Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 248–271. sz.)

1942-11-12 / 256. szám

8. oldal Földrengés Svájcban és a Távol-Keleten A svájci földrengéstani intézet műszerei szerdára virradó éjjel földrengést jeleztek. A földrengés fészke a Murien tó környék­én lehe­tett. A neurohateli állomás ugyan­csak jelzett két földlökést. Ezek legerősebben Laupen környékén voltak észlelhetők. A heddelbergi és a firenzei föld­rengéstani intézet is jelzett föld­lökéseket. Ezek fészke 8000, illetve 10.300 kilométerre volt és a készü­lékek három órán át működtek. Nagyobb arányú és hosszú ideig tartó földrengést tételeznek fel a Távol-Keleten. A budapesti országos földrengés­jelző állomás készülékei november 10-én 12 óra 56 perckor 9400 kilo­méter távolságból igen erős távoli földrengést jeleztek. A földmozgás Budapesten három és fél órán át tartott.. A műszer legnagyobb kité­rése 26 milliméter volt. Veszteségeink A grafikai munkások szakszerve­zetét súlyos veszteség érte, Bux­lettum Lajos elvtárs, a szervezet tagja meghalt. Kitűnő harcost, fáradhatatlan szervezőt vesztettek el benne munkástársai, akik nem felejtik el nagyszerű szolgálatait, amelyeket a gazdasági válság ide­jén is, mint munkásközvetítő, mun­kástársaiért teljesített Temetése­n ma, csütörtökön délután 1i3 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita te­metőben. A szervezet felkéri az el­hunyt szaktársait, hogy a temeté­sen jelenjenek meg. Buchbinder Ferenc nyomdai gép­mester, 22 éves korában, ez év októ­ber 21-én elhúnyt és ugyanazon a napon el is temették. Buchbinder elvtársunk lelkes tagja volt szer­vezetének. Emléküket kegyelettel megőriz­zük. Leütöttek és levetkőztettek egy fiatalembert Makóról jelentik. Az elmúlt éj­szaka az újvárosi temető mellett az elsötétítés ideje alatt Batik An­tal 20 éves fiatalembert három is­meretlen férfi megtámadta, leütötte, levetkőztette és kirabolta, ma­jd el­hurcolták a rákosi tanyaútra és ott az út közepére fektették azzal a szándékkal, hogy valamilyen jármű elgázolja. A fiatalember azonban magához tért és bevánszorgott az egyik tanyára. Feljelentésére a makói rendőrség erélyes nyomo­zásba kezdett. Reggel az egyik templom kilincsére akasztva meg-t­alélták a Batikról lehúzott ruhá­kat. _ — Újabb adományok a hírlapírók nyugdíjintézetének. A Magyar Hírlap­írók Országos Nyugdíj Intézete az utolsó napokban a következő újabb ado­mányokat kapta: Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1000 pengő, Hungária Mű­trágyagyár 2500, Szeged szabad királyi város 600, Kassa szabad királyi város 600, Bornemisza Géza 100, Nyitra-Pozsony vármegye 50, Beszterce-Naszód vármegye 50 pengő. — „Szárnyas futárok" címmel érdekes repü­lőtörténetet olvashatunk a „Magyar Szárnyak" legutóbbi számában. A lap tar­talmát kiegészítik a repülőhírek a világ min­den tájáról és a szokásos jól sikerült fel­vételek.­­ Az „Ifjú repülő" most megjelent száma érdekes rajzokkal, képekkel mutatja be a zárttéri modell készítését. Továbbra is lehet utazni hajóval a Dunán. A M. Kir. Folyam- és Tenger­hajózási Rt. félreértések elkerülése vé­gett közli, hogy november közepe táján — amint a napokban közhírré tette — a késői idényre való tekintettel meg­szüntet ugyan egyes személyhajójára­tokat, de továbbra is, valószínűen de­cember elejéig, változatlanul fenntartja a következő járatokat: Budapest, Baja, Mohács, Apatin között naponként, Budapestről 1­2.30 órakor való indulás­sal; Budapest—Esztergom között na­ponként, Budapestről 14.30 órakor való indulással (vasárnap reggeli járat is van), Budapest, Komárom, Győr, Ilóv­körtvélyes között háromszor hetenként, a Tiszán pedig Szolnok—Tiszabura között. (X) NÉPSZAVA 1942 november 12. csütörtök BÉR • ÁR­­ PROFIT Afrika bányászata A háború egyik fő célja a nyers­anyagforrások megszerzése, illető­leg megtartása. De az egyes terüle­tek sztratégiai fontossága nem ará­nyos nyersanyaggazdagságukkal, sem kitermelésükkel. A bár gazdag, de még kellően ki nem aknázott vidé­kek ma háttérbe szorulnak más te­rületek mögött, amelyek — mint a líbiai sivatag — természeti kincsek­ben szegények, de amelyeknek bir­toklása befolyásolja a háború ki­menetelét s így a gazdag területek végleges tulajdonjogát is. Azoknak a területeknek leírása viszont, amelyeken a termelés már ma is nagyarányú, közvetlen hábo­rús jelentőségű. És a most folyó afrikai küzdelmet e szempontból is figyelembe kell venni. A fekete föld­rész mezőgazdasága fejletlen és csak lassan fejleszthető, de bányá­szata már ma is világfontosságú és eredményei már e háború folyamán is erősen növelhetők voltak. Ez fo­kozza annak a jelentésnek időszerű­ségét, amelyet az egyik berlini nagybank adott ki nemrég Afrika bányászatáról Afrika ásