Népszava, 1940. szeptember (68. évfolyam, 197–221. sz.)
1940-09-15 / 209. szám
4. oldal dul a tervbe vett óriási arányú szociális építőmunka. Minden anyagi erőnket a honvédelem fejlesztésére kell fordítanunk. De a honvédelem fejlesztéséhez tartozik az is, hogy szociális alkotásainkat fenntartsuk, hogy a szociális népvédelem erejével támasszuk alá a honvédelem ellenállóképességét. Az anyák, a gyermekek, az aggok és betegek védelmét egy pillanatra sem hanyagolhatjuk el. S az iskolákat is továbbfejlesztjük. De nem feledkezhetünk meg a munkanélküliekről sem." „S ha befejeződik a háború, folytatjuk a szociális építőmunkát, hogy Svédország a legrövidebb időn belül, a szó legnemesebb értelmében vett szociális állammá fejlődhessék." _ A szociális államtól vezet az út a szocializmus felé. Demokrácia a generációk között Az ifjúságot egyébként számtalan közéleti, szociális, gazdasági és generációs probléma foglalkoztatja. Ezeknek a gondoknak, bajoknak, törekvéseknek és kívánságoknak hű kifejezője volt a dolgozó — ipari-, mezőgazdasági- és főiskolai — ifjúságot képviselő kongresszus. Követelik, hogy szállítsák le a választójogi korhatárt 21 esztendőre. Aki 21 éves korában érett arra, hogy katona legyen, hogy mindnyájunk féltett kincsét, a hazát védelmezze, miért kell annak 23 esztendős koráig várni, hogy képviselőt választhasson — kérdezi viharos tetszéstől kísérten az előadó. Az egész tanácskozáson végigvonult az a kívánság, hogy a hatóságok a legerélyesebben szálljanak szembe a népszellemet destruáló, minden áron megalkuvást kereső szellemmel. Addig kell velük elbánni, amíg csak kevesen vannak, amíg nem okozhatnak nagyobb kárt. ..De a hatósági ellenállásnál még fontosabb a nép felvilágosítása. Egyfelől a haza, a nemzet és társadalomi, másfelől a nép szociális és gazdasági érdekeit egy az összeség érdekeit felölelő szintézisben kell egyesíteni. E szintézis alapján kifejlődő szellemi sziklafal védelme alatt építhető csak fel a mindnyájunktól óhajtott svéd szociális állam." E cél érdekében le kell bontani a generációs határoszlopokat. A szociáldemokrata párt példáján okulhat az egész társadalom. Meg kell fiatalítani az egész közéletet. Senki sem kívánja, hogy az idősebb generációk nemzeti értéket képviselő tudását, tapasztalatát küszöböljék ki a közéletből. De egyesüljön a bölcsesség, az élettapasztalatok kiegyenlítő bősége a közéleti gyűjtőmedencében a fiatalos tűzzel és lelkesedéssel. Ezek a tulajdonságok kiegyenlítik a generációk közötti különbségeket, megteremtik a haza, a nép és a társadalom örökbecsű előnyére a generációk demokráciáját. Az országot kormányzó szociáldemokrata párt még ebben a szellemben intézi a párt sorsát. Fokozatosan átadja a párt és ezzel az ország sorsának vezetését a szociáldemokrata ifjúságnak. A régi svéd szocialista szellem — új erők kezében — biztosítja az új rendnek nevezett szociális és szocialista állam sikeres megalapozását. V. H. NÉPSZAVA 1940 szeptember 15. vasárnap Lelkesen készül Kolozsvár a kormányzó fogadására A magyar külügyminisztériumban albizottságokat alakítottak a magyar és a román bizottságok Vasárnap vonul be ünnepélyes keretek között Kolozsvárra a kormányzó. Erdély fővárosa örömteli lelkesedéssel várja ezt a napot, amely úgyszólván ünnepélyes befejezése lesz a visszacsatolt területek magyar megszállásának. Egész Kolozsvár zászlódíszbe öltözött. A kormányzó bevonulásának ünnepségén részt vesznek a magyar kormány tagjai, az országgyűlés két házának tagjai, az államtitkárok, a minisztériumok vezető tisztviselői, a közintézmények vezetői, a főváros, a többi magyar város és a társadalmi egyesületek