Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)

1939-09-01 / 176. szám

4. oldal Jacques úr •fanyar bölcselkedésén derültünk és okultunk az este, akik szerencsések voltunk és részt vehettünk a Nemzeti Színház Shakespearemesejátékai szabadtéri előadásának harmadikán is. Minden megtárgyalás és minden vita gyümölcsöző, szóból folyik a szó, szó szót vonz, a mondatokból új mondatok születnek, bizonnyal ered-lmény is. És tehát vitatkozzanak az esztétikusok, a kritikusok, aszínházi szakemberek és a nézők is minél többet arról: van-e jogosultsága a szabad színpadnak a filozófiával teljes shakespearei komédiák esetében, hogy „A vihar" lírai és bölcselkedő mondatai nem vesznek-e el, ha a zárt színház falai közül igazi holdvilág alá lopjuk a hősöket, akiknek a pianisszímót is hangosan kell recitálniok, merthogy a néző, aki befizetett, a szabadtér utolsó sorában is hallani akar. Ne akarjunk dönteni benne, csak folyjék a vita, hiszen csak az imént kezdődött el. Én szeretem a színház világát, ha a Sziget ősi fái közé helyezik is és Shakespeare szövegét mindig áhítattal és meghatottsággal hallgatom, ha ordít a recitátor vagy ha suttog, ha festett kuliszszák tömege a környezet, vagy pázsit, fa, fű, virág, telihold, augusztus végi est. A vita hoz majd föl szempontokat ezen az oldalon is, azon is — és örüljünk neki, ha nem is hoz végső döntést, csak azt az eredményt, hogy még jobb lesz a rendezés, még kifejezőbb a színészek játéka, még hiánytalanabb a shakespearei szöveg, még népszerűbbekké válnak az előadások, még tömöttebbek lesznek a széksorok. Mert amíg derültünk és okultunk az este az „Ahogy tetszik" fura Jacques urának fanyar bölcselkedésén és amíg, még előbb, Prospero lírájának szavai ringattak bennünket és még előbb, a „Szentivánéji álom" - ban, Gyalu, Zuboly és esetlen társaik mondatain kacagtunk és gondolkoztunk, az járt a fejünkben folyton, hogy akármennyire tágasra sikerült is a szigeti víztorony körül a lépcsős szabadtéri színház építése, mégis mennyire szűk, milyen kis világ az egész! A szigetet egyébként is mindig gyönyörködéssel nézzük, de néptelennek látjuk. Szép az idegenforgalom gondolata, de a közösség kincsei dolgában nem szeretjük az exkluzivitást. Budapest lakosait is szeretnék látni minél többször a szigeten, olyan belépődíjak mellett, amelyeket a budapesti dolgozó ember meg tud fizetni. És dőljön el akárhogy a vita a szabadtéri Shakespeare-játékok dolgában, ha jövőre is lesz játék (és hadd reménykedjünk abban, hogy lesz!), dolgozzék a sziget igazgatása is meg a Nemzetié is azon, hogy Shakespeare annyira tanító és annyira, gyönyörködtető mondatai minél nagyobb tömegek (igazi tömegek) előtt hangozzanak el. Még emlékezünk a zártszínpadi Nemzeti Színház „Ahogy tetszik"-előadására, mely a munkásokkal teli nézőtér előtt folyt le és a lelkesedés ama viharzására, amely Uray Jacques urának szavait követte, amikor elmondotta híres nagy jellemző mondat-füzérét a világról mint színpadról, benne a harcosról is, aki fura szitokkal telve, nagy szakállal, becsületféltő, gyors és hirtelen veszekvő, ágyú torkáig keresve a buborék hírt"... Minél több művészetet, minél több sépséget, minél több Shakespearet minden embernek, aki sóvárogja a művészetet, a szépséget, a shakespearei mondatokat. Szélesítsük ki az esztétikusok, a kritikusok és a színházi rendezők vitáját és ennek a vitának legyen az az eredménye, hogy a jövőre többen, sokkal többen hallgathassák Jacques úr fanyar bölcselkedését. Borgisz NÉPSZAVA 1939 szeptember 3. vasárnap Katonai bűnvádi eljárás hét nyilas képviselő ellen A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A vasárnap Budapesten, illetve Szegeden lezajlott nyilas tüntetéseken két, a honvédség tiszti egyenruháját viselő egyén is résztvet. