Népszava, 1937. november (65. évfolyam, 249–272. sz.)
1937-11-05 / 251. szám
1937 november 4. csütörtök NÉPSZAVA Fajbiológusok és antropológusok jönnek hozzánk Németországból a MONE meghívására. Előadásokat tartanak Budapesten. Az előadások célja — Orsós professzor szerint — az antropológiai és fajbiológiai tudományoknak Magyarországon való fokozottabb ápolása és ismertetése. » Szó sincs róla: a fajbiológia ugyancsak divatba jött az utóbbi esztendőkben — bizonyos országokban. De hogy ezek az előadások közrehatnának abban, hogy az antropológia tudománya Magyarországon fokozottabb ápolásba kerüljön, abban kételkedünk. Az antropológia tudományát Magyarországon olyan jeles férfiak ápolták a múltban, mint Lenhossék Mihály és Török Aurél, akiknek tudományos munkássága európai hírer volt. A nyomukban ott van Bartucz Lajos és az egész fiatal magyar antropológusnemzedék. Az antropológia tehát nyilván csak fügefalevél — a horogkeresztes „fajbiológiára". De miért nem merik ezt őszintén bevallani? A német csapatok két év múlva eljönnek a magyar határra is — mondotta egy horogkeresztes német agitátor Kiskanizsán, ahova gróf Festetics, a negyvenezerholdas nyilas vezér ajánlólevelével érkezett a német „turista". Szívesen fogadták, etették, itatták s hálából megfenyegette a kanizsai magyarokat, hogy „nem kell már soká várni, jönnek a német csapatok". A német „turista", Dorsch Erich horogkeresztes sportoktató kijelentései még a kanizsai nyilas táborban is megdöbbenést keltettek. A kanizsai nyilasok egyik része fölvetette a kérdést, hogy a nyilas gróf egyetért-e ezekkel a kijelentésekkel? Erre a nyilasok másik része vezéri árulással, hűtlenséggel vádolta az érdeklődő bajtársakat. A kanizsai nyilas pártot ez a belső harc fölrobbantotta. Nem kár érte. Festetics és Szálasi között sincs valami nagy barátság. A „8 Órai Újság" munkatársa beszélgetést folytatott a nyilas gróffal, aki Szálasiékat destrukcióval vádolta és arról panaszkodott, hogy Szálasiék az egyik Festetics-féle értekezletre be akartak vonulni, hogy ott bomlást idézzenek elő. Ám ő kivonultatta az FRSC-t és a terv meghiúsult. Nem fröccsről van itt szó (vagy talán arról is), hanem a Festetics-féle rohamcsapatról. Festeticséknek ilyenük is van. De azért Festetics ellensége a katonai diktatúrának, amelyet szerinte nyomon követ a felfordulás. Az újságíró erre megkérdezte őt, hogy hát mi az álláspontja ezek után a polgári diktatúra tekintetében. Amire Festetics azt a meglepő kijelentést tette, hogy ők nem törekszenek diktatúrára, sem parancsuralomra. Érdekes! Hát mire törekszik Festetics? Mi itt a hátsó gondolata? ... Tömeggondnok „Aki püspökséget kíván, jót kíván magának." Aki tömeggondnokságot kíván, ugyancsak jót kíván, különösen ha nem egy 2000 pengős szabómester fizetésképtelenségéről, hanem mondjuk egy Ginczler-féle másfélmilliós ügyről van szó. Nyilvánvaló, hogy bárki kapja ezt a tömeggondnokságot, amely legalább 100.000 pengő jövedelmet jelent, közirigyelt lesz az ügyvédtársadalomban. A sors sajátságos véletlene, hogy az utolsó néhány esztendő legnagyobb tömeggondnokságát dr Lajos Béla kapta, aki röviddel ezelőtt Kémeri Nagy Imre védője volt. Eszünk ágában sincs, hogy ebből bármiféle politikai következtetést vonjunk le bármelyik bíróság vagy bármelyik bíró pártállására, vagy rokonszenvére vonatkozólag, csak meg kell állapítanunk, hogy a sors kellő elégtételben részesítette dr Lajos Bélát Közérdekből — és nyilván ingyen — elvállalta a méltatlanul üldözött Kémeri Nagy Imre védelmét és íme: megkapta a Ginczler-ügyet. Meggyőződésünk, hogy dr Lajos nem olyan intranzigens horogkeresztes, hogy a hajdani rabbi vagyontömegéből eredő 100.000 pengőt el ne fogadná. Reméljük, hogy meggyőződésünkben