Népszava, 1924. szeptember (52. évfolyam, 194–217. sz.)

1924-09-02 / 194. szám

1024 .September 2. NÉPSZAVA Peyer Károly elvtárs n­edsktt­ja meg a nemzetgyűlés összehivásít. — A munka­nélküliségről, a b­ilgallai adóelelege­tről és a vagyoniváltsági SIdek órásul fog be­szélni. — Szóbakerül az Esktttt-Qgy és az Erzberger-Qgy is. — Vass József válaszol a kormány nevében. Pénteken összeül a nemzetgyűlés. A szere­peket az egyes miniszterek szétosztották egy­más között. Az eredmény pedig — előrelátható: a népjóléti miniszter címéhez és jellegéhez méltóan, kijelenti majd, hogy a kormány többet nem tehet, mint amennyit tett. A nép­szövetségi főbiztosnak ugyan nem ez a véle­ménye és mi sem a népszövetségi főbiztos III. jelentésének elolvasása után vagyunk azon a véleményen, hogy a munkanélküliség problémáját, ha eltüntetni nem is lehet, de enyhíteni, sőt lényegesen enyhíteni, igenis lehet. És ez a kormány kötelessége volna A kormány kötelessége volna, hogy azokat a sebeket, amelyeket éppen ő ütött helytelen és céltudatlan gazdasági politikájával, legalább gyógyítani megkísérelje. A szociáldemokrata parlamenti frakció köte­lességszerűen összehívatta a nemzetgyűlést, hogy módot találjon a­z ország nyilvánossága előtt arra, hogy az orvoslás módját megjelölje és egyúttal alkalmat adjon a kormánynak, hogy ugyancsak az ország nyilvánossága előtt adjon választ: akar-e segíteni a munka nélkül nyo­morgók­ont A nemzetgyűlés összehívását kérő aláírási íve­t hétfőn délelőtt 10 órakor nyújtották át Proner Sándor, Pikter Emil, Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő elvtársak, Pakots Jó­zsef és­­Drózdy Győző ellenzéki nemzetgyűlési képviselők Zsitvay nemzetgyűlési alelnöknek. Az alelnök mindenekelőtt megállapította, hogy az összehívást kérő ív megfelel a házszabályok­nak, azután felkereste a miniszterelnököt helyettesítő Vass népjóléti minisztert, hogy megállapodjék vele a nemzetgyűlés ülésének dátumára nézve. A miniszterelnök h­elyettesé­vel folytatott tanácskozás után Zsitvay kö­zölte, hogy a nemzetgyűlést péntek délelőtt 10 órára hívja össze. A házszabályok szerint az ülés összehívását e­gy szónok indokolhatja meg, a napirendhez pedig négy szónok szólhat. Az összehívást a nemzetgyűlés tárgyalását kezdeményező szo­ciáldemokrata parlamenti frakció részéről Peyer Károly elvtárs fogja megindokolni. Peyer elvtárs rá fog mutatni, hogy a munka­nélküliség veszedelme egyre nagyobb arányo­kat ölt, a vállalatok folytatják a munkások és tisztviselők elbocsátását. Felhívja a kormány figyelmét, hogy a háztulajdonosok nem tartották be a tata­rozási munkálatokra vonatkozóan tett ígé­retüket, komoly és alapos tatarozás helyett jelentéktelen kis javítási és festési munkálatokat végeztet­nek a házakon. Azok az ígéretek­ se váltattak be, amelyeket a kormány részéről tettek a köz­munkák haladéktalan elrendelése dolgában. Peyer­ elvtárs föl fogja szólítani a kormányt, hogy a munkanélküliség ellen való biztosításról terjesszen be törvényjavaslatot, haladéktalanul rendelje el a szükséges közmun­kákat, gondoskodjék a házak komoly tatarozási munkálatairól, egyben pedig indítványozni fogja, hogy a munkanélküliség és a gazdasági válság állandó napirenden tartása céljából a nemzetgyűlés maradjon együtt és tárgyalja mindezeket az ügyeket. Peyer elvtárs fölszóla­lásában ki fog terjeszkedni a forgalmi adóelőlegek kérdésére is. A pénzügyminiszter tudvalevően a 33-as parlamenti bizottságnak még a vakáció alatt tartott ülésén olyértelmű­ kijelentést tett, hogy a forgalmi adóelőlegeket nem fogják be­hajtani. Ennek ellenére a pénzügyi közegek a kisexisztenciáktól, kiskereskedőktől és kisipa­rosoktól kíméletlenül behajtják a súlyos adó­előlegeket. Éppen ezért a szociáldemokrata párt követelni fogja, hogy a pénzügyminiszter ren­delje el az adóelőlegek behajtásának megszün­tetését. Végül ki fog terjeszkedni Peyer elvtárs a vagyonváltságföldek árát és haszonbérét megállapító pénzügyminiszteri rendelet szo­ciális igazságtalanságaira is. A parlamenti frakció szónokának fölszólalá­sára a miniszt­erelnök helyettese, Vass József fog előreláthatóan válaszolni, aki Bethlen mi­niszterelnökkel ennek genfi utazása előtt m­eg­állapodott fiz adandó válasz dolgaira­n­. A for­galmi adóelőlegek behajtását