Népszava, 1941. augusztus (69. évfolyam, 173–197. sz.)

1941-08-01 / 173. szám

1941 augusztus 1, péntek NÉPSZAVA Kérdés - felelet A középosztálykérdés napirenden. Főként a lapok hasábjain. Csupa sóhajtás, panasz, problémafelvetés. A megoldásra irányuló javaslatok forrásából már kevesebb bőséggel áradnak az ötletek. Mi ezen nem lepődünk meg, akik mindig állítottuk, hogy nincs és nem lehet külön középosztály probléma, hanem van egy egyetemes válságkérdés, melyre egyetemes feleletet lehet csak adni, vagy sem ilyet. Ha van válság a középosztály körül — elsősorban az intellektuális rétegről esik e részben szó —, a gyógyítás csak az általános felemelkedés feltételeinek lehető teljesítésével érhető el. Eszünk ágában sincs, hogy ezzel valami újat mondjunk, a világosan látók és beszélők minden oldalon ezt vallják. 1. Az egyik protestáns színezetű hetilap legújabb számában ezzel a kérdéscsoporttal foglalkozik és az intellektuális utánpótlásról, pontosabban annak hiányosságairól állapít meg egyes tényeket. Lássuk, mit mond el és mit — nem mond el. Azzal kezdi, hogy a magyar irredentizmus, aminek kinövéseire, sekélyes és túlságosan híg voltára — úgymond — ismételten rámutattak, nem volt eléggé előrelátó, merész és a holnap feladataira komolyan előkészülő. Az előrelátás hiányát abban látja, hogy amíg egykét év előtt nem tudtak mit kezdeni a szellemi „túltermelés"-sel, szinte máról holnapra éppen az ellenkezőjéről születik meg a tanulmányok áradata... Újra kongatják a harangot a diplomások körül, de most már nem túltermelésről, de végzetes hiányról szól a panasz. Hiányról, amelynek fokozódásával egyre komolyabban számolni kell. Különösen a tanítóhiány az, amely miatt a falu kulturális érdekeit félti a cikkíró, de nem kisebb a baj, amely az orvosi, mérnöki, közigazgatási és — a lap irányának megfelelően, a lelkészi — utánpótlás hiányosságaitól félti a közérdeket. A debreceni egyetem hittudományi karán — úgymond — maholnap több lesz a tanár és az oktató, mint az elsőéves hallgató. Nos, mi az, amihez eljut ez a panaszos írás? Azt mondja: „A leghatározottabban sürgetnünk kell a gyors megoldást." Semmi többet. A lelkészképzés válságához fűz még csak annyit: „A kérdés taglalása messzire vezetne." Igen, messzire vezetne. De miért nem vezet messzire? 2. Ugyanez a hetilap más vonatkozásban is érinti a kérdést. „Erdély szellemi válságáról" beszél ez a cikk és szól a székelység és a szellemi középréteg kapcsolatairól. Maga a székely nép — úgymond — keményen helytállott és ha van „erdélyi válság", amelyről a publicisztika újabban annyit beszél, ez inkább olyan középosztályi válság, „csak éppen hogy az itteni középosztály inkább magyar és inkább nép, mint a csonkaországi". A cikk arról panaszkodik, hogy elfogynak az önkéntes kultúrmunkások s a hivatalos szervekre bízzák a falumunkát és a néppel való törődést. Ezeknek az érdekes tényeknek a magyarázata kissé nem világos a közleményben, pedig jó lenne tudni, jogos vagy jogtalan ambíciók sérelmeiről van-e itt szó, vagy csak arról, hogy „középosztályunk nagyobbik része inkább szeret a hivatalban úr lenni, mint fölötte fáradságos és tudást kívánó, önzetlen munkákkal foglalkozni", amiként ezt a közlemény nagykeserűen állítja. Nem szólunk a konkrét kérdéshez, mert ebben is az egész probléma egy részét ismerjük föl. Ám hiba lenne itt is azt mondani, hogy „a kérdés taglalása messze vezetne". Igen, csak vezessen minél meszszebbre: egész az igazsághoz. Ahhoz, hogy nincs középosztályprobléma, hanem vannak megoldandó életkérdései az egész magyar népnek s ebben, de csakis ebben, az értelmiségi rétegnek is. SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! NÉPSZAVA TERJESSZÉTEK MINDENÜTT! QS (Stockholm, július 31. — Német távirati iroda.) Mint a moszkvai rádió jelenti, Sztálin Molotov jelenlétében fogadta Harry Hopkinst, Roosevelt elnök képviselőjét. Hopkins Steinhardt amerikai nagykövet kíséretében jelent meg Sztálinnál. Mint az angol hírszolgálat Moszkvából jelenti, Sztálin Harry Hopkinsnak, Roosevelt bizalmasának, üzenetet adott át az amerikai elnök számára. („M. T. I.") (Stockholm, július 31. — Német távirati iroda.) Az angol hírszogálat Sztálin és Harry Hopkins szerdai megbeszéléséhez kiegészítőleg ezeket jelenti: Hopkins biztosította Sztálint, hogy az Egyesült Államok kész azonnal megindítani a hadianyagszállításokat a Szovjet részére és hajlandó azokat mindaddig folytatni, amíg a háború tart, legyen az bármiyen hosszú. Az angol ügynökség azután szószerint idézi Hopkins sajtónyilatkozatát. — Sztálin értésére adtam — így szól a nyilatkozat —, hogy a legnagyobb csodálattal kisérjük a Szovjet Unió harcát. Sztálin