nem is csalatkozunk majd. Új főispánok A kormányzó Szilágyi Lajost, Bihar megye főispánját állásától fölmentette és Bihar megye új fő- niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ispánjává Barcsay Ákos főszolgabírót nevezte ki, Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített megyék új főispánja pedig Vajay Károly címzetes miniszteri tanácsos lett. HM" WaHQOtadugt/oUL-de a, fagedia wJqU csak vazsl Ugyanígy az utánzatot sem lehet a valódi ASPIRIN-nel összehasonlítani. Ép ezért azugyanolyan jó@-nak hangoztatott utánzat vásárlásra sokszor határozottan hátrányos. Valódi ASPIRIN csak egy van s az ön egészségének erre van szükséges ASPIRIN T AftlETTA csak önfigyetlkereszttel valódi „Frázis addig gazdasági javulásról beszélni, amíg a magyar munkásság ilyen éhbérek mellett robotol!" A főváros törvényhatósági bizottsága csütörtökön délután Karafiáth főpolgármester elnöklésével folytatta az 1938. évi költségvetési előirányzat tárgyalását. A főpolgármester felhívására Pijer Károly elvtárs és Gidró László kölcsönös nyilatkozatokkal intézték el a legutóbbi közgyűlésen lezajlott incidenst. Ezután Király Kálmán tanácsnok Bechtler Péter elvtársnak arra az indítványára vonatkozólag, hogy a kertészeti munkások kapjanak villamospénzt, bejelentette, hogy a messze eső helyeken végzendő munkáknál a polgármester villamospénzt utal majd ki. Viszont kérte Bechtler másik indítványának az elutasítását, hogy a fővárosi közmunkáknál 36 fillér helyett 16 fillérben szabják meg a legalacsonyabb munkabéreket. Bechtler Péter elvtárs tiltakozott az indítvány elutasítása ellen. A jobboldali többség leszavazta Bechtler elvtárs indítványát. (Lázár Emil: „A legszegényebb emberek négyfilléres béremelése ellen szavaztak!") Király tanácsnok a továbbiakban elfogadásra ajánlotta Hüttl Károly indítványát arra vonatkozólag, hogy az újlaki templomtól a pasaréti úti templomig autóút épüljön és itt autóbuszjáratokat indítsanak meg. Viszont Pásztor Imre elvtárs javaslatát a csatornázási járulékok díjának visszamenőleges hatálylyal való leszállítására nem fogadta el a polgármester. Pásztor Imre elvtárs a zárszó jogán rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli aránytalanságokra vezet és a kis családiháztulajdonosokat sújtja súlyos terhekkel. A többség azonban Pásztor elvtárs indítványát elvetette. Elfogadták azonban Pásztor elvtárs indítványát a Fűrész uccának a szőnyiút való kiépítéséről, továbbá a Káldi, Czobor és Ilosvay ucca fásításáról. Az út- és csatornaépítési, majd a városrendészeti fejezet költségvetését ezután elfogadták. Ezután áttérek a közjogi, katonai és illetőségi költségvetés tárgyalására. Keresz Elemér a hadirokkantak fokozottabb mértékű támogatását kérte. — Sümegi Vilmos azt kívánta, hogy a főváros idegennevei főtisztviselői és bizottsági tagjai magyarosítsák a nevüket. (Farkas Zolán: „Nem bztos, hogy a belügyminiszter megenged.") „Hatvan év óta végre idomítsák a mai viszonyokhoz az állampolgársági és illetőségi jogot!" Mandl Oszkár elvtárs az illetőségi és állampolgársági kérdésse foglalkozott. Szemben a múlt ma igen gyakran van szüksé az embereknek illetőségi bizonyványra. Ilyen bizonyítványt azban csak a legnagyobb nehézségen, árán kaphatnak. Az illetőségi és állampolgársági jogot egy hatvanéves törvény szabályozza, de még ennél is nagyob baj, hogy tulajdonképpen nem is ez a törvény, hanem a belügyminisztériumnak egy bizalmas rendelkezése szerint kezelik. 