illetően Bita pénz­ügyminszter No. II. fog nyilatkozni. Az egy­séges pártban, ahol nem szívesen látják a nemzetgyűlés összeillését, oly értelmű meg­beszélés történt, hogy az összehívás megindo­kolása valamint a miniszteri válaszok után a nemzetgyűlés elnöke azt fogja indítványozni, hogy a nemzetgyűlés napol­ja el magát és foly­tassa vakációját október elsejéig. Ellenzéki részről természetesen állást foglalnak majd az elnök indítványával szemben és kétségtelen, hogy erőteljes napirendi vita indul meg, amelyben a szociáldemokrata frakció szóno­kán kívül részt vesznek a polgári ellenzék tagjai is. Ezek közül Drózdy Győző úgy nyi­latkozott, hogy fölszólalásában ki fog térni úgy az Erzberger-ügyre, mint az Eskütt-féle panamákra, ez utóbbiakra a vagyonváltság­földek árának és haszonbérének napirendre hozatala alkalmával. Drózdy rá fog mutatni, hogy a pénzügyminisztérium a váltságföldekre vonatkozó rendeletét c­sak akkor adta ki, ami­kor előzően Nagyatádi kezét már megkötötték az Eskütt-féle üggyel. Az ellenzéki képviselő ki fogja mutatni, hogy a földreform végrehaj­tását elodázzák, a pénzügyminiszteri rendeletben megsza­bott árat a váltságföldeknél a szegény, földtelen emberek nem bírják megfizetni. Amennyiben az Eskütt-ügy megszólaltatná a kormány valamelyik tagját, ez valószínűen ugyancsak Vass lesz, aki arra fog hivatkozni, hogy amíg a bíróság nem dönt a kiviteli panamák kérdésében, addig ez ügyben parla­menti vitának nincs helye. Azt a tervet, hogy maga nagyatádi Szabó nyilatkozzék a súlyos vádakra vonatkozóan, a kormány és az egysé­ges párt táborában jobbnak látták elejteni. Ha az Erzberger gyilkosai ügyében is történik ellenzéki felszólalás, arra valószínűen Ra­kovszky belügyminiszter fog reflektálni. A miniszterelnököt helyettesítő Vass népjó­léti miniszter még a nemzetgyűlés ülését meg­előzően ismertette a kormány álláspontját a közmunkák és a házak tatarozása ügyében. A közmunkák tekintetében — úgymond — a szociáldemokrata párt szónokának a beérkező legújabb jelentése alapján fog megfelelni. A közmunkákat, szerinte, nem kell sürgetni, mert azok már megindultak. Folyik az ország­utak építése és javítása, a megrongált hidak újjáépítése, stb. A munkanélküliség esetére való biztosítás­ról ősszel törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé és indítványozni fogja, hogy ezt a javaslatot együttesen tárgyalják le a munkáspénztár autonómiájának helyreállításáról szóló javas­lattal. A házak tatarozása kérdésében kijelen­tette, hogy a bankok ellenőrzik, hogy a ház­tulajdonosok a fővárosban a száz milliárd ko­ronás tatarozási hitelt csakugyan ilyen mun­kára fordítják-e. A kormány arra törekszik, mondotta végül, hogy a vidéki munkanélküli­ség enyhítése érdekében a vidéki háztulajdo­nosok számára is százmilliárdos tatarozási köl­csönt biztosíthasson. A városok szanálása. A kormány az állam szanálása után tervbe vette a városok, vár­megyék és községek szanálását is. Ehhez képest a pénzügyminisztérium elkészítette a városok, vármegyék és községek pénzügyi helyzetére vonatkozó rendeletek tervezetét. Vasárnap dél­előtt a belügyminisztériumban tanácskozás volt a rendeletek végleges megszövegezése üe­yében, nevezetesen a kiadandó rendeletekre nézve a belügymin­isztérium is megtette a maga észrevételeit. A rendeletek egyébiránt a városi, megyei és községi háztartások arany költségvetésének módozatait állapítják meg, körülírják a létszámcsökkentés elveit, meg­reformálják a városi és megyei adórendszert és általában új alapokra helyezik a közigaz­gatást. »s* es A Tisza-féle Biáasaaifeályontssáll és sstgo­rsibb házsRa&áfj*®!««® Serweznek az egy­séges sssíj­ífeKií. — í&ssxcsi aSíztrááBs íeÉíií'­gyeltafunk Az egységes pártban már régóta nagy a mozgolódás, hogy a nemzetgyűlés az őszi ülés­szakon minden más javaslatot megelőzően szi­gorítsa a házszabályokat. A párt nagy több­sége "ugyanis osztja belügyminiszterének, Rakovszkynak abbeli álláspontját, hogy „e házs­zabály szigorítást már régen meg kellett volna csinálni". A szigorított házszabályok ugyanis biztosítanák a napirendre kerülő javaslatoknak a kormány szájaize szerint való gyors és sima elintézését. Az egységes párt holmi házszabályszigorító tervek szer­kesztésére annak idején házi bizottságot kül­dött