Népszava, 1937. november (65. évfolyam, 249–272. sz.)

1937-11-05 / 251. szám

1937 november 4. csütörtök NÉPSZAVA Fajbiológusok és antropológusok jönnek hozzánk Németországból a MONE meghívá­sára. Előadásokat tartanak Buda­pesten. Az előadások célja — Orsós professzor szerint — az antropológiai és fajbiológiai tudományoknak Ma­gyarországon való fokozottabb ápo­lása és ismertetése. » Szó sincs róla: a fajbiológia ugyan­csak divatba jött az utóbbi esztendők­ben — bizonyos országokban. De hogy ezek az előadások közrehatnának ab­ban, hogy az antropológia tudománya Magyarországon fokozottabb ápolásba kerüljön, abban kételkedünk. Az antropológia tudományát Magyar­országon olyan jeles férfiak ápolták a múltban, mint Lenhossék Mihály és Török Aurél, akiknek tudományos munkássága európai hírer volt. A nyo­mukban ott van Bartucz Lajos és az egész fiatal magyar antropológus­nemzedék. Az antropológia tehát nyilván csak fügefalevél — a horogkeresztes „faj­biológiára". De miért nem merik ezt őszintén bevallani? A német csapatok két év múlva eljönnek a magyar ha­tárra is — mondotta egy horogkeresz­tes német agitátor Kiskanizsán, ahova gróf Festetics, a negyvenezer­holdas nyilas vezér ajánlólevelével érkezett a német „turista". Szívesen fogadták, etették, itatták s hálából megfenyegette a kanizsai magyaro­kat, hogy „nem kell már soká várni, jönnek a német csapatok". A német „turista", Dorsch Erich horogkeresztes sportoktató kijelentései még a kanizsai nyilas táborban is megdöbbenést keltettek. A kanizsai nyilasok egyik része fölvetette a kér­dést, hogy a nyilas gróf egyetért-e ezekkel a kijelentésekkel? Erre a nyi­lasok másik része vezéri árulással, hűtlenséggel vádolta az érdeklődő bajtársakat. A kanizsai nyilas pártot ez a belső harc fölrobbantotta. Nem kár érte. Festetics és Szálasi között sincs valami nagy barátság. A „8 Órai Újság" munkatársa beszél­getést folytatott a nyilas gróffal, aki Szálasiékat destrukcióval vá­dolta és arról panaszkodott, hogy Szá­lasiék az egyik Festetics-féle értekez­letre be akartak vonulni, hogy ott bomlást­ idézzenek elő. Ám ő kivonul­tatta az FRSC-t és a terv meghiúsult. Nem fröccsről van itt szó (vagy talán arról is), hanem a Festetics-féle r­o­­hamcsapatról. Festeticséknek ily­enük is van. De azért Festetics ellensége a katonai diktatúrának, amelyet szerinte nyomon követ a fel­fordulás. Az újságíró erre megkérdezte őt, hogy hát mi az álláspontja ezek után a polgári diktatúra tekintetében. Amire Festetics azt a meglepő kijelen­tést tette, hogy ők nem törekszenek diktatúrára, sem parancsuralomra. Érdekes! Hát mire törekszik Festetics? Mi itt a hátsó gondolata? ... Tömeggondnok „Aki püspökséget kíván, jót kíván magának." Aki tömeggondnokságot kíván, ugyancsak jót kíván, különö­sen ha nem egy 2000 pengős szabó­mester fizetésképtelenségéről, hanem mondjuk egy Ginczler-féle másfél­milliós ügyről van szó. Nyilvánvaló, hogy bárki kapja ezt a tömeggondnok­ságot, amely legalább 100.000 pengő jövedelmet jelent, közirigyelt lesz az ügyvédtársadalomban. A sors sajátságos véletlene, hogy az utolsó néhány esztendő legnagyobb tömeggondnokságát dr Lajos Béla kapta, aki röviddel ezelőtt Kémeri Nagy Imre védője volt. Eszünk­ ágában sincs, hogy ebből bármiféle politikai következtetést vonjunk le bármelyik bíróság vagy bármelyik bíró pártállására, vagy rokonszenvére vonatkozólag, csak meg kell állapí­tanunk, hogy a sors kellő elégtétel­ben részesítette dr Lajos Bélát Közérdekből — és nyilván ingyen — elvállalta a méltatlanul üldözött Ké­meri Nagy Imre védelmét és íme: megkapta a Ginczler-ügyet. Meggyőződésünk, hogy dr Lajos nem olyan intr­anzigens horogkeresz­tes, hogy a hajdani rabbi vagyon­tömegéből eredő 100.000 pengőt el ne fogadná. Reméljük, hogy meggyőződé­sünkben nem