Népszava, 1940. március (68. évfolyam, 49–72. sz.)
1940-03-12 / 58. szám
6. oldal 'Életuntak Vasárnap' délelőtt a Lánchíd budai hídfőjénél egy fiatal leány vetette magát, a zajló Dunába. A járókelők közül valaki egy közelben lévő csónakba ugrott és sikerült is megmentenie a jégtáblák között fuldokló nőt. Sarbraszállva az ismeretlen életmentő rendőrért ment, azután nyomtalanul eltönt. A rendőrség megállapította, hogy az öngyilkost Kocsis Gizellának híívják és végzetes elhatározásának az oka szerelmi bánat. Széchy Hedvig budapesti színésznő megmérgezte magát Pitkies János szombathelyi ügyvéd lakásán. Eszméletlen állapotban szállították a közkórházba. Csepelen a Tompa ucca 10. számú ház alatt eszméletlen férfit találtak. Megállapították, hogy sósavval mérgezte meg magát. Pestszentlőrincen, az állami lakótelepen megmérgezte magát a 20 esztendős Molnár Livia. Vasárnap este a Lövőház uccában egy ház második emeletéről levetette magát Szolcsányi Ilona 20 éves magántisztviselőnő. Életveszélyes sérülésekkel a Stókus-kórházba szállították. A leány szerelmi bánat miatt akart meghalni. Vasárnap este a Keszeg-étteremben ismeretlen méreggel megmérgezte magát Radnay László 37 éves seregélyesi gazda. Meghalt. Búcsúlevelében megírja, hogy idegei fölmondták a szolgálatot és kérte a rendőrséget, hogy ne boncolják föl. Palkó János 52 éves segédmunkás vasárnap délelőtt a Szőlő utca 78. számú házban lévő lakásán fölakasztotta magát, öngyilkosságának oka ismeretlen. Amire a mentőket értesítették, a szerencsétlen ember már meghalt. Hétköznapi jelenet Szemüveges, törődött anyóka baktat föl az emeletre. Fiatalos bóbitája furcsa ellentétben van arcának keserű ráncaival. A megfáradt emberek görnyedt testtartásával lépeget. Egyenként győzi le a lépcsőfokok meredélyét... De alig ér ki a nyílt folyosóra, amelyet ráérő háziasszonyok pillantásai sepernek időnként végig, magatartása egy csapásra megváltozik. Szaporábban lépdel, erővel fiatalosra egyenesíti derekát, így ér sorsdöntő bírálója, esetleg munkáltatója elé. Bizalmatlanul nézegetik. „Hány éves?" Mindig ez az első kérdés, megszokta már. Ahogy megszokta a folytatást is: „Miért nem kér segélyt az elöljáróságon? Nehéz már 61 évvel a cselédmunka. Majd meglátjuk, jöjjön, vissza holnap." S másnap már egy fiatalabb fogadja: „A hely már be van töltve" s becsukja az orra előtt az ajtót. Vagy hirtelen beszélni kezd: „Az elöljáróságon azt mondták, még tud dolgozni. Tud is bizony. Rendesebben, mint sok fiatal, akinek csak a mulatságon jár az esze. Vikszelni, súrolni, mosni, vasalni, tud ő mindent. Gyorsan beszél. Sietős, torlódó mondataival is éreztetni akarja, hogy még milyen friss, életerős — de közben láthatóvá válnak fogatlan ajkai. ,,Jöjjön holnap, majd meglátjuk" — fejeződik be a próbatétel néhány szorongó perce. Az anyóka újra a folyosón. Futva igyekszik a lépcsőház felé. Időnként lopva hátrapislog, látják-e várjon, tiul önnég futni is. S a lépcsőn újra baktat nehézkesen. A nagy megerőltetéstől fáradtan liheg s környezteti álldogál minden pihenőnél. .. Ehelyütt is kérjük: szerezzen új olvasókat, új előfizetőket a NÉPSZAVÁNAK NÉPSZAVA sm 1940 március 12. kedd Fázik a tengernagy . A sarki fehér világban komoly, sötét, foltként, zömöken és elszántan áll a hajó, orrán fekete tábla, nevével: Bear. Medve, tömörtestű, esős és bátor, nem ijed meg a sarki éjszaka döbbeneteitől, akaratosantörtet, csörtet előre a jég fehér erdejében, medve, igazi medve, méltó a nevére Byrd tengernagy hajója. Szakállas férfiak állnak, a hajó fedélzetén hosszúszőrű bundákba burkoltan, utódai a vakmerő vikingeknek és minden idők kalandos hajósnépének, emberek, akik nekivágtak az ismeretlennek, hogy felkutassák. De nem a