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről az alábbi tájékoztatást nyertük. A tüntetéseken valóban résztvett katonai egyenruhában a honvédség két — egyébként nem tényleges állományú — tisztje, mindket országgyűlési képviselő, akiket a jelenlegi különleges viszonyok tartamára hívtak be tényleges katonai szolgálatra. Miután a honvédség minden tényleges szolgálatot teljesítő tagjának az érvényben lévő szabályok a politikai megmozdulásokban, tüntetésekben való részvételt a legszigorúbban tiltják és így az említett két honvédtiszt a katonai szabályok ellen a büntetőtörvényekbe ütköző módon súlyosan vétett, ellenük az illetékes katonai parancsnok rendeletérg a katonai bűnvádi eljárás megindult. Aki egész nap ott görnyed az íróasztal mellett, igyék reggelenként felkeléskor egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert az abélműködést szabályozza, a gyomoremésztést előmozdítja, a vérkeringést élénkíti és a munkaképességet fokozza! Kérdezze meg orvosát! (X) Újabb két álhírlapírót vett őrizetbe a rendőrség A főkapitányság bűnügyi osztályán pár hete egy detektívcsoport jóformán csak az álhírlapírók leleplezésén dolgozik. A két nyilas tarható újságíró, Uj Károly, a „Magyarság" és a „Pesti Újság" volt munkatársa, Borbély Andor, a „Virradat" volt felelős szerkesztője és Fodor Zoltán, az „autós" álhírlapíró leleplezése után csütörtökön a rendőrségre előállították Kálnoky Pál 25 éves állásnélküli magántisztviselőt és a fővárosi előkelő családból származó 31 éves Jovanovich Luciát, aki a betiltott „Pénzügyi Szemlé"-nek volt a szerkesztője. Kálnoky úgy követte el a tarhálásokat, hogy részvényeket szerzett, amelyeket azután a részvények árfolyamainál magasabban adott el az álhírlapíróknak, hogy azok megzsarolhassák a közgyűlések előtt álló vállalatokat. Jovanovich Lucia szerkesztőnő a rendőrség megállapítása szerint az elmúlt évben 15.000 pengőt sarcolt össze részvényügyletekkel. Pénteken átkerülnek a toloncházba, ahol a rendőrbíró dönt a két álhírlapíró sorsáról: internálják, avagy rendőri felügyelet alá helyezik őket. Megállapították a cipőiparban az új minimális béreket Katasztrófát jelentene a Bata-gyár letelepedése A közelmúltban a cipésziparban az egész ország területére kiterjedő érvénnyel új minimális munkabéreket állapítottak meg. Tekintettel arra, hogy a Bőripari Munkás további megjelenését a laprevízió során a kormányzat nem engedélyezte, fokozott feladat hárult a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségére, hogy az új bérmegállapítás határozatait az érdekeltek tudomására hozza. Erre annál is inkább szükség volt, mert sorozatosan érkeztek a szövetséghez jelentések arról, hogy főleg a vidéken kijátsszák a szociális rendelkezéseket és sem a megszabott minimális béreket nem fizetik, sem pedig a 8 órás munkaidőt nem tartják be. Sorozatos műhelyértekezleteken ismertette ezért a Bőripari Munkások Szövetsége az új minimális bérmegállapítást, legutóbb pedig a vasmunkások székházában szakmai gyűlést tartott, hogy a főváros és környéki cipőipari munkásságot felvilágosíthassa a szükséges tudnivalókról. Simon Ferenc elvtárs elnöki megnyitójában megállapította: a gyűlésen megjelent hatalmas tömeg igazolja a legjobban, hogy a szabad szakszervezetekre szórt rágalmak és a legutóbbi hatósági vizsgálat sem tudta a bőripari munkásságot megingatni a szervezet iránt érzett hűségében. Hubai János elvtárs ismertette ezután a legalacsonyabb