Népszava, 1923. április (51. évfolyam, 74–97. sz.)

1923-04-01 / 74. szám

lfád apiiiii­i. nem az 1917 november 1-i bér összegeit vétet­nek alapul. A népjólét minisztere tehát ennél a pontnál újabb, még fokozott mértékben igye­kezett kezére járni a háziuraknak. Üzlethelyi­­ségekért május 1-én az 1917. évi november 1-i bér­összegek 50-szeresét, 1923 augusztus 1-én 100-szorosát, november 1-én pedig 150-szeresét kell­ fizetni. Ha a bérlő „szembetűnően" ked­vező anyagi helyzetben van vagy lakása az indokoltnál nagyobb, házbére az általában megjelöltnek kétszeresére is emelhető. Ha a bérlő nem fogadja el az emelést, „joga van" 8 napon belül fölmondani a lakást vagy üzle­tet. Ipari célokra vagy művészeti vállalkozá­sok céljaira használt helyiségek (szállodák, fürdők, gyárüzemek, színházak, cirkuszok, stb.), továbbá a­ nyári lakások bérének meg­állapítása szabad egyezkedés tárgya. Amíg a szabad forgalom teljesen helyre nem áll, a háztulajdonos a bérelt helyiségében nem köteles (!) karbantartási és helyreállítási munkálatokat végeztetni, csupán a földben vagy falban levő csatornákat és egyéb berendezéseket kell gondoztatnia, ha azok a bérlő hibáján kívül romlottak el. A központi fűtés, lifthasználat­­és üvegbiztosítás díjai szabad megegyezés tárgyai. Augusztus 1-én megszűnnek a közüzemi pótlékok. A fölmondásról szóló szakaszok szerint minden lakást és egyéb helyiséget a rendes fölmondási idő betartásá­val a magánjog szabályai szerint föl lehet mondani 1926 november 1-ére. Indokolás nél­kül fölmondhatók: hatszobás és nagyobb laká­sok 1928 november 1-én, ötszobás lakások 1924 május 1-én, négy-­ -es lakások 1921 november 1-én, háromszobás lakások 1925 május 1-én, kétszobás lakások 199­5 november 1-én. Irodák, üzletek és raktárak helyisége fölmondható 1923 november 1-én. Ám a megjelölt időpontok előtt is fölmondhatók egyes lakások, ha a ház­tu­lajdonos közeli rokonának van arra szük­sége vagy ha az állam, vagy más közhatóság saját házában oly hivatalnoknak akar lakást juttatni, akinek természetbeni lakásigénye van. A régi bérlők számára ebben az esetben új lakásról kell gondoskodni. Felmondásnak van helye továbbá késedelmes bérfizetés, ron­gálás, ed­­. esetén. Házmesterpénz az évi bér 2%-a, amelyből egyharmadrész a viceházmes­teré. Kapupénz éjfél előtt 10 korona, éjfél után 20 korona. Vitás bér- és fölmondási ügyekben az illetékes járásbíróság dönt, amelynek ítélete ellen a törvényszékhez fölfolyamodásnak van helye; ez végérvényesen dönt. A rendelet meg­szegését elzárással és pénzbüntetéssel sújtják. A rendelet, egy-két intézkedés kivételével, május 1-én lép hatályba és fölhatalmazza a népjóléti minisztert, h­ogy a lakásügyi hatósá­gokat újjászervezhesse. A szociáldemokrata párt és a lakásk­érdés. A nemzetgyűlés drágasági bizottságának szo­ciáldemokrata tagjai: Farkas István, Peyer Károly és Szabó Imre képviselőelvtársak, dr. Bródy Ernő fővárosi bizottsá­­i tag, a Lakók Szövetségének elnöke és Fáy Sándor, a Lakók Szövetsége főtitkárának résztvételével szomba­ton délután értekezletet tartottak, amelyen a drágasági bizottság április 4-én megtartandó ülésére kitűzött lakásrendelettel foglalkoztak. Az értekezlet állást foglalt a lakáskérdésnek törvényhozási úton való rendezése mellett. Súlyos hibának tartja az értekezlet, hogy a népjóléti miniszter a lakáskérdést, amely a lakosság egész egyetemének legfontosabb kér­dése, egyoldalú rendelettel akarja eldönteni. Az értekezlet határozottan állást foglalt a rendeletben tervezett fölmondási jog ellen és