Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)
1939-09-08 / 182. szám
1939 szeptember 8. péntek NÉPSZAVA Dráma hatvanmillió évvel ezelőtt Egy elsüllyedt kontinens története (London,szeptember 6. — A Népszava tudósítójától.) Az angolok hidegvérére jellemző, hogy most, amikor Nagy-Britannia néhány nap óta már háborúban áll, az angol fővárosban — mintha mi sem történt volna — zavartalanul továbbfolyik az egyetemeken a kutató munka és továbbfolynak azok a tudományos előadások is, amelyekről az angol lapok — a frontjelentések mellett — a szokott bő tudósításokban számolnak be. Legutóbb az angol tudományos akadémia, a Royal Society geológiai osztályának elnöke tartott rendkívül érdekes előadást „Egy elveszett kontinens története. — Mi történt hatvanmillió évvel ezelőtt?" címmel. Az előadó, Sir Albert Seward, a geológiának és a történelemelőtti korok növénytanának egyik legalaposabb szakértője, bevezetőül azzal a kéréssel fordult hallgatóságához, hogy néhány órára fordítsák el figyelmüket attól, ami a jelenben történik és kövessék őt abban a kirándulásában, amelyet egy olyan korszakba tesz, amely még nem ismert embert és amely 60 millió évvel ezelőtt játszódott le a földön. Utalt ezután arra, hogy a geológiai leletek a föld területének körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtti eseményeiről is fölvilágosításokat nyújtanak és ebben az emberi ésszel föl nem mérhető időtávolságban az a hatvanmillió év, amelyről szó van, tulajdonképpen csak percnyi idő. A továbbiakban elmondotta, hogy hatvanmillió évvel ezelőtt emelkedett ki a tenger iszapjából az a krétatömb, amely tulajdonképpen a mai brit szigeteket jelenti. Ebben az időben még mérhetetlen tenger borította mindazokat a területeket, ahol most Anglia déli partjai, Észak-Írország és Nyugat-Skócia terülnek el. Az angliai krétasziklák — amelyeket Dovernél oly jól lehet látni — lassan, de állandóan egyre magasabbra tolultak. A geológiai történelem egyik legizgalmasabb színjátéka volt, amikor a mérhetetlen tengerből nemcsak a mai Anglia területén, hanem föl egészen az északi sarkkörig, Grönland vidékéig sziklák emelkedtek ki és egy új kontinens keletkezett, amelyet a geológusok Thulei-kontinensnek neveztek el. Az úgynevezett tercierkorszakban — mintegy ötvenmillió évvel ezelőtt — ezen a szárazföldön mindenütt vulkánok kezdtek el működni. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy a londoni földalatti vasutak építése során igen sokszor bukkantak a jellegzetes krétaanyag mellett vulkanikus kőzetekre is. A Hebridák szigeténél (Anglia északnyugati partjainál), továbbá Grönlandban és Norvégia északi partjainál is igen sok bazaltra bukkantak a kutatások során, a bazalt pedig — amint ismeretes — vulkáni eredetű kőzet. Ebben az időben a Thuler-i kontinens átlagos magassága mintegy ezer méter volt a tenger színe fölött, de jó néhány millió évnek kellett elmúlni, amíg a kőzet fölbomlása következtében termőföld, majd ezután növényvilág keletkezett ezen a szárazföldön. A Thulei-kontinens azután, még a jégkorszakok előtt, ismét elmerült a tengerben, hogy Grönland, az angol szigetek és apróbb szigetcsoportok mutassák egyedül a világnak, hogy itt valamikor szárazföld és élet volt. 3000 éves fák és távolkeleti növények A Hebridákon folytatott kutatások rendkívül érdekes anyagot szolgáltattak, így például számos olyan növénynek és fának maradványaira bukkantak, amelyek most részben Japánban és Kínában, részben Oregon és Kalifornia északamerikai államokban (a Csendes óceán partjain), részben pedig az amerikai Sziklás Hegységben és az ugyancsak amerikai Sierra Nevadában még most is találhatók. A leggyakrabban a Cryptomeria japonica elnevezésű fa fordul elő a leletekben, ez pedig most a tokiói világhírű Nikko-fasort alkotja. A Hebridák melletti Mull szigeten olyan fáknak maradványait találták, amelyek annak idején száz méter magasak voltak és az évgyűrűk után következtetve, körülbelül 3000 évig éltek. Ugyanilyen fák nyomait találták Grönlandban, az Északi Jeges tenger egyes szigetein, továbbá Dél-Angliában is. Mindezek mellett az őstölgyek és ősplatánok maradványaira bukkantak a kutatók. A Thulei-kontinens növényvilágából — így például abból, hogy szőlőtőkék maradványait is megtalálták — általában arra következtetnek, hogy ez az elsüllyedt szárazföldnek igen gazdag — ha nem is egészen délszaki jellegű — növényzete volt, amiből viszont az következik, hogy abban az időben közvetlenül a sarkkör vidékén a hőmérséklet jóval enyhébb volt, mint ma. A Thulei-kontinens növényvilágának maradványait legfőképpen a Hebridákon kívül az angliai szénbányákban lehet megtalálni, sőt azok a kutatások, amelyeket az Északi Jeges tenger szigetein folytattak, szintén arra mutatnak, hogy ott is bőven található szén. Szén pedig csak ott van, ahol korábban fa és növényvilág volt, — ez is arra mutat tehát, hogy a föld történetében ebben a korszakban ezen a vidéken egészen más volt az időjárás, mint most. De ezekben az időkben — ha a mai ember élt volna — hiába kereste volna az európai hegyeket, a Pireneusokat, az Alpokat és a Kárpátokat. Nem találta volna az indiai Himaláját sem, mert akkor még ezek a hegyek a mindent elborító óceán mélyén szunnyadtak és a mai Atlanti óceántól egészen a mai Csendes óceánig egyetlen összefüggő tenger terült el. A geológusok a Tethys tengernek hívják ezt az őskori óceánt, amely csak később vált ketté, az európai és ázsiai kontinens kiemelkedésével. Egyelőre még nem világos, hogy a Thulei-kontinens elsüllyedése, illetve darabokra bomlása egyidejűleg történt-e az euráziai szárazföld kiemelkedésével. Annyi azonban bizonyos, hogy a két óriási kontinens között összefüggésnek kellett lennie, mert másképpen nem lehetne megmagyarázni azt, hogy Grönlandban ugyanolyan fák maradványait találják, mint amilyeneknek utódai most a Távol-Keleten tenyésznek. Az előadó ezután részletesen fölsorolta, hogy a Thuler-kontinens növényzetének milyen maradványai találhatók még szerte a világban, majd ezekkel a szavakkal fejezte be előadását: — A föld valamikor élettelen volt. Hogy az élet magva, a protoplazma hol és hogyan született, nem tudjuk — mi csak azt tudjuk, amit a föld HÉTFŐN végetér az LAKBERENDEZÉSI ÉS HÁZTARTÁSI HÉTFŐN déli 12 óráig |0||% kedvezménnyel QKgP utazhat Budapestre. Visszautazás: belföldieknek IX 17-ig, külföldieknek IX 21-ig HÉTFŐN délig kapható aFKIH méves kedvez-M 1Élményes vásári belépőjegy a jegyirodáknál és a napilapok kiadóhivatalainál Siessen a vásár rendkívüli bevásárlási lehetőségét kihasználni! anyagának a szakértő számára írt lapjai mondanak. És ezek az írott lapok sok millió év előtti drámákról és eseményekről számolnak be, olyan drámákról, amelyekben szintén világok merültek el... Rendelet a hadiüzemek működéséről A „M. T. I." jelenti. A kormány rendeletet adott ki a hadiüzemek zavartalan működésének biztosításáról. A rendelet szövege a következő: 1. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából hadiüzem az a vállalat, amelyet a honvédelmi miniszter a honvédelem érdekét szolgáló termelés zavartalanságának biztosítása érdekében külön rendelettel üzemének továbbfolytatására kötelez. 