kaland, ösztöne hajtja őket, nem is a régiek bátran naiv tudatlansága, nem a szelek kényére és a sors szességigére bízzák magukat, hanem a tudomány mérhetetlen fegyvertárával ostromolják meg a jégsziklák bevehetetlennek tűnő várát. Tudósok ők, nem kalandor hajósok, a földrajz és csillagászat, a természettudomány és technika avatott ismerői, nemcsak szívük, rettenthetetlen bátorságuk hajtotta őket erre az útra, hanem a tudásuk, a szakember kiapadhatatlan szomjúsága az új tudásra, a tudás teljességére. Fázik a tengernagy hajója hídján, fáznak a munkatársai is, mert metsző és fagyasztó a sarkvidék hidege. Áldozatot vállaltak ők a tudományért, mert tudják, hogy a tudásért áldozatot kell vállalni. Mentek ők minden hazug romantikától, a kalandos gyermekkönyvek sarkutazóinak mesés messzivágyásától, ők akarnak és tudnak, akarattal és tudással törekszenek céljuk felé. Nem zengő hírt akarnak a világba szétröppenteni: „elértük a sarkot, letiportuk a rejtelmes, titokzatos pont szűz fehér havát". Mérni akarnak, műszerek fölé hajolva melengetik dermedt kezüket, térképet rajzolnak és apró, sűrű betűkkel írják megfigyeléseiket a naplóba. Nem romantikus hősök ők, hanem tudósok. Mert a világban nem mindenütt a lelkesedés és költői elképzelés mozgatja az emberek szívét és kezét. Az élet nagy területein már győzött a tudás a misztikus hangulatok embere fölött. A tengernagy fontosabbnak tartja egy hegylánc görbületének pontos fölmérését, mint a diadalmas szikratáviratot. Fázik a tengernagy, mert ember ő és nem írja költői hazugsággal a hajónaplóba, hogy: „nem érezzük a hideget, fűt a lelkesedés tüze", nem írja ezt, mert ez nem igaz és ő pedig azért utazott a távoli jégsivatagba, hogy az igazat keresse. Sokan sokszor példát vehetnének a tengernagyról, aki mér és rajzol, elfelejt hősi pózban a Déli sarkra kiállni a fotografálógép lencséje elé, mert le kell olvasni a műszerek számlapján a mutató állását, elfelejt diadalmaskodni és elfelejt szerepelni, a tudás éhségében, a munka hevült forróságában sokszor talán elfelejt még — fázni is. * —sj Esztergályosok és gépmunkások között Egyik vasárnap esztergályosok és gépmunkások társaságában voltam. A vasmunkásság első soraiban haladnak. Szakképzettségük, tudásuk alapos. Érett, megfontolt férfiakkal beszélgetek. Hangjuk, gondolkozásuk a valóságfölismerésen alapszik. Keserű megjegyzésekre fakadnak; a drágasággal szemben, az asszonyok küzdelmeit panaszolják. Mik szó esik az olyan szomorúan időszerű lakáskérdésről is. Nem siránkoznak, tárgyilagosak, a vasnak és acélnak emberei ők, akik az ellenálló anyag formálása, alakítása közben rájöhettek arra, hogy sorsukat a cselekedet fogja eldönteni. Készek is rá, hogy cselekedjenek. Megható, milyen harmónia fejlődött ki az öregek és a fiatalok között. Ez azonban szocialista munkások között természetes is. Az ifjúmunkásmozgalom itt igen élénk. Könyvtáruk van, előadásokat hallgatnak és kulturális oktatásban részesülnek, mert manapság különösen képzett, értelmes és határozott munkásnemzedékre van szükség. * Beszélgettünk Karácsony Sándor titkárral az esztergályosok és gépmunkások időszerű kérdéseiről. — A mai, erősen racionalizált és fokozott iramú termelést nehéz lesz a normális keretekbe visszahelyezni — mondta Karácsony. — Az egyoldalúan kiképzett munkások, akik egyik napról a másikra kicserélhetők, igen egészségtelen állapotot teremtenek szakmánkban. Nagy veszélyt jelentenek a felduzzasztott munkáslétszám következtében Budapestre került vidéki munkások. Ezek a szervezetlen és politikailag fejletlen tömegek kezdetleges életigényeikkel rontják az öntudatos, szakmailag elsőrendű munkások bérét és szociális helyzetét. — Elsőrendű atanonckérdés is. Évente körülbelül négyszáz esztergályos tanoncot foglalkoztatnak a gyár A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. folyó hó 11-én tartotta meg Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere elnöklete alatt 1939. üzletévi rendes közgyűlését. A közgyűlési takarékpénztár nagyarányú fejlődéséről beszámoló igazatósági jelentés elfogadása után egyhangúlag hozzájárult az igazgatóság összesjavaslataihoz és elhatározta, hogy a kimutatott 956.756 pengő 29 fillér tiszta nyereségből folyó hó 12-től kezdődőleg részvényenként 1.50 pengő osztalékot fizet. 100.000.A pengőt a takarékpénztár Elismert Nyugdíjpénztárának juttat , a fennmaradó részt a tartalékalaphoz csatolja. Ezzel a rendes tartalékalap 1.800.000.-- pengő fölé emelkedik. A közgyűlés ezután vitéz Füredy Lajost, dr dabasi Halász Lajost, dr Lovászy Mártont, Munkácsy Gyulát és Sebő Bélát a felügyelőbizottság tagjaivá választotta. A napirend során dr Body László, Budapest székesfőváros alpolgármester© a székesfőváros közönsége nevében hálás köszönetét és elismerését fejezte ki az intézet vezetőségének és egész tisztikarának az elért kiváló eredményekért. (X) rakban, üzemekben. Ahol szervezett munkások dolgoznak, ott a segédek és tanoncok együttműködése harmonikus és a tanoncok számára alkalom nyílika tanulásra. Ez azért fokozottan jelentős, mert sokhelyütt a tanoncok tanulási lehetősége a semmivel egyenlő. A mi Ujainkról azonban gondoskodni kívánunk. V. esztergályosok számára kitűnő eredményű menetszámítási tanfolyamot rendeztünk. Ezt a közeljövőben megismételjük. Szóba kerültek a tennivalók is. A szövetség több irányban folytat küzdelmet. Főköveteléseinket három pontba foglalhatjuk. 1. Kívánjuk a kollektív szerződéses viszony bevezetését. Ez az állapot a kollektív biztonságot jelentené. 2. Lehetővé kell tenni az üzemi választmányok törvényesítését. Ilyen módon a munkásság érdekképviselete közvetlenül megvédhetné a munkások jogait. 3. Állami munkanélküli segélyt kérünk az arra rászorulóknak. — Egyébként szociálpolitikai küzdelmünket jellemzi az öregségi korhatár leszállítása, az öregségi járadék bevezetése és a magasabb betegsegély iránti követelések. — A szövetség sikerei közé sorolható, hogy a szabadságra utazó munkások vasúti kedvezményben részesülnek. A minimális munkabérrel kapcsolatban a következő tájékoztatást kaptam: — Nagyon rossz híre van ennek a legkisebb munkabér-rendszernek. Nekünk kollektív szerződésre van szükségünk és nem olyan minimális bérre, amelyet a munkáltatók mindenütt maximálisnak is tekintenek. Idetartozik a munkabér kérdése. Szóljunk erről is. — 1932-ben 89 filér volt az esztergályos átlagos órabére. Ma 1,09 fillér. Ez látszólagos javulást mutat. Azonban ha figyelembe vesszük az élet nagyfokú drágulását, a felfokozott teljesítmény és minőség iránti kívánalmakat, akkormár nem ítélhetünk kedvezően a helyzet felől. OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET — Legutóbbi béremelés iránti kérelmünket azzal utasították el, hogy semmi sem drágult oly mértékben, hogy indokolttá tenné a béremelést. Ez az elutasítás nem foglalja éppenséggel magában a teljes igazságot. , A látogatás tanulságai biztatóak,, bár az esztergályos- és gépmunkástömegeknek még sok nehézséget kell leküzdeniük. Elsősorban az öntudat színvonalára kell emelni az újonnan bekapcsolt, főleg vidékrőlérkezett munkásokat. Feladatnak ez nem js, kevés! — ! — Kedvezményes színházjegyek az Andrássy Színházba Belvárosi Színházba Erzsébetvárosi Színházba Fővárosi Operettszínházba Józsefvárosi Színházba Kamara Varietébe Komédia Orfeumba Pesti Színházba Royal Színházba Városi Színházba Vígszínházba Kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. .Tel.: 130-330. 31. 32