megállapította, hogy a fölmondási jogot la­kásra, műhelyre, üzletre, raktárra, irodára, egyesületi helyiségre és albérletre mindaddig nem szabad engedélyezni, amíg állandó épít­kezések révén annyi üres lakás és épületrész nem áll rendelkezésre, amennyire a fölmon­dások révén szükség lesz, ellenkező esetben a fölmondási jognak katasztrofális követ­kezményei lesznek a gazdasági és társa­dalmi életre, amit olyan súlyosnak ítéltek a külföldön is, hogy sehol sem tették szabaddá a felmondás jogát. Az értekezleten beható tanácskozást folytat­tak a lakásrendelet minden fontosabb intézke­dése fölött. Megállapították, hogy a rendelet­ben tervezett túl magas lakbéremelés egyfelől súlyosan érinti a lakosság teherbíró­képességét, másfelől újabb katasztrofális ár­emelést és drágaságot fog előidézni. A lakás­rendelet az eddigi rendelettől eltérően nem osztályozza a lakások béremelését, amivel sú­lyosan sújtja azokat a munkás- és polgári tár­sadalmi rétegeket, amelyek 1,2 és 3 szobás lakásokat bérelnek és súlyos gazdasági­ viszo­nyokkal küzdenek. E szociális szempontnak a mellőzése egyik legkirívóbb intézkedése a la­kásrendeletnek. Végül foglalkozott az értekezlet a lakásmen­tesítésekkel és az albérleti kérdésekkel, ame­lyekben a rendelet kirívó egyoldalúsággal dön­tött éppen ama munkás- és polgári társadalmi rétegek ellen, amelyek fokozottabb védelemre tarthatnak igényt a most uralkodó példátlan lakásínség- és lakásuzsora idején. Az értekezlet javaslatait a szociáldemokrata képviselők a drágasági bizottságban a rendelet tárgyalásá­nál fogják előterjeszteni és éles harcot indíta­nak a rendelet tarthatatlan, egyoldalú és anti­szociális intézkedései ellen. * A szabad értelmi fogdalkozásbeliek (ügyvé­dek, orvosok, mérnökök, stb.) kedden délután 6 órakor az ügyvédi kamara nagytermében gyűlést tartanak, amelynek célja, hogy a lakás­rendeletnek rájuk nézve is sérelmes rendelke­zései ellen állást foglaljanak. Őket ugyanis a rendeletnek az az intézkedése sújtja, amely szerint a hatszobás lakások fölmondhatók lesz­nek. Arról van szó, hogy azok, akiknek az iro­dájuk, rendelőjük együtt van a lakásukkal és hat szoba fölött rendelkeznek, rövidesen abba a helyzetbe kerülnek, hogy a háztulajdonos fölmondhat nekik és ezzel megélhetésük lehe­tőségét vonják el tőlük. hosszú asztalok mellett és sok mindenfélére gondoltak. Hildegárdnak eszébe jutott, hogy vasárnap délután jött hozzá is az anyja. Akkor még egé­szen kis­fiú volt, egy öreg, kövér néninél volt ellátásban. Az anyja sovány, gyönge nő volt. Valami cipőgyárban dolgozott, minden szom­baton elhozta ő érte a pénzt a kövér néninek. Gyakran sírt is, hogy beteg, meg valami em­bert emlegetett, aki Amerikába ment, meg­ígérte, h­ogy pénzt küld neki, de nem irt egy sort se. Aztán elmaradt az anyja is. Kórházba került, meghalt. A temetésre elvitte az öreg néni Csak úgy hamarjában földelték el rá anyját, nem volt se pap, se prédikáció, semmi. Az öreg­asszony azt mondta a temetés után: — No, te a nyakamon maradtál. Néhány hét múlva az árvaházba került, onnan pedig Szovek mesterhez. Sokszor gon­dolt a halálra, hogy az egyszer majd ő érte is eljön, kézen fogja, viszi, mint az anyját. Milyen lehet az, amikor az ember meghal. Egyszer lehunyta a szemot, mozdulatlanul ma­rad­, hogy most meghalt. Lassan valami nyu­galom fogta el az egész testét és úgy találta, hogy ez jó. De mindjárt utána fölü­lt, meg­tapogatta magát, hogy él-e még? Máskor meg úgy hallotta, hogy az anyja hívta: — Gyere velem, Hildegárd — megfogta a ke­zét, hideg volt a keze és vitte magával. A temetés az szép. A fényes, nagy menetekre f­ondolv­­a fekete paripákra, koszorúkra, papra, intókra..., de a halál, az furcsa, az néma és fekete... De a hideg se jó, ez a rongyos takaró se, meg az áporodott főzelék se... Minden este, amikor így egyedül marad eb­ben a kis műhelyben, elszalad előtte ez a sok minden. Sokszor újzy tetszik neki, mintha az anyja volna itt mellette, megsimogatná, sóhaj­tana és arról az emberről beszélne, aki Ameri­kába ment és nem jött többé vissza. A párna alá nyúlt. Ott volt elrejtve az a kis tarkatáblájú füzet, amelyet esténként olvasott. Sherlok ilpimea ... detektívregény, ötödik fü­zet... Olvasni kezdett. Elfelejtette a hideget, az éhséget, falta a fekete betűket. A detektív­király véres kézelőt talál az utcán, fölveszi, követi a nyomokat, bem­egy a lebujba, ott meg­találja a gyilkost, kihallgatja a beszédüket, megismerik, meg akarják ölni, védi magát, le­üti a lámpát, eltűnik, a pincébe esik, egy hor­dóba bújik, keresik, nem találják, majd kimá­szik, kifeszíti a pince vasajtaját, az udvarra jut... az utcára... észreveszik, üldözik. Nagyszerű... Iszy látta a moziban Li. Fölült. Hallotta az üldözők lármáját. Istenem... talán csak nem fogják el?... Álmos lett. Kinyújtotta a kezét, lecsavarta a lámpát, befordult és elaludt Álmában föl-föl­riadt. — Ne bántsátok — mondta —, ne bántsátok... jaj... .. Reggel fél nyolc órakor,­ amikor Szovek mes­ter a műhelybe jött, az ajtót zárva találta. Dö­römbölni kezdett, ha nem kapott rá választ. A borbély is odajött a zörgetésre és tanácsolta, hogy hívjanak lakatost, hátha valami baj tör­tént a fiúval. A mester azt mondta, hogy most nem ér rá, mert a templomba kell sietni, mert a kóma várja. — Hagyja most a kórust — mondta a bor­bély. — Első az Isten, azután az ember — mondta mély meggyőződéssel a mester és elment. Ami­kor­ visszajött, még mindig zárva volt az ajtó, föl kellett nyittatni. A kis helyiségből gázszag áradt. Szövek mester dühösen mondta: — A haszontalan, nem zárta el a gázórát, most itt a baj. Hildegard ott feküdt a magas ágyon, sápad­tan, nyúlt arccal, még volt benne élet... A borbély a mentőkért telefonozott, elvitték Hildegárdot, harmadnapra elföldelték, úgy, mint az anyját. Ott hátul, a kerítés mell­ett, pap nélkül, emberek nélkül, a sírásók is siettek. A mester másik fiút vett az árvaházból és reggelenként ájtatos arccal énekelt a kórus­ban az úr dicsőségére. NJUSS 2 JAVA á A természet és a társadalmi élet törvényszerűségei. * 31 marxista szociálisemu­s filozófiai alapjai. — 7S mag­yar nép pustístástí­nast szom­oru aSatisztifodja. — És igazi fajvánetet­ föladatai * Megjelent a „Szocializmus" áprilisi száma* A Szocializmus most megjelent áprilisi száma ismét egyesíti magában az elméleti ta­nítást a gyakorlati munkára és küzdelemre való útmutatással és fegyvernyújtással. A szo­cialista tudás megalapozását akarja szolgálni Engels „Feuerbach és a klasszikus német filo­zófia lezárulása" című munkájának magyar" nyelven való közlése, amelyet a Szocializmus ebben a számában kezd meg. Engels ebben a kis munkájában mesteri módon, a filozófiai iro­dalomban páratlan egyszerűséggel és mégis tiszta tudományos formában és eszközökkel mutatja ki a marxista szocializmus filozófiai, rendszerének a klasszikus német filozófiából való sarjadzását és a klasszikus filozófiának a marxi r­endszerben való továbbfejlesztését. Azoknak az elvtársaknak, akik németül nem olvasnak, megbecsülhetetlen szellemi gyarapo­dást jelent ennek a munkának magyar nyel­ven való közlése. Az elmélet körébe tartozik még, de egészen más területen mozog Szerdahelyi elvtársnak Darwin korszakos művének új kiadása alkal­mából „az ember származásáról" írt cikke. Szerdahelyi elvtárs ismerteti és méltatja Dar­win korszakalkotó művét és a természettudo­mányoknak ehhez fűződő fejlődését. Rámutat egyszersmind azokra a tudományos bukfen­cekre is, amelyekkel egyes tudósok a társa­dalmi egyenlőtlenségeket, sőt a kizsákmányo­lást és elnyomást is Darwin tanaival akarták bizonyítani és szantesíteni. A kurzus fajvédelmének a dokumentumai és az ipari fajvédelmi munka útmutatói. Györki Imre, Pach Henrik dr. és Kálmán Miksa cik­kei. Györki elvtárs „A munkásbiztosítás re­formja" címmen ismerteti mindazokat az intéz­kedéseket, amelyeket a kurzuskormányok a munkásbiztosítás terén tettek, ismerteti Be­nárd—Bernolák- és a legutóbbi Vass-féle re­formterveket és rámutat arra, hogy mind e tervekkel szemben a munkásságnak csak egy álláspontja lehet: visszaadni a munkásbiztosí­tást azoknak, akik föntartják és akiknek érde­kében működnie kell­ a munkásoknak. Györki elvtárs fejtegetéseihez nagyon jó kiegészítésül és illusztrációul szolgál Kálmán elvtárs cikke, amely A kurzus fajvédelmének dokumentumai cimen az Ország­os Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár 1919—1920. évi jelenté­seit ismerteti.. Kitűnik ebből, hogy a munkás­biztosítás évről-évre gyatrább lesz, szolgáltatá­sai folyton értéktelenebbekké válnak, a bal­esetbiztosításban teljesen visszaszorult a bal­esetvédelem, mert a kártalanítás olyan jelen­téktelen, hogy a munkáltatókat semmi sem ösz­tönzi a védelmi berendezésekre. Pach Henrik a főváros halandósági statiszti­káját ismerteti a szociológus orvos alapos tudásával és széles látókörével. Kimutatja, hogy mennyire rosszabbodottt Budapest köz­egészségügye, milyen mértékben emelkedett a halandóság, különösen a gyermekhalandóság. De nem elégszik meg a tények egyszerű kon­statálásával s fölfedi azok okait. Kimutatja, hogy mennyire összefügg a közegészségügy állapota a társadalmi viszonyokkal s ezt kon­krét példákkal igazolja. A tüdővész végzetes terjedésének megemlítése mellett itt csak arra akarunk még rámutatni, hogy az utóbbi két esztendőben két olyan betegség is nagyon sok áldozatot szedett a fővárosban, amelyek a „régi romlott" rezsim alatt a legritkábban je­lentkeztek: ezek a tífusz és a gyermekágyi láz, amiknek gyakoribb föllépését tisztán csak a teljesen leromlott köztisztasági és lakásügyi viszonyok okozzák. Nem érdektelen annak a megállapítása sem, hogy az általános tisztáta­lanság következményeképen a vérmérgezés és a különböző közszöveti bajok is meglehetősen nagyszámú áldozatot szedtek a főváros lakos­sá­g­a körül. A cikkeken kívül még a Feljegyzések és a Könyvek, írók, írások rovatokban több értékes és tanulságos közleményt hoz a Szocializmus áprilisi száma. Ezek közül megemlítjük Nor­mann Angell cikkét az európai politika zsák­utcába jutásáról, a romániai munkásmozgalom mai állását ismertető cikkei s Barabás Gyula elvtárs figyelemreméltó tanulmányát a mozi hivatásáról s mai szerepéről. A könyvismertetések között Mihályi Kálmán elvtárs Pezenhofer Antal könyvének a Szocia­lizmus előbbi számában ismertetett adatait bírálja, Gazda Sándor pedig Füst Milán „Bol­dogtalanok" című drámáját méltatja, a mo­dern drámáról tett értékes megjegyzések után. A Szocializmus havonként egyszer jelenik meg. Előfizetési ára negyedévre 250 korona, esgyes szám ára 100 korona. Előfizetni lehet a Képszava kiadóhivatalában.

Next