2. Ha a hadiüzemnek a honvédelem érdekét szolgáló bármilyen szállítási kötelezettsége van, ezt — minden más szállítási kötelezettségét megelőzően — termelési képességének teljes kihasználásával a legrövidebb idő alatt köteles teljesíteni. Azt, hogy valamely hadiüzemnek a honvédelem érdekét szolgáló szállítási kötelezettségei teljesítése végett az első bekezdésben megállapított keretek között termelését milyen módon és mértékben kell fokoznia vagy egyébként változtatnia és milyen munkaidő mellett kell folytatnia, az iparügyi miniszter külön utasításban határozza meg (üzemmozgósítási terv vagy feladat). 3. Az a hadiüzem, amelynek olyan egyéb áru- vagy munkaszolgáltatási kötelezettsége is van, amelynek teljesítése hátráltatná vagy gátolná a honvédelem érdekét szolgáló megrendelés teljesítését, a nem honvédelmi célú szolgáltatást a további intézkedésig felfüggeszteni köteles. Az ily kötelezettséget az iparügyi miniszterhez a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt be kell jelenteni. A szállítás felfüggesztését a bejelentőnek haladéktalanul közölnie kell azzal, akinek irányában a szolgáltatásra kötelezettséget vállalt. 4. Ha a hadiüzem birtokosa a jelen rendelet 1—3. §-aiban megállapított kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tesz eleget, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházbüntetéssel büntetendő. 5. Ha a hadiüzem birtokosa a jelen rendelet értelmében reá rótt kötelezettséget — jóllehet annak teljesítésére műszaki, pénzügyi és egyéb szükséges felkészültség szempontjából képes lenne — nem, vagy nem megfelelően teljesíti. 5. oldal a szükséges munkálatokat az iparügyi miniszter hatósági vezető kirendelésével és az üzem személyzetének és eszközeinek fölhasználásával is a vállalat birtokosának számlájára foganatosíthatja s ebben az esetben a hatósági vezetéssel fölmerülő költség megtérítésére a mulasztót kötelezi. — Ez a rendelkezés a mulasztó büntetőjogi felelősségét nem érinti. 6. A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Szabályozzák a sparegyletek működését A pénzügyminiszter megbízta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy az úgynevezett „sparegyletek" további működésére egységes alapszabálytervezetet készítsen. Az alapszabálytervezet elkészült. A kamara szerint a kisiparosok és kiskereskedők takarékegyletei hasznosak és ezért kívánatos további fenntartásuk. Határvonalat vonnak azonban a takarékegyletek és a pénzintézetek tevékenysége között, ami azt jelenti, hogy a takarékegyletek nem foglalkozhatnak bankszerű hitelkielégítéssel. Az alapszabálytervezet nem foglalkozik a kamatszedés nagyságával, ezt az ügyrendre bízza. A voltaképpeni újítás az, hogy a kereskedelmi és iparkamarák ellenőrzési jogot nyernek a sparegyletek ügyvitelének felülvizsgálására, anélkül, hogy a takarékegyletek szabadságát megsemmisítenék. — Elhalasztották a bécsi őszi vásárt. Bécsből jelentik az „M. T. I."-nek. Az 1939. évi bécsi őszi vásárt, amelyet eredetileg szeptember 17—23. napjaira tűztek ki, elhalasztották október 17—21 napjaira. UTK SPORTTELEPÉN Hungária körút, 1939 szeptember hó 10-én, vasárnap délután '/1 5 órakor ÜBEs®®árSsa—tJgpest előzőleg délután '/1 3 órakor Szföfi&CiOSKKi-^fiSgBIKBBSt ezt megelőzőleg délután 'fil órakor raiSt-Soproni VSE nemzeti ligabajnoki futballmérkő zésekre kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunknál, Erzsébet körút 35. TeL: 130 321