ki, amely el is készült tervezetével. Ez még Tisza István 1913-iki házszabályainál is szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, meg akarja honosítani a klotárt, a képviselők fölszólalási jogának meghatározott időre való korlátozását, a napirend előtti, valamint az interpellációs fölszólalások jogának megszorí­tását, ki akarja terjeszteni a házelnök fegyel­mezési jogát, be akarja vezetni azt, hogy a fegyelmetlen képviselők pénzbüntetéssel le­gyenek sújthatók és hasonló jókat. Az egysé­gespárti bizottságnak egyik buzgó, házszabály­szakértő tagja egy újságíró előtt most úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint „a házszabályrevízió a legrövidebb időn belül napirendre fog kerülni és megelőzi az őszi ülésszakon esedékes egyéb­ként sürgős törvényjavaslatokat". Hozzátette még, hogy a házszabályrevíziót nem csupán a kormány tábora kívánja, hanem az ellenzék jobbszárnya is, ami alatt tudvalevően a faj­védők díszes társaságát kell értenünk. A ko­moly ellenzéknek, elsősorban a szociáldemo­krata frakciónak álláspontja a házszabályok revíziója tekintetében ismeretes. „A szuronyok hatalmával, közigazgatási erőszakkal össze­hozott nemzetgyűlési többség nem fejezheti ki az ország népének akaratát. Ha majd előbb a kormány általános és minden erőszaktól, be­folyástól menten érvényesíthető választójog alapján új parlamentet választat, akkor annak lehetne hivatása a házszabályok­ olyan irányú módosítása, amely összeegyeztethető a teljes szólásszabadsággal. A mai többségnek erre semmi joga, annál kevésbé, mert ma, amikor az egyesü­lési és gyülekezési jogot, a sajtó­szabadságot lábbel tiporják, a nemzetgyűlés az egyetlen hely, ahol a dol­gozó nén panaszai még szóhoz juthatnak. Ezt az egyetlen tribünt — nem először ismételjük — nem engedi ledönteni a becsületes ellenzék! Korányi Gsraffoen szépeket mondott f ESusmers as igrassaghoz, a szabadsághoz , és aa ereiben* méS4£sác?8sox való jogot. «B nmagyar pénz s&a&sKCesa btzSosiSva var*.*5 — A sazeilasSga tsSpriBásítást nem fotzSesrtSaaSJs­­esiagaan* ax éslacssSsáztartás szanálása. Genfi jelentés szerint Korányi pénzügy­miniszter pénteken a Népszövetség Tanácsa előtt beszédet mondott, amelyben megköszönte a Népszövetségnek és pénzügyi bizottságának a magyar kölcsön körül kifejtett tevékenysé­gét. A Népszövetségnek cselekedete — mon­dotta —, meggyőzte a magyar nemzetet, hogy ez a szövetség nem egyes boldogabb, hatalmas nemzetek befolyását érvényesíti azok saját érdekében, hanem magas eszményt szolgál Ez az eszmény — folytatta a magyar pénzügy­miniszter —, mindnyájuk lel­zében derengett, akik az igazsághoz, a szabadsághoz, s az emberi méltósághoz való jogát elismerjük minden embernek, bármely nemzet vagy faj fia legyen is." Ám ezt az eszmét gyakorlatban a Népszövetség érvényesítette. Magyarország azt, amit érdeké­ben a Népszövetség tett, azzal hálálja meg, hogy a Népszövetség eszméjét egyesíti saját nemzete eszményeivel. A Népszövetség nem­csak a kölcsön fölvételét tette lehetővé, hanem közreműködésével lehetővé tette, hogy a ma­gyar pénz csúszása a végzetes lejtőn meg­állíttassék. A Népszövetség visszaadta az országnak reményét, munkakedvét, amely látta, hogy az emberi érzés megmaradt az iránt a nemzet iránt is, amelyet a hatalmas nemzetekhez csupán a közös kultúra és a közös eszmények fűznek. Köszönetet mondott a Népszövetség megbízottjának, Smithnek, majd fejtegette, hogy a magyar pénz stabilitása biztosítva van, az új jegybank garanciája a helyes valuta­politikának, a pénz rosszabbodására alapított spekuláció megszűnt, a magángazdálkodásban a bizonytalanság eloszlott. A magyar nép — folytatta Korányi —, megtette, amit tehe­tett és mindent elkövet, hogy a szanálási terv végrehajtása fönn ne akadjon. A terv végre­hajtásához szükséges állambevételeket a né­pesség további erőkifejtése biztosítani fogja. Ám a gazdasági talpraállást nem biztosít­hatják csupán az államháztartás és a pénz sza­nálása, ahhoz szükséges, hogy a termelés is emelkedjék. A népesség elő fog készülni arra az időre, amig a tőke nemzetközi áramlása ismét nor­mális lesz s addig tovább fog dolgozni, hogy hitelképességét bebizonyítsa a tőkeerős nemze­tek előtt Korányi beszédével különben lapunk más helyén foglalkozunk. 3

Next