Népszava, 1940. március (68. évfolyam, 49–72. sz.)
1940-03-24 / 67. szám
68. évfolyam 67. szám Budapest, 1940 március 24. vasárntváitjára 40 fillér A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megteténik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Hírek Teleki római tárgyalásairól Norvégia tiltakozott Berlinben hajói elsüllyesztése miatt A * X • • AZ EMBER FÖLTÁMADÁSA.. írta: SZAKASITS ÁRPÁD Húsvét: szép tavaszi ünnep. A föltámadás eszméjének ünnepe. A benne rejlő gondolat: a szenvedő népek nagy vigasztalása. Évezredek óta a keresztre feszített eszme mindig föltámadt és ez a föltámadás ott él a négymilliók örökké tartó emlékezetében. Ezért írisznek a népek a megváltásban. Az eszme hordozója: az ember mindig magánabbra hág a história göröngyös útjain, kanyargós ösvényein, ha néhaígy látszik is, mintha útja visszavezetne a mélybe ... Szükségük van a népeknek a megváltás eszméjére, a föltámadás hitére, hiszen ha ez nemi volna, megfojtaná őket a reménytelenség éjszakája. Remény és reménytelenség. Igen és nem. Maradandóság és újrakezdés . .. Volt-e csak egy pillanatig is az emberiség életében, van-e csak egy villanásnyi idő a kozmoszban, amikor megszűnik a mozgás. Drámai feszültségekben gazdag és szünettelen történés: az élet. És nem is csak tőlünk, magunktól függ, hogy részt veszünk-e ebben a mozgásban, vagy sem. Részt kell vennünk s amíg élünk, rést is veszünk benne, mert ez a törvény, az élet legbensőbb törvénye. Részt veszünk a mozgásban és vagy igent mondunk vagy nemet, aszerint, hogy az élet melyik oldalán állunk és értelmünk hogyan fogadja be a külső világ dolgait s a történések képét és mekkora az érzékenységünk az igazsággal és az igazságtalansággal, az arányossággal és az aránytalansággal szemben és mekkora az éhségünk és a jóllakottságunk és hogyan képes megragadni szívünket és értelmünket a nyugtalanság és megújulás szelleme, a társainkkal való együttérzés erkölcsi törvénye, a jobb és szebb világ vágya és az építés örök gondolata. Semmi sincs, amit magasabbra lehetne értékelni, mint a téveszmék és az igazságtalanságok, az embertelenség és az élet értelmével szembenálló mozdulatlanság ellen irányuló harcot. Mivé is silányulna az élet, ha egyszer valamiféle dermedtség szállaná meg az emberiséget é megszűnnék az igen és a nem és megszűnnék a fölfrissítő és megújító küzdelem a boldogtalanság és megalázottság legyőzésére és az ember fölmagasztosítására. Mivé lenne az élet, ha megszűnnék az a nyugtalanság, amely arra ösztönzi az embert, hogy kérdezzen és kutasson, hogy fürkéssze okát létének s miértjét a dolgoknak. Milyen vigasztalan volna az élet, ha kilobbanna a láng, amely az értelmet hevíti s az emberben az embert táplálja. Ha van valami vigasztaló mai életünkben, amelyet elborít a zűrzavar fekete iszapja, hogy alig hallható ki alóla az élet egészséges hangja, akkor ez a vigasztalás abban van, hogy a halállal és a romlással, a nyers erő és a szellemtelenség nagyranövekedésével szemben egyre szaporodnak az élet megújulásának és az építő értelemnek nagyszerű erői, amelyet az igazságot keresik, a fejlődésnek, a rendnek, az új emberiességnek s a szabadságnak útjait futatják. A golgotai tragédia vércsöppjeiből hatalmas civilizáció sarjadt. Az emberi lélek, az emberi értelem nagyszerű megterülékenyülésének, egy új erkölcsi világrendnek kezdete volt a dráma, amelyben elbukott az Ember , amelyből fölszárnyalt az Eszme. A sziklasír megnyílt s a halál gödréből a szellem fényessége sugárzott föl, hogy visszahulljon a szegények és megalázottak szívére. Vagy talán éppen a szegények szívéből eredt ez a fényesség, mert megvilágosodott előttük sorsuk és útjuk, mert megismerték az igazságot, amely addig rejtve volt előttük ... Mindig a szegények és a megalázottak lelkében lel hajlékra legelőbb a megszabadító eszme, az igazságot tevő gondolat, mert hiszen az ő sorsukra nehezedik legjobban, legelviselhetetlenebbül a tagadás s bennük kiált legharsányabban igent amegváltás vágya. A húsvéti gondolat erős. Az élet ereje él benne. A megfeszített szó, a megfeszített betű, a megfeszített gondolat mindig