is csalatkozunk majd. Új főispánok A kormányzó Szilágyi Lajost, Bihar megye főispánját állásától fölmentette és Bihar megye új fő- niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ispánjává Barcsay Ákos főszolga­bírót nevezte ki, Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített megyék új főispánja pedig Vajay Károly címzetes miniszteri tanácsos lett. H­­­M" WaHQOtadugt/oUL-de a, fagedia wJqU csak vazsl Ugyanígy az utánzatot sem lehet a valódi ASPIRIN-nel összehasonlítani. Ép ezért az­­ugyanolyan jó@-nak hangoztatott utánzat vásárlásra sokszor határo­zottan hátrányos. Valódi ASPIRIN csak egy van s az ön egészségének erre van szükséges ASPIRIN T AftlETTA csak ö­nfigyetl­­­kereszttel valódi „Frázis addig gazdasági javulásról beszélni, amíg a magyar munkás­ság ilyen éhbérek mellett robotol!"­ A főváros törvényhatósági bizott­sága csütörtökön délután Karafiáth főpolgármester elnöklésével foly­tatta az 1938. évi költségvetési elő­irányzat tárgyalását. A főpolgármester felhívására Pij­er Károly elvtárs és Gidró László kölcsö­nös nyilatkozatokkal intézték el a leg­utóbbi közgyűlésen lezajlott incidenst. Ezután Király Kálmán tanácsnok Bechtler Péter elvtársnak arra az indít­ványára vonatkozólag, hogy a kertészeti munkások kapjanak villamospénzt, be­jelentette, hogy a messze eső helyeken végzendő munkáknál a polgármester villamospénzt utal majd ki. Viszont kérte Bechtler másik indítványának az elutasítását, hogy a fővárosi közmun­káknál 36 fillér helyett 16 fillérben szab­ják meg a legalacsonyabb munkabéreket. Bechtler Péter elvtárs tiltakozott az indítvány elutasítása ellen. A jobboldali többség leszavazta Bechtler elvtárs indítványát. (Lázár Emil: „A legszegényebb emberek négyfilléres béremelése ellen szavaz­tak!") Király tanácsnok a továbbiakban el­fogadásra ajánlotta Hüttl Károly indít­ványát arra vonatkozólag, hogy az új­laki templomtól a pasaréti úti templomig autóút épüljön és itt autóbuszjáratokat indítsanak meg. Viszont Pásztor Imre elvtárs javaslatát a csatornázási járu­lékok díjának visszamenőleges hatály­lyal való leszállítására nem fogadta el a polgármester. Pásztor Imre elvtárs a zárszó jogán rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli arány­talanságokra vezet és a kis családi­háztulajdonosokat sújtja súlyos ter­hekkel.­­ A többség azonban Pász­tor elvtárs indítványát elvetette. Elfogadták azonban Pásztor elvtárs indítványát a Fűrész uccának a szőnyi­út­­ való kiépítéséről, továbbá a Ká­ldi, Czobor és Ilosvay ucca fásításáról. Az út- és csatornaépítési, majd a vá­rosrendészeti fejezet költségvetését ez­után elfogadták. Ezután átté­rek a közjogi, katonai és illetőségi költségvetés tárgyalására. Ker­esz Elemér a hadirokkantak foko­zottabb mértékű támogatását kérte. — Sümegi Vilmos azt kívánta, hogy a főváros idegennevei főtisztviselői és bizottsági tagjai magyarosítsák a nevüket. (Farkas Zolán: „Nem b­ztos, hogy a belügyminiszter meg­enged.­") „Hatvan év ót­a végre idomítsák a mai viszo­nyokhoz az állampolgársági és illetőségi jogot!" Mandl Oszkár elvtárs az illető­ségi és állampolgársági kérdésse foglalkozott. Szemben a múlt­­ ma igen gyakran van szüksé az embereknek illetőségi bizony­ványra. Ilyen bizonyítványt az­ban csak a legnagyobb nehézségen, árán kaphatnak. Az illetőségi és állampolgársági jogot egy hatvan­éves törvény szabályozza, de mé­g ennél is nagyo­b baj, hogy tulaj­donképpen nem is ez a törvény, hanem a belügyminisztériumnak egy bizalmas rendelkezése szerint kezelik. 