küldöttségei és a sajtó képviselői. Szombaton este három különvonat vitte Kolozsvárra az ünnepség résztvevőit. Megünnepli vasárnap a keletmagyarországi és erdélyi részek visszaszerzését az egész ország. Az iskolákban mindenütt ünnepélyeket területnek és vasárnap délben mindenütt felvonják az árboccsúcsra az országzászlókat. Megkezdődtek a magyar-román tárgyalások A „M. T. I." jelenti: Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese és, Pop Valér meghatalmazott miniszter elnöklete alatt szombaton délelőtt a külügyminisztériumban összeültek a magyar és a román bizottságok a bécsi döntés 6. pontjában említett tárgyalások felvétele céljából. A kölcsönös üdvözlések után a bizottságok elhatározták, hogy az érdemleges munkát albizottságokban fogják végezni és a megoldásra váró legsürgősebb kérdések letárgyalására az albizottságokat megalakították. Az albizottságok működésüket hétfőn, szeptember 10-án kezdik meg. Magyar politikai foglyokat Nagyszebenbe szállítottak a románok (Kolozsvár, szeptember 14. — „M. T. L") A román hadbíróság által még a területátadás előtt letartóztatott Zathureczky Gedeon banktisztviselő, Jakab Ernő ügyvéd, Pataky Sándor földbirtokos, Kovács Imre esztergályos, Kovács László kereskedő érmasályfalvai lakosokat és még harminc társukat közvetlenül a magyar honvédség kolozsvári bevonulása előtt a román hatóságok Kolozsvárról Nagyszebenbe szállítottak. Hasonló sors érte a még júniusban letartóztatott Sánta György érszakácsi földbirtokost és tizenegy társát, név szerint: Kovács Gyula érkörtvélyesi földbirtokost, Kis Antal szilágyballai tanítót, Török Zoltán érkörtvélyesi földbirtokost, továbbá Tóth Andor, Zathureczky Tibor, Sziky Zsigmond, Baranyay István, Nagy László földbirtokost. A letartóztatottak között találhatók még Bikfalvy Ernő, Gargya Géza, Fejér János református lelkészek A román hatóságok a letartóztatottak eme második csoportját is Kolozsvárról Nagyszebenbe szállították Máramarosszigeti jelentés szerint Szabó József nyugalmazott számvevőségi főnököt a románok még július végén elhurcolta el . [»«J "J »Tn » V A ,'n^ö^^ff-J Magyar részről megtették a megfelelő lépéseket, hogy a letartóztatott magyar foglyokat a román hatóságok haladéktalanul hazabocsássák. (Bukarest, szeptember 11. — Német távirati iroda) Királyi rendelettel minden átengedett területre illetékes, politikai okokból elítélt magyar, illetőleg bolgár kegyelmet kapott. „(M. T. I.") Hóman közoktatásügyi miniszter beszéde Kolozsvárott (Kolozsvár, szeptember 14. — „M. T. I.") Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter két nap óta tárgyalásokat folytat a visszacsatolt országrészek illetékes tényezőivel. A közoktatásügyi miniszter meglátogatta a kolozsvári kultúrintézményeket is. Szombaton délután az erdélyi, egyetemi ifjúság üdvözölte a minisztert. Kristóff György, a kolozsvári egyetem egyetlen magyar tanára mondott üdvözlőbeszédet, majd Kállay Ernő, az ifjúság szónoka köszöntötte a minisztert. Hóman miniszter válaszbeszédében visszapillantást vetett Kolozsvár történelmi múltjára, majd hangoztatta, hogy belső megújhodásra, társadalmi megértésre és szociális érzékre van szüksége a magyarságnak. Nem szabad, hogy a vagyonosabb, vagy magukat előkelőbbnek hívő társadalmi osztályok lekicsinyeljék vagy lenézzék a szegényebbeket. Az államhatalomnak az a kötelessége, hogy a fennálló különbségeket a lehetőség szerint kisebbítse és a szociális ellentéteket eltüntesse. Hóman miniszter a sajtó képviselői előtt is nyilatkozatot tett. Ebben közölte, hogy Kolozsvárt a kormány kulturális téren igen messzemenő támogatásban kívánja részesíteni, hogy kárpótolja