Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)
1942-04-14 / 83. szám
JlríLae& ze t * ditadaL&m Qliidománni Irodalmi délután Rákospalotán A Rákospalotai Munkásképző Egylet vasárnap délután irodalmi délutánt rendezett. A városháza dísztermében zsúfolt nézőtér előtt az Első Zuglói Dalkör mandolinzenekara nyitotta meg az előadást, majd Halász Kálmán nagy lendülettel és mély átérzéssel verseket adott elő. Ezután Szakosíts Árpád elvtárs mondott beszédet. Csokonai Vitéz Mihálytól József Attiláig áttekintette a magyar költészet fejlődését és a szocialista analízis figyelő szemével vizsgálta meg az elmúlt száz esztendő kimagasló költői alakjait.. Beszédét József Attiláról szólva, ezekkel a szavakkal zárta: — József Attila már az osztálytudatos, történelmi rendeltetésének tudatában élő, sorsát bátor kézzel kovácsoló munkás dalait zengte. A külvárosban született, a külváros nyomora volt osztályrésze és ha Ady Endre az Értől indult el, hogy befusson a nagy Óceánba, József Attila a Ferencvárosból indult, hogy találkozzék a legmélyebb és legóriásibb tengerrel, a proletársággal. Versei egyszerűek, mint a munkás, mélyek, mint a történelem és mint a lélek. A nagy hídnak oszlopa ő, a hídnak, amellyet Petőfi szelleme tart és Adyé. Ez a híd köti össze a népet, a dolgozó tömegeket a magyar géniusszal, a magyar történelmi múlttal, a jelennel és a jövővel. Petőyvel született az színe, Adyban élte mártírkínjait, József Attilában bontakozott ki a hatalmas szintézis, amely a magyarság szellemi hagyatékát, történelmi múltját összeköti új időknek új dalaival, a megújuló néppel és a megújuló országgal. József Attila költészetében az új magyar proletár ereje feszül, értelme csillog és célja zeng: független és szabad országban, független és szabad nép, amely új századok felé viszi országát az örök haladás és örök humánum szellemében. A beszéd után Gyarmatiiy Anikó, Gábor Miklós és Hódy Gitta szavalt. Mindhárman ismert, szeretett és méltán megbecsült szereplői a munkásság kulturális találkozóinak, ezen a fellépésükön is forró, megérdemelt sikert arattak. A Vándorkórus fellépését nagy tapssal fogadta a munkásközönség, szereplésük ismét megerősítette a kapcsolatot közöttük és a közönség között. A műsort a mandolin zenekar lelkesítő, tüzes zeneszámai zárták be. Szombathely az önálló színikerület mellett Sopron város mozgalmat indított, hogy az eddigi vándorrendszer helyett állítsanak föl önálló színikerületet Felsődunántúl számára. A mozgalom élénk visszhangra talált Szombathelyen is és a város színügyi bizottsága a napokban már állást is foglal ebben az ügyben. A színügyi bizottság korábban már fordult ilyen irányú előterjesztéssel a színművészeti kamarához s most is az önálló felsődunántúli színikerület fölállítása mellett száll síkra. Debrecen is... Debrecen város közgyűlése legutóbb elhatározta, hogy a színházi cseretársulati rendszert megszünteti és háromévi időtartamra pályázatot hirdet a Csokonai Színházra. A pályázati hirdetmény szerint Debrecen városa a színház használatára 1942 szeptember 1-től 1943 augusztus 31-ig terjedő három évig színigazgatói pályázatot hirdet. Vizsgaelőadás Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának végző növendékei Boray Lajos rendező tanár betanításával vasárnap délelőtt adták elő az Új Magyar Színházban Gárdonyi Géza ,,A bor" című falusi történetét. A kezdő művészek tehetségesen, sokat ígérően mutatkoztak be,, de persze, arról nem tehetnek, hogy — főleg az idősebb szerepekben — a rendezés nem ügyelt eléggé a tényleges adottságokra. Baracs Imre szerepéhez Miklóssy Dezső, ez a különben tehetséges fiatal színééz, még nem érett hozzá. A részegséget ízléstelenül túlzásba vitte, ami a rendezés hibája. Matyi szerepében a jó megjelenésű Dékány László szép beszédével tűnt fel. Lantos Edit Baracsné szerepét alakította, nagyon jól. Kiforrt, kész művésznő. Bármelyik nagy színpadon megállná a helyét. Solly Anna kora ellenére elhitette Szunyognét s ez a legnagyobbdicséret, amit kaphat. Fesztercay Kató jól mutatkozott be Rozi szerepében. Megérdemelt sikert aratott. Petőházy Miklós az öreg Mihályt alakította, tehetségesen, de korához illő szerepben bizonyára nagyobb sikere lett volna, fiánys Györgyi hibátlanul alakította Esztert. Figurája nagyon tetszett. Kéri Gyula jóízűen, eredeti színekkel mintáázta meg Durbints alakját. Tetszett