1851-ig visszamenőleg kell igazolni a leszármazást az illetőségi vagy állampolgársági bizonyítványhoz, ami a mai valutarendelkezések mellett teljes lehetetlenség, ••irt hiszi,a a idazállott területszármazó száltási bizonyítvák alját sem lehet eljuttatni. Mos hiba az is, hogy másolatonem fogadnak el, csak eredetiaratót. A főváros egy ízben már fölterjesztéssel fordult a kormányhhoZ, hogy hatvan év után végre bomítsák a mai viszonyokhoz az állampolgársági és illetőségi jogot. Cérdi, mi a sorsa ennek a felterjesztésnek? Kifogásolta, hogy az adózás igazolásául nem fogadják el a munkakönyvet és a hadiárvák ügyeit sem kezelik kellő méltánylással. Nagyobb mértékben kell érvényesülnie a progresszivitásnak az Munkások! Elvtársak! A Szociáldemokrata Párt november 7-én, vasárnap az alábbi helyeken tart képviselői beszámolót KISTARCSÁN, délután 4 órakor, a Rákóczi körúton lévő Rapavivendéglőben; CINKOTÁN, estei 6 órakor, az Antal uccában lévő Weiss-féle vendéglőben. Előadók: Propper Sándor országgyűlési képviselő, Mihályi Ferenc és Knurr Pálné. Munkások! Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen! 3. oldal illetőségi bizonyítványok díjaiban is, annál is inkább, mert 150 pengőről 125 pengőre szállították le azt a kereseti határt, amíg valaki szegénységi bizonyítványt kaphat. A szegénységi bizonyítványok kiadásánál arra is ügyelemmel kellene lenni, hogy hány embert kell eltartani a keresetből. Kérte, hogy a legközelebbi elöljárósági értekezleten rendezzék ezt a kérdést. Szántay István a rendőrőrszemek és őrszobák szaporítását kérte. Ezután áttértek az ipari, közgazdasági és közlekedési költségvetés tárgyalására. „Valamikor a főváros volt a kezdeményező a szociális védelem terén" Lázár Emil elvtárs szerint súlyos hiba volt, hogy megszüntették az önálló ipari ügyosztályt, ugyanakkor, amikor a kormány felállította az iparügyi minisztériumot. Ennek az ipari ügyosztálynak lenne a feladata többek között a munkásvédelmi intézkedések kezdeményezése is. A tőke jelenlegi urai nem néznek a dolgozó egyének életébe, nem néznek otthonukba, tehát nem látják, hogy milyen vergődés, milyen nyomorúság ütött ott tanyát. A tőke a közérdek ellen követ el súlyos bűnt a hihetetlenül alacsony munkabérekkel, egyben megöli a saját fogyasztóit. Ha komolyan küzdeni akarnak a szélsőségek ellen, akkor először kenyeret kell adni a tömegeknek. Vegyék tudomásul, hogy a kisemberek problémáinak a középpontja, mindennek az alapja a munkabérek megjavulása és frázis addig gazdasági javulásról beszélni, amíg a magyar munkásság ilyen éhbérek mellett robotol. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a főváros beleavatkozzék ebbe a kérdésbe, annál is inkább, mert valamikor a főváros volt a kezdeményező a szociális védelem terén. Ma azonban még a minimális munkabér- és maximális munkaidőrendelet betartását sem ellenőrzik kellőképpen. A kihágások ügyében csak hosszú idő múlva van tárgyalás és az is megtörtént, hogy a panaszos munkásoktól azt kérdezte a kihalási bíró, hogy miért nem mennek olyan munkáltatóhoz, aki megfizeti a minimális munkabéreket? (Pollákné Stem Szeréna: „És ez az ember miég a helyén van? Hallatlan!") Hihetetlen kizsákmányolás folyik a munkaerővel. A műhelyek megdöbbentő állapotokban vannak a fővárosban, a munkások 23%a dolgozik pinceműhelyekben, sokan 2—3 méterrel a föld alatt olyan munkaviszonyok között, amelyekről iparfelügyelő állapította meg, hogy az elhanyagolt bányákhoz hasonlítanak. Vegyészeti üzemekben dolgoznak fiatal leányok minden védőszer nélkül, pedig férfiaknak is csak gázálarcban lenne szabad dolgozni. Törvény tiltja a 12 éven aluliak foglalkoztatását, de a 12 évnél A kínzó fejfájás minden szellemi és testi tevékenységet megbénít. Kevés ember gondol arra, hogy a fejfájás gyakran vezethető vissza a rendetlen bélműködésre. Ha esténként lefekvés előtt 2—3 szem Artin-dragéet vesz be, másnap reggel könnyű és fájdalommentes széke lesz, anélkül, hogy eszébe jutna, hogy este hashajtót szedett. (X)