a gazdasági téren elszenvedett veszteségekért. Román katonák garázdálkodásai a kivonulás előtt (Kolozsvár, szeptember 14.) A visszakerült erdélyi részek magyar lakossága a bécsi döntéstől a magyar csapatok bevonulásáig súlyos órákat éltek át A visszavonuló román katonaság és az elhurcolkodó hivatalnokok a legkíméletlenebbül gyötörték és fosztogatták a védtelen magyarsástot. A rémuralmat a Manitu-gárdisták garázdálkodása tetőzte be. A magyarellenes atrocitások már szeptember 1-én megkezdődtek. Megtámadták a magyarok házait, betörtek lakásaikba, a berendezést összetörték és a magyar lakosságot, ahol találták, megverték. Kolozsvárt a tüntetők összezúzták a magyar színház bejáratát, ablakait, a Marcianum és a református kórház ablakait, behatoltak több magyar üzletébe és lakásába. A tüntetéseknek Kolozsvárott és a vidéken számos halálos áldozata volt. Kolozsvárt többek között a következő esetek történtek: Tyukodi Józsefet, a magyar párt egyik ismert tagját, a Donath uccáról jövet két román megtámadta, kifosztotta és megverte, úgyhogy eszméletlenül terült el az uccán; Nagy Józsefet, mert az uccán magyarul beszélt, román rendőrök súlyosan bántalmazták; Hadics Lajos, Radák ucca 3. szám alatti lakos házába behatolt a tömeg. Úgy őt magát, mint édesanyját és 19 éves leánytestvérét borzalmasan összeverték, lakását kifosztották. Molnár Károly, Szentegyház ucca 31. szám alatti lakost Maniu-gárdisták a Cserhalom utcában összeszurkálták és súlyos sérüléseivel otthagyták a kövezeten. A visszavonuló román katonaság a legembertelenebb módon bántalmazta és fosztogatta a falvak magyar lakosságát is. A katonák feldúltak és kifarítottak több falut, elhajtották az állatokat, elhordták az élelmiszereket s amit nem tudtak elvinni, azt elpusztították. Az állatokat leöltéte, a még kintlévő gabonát pedig felgyújtották. Bács községet annyira kifosztották, hogy a lakosság csak a magyar katonaság bevonulásakor jutott élelemhez. Kiskalotán a katonák és csendőrök összelövöldözték a lakóházakat, fejszékkel beverték a magyarok házainak ablakait és ajtóit Méra községet Maniu-gárdisták támadták meg, a lakóházakba belövöldöztek, a legelőről hajtották el a marhákat és a községet több helyen felgyújtották. Kaján,tó községet ugyancsak teljesen kifosztották. A vidék lakossága, ahol lehetett, menekült az üldöztetés elől, de a románok a menekülőket sem kímélték. Ahol érték, megállították, kifosztották és megverték őket. Azokat a magyarokat, akik a román hadseregben teljesítettek szolgálatot és lakóhelyük a bácsi döntés következtében Magyarországhoz került, leszerelésük után ütlegelték, aztán szélnek eresztették őket. Most élelem nélkül, ruhátlanul, szülőfalujuktól gyakran sokszáz kilométernyire, kerültek az utcára. Erdélyi menekültek utaznak az Alföld felé (Nagyvárad, szeptember 1. — „M. T. L") A honvéd katonai parancsnokság megkezdte az Erdély fel nem szabadult részéből összeverődött menekültek elosztását. Szombaton ezer menekültet indítottak útnak az Alföld felé Különbíróság intézi majd a rehabilitációkat A Népszava beszámolt már arról, hogy az igazságügy minisztériumban elkészült a rehabilitációs törvényjavaslat és azt a közeljövőben benyújtja a képviselőházban Radocsay László igazságügyminiszter. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a törvényjavaslat külön rehabilitációs bíróságot állít fel Az elítélt az ítélet eltelte után bizonyos idővel ettől a különbíróságtól kérheti rehabilitációját. A különbíróság sárt tárgyaláson meghallgatja a kérelmezőt, esetleg bizonyítási eljárást folytat le és azután dönt a tekintetben, hogy kimondja vagy megtagadja a rehabilitációt