemzetgyűlés drágasági bizottságának szociáldemokrata tagjai: Farkas István, Peyer Károly és Szabó Imre képviselőelvtársak, dr. Bródy Ernő fővárosi bizottsái tag, a Lakók Szövetségének elnöke és Fáy Sándor, a Lakók Szövetsége főtitkárának résztvételével szombaton délután értekezletet tartottak, amelyen a drágasági bizottság április 4-én megtartandó ülésére kitűzött lakásrendelettel foglalkoztak. Az értekezlet állást foglalt a lakáskérdésnek törvényhozási úton való rendezése mellett. Súlyos hibának tartja az értekezlet, hogy a népjóléti miniszter a lakáskérdést, amely a lakosság egész egyetemének legfontosabb kérdése, egyoldalú rendelettel akarja eldönteni. Az értekezlet határozottan állást foglalt a rendeletben tervezett fölmondási jog ellen és megállapította, hogy a fölmondási jogot lakásra, műhelyre, üzletre, raktárra, irodára, egyesületi helyiségre és albérletre mindaddig nem szabad engedélyezni, amíg állandó építkezések révén annyi üres lakás és épületrész nem áll rendelkezésre, amennyire a fölmondások révén szükség lesz, ellenkező esetben a fölmondási jognak katasztrofális következményei lesznek a gazdasági és társadalmi életre, amit olyan súlyosnak ítéltek a külföldön is, hogy sehol sem tették szabaddá a felmondás jogát. Az értekezleten beható tanácskozást folytattak a lakásrendelet minden fontosabb intézkedése fölött. Megállapították, hogy a rendeletben tervezett túl magas lakbéremelés egyfelől súlyosan érinti a lakosság teherbíróképességét, másfelől újabb katasztrofális áremelést és drágaságot fog előidézni. A lakásrendelet az eddigi rendelettől eltérően nem osztályozza a lakások béremelését, amivel súlyosan sújtja azokat a munkás- és polgári társadalmi rétegeket, amelyek 1,2 és 3 szobás lakásokat bérelnek és súlyos gazdasági viszonyokkal küzdenek. E szociális szempontnak a mellőzése egyik legkirívóbb intézkedése a lakásrendeletnek. Végül foglalkozott az értekezlet a lakásmentesítésekkel és az albérleti kérdésekkel, amelyekben a rendelet kirívó egyoldalúsággal döntött éppen ama munkás- és polgári társadalmi rétegek ellen, amelyek fokozottabb védelemre tarthatnak igényt a most uralkodó példátlan lakásínség- és lakásuzsora idején. Az értekezlet javaslatait a szociáldemokrata képviselők a drágasági bizottságban a rendelet tárgyalásánál fogják előterjeszteni és éles harcot indítanak a rendelet tarthatatlan, egyoldalú és antiszociális intézkedései ellen. * A szabad értelmi fogdalkozásbeliek (ügyvédek, orvosok, mérnökök, stb.) kedden délután 6 órakor az ügyvédi kamara nagytermében gyűlést tartanak, amelynek célja, hogy a lakásrendeletnek rájuk nézve is sérelmes rendelkezései ellen állást foglaljanak. Őket ugyanis a rendeletnek az az intézkedése sújtja, amely szerint a hatszobás lakások fölmondhatók lesznek. Arról van szó, hogy azok, akiknek az irodájuk, rendelőjük együtt van a lakásukkal és hat szoba fölött rendelkeznek, rövidesen abba a helyzetbe kerülnek, hogy a háztulajdonos fölmondhat nekik és ezzel megélhetésük lehetőségét vonják el tőlük. hosszú asztalok mellett és sok mindenfélére gondoltak. Hildegárdnak eszébe jutott, hogy vasárnap délután jött hozzá is az anyja. Akkor még egészen kisfiú volt, egy öreg, kövér néninél volt ellátásban. Az anyja sovány, gyönge nő volt. Valami cipőgyárban dolgozott, minden szombaton elhozta ő érte a pénzt a kövér néninek. Gyakran sírt is, hogy beteg, meg valami embert emlegetett, aki Amerikába ment, megígérte, hogy pénzt küld neki, de nem irt egy sort se. Aztán elmaradt az anyja is. Kórházba került, meghalt. A temetésre elvitte az öreg néni Csak úgy hamarjában földelték el rá anyját, nem volt se pap, se prédikáció, semmi. Az öregasszony azt mondta a temetés után: — No, te a nyakamon maradtál. Néhány hét múlva az árvaházba került, onnan pedig Szovek mesterhez. Sokszor gondolt a halálra, hogy az egyszer majd ő érte is eljön, kézen fogja, viszi, mint az anyját. Milyen lehet az, amikor az ember meghal. Egyszer lehunyta a szemot, mozdulatlanul marad, hogy most meghalt. Lassan valami nyugalom fogta el az egész testét és úgy találta, hogy ez jó. De mindjárt utána fölült, megtapogatta magát, hogy él-e még? Máskor meg úgy hallotta, hogy az anyja hívta: — Gyere velem, Hildegárd — megfogta a kezét, hideg volt a keze és vitte magával. A temetés az szép. A fényes, nagy menetekre fondolva fekete paripákra, koszorúkra, papra, intókra..., de a halál, az furcsa, az néma és fekete... De a hideg se jó, ez a rongyos takaró se, meg az áporodott főzelék se... Minden este, amikor így egyedül marad ebben a kis műhelyben, elszalad előtte ez a sok minden. Sokszor újzy tetszik neki, mintha az anyja volna itt mellette, megsimogatná, sóhajtana és arról az emberről beszélne, aki Amerikába ment és nem jött többé vissza. A párna alá nyúlt. Ott volt elrejtve az a kis tarkatáblájú füzet, amelyet esténként olvasott. Sherlok ilpimea ... detektívregény, ötödik füzet... Olvasni kezdett. Elfelejtette a hideget, az éhséget, falta a fekete betűket. A detektívkirály véres kézelőt talál az utcán, fölveszi, követi a nyomokat, bemegy a lebujba, ott megtalálja a gyilkost, kihallgatja a beszédüket, megismerik, meg akarják ölni, védi magát, leüti a lámpát, eltűnik, a pincébe esik, egy hordóba bújik, keresik, nem találják, majd kimászik, kifeszíti a pince vasajtaját, az udvarra jut... az utcára... észreveszik, üldözik. Nagyszerű... Iszy látta a moziban Li. Fölült. Hallotta az üldözők lármáját. Istenem... talán csak nem fogják el?... Álmos lett. Kinyújtotta a kezét, lecsavarta a lámpát, befordult és elaludt Álmában föl-fölriadt. — Ne bántsátok — mondta —, ne bántsátok... jaj... .. Reggel fél nyolc órakor, amikor Szovek mester a műhelybe jött, az ajtót zárva találta. Dörömbölni kezdett, ha nem kapott rá választ. A borbély is odajött a zörgetésre és tanácsolta, hogy hívjanak lakatost, hátha valami baj történt a fiúval. A mester azt mondta, hogy most nem ér rá, mert a templomba kell sietni, mert a kóma várja. — Hagyja most a kórust — mondta a borbély. — Első az Isten, azután az ember — mondta mély meggyőződéssel a mester és elment. Amikor visszajött, még mindig zárva volt az ajtó, föl kellett nyittatni. A kis helyiségből gázszag áradt. Szövek mester dühösen mondta: — A haszontalan, nem zárta el a gázórát, most itt a baj. Hildegard ott feküdt a magas ágyon, sápadtan, nyúlt arccal, még volt benne élet... A borbély a mentőkért telefonozott, elvitték Hildegárdot, harmadnapra elföldelték, úgy, mint az anyját. Ott hátul, a kerítés mellett, pap nélkül, emberek nélkül, a sírásók is siettek. A mester másik fiút vett az árvaházból és reggelenként ájtatos arccal énekelt a kórusban az úr dicsőségére. NJUSS 2 JAVA á A természet és a társadalmi élet törvényszerűségei. * 31 marxista szociálisemus filozófiai alapjai. — 7S magyar nép pustístástínast szomoru aSatisztifodja. — És igazi fajvánetet föladatai * Megjelent a „Szocializmus" áprilisi száma* A Szocializmus most megjelent áprilisi száma ismét egyesíti magában az elméleti tanítást a gyakorlati munkára és küzdelemre való útmutatással és fegyvernyújtással. A szocialista tudás megalapozását akarja szolgálni Engels „Feuerbach és a klasszikus német filozófia lezárulása" című munkájának magyar" nyelven való közlése, amelyet a Szocializmus ebben a számában kezd meg. Engels ebben a kis munkájában mesteri módon, a filozófiai irodalomban páratlan egyszerűséggel és mégis tiszta tudományos formában és eszközökkel mutatja ki a marxista szocializmus filozófiai, rendszerének