föltámadásra vár, hogy kimondható legyen az igazság teljessége s hogy az eszme, az emberiesség eszméje diadalra juthasson a vakon romboló erők fölött és megteremthesse az emberi értelem azt az új világot, amelyben ismeretlen lesz a félelem és a bizonytalanság, az aránytalanság és az igazságtalanság, mert ismeretlen lesz az erőszak és a szolgaság. Ennek az új világnak ábrái már kirajzolódnak. Megragadó képe ott lebeg a szegények millióinak szeme előtt. Még folyik az igen és nem halálos tusája. Az embert még sziklasírba kergeti a félelem, de az új gondolat, az új eszme már ott él a félelem láncaiban vergődő milliók tudatában. És nincs erő, amely onnan kitéphetné ... Fegyverek néznek egymással szembe. Úgy látszik, mintha a pusztulás démonai szabadultak volna el, hogy rombadöntsék évezredek munkájának eredményeit. De ki ne látná, hogy milyen buzgósággal munkálkodnak mindenütt — a vérnek és vasnak nehéz napjaiban is — egy értelmesebb világrend tervein. Az élet megint erősebb lesz a halálnál. A kiontott vérből megint új élet sarjad: teljesebb, igazabb, emberségesebb élet. Minden készen áll arra, hogy így legyen. Csak egyesülnie kell a matériának és a szelleminek, az eszközöknek és az értelemnek. Csak be kell temetni azt a szakadékot, amely a technikai és a szellemi kultúra között támadt. Csak tudatossá kell tenni az emberben a megváltás gondolatát. Olyan időket élünk, amikor vérrel írják a népek olvasókönyvét. Ebből az olvasókönyvből tanulnak most a népek és megtanulják, hogy mi a különbség az eszme és a vas, az értelem és az erőszak között. Mikorra megtanulják, megnyílnak a sziklasírok és föltámad az ember... AZ IFJÚSÁG PROBLÉMÁI (Amszterdam, március 17. — A Népszava tudósítójától.) Lehet-e a mai Európában az ifjúság egységes típusáról, közös problémáiról beszélni. Aligha. A totális államokban az ifjúságnak a demokratikus államokétól egészen eltérő típusa alakult ki. A katonai nevelés máskép formálja az ifjúság lelkét, mint a polgári. Ifjúság és háború Az ifjúság problémáiról csak ott lehet szó, ahol a lelkeket mozgató kérdésekről szabadon lehet vitatkozni, véleményt formálni. Az ifjúság vízében rendszerint a kor minden áramlata tükröződik-Angliában például a konzervatív és liberális ifjúság mellett ott találjuk a munkáspárt ifjúsági ligáját. De azért bátran mondhatjuk, hogy az angolszász államokban vanbizonyos eltérés az ifjúság és felnőttek felfogása között a háború kérdésében. Ez kétségtelenül összefügg azzal a ténnyel, hogy Anglia nagyon későn tér át, Amerika pedig még egyáltalán nem tért át az általános hadközellezettség rendszerére. Ez Angliában csak a legutóbbi idők nagyon erős politikai nyomása következtében vált lehetővé. Csak akkor, amikor e rendszer bevezetésének szükségességét a népesség túlnyomó része átérezte. Olyan mértékben érezte át, hogy Anglia megengedheti magának azt a fényűzést, hogy felmenti a katonai kötelezettség alól mindazokat, akik elvi, vallási vagy politikai okokból a katonai szolgálat ellen vannak. Azoknak, akik a törvénynek ezt a kedvezményét igénybe veszik és a kedvezmény jogossága fennforgását megállapító bíróság elé állanak, száma elenyészően csekély. Az a körülmény, hogy a katonai szolgálatot először az ifjúságnál vezetik be s az a nagy szabadság, amely az angol közéletet még a háború alatt is jellemzi, magyarázza meg az ifjúság egy részének, különösen az egyetemi fiatalság bizonyos köreinek a háborút ellen való fordulását. Ez az áramlat nem tekinthető a hadviselés szempontjából veszedelmesnek. . De Angliában igyekeznek eléggé korán a meggyőzés minden eszközével azok felé fordulni, akiknek felfogása elüt a többségétől. Halifax beszéde az oxfordi egyetemi fiatalság előtt egyik jele annak a megbecsülésnek, amellyel Angliában minden ellenzéki áramlatot részesítenek. Hasonló a helyzet Amerikában is. Az amerikai ifjúság egyik kongresszusa a finn hitelek ellen fordul, mert ebben későbbi háborús beavatkozás veszedelmét látja. Általában az amerikai fiatalság körében található az elszigetelődés, az izolacionizmus politikájának legerősebb támasza. Roosevelt rögtön megragadja az alkal