1851-ig visszamenőleg kell igazolni a leszármazást az illetőségi vagy állampolgársági bizonyít­ványhoz, ami a mai valutarendelke­zések mellett teljes lehetetlenség, ••i­­rt hiszi,a a id­­azállott terület­származó szál­­tási bizonyítvá­k alját sem lehet eljuttatni. Mos hiba az is, hogy másolato­nem fogadnak el, csak eredeti­­aratót. A főváros egy ízben már fölterjesztéssel fordult a kormányhhoZ, hogy hatvan év után végre bomítsák a mai viszonyokhoz az állampolgársági és illetőségi jogot. Cérdi, mi a sorsa ennek a felter­jesztésnek­? Kifogásolta, hogy az adózás igazolásául nem fogadják el a munkakönyvet és a hadiárvák ügyeit sem kezelik kellő méltány­lással. Nagyobb mértékben kell ér­vényesülnie a progresszivitásnak az Munkások! Elvtársak! A Szociáldemokrata Párt november 7-én, vasárnap az alábbi helye­ken tart képviselői beszámolót KISTARCSÁN, délután 4 órakor, a Rákóczi körúton lévő Rapavi­vendéglőben; CINKOTÁN, este­­i 6 órakor, az Antal uccában lévő Weiss-féle vendéglőben. Előadók: Propper Sándor országgyűlési képviselő, Mihályi Ferenc és Knurr Pálné. Munkások! Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen! 3. oldal illetőségi bizonyítványok díjaiban is, annál is inkább, mert 150 pen­gőről 125 pengőre szállították le azt a kereseti határt, amíg valaki sze­génységi bizonyítványt kaphat. A szegénységi bizonyítványok ki­adásánál arra is ügyelemmel kel­lene lenni, hogy hány embert kell eltartani a keresetből. Kérte, hogy a legközelebbi elöljárósági értekez­leten rendezzék ezt a kérdést. Szántay István a rendőrőrszemek és őrszobák szaporítását kérte. Ezután áttértek az ipari, közgazda­sági és közlekedési költségvetés tárgya­lására. „Valamikor a főváros volt a kezdeményező a szociális védelem terén­­" Lázár Emil elvtárs szerint súlyos hiba­ volt, hogy megszüntették az önálló ipari ügyosztályt, ugyan­akkor, amikor a kormány felállí­totta az iparügyi minisztériumot. Ennek az ipari ügyosztálynak lenne a feladata többe­k között a munkás­védelmi intézkedések kezdeménye­zése is. A tőke jelenlegi urai nem néznek a dolgozó egyének életébe, nem néznek otthonukba, tehát nem látják, hogy milyen vergődés, mi­lyen nyomorúság ütött ott tanyát. A tőke a közérdek ellen követ el súlyos bűnt a hihetetlenül alacsony munkabér­ekkel, egyben megöli a saját fogyasztóit. Ha komolyan küzdeni akarnak a szélsőségek ellen, akkor elő­ször kenyeret kell adni a töme­geknek. Vegyék tudomásul, hogy a kis­emberek problémáinak a közép­pontja, mindennek az alapja a mun­kabérek megjavulása és frázis addig gazdasági javulásról be­szélni, amíg a magyar munkásság ilyen éhbérek mellett robotol. Fel­tétlenül szükséges tehát, hogy a főváros beleavatkozzék ebbe a kér­désbe, annál is inkább, mert vala­mikor a főváros volt a kezd­emé­nyező a szociális védelem terén. Ma azonban még a minimális munka­bér- és maximális munkaidőrende­let betartását sem ellenőrzik kellő­képpen. A kihágások ügyében csak hosszú idő múlva van tárgyalás és az is megtörtént, hogy a panaszos munkásoktól azt kérdezte a ki­halási bíró, hogy miért nem mennek olyan munkáltatóhoz, aki megfizeti a minimális mun­kabéreket? (Pollákné Stem Sze­réna: „És ez az ember m­iég a helyén van? Hallatlan!") Hihetetlen kizsákmányolás folyik a munkaerővel. A műhelyek meg­döbbentő állapotokban vannak a fővárosban, a munkások 23%a dol­gozik pinceműhelyekben, sokan 2—3 méterrel a föld alatt olyan munka­viszonyok között, amelyekről ipar­felügyelő állapította meg, hogy az elhanyagolt bányákhoz hasonlíta­nak. Vegyészeti üzemekben dolgoz­nak fiatal leányok minden védőszer nélkül, pedig férfiaknak is csak gázálarcban lenne szabad dolgozni. Törvény tiltja a 12 éven aluliak foglalkoztatását, de a 12 évnél A kínzó fejfájás minden szellemi és testi tevékenységet megbénít. Kevés ember gondol arra, hogy a fejfájás gyakran vezethető vissza a rendetlen bélműködésre. Ha esténként lefekvés előtt 2—3 szem Artin­-dragéet vesz be, másnap reggel könnyű és fájdalom­mentes széke lesz, anélkül, hogy eszébe jutna, hogy este hashajtót szedett. (X)

Next