Alföldi László jellemábrázolása is. Hetés Györy a falusi bíró szerepében szorgoskodott. Jól sikerült Fitora Ilona menyecskéje is. Dárdai Antal egészen komoly képességeket árult el Czeglédi szerepében. A kisebb szerepeket Lányi Emma, Németi Ernő, Noszek László, Hadházi Sándor, Papp Ibolya, Kiss Anikó, Lelkes Ágnes és Bertók Aranka alakították. Az előadásnak komoly sikere volt s bár itt-ott kiütköztek bizonyos kezdő „szertelenségek", a most bemutatkozott színészekkel bizonyára találkozunk még a magyar színpadokon. f. m. A Vígadó nagytermében a Magyar Goethe Társaság rendezésében április 22-én, szerdán este 8 órakor tartandó Körösi Csoma Sándor emlékünnepségre kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35 Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 138-330. 31. 32 Harald Kreutzberg táncművészetéről két hónappal ezelőtt adtunk első bővebb beszámolót. Akkor aratott sikerét bizonyítja, hogy vasárnap délelőtt a Fővárosi Operett Színház zsúfolásig megtelt nézőtere fogadta az ily rövid idő múltán visszahívott táncművészt ... Táncművész?... Már akkor is jeleztük, hogy Harald Kreutzberg nem skatulyázható be sehováin a műfajok szokványos meghatározásai szerint.Teljesítménye személyhez kötött, egyéni, rendhagyó teljesítmény, amely valahol a...táncos színművészet" vagy a „színészi táncművészet" mezsgyéjén mozog. Határjelenség, ennyi biztos! De létjogosultságát a hatása dönti el, amely kétségtelenül erős és emlékezetbe vésődő. Ezt múltkori műsorának ezúttal megismételt számain észlelhettük leginkább: mozzanatról mozzanatra pontosan emlékeztük rájuk. Van egy tánca, amelyben aranyálarccal lép fel Harald Kreutzberg. Csakhamar felismerhetjük a mosolygó aranyálarc jelképi voltát: ha mögéje rejtőzik el, léhán mulatozóvá élénkül a táncos, majd hirtelenül lelassul és bánatosan bújik megint elő sápadt arcával. Mintha érzéki kábulatba menekülne szellemi szenvedései elől, de a gond és ha mégsem eresztené ki karmai közül! Hiába minden erőlködése, görcsös öntarsítása céltalan, a pillanatnyi részegülés nem siegít rajta és gyötrelmeinek való tényállásán. Lerogy és megadóan tekint a mosolygó álarcra: a problémákat nem lehet megkerülni, szembe kell néznünk velük!... Ki gondolná az efféle művészetet valahogyan becsmérlő „komoly emberek" közül, hogy ily mély igazságot ennyi megelőző erővel épp innét lehessen kifejezni, hirdetni!? „Pán" című gyönyörű táncában az őstermészettel azonosodik a táncművész: néz, de nem lát, rábámul az életre s még feldolgozatlanul, anyaghalmozóan issza macába a színdús élet jelenségeit. Őslény. Az elmondottakkal ízelítőt kívántunk adni a mozdulatkultúra világából. Mindez azt példázza, hogy itt is kifejezhetők a magasrendű eszmék. Csak ember kell hozzá, akinek méltó kifejeznivalója legyen ! (—•—) 5-ös számú őrház Új film a Corsóban, magyar film az „5-ös számú őrház". Fildráma egyetlen női szereplővel és egy pompás színészszel, Bihary Józseffel. Az egyetlen női szereplő, Bulla Elma ebben a filmben valósággal remekel, a legfinomabb eszközökkel éri el, hogy játéka meggyőző, finom és hibátlan. A filmben negyedórákon keresztül az ő játéka tartja a lelket a mozivásznon és a nézőtéren egyaránt. Mellette Bihary József naturalista eszközökkel, de abszolút elmélyült, komoly játékkal végre meggyőzhetné a magyar filmgyártókat, hogy kiket kell a mozigép elé állítani. Petrics Sándor ragyogó, csehovi mélységű írnokfiguráján úgy lehet kacagni, hogy az ember egy kicsit részvétet érez és könnyez. Olyan kiszolgáltatott kis figura az ő írnokalakja, amilyenek valóban százával akadnak az életben. Setes nevettetett és mégis a legmélyebb drámát hozta egy epizódfigurában. Ami a film többi szereplőjének a játékát illeti, azokról jót, rosszat lehet egy simán Klondani, Hajmássy Miklósról, Toronyiról és Jávorról. A film mindvégig lebilincselő, izgalmas és ebben a mese mellett részük van a színészeknek. Még csak annyit, de nemcsak odavetve, futólag , elviselhetetlenül bántó az „5-ös számú őrház" színpadszerűsége, hibás rendezése, mely nem akar szakítani a rossz filmrendezési konvencióval és a filmjáték lelkéig nem akar egyáltalán elhatolni. a. i. (*) OPERAHÁZ. Pataky Kálmán Don Octavio-alakítása a „Don Juan"-előadás legvonzóbb tényezője. Szombaton este ,s ezt a stílusos szép éneket élveztük leginkább: a kiváló tenorista tudását,ízlését. Alig hisszük, hogy Don Octavio nagy áriáját ma bárki is jobban adná elő nála bárhol Európa operaszínpadjain. De Pataky Kálmán énekművészetének a szereposztás számos hiányát kellett enyhítenie. Miért nem énekli Zerlinát, Orosz Júlia? Vagy Maleczky Oszkár Masettót? Miért kell két-három jelölt közül mindenképpen a legkevésbé alkalmasat választani? (—.