béreket szabályozó új rendeletet. Az új rendelet lényegesen több munkanemnél állapítja meg a legalacsonyabb bért és a helyesebb csoportosítás révén a munkások könnyebben kiismerik magukat. Kétségtelen, hogy az új bérek sem elégíthetik ki a csipőipari munkásságot, a múlttal szemben azonban feltétlenül fejlődést jelentenek és ezért a cipőiipari munkásságnak mindent el kell követnie, hogy a rendeletet valóban betartassa. Ezután beszámolt arról, hogy a fővárosban és a vidéken is voltak bérmozgzalmak, amelyek 8—10%-os béremelést eredményeztek. A vidéki városok közül főleg Debrecen és Szeged érdemel ilyen szempontból említést. Ezután a cipőipari munkásság nevében a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy a Bata-gyárnak Magyarországon letelepedési engedélyt adjanak. A cipőipari munkásság nem akar a csehszlovák és a felvidéki munkásság sorsára jutni és nem akarja a még meglevő kevés munkaalkalmat is elveszíteni. Magyarországon még munkanélkülisegély sincs és ezért a Bata-gyár letelepedése mind a cipőipar, mind pedig a cipőipari munkásság számára katasztrófát jelentene. Közérdek, hogy ettől a katasztrófától a magyar iparit és a magyar munkásságot megkíméljék. (Hoszszantartó taps.) Pásztor Lajos elvtárs rámutatott arra, hogy a magasabb munkabérekért vívott küzdelemben a jobboldali álmunkásszervezetek mint bérlenyomók támadták hátba a szervezett cipőipari munkásságot. Kifogásolta, hogy eddig semilyen komoly intézkedés nem történt a szociális rendelkezések betartásának biztosítására, holott az ellenőrzés hiánya valósággal felbátorítja a munkáltatókat a rendeletek kijátszására. Ezért a cipőipari munkásságnak a saját erejével is biztosítania kell a rendeletek végrehajtását. Végül Simon Ferenc elvtárs hívta föl a gyűlés nagyszámú hallgatóságát a szövetség fokozott támogatására és még erőteljesebb szervező munkára, hogy a fizetett szabadság, a családi munkabér, a munkanélküliség évi kérdésében minél hamarabb kielégítő meszoldást érhessen el a cipőipari munkásság. szi Lakberendezés, és Háztartási Vásárra (augusztus 31 — szeptember 11) kedvezményes jegyek válthatók 1 P helyett 70 fillérért BEMMBBWKB^HMagKBjraMWUiW/*'SBE^HBBNWW Ili Kultúrpropaganda jegypénztárunknál VII. Erzsébet körút 35 Tel.: 130-327 és VIII. Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31,32 Béketáviratot küldött a Katolikus Főiskolai Diák Szövetség a genfi Pax Romanához A Genfben székelő Pax Romana világszövetséghez az Országos Katolikus Diákszövetség táviratot küldött, amelyben javasolja a Pax Romana vezértitkárságának, hogy sokmillió ifjú élet pusztulásának elkerülésére forduljon kiáltvánnyal a világ nemzeteihez: „Tegyék félre a fegyvert és tárgyaljanak az erkölcsi törvények szerint." A béketávirat kifejezi azt a reményt, hogy a nemzetek kivétel nélkül a békét óhajtják. Mentőakció a letartóztatott főszolgabíró érdekében Szentiványi Ferenc mezőkövesdi főszolgabírót, amint megírtuk, a borsod megyei alispán feljelentésére kihallgatták és a kihallgatás után előzetes letartóztatásba helyezték. Szentiványi védekezésében előadta, hogy hivatalában mindössze könyvelési zavarról lehet szó. Mára azután érdekes folytatása lett az ügynek, amennyiben Mezőkövesden egyesek gyűjtőakciót indítottak a letartóztatott főszolgabíró érdekében. A hiányzó 15.000 pengőt hamarosan összeszedték és befizették a hivatali pénztárba. A vizsgálat további sorsát ez azonban nem befolyásolja. Búzát vásárolnak az angolok (London, augusztus 31.) Az angol kormány ismét ötmillió bushel búzát vásárolt Kanadában és további búzamennyiség vásárlására adott megbízást.