Roosevelthez intézett üzenetével kapcsolatban Hopkins kijelentette, hogy Sztálin abban megelégedését fejezte ki az elnöknek a felajánlott támogatásért és kifejezte abbeli meggyőződését, hogy az elnök és az amerikai nép nem fog csalódni a Szovjet Unióba vetett bizalmában, a Hitler elleni harcban játszandó szerepe tekintetében. Hopkins társaságában van Josef McCarney dandártábornok és John Alison hadnagy. („M. T. I.") Sztálin üzenetet küldött Rooseveltnek Hopkins biztosította Sztálint, hogy az USA kész azonnal megindítani a hadiszállításokat a Szöviret- Unió részére Hopkins nyilatkozata küldetéséről (Helsinki, július 31. — Német távirati iroda.) Mint a szovjet rádió jelenti, Harry Hopkins, Roosevelt elnök személyes kiküldötte Sztálinnal és Molotovval folytatott megbeszélése után fogadta a küföldi lapok levelezőit és kijelentette előttük: Roosevelt kívánságára jött Moszkvába, hogy beszéljen Sztálinnal. Hopkins bejelentette, hogy még kéthárom beszélgetése lesz Sztálinnal. Hopkins ezenkívül beszélt arról a „csodálat"-ról, amely az Egyesült Államokban megfigyelhető a Szovjet Unió harca iránt, valamint arról a segítségről, amelyet az Egyesült Államok nyújtani akar a Szovjet Uniónak, részleteket azonban nem mondott erről a segítségről. A Szovjet-Unióba irányuló amerikai szállítmányok megfizetésének kérdéséről Hopkins kijelentette még, hogy ebből Sztálin számára nem fognak nehézségek származni. Mint a szovjet rádió még közölte, Hopkinst két északamerikai katonai szakértő kíséri. Az amerikai kiküldött az Egyesült Államok követségi épületében lakik. („M. T. I.") Sztálin és Hopkins második megbeszélése (Stockholm, július 31. — „K. H.") Harry Hopkins csütörtökön Stafford Gripps brit nagykövettel ebédelt Moszkvában, mielőtt a második megbeszélés közte és Sztálin között megkezdődött volna. A második megbeszélés eredményéről még semilyen közlést nem adtak ki. Ismét korlátozták a háztulajdonosok felmondási jogát Megjelent az új lakásrendelet A „M. T. I." jelenti. A háborúval kapcsolatos rendkívüli viszonyok következtében a lakás- és egyéb helyiség bérletét már több rendelet szabályozta. Ezeket a rendeleteket egységes szerkezetbe foglalja és új rendelkezésekkel egészíti ki az 5777— 1941. M. E. számú rendszer, amely a hivatalos lap augusztus 1-i számában jelenik meg. A rendelet fenntartja és több tekintetben kiépíti a bérlők védelmére hozott eddigi jogszabályokat és általános szabályként újra kimondja, hogy sem bért emelni, sem lakást felmondani nem lehet. A rendeletnek az eddigi jogszabályokat kiegészítő, illetőleg módosító lényegesebb rendelkezésii egyébként a következők: A háztulajdonos eddig korlátozás nélkül felmondhatta a lakást, ha abba maga vagy leszármazója akart beköltözni. Ezt a rendelkezést a rendelet megváltoztatja: ezentúl a háztulajdonos csak akkor mondhatja fel a lakást ilyen címen, ha hiteltérdemlően igazolja, hogy az illető lakásra méltánylást érdemlő okból szüksége van. 3. oldal mint tegnap fő A rendelet további rendelkezései szerint nem csupán a bér, valamint a különdíjak esnek emelési tilalom alá, hanem az egyéb mellékszolgáltatások is. A rendelet hatálybalépése után tehát ezeket sem lehet emelni. Egyébként a bér, a különdíj és a mellékszolgáltatás mértékének megállapítása iránt mind a két fél keresetet indíthat a bíróságnál. A további jelentősebb újítások a következők: korlátozás alá esik a, szövetkezeti üzletrész alapján gyakorolható fölmondási jog, valamint a jogi személyeiknek és a tulajdonostársaknak mint bérbeadóknak fölmondási joga; szabályok állapíttattak meg a felmondás és a lakásfölajánlás módjára vonatkozólag; fölmondási lehetőség nyílik, ha a bérlőnek több bérelt lakása van; a lakásforgalom merevségének enyhítése céljából a bérlők egymás közötti lakáscseréje lehetővé válik; lakás céljaira szolgáló helyiségnek más célra fordításához hatósági engersély szükséges. , _ Üzlet vagy üzem céljára szolgáló helyiség bérletét a bérbeadó nemzsidó bérlővel szemben csak egészen kivételes esetekben mondhatja föl, sőt már a közölt felmondások is hatályukat vesztik, ha a felmondási idő augusztus 1-én még nem járt le és a bérlő nyolc nap alattt nyilatkozik, hogy a bérletet fenn kvánja tartani. Ezzel szemben zsidó által bérelt üzleti vagy üzemi helyiséget a jövőben is korlátozás nélkül föl lehet mondani, sőt zsidó új üzlethelyiséget a jövő ben csak az iparhatóság engedélyével vehet bérbe vagy használatba. A rendelet végül felhatalmazza a belügyminisztert, hogy az általa megállapított olyan városokban, ahol nagy a lakáshiány, elrendelhesse a lakás céljára alkalmas, ha nem lakott helyiségek bérbeadását, illetőleg igénybevételét.