—) (*) KÖRÖSI C SOMA SÁNDOR EMLÉKEZETE. A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta felolvasóülését a Tudományos Akadémián Havas István elnöklésével. Az elnöki megnyitó után Gáspár Jenő főtitkár terjesztette be jelentését és abban megemlékezett a nagy székely Ázsia-utazóról, Körösi Csoma Sándorról, akinek százéves halálozási évfordulóját ebben az esztendőben ünnepli a magyar nemzet. A főtitkári jelentés után Agyagfalvi Hegyi István rendes tag szavalta el három költeményét, majd Gáspár Jenő tartotta meg előadását ,,Petőfi centenáris évei" címmel. Ismertette Petőfi pápai diákéveit, aki éppen most száz éve indult el a magyar irodalomban. Bejelentette, hogy a Petőfi Társaság, amely már hatvanhat éve ápolja itthon és külföldön a Petőf-kultuszt, 1942-től 1949 július 31-ig, a költő halála napjáig hat és fél éven át ünnepségsorozatot rendez. Dulka Ákos rendes tag mutatott be még néhány költeményt, végül Onódy Ákos, a Nemzeti Színház tagja szavalt Petőfiverseket. — Itt írjuk meg, hogy Körösi Csoma Sándor halálának százéves fordulója alkalmából a Magyar Goethe Társaság és a La Fontaine Irodalmi Társaság április 22-én, este 8 órakor a Vigadó nagytermében emlékünnepélyt rendez. 7. oldal (*) A „JELZŐTŰZ" NYILVÁNOS FŐPRÓBÁJA. A Madách Színház április 16-án, csütörtökön este 8 órakor nyilvános főpróbát tart Robert Ardrey flamand szerző „Jelzőtűz" című színművéből. A nyilvános főpróba tiszta jövedelme Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetéé és az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézetéé. A főpróba jegyeinek árusítását mérsékelt helyárak mellett a színház pénztára már megkezdte. (*) UNGVÁRY LÁSZLÓT, a Nemez, kitűnő fiatal művészét vasárnap súlyos állapotban szanatóriumba szállították, azonnal vakbélműtétet kellett végrehajtani rajta. A vasárnap estére kitűzött „Ármány és szerelem" - előadás emiatt el is maradt. A fiatal színész állapota kitűnő, felgyógyulásáig Szabó Sándor vette át szerepét. — Itt említjük meg, hogy a Nemzeti előadásai az új záróórarendelet miatt ezentúl minden este 7 órakor kezdődnek. Tizenöt fillérrel drágult a tűzifa métermázsánként A hivatalos lap vasárnapi száma közli a közellátásügyi miniszter 57.900/1942. K- M. számú rendeletét a tűzifa legmagasabb árának megállapításáról szóló rendelet módosítása tárgyában. A rendelethez mellékelve van egy kimutatás a telepről (üzletről) eladott tűzifa legmagasabb eladási árának megállapításánál a kereskedő által a legmagasabb leadóállomási árakhoz felszámítható összegekről. A táblázatból kitűnik, hogy Budapesten és közvetlen környékén 100 kilogrammonkénti fillérrel emelkedik az aprítatlan tűzifa, az aprított tűzifa és a fűrészelt tűzifa aprítás nélkül. — Igazgatóválasztmányi ülés a sajtókamarában. Az Országos Magyar Sajtókamara igazgatóválasztmánya április 20-án déli 1 órakor a magyar sajtó házának félemeleti tanácstermében ülést tart. Tárgy: Folyóügyek. — Fetkay Ferenc tanácsnok Milánóban. Fetkay Ferenc székesfővárosi taipicsnok és gróf Zay Imire főjegyző pénteken Szendy Károly, Budapest polgármesterének képviseletében megérkezett Milánóba, hogy visszaadja a milánói főpolgármester, Gellerati Scatti Budapesten tett látogatását. Megtekintették a milánói vásárt és a magyar pavillont. Szerkesztői üzenetek L. I., Kászonjakabfalva. Levelét a Kalotúrról nagy érdeklődésről olvastuk, s azonban az adott viszonyok között nem közölhettük. Szivesen látjuk egyéb beszámolóit. Közlemény Idén is 17 pengő osztalékot fizet a MÁK A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága megállapította az 1941-i üzletév mérlegét és elhatározta, hogy április 30-ra hívja egybe a rendes évi közgyűlést, amelynek indítványozni fogja, hogy az 1941-i üzletévre — a tartalékok és alapok megfelelő dotálása után — részvényenként, úgy mint tavaly, tizenhét pengő osztalék kerüljön kifizetésre. (X) A Zeneakadémia nagytermében április hó 22-én, szerdán este 8 órakor Szűcs Gájor ária- és dalestjére kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31, 32