a klasszikus német filozófiából való sarjadzását és a klasszikus filozófiának a marxi rendszerben való továbbfejlesztését. Azoknak az elvtársaknak, akik németül nem olvasnak, megbecsülhetetlen szellemi gyarapodást jelent ennek a munkának magyar nyelven való közlése. Az elmélet körébe tartozik még, de egészen más területen mozog Szerdahelyi elvtársnak Darwin korszakos művének új kiadása alkalmából „az ember származásáról" írt cikke. Szerdahelyi elvtárs ismerteti és méltatja Darwin korszakalkotó művét és a természettudományoknak ehhez fűződő fejlődését. Rámutat egyszersmind azokra a tudományos bukfencekre is, amelyekkel egyes tudósok a társadalmi egyenlőtlenségeket, sőt a kizsákmányolást és elnyomást is Darwin tanaival akarták bizonyítani és szantesíteni. A kurzus fajvédelmének a dokumentumai és az ipari fajvédelmi munka útmutatói. Györki Imre, Pach Henrik dr. és Kálmán Miksa cikkei. Györki elvtárs „A munkásbiztosítás reformja" címmen ismerteti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kurzuskormányok a munkásbiztosítás terén tettek, ismerteti Benárd—Bernolák- és a legutóbbi Vass-féle reformterveket és rámutat arra, hogy mind e tervekkel szemben a munkásságnak csak egy álláspontja lehet: visszaadni a munkásbiztosítást azoknak, akik föntartják és akiknek érdekében működnie kell a munkásoknak. Györki elvtárs fejtegetéseihez nagyon jó kiegészítésül és illusztrációul szolgál Kálmán elvtárs cikke, amely A kurzus fajvédelmének dokumentumai cimen az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár 1919—1920. évi jelentéseit ismerteti.. Kitűnik ebből, hogy a munkásbiztosítás évről-évre gyatrább lesz, szolgáltatásai folyton értéktelenebbekké válnak, a balesetbiztosításban teljesen visszaszorult a balesetvédelem, mert a kártalanítás olyan jelentéktelen, hogy a munkáltatókat semmi sem ösztönzi a védelmi berendezésekre. Pach Henrik a főváros halandósági statisztikáját ismerteti a szociológus orvos alapos tudásával és széles látókörével. Kimutatja, hogy mennyire rosszabbodottt Budapest közegészségügye, milyen mértékben emelkedett a halandóság, különösen a gyermekhalandóság. De nem elégszik meg a tények egyszerű konstatálásával s fölfedi azok okait. Kimutatja, hogy mennyire összefügg a közegészségügy állapota a társadalmi viszonyokkal s ezt konkrét példákkal igazolja. A tüdővész végzetes terjedésének megemlítése mellett itt csak arra akarunk még rámutatni, hogy az utóbbi két esztendőben két olyan betegség is nagyon sok áldozatot szedett a fővárosban, amelyek a „régi romlott" rezsim alatt a legritkábban jelentkeztek: ezek a tífusz és a gyermekágyi láz, amiknek gyakoribb föllépését tisztán csak a teljesen leromlott köztisztasági és lakásügyi viszonyok okozzák. Nem érdektelen annak a megállapítása sem, hogy az általános tisztátalanság következményeképen a vérmérgezés és a különböző közszöveti bajok is meglehetősen nagyszámú áldozatot szedtek a főváros lakossága körül. A cikkeken kívül még a Feljegyzések és a Könyvek, írók, írások rovatokban több értékes és tanulságos közleményt hoz a Szocializmus áprilisi száma. Ezek közül megemlítjük Normann Angell cikkét az európai politika zsákutcába jutásáról, a romániai munkásmozgalom mai állását ismertető cikkei s Barabás Gyula elvtárs figyelemreméltó tanulmányát a mozi hivatásáról s mai szerepéről. A könyvismertetések között Mihályi Kálmán elvtárs Pezenhofer Antal könyvének a Szocializmus előbbi számában ismertetett adatait bírálja, Gazda Sándor pedig Füst Milán „Boldogtalanok" című drámáját méltatja, a modern drámáról tett értékes megjegyzések után. A Szocializmus havonként egyszer jelenik meg. Előfizetési ára negyedévre 250 korona, esgyes szám ára 100 korona. Előfizetni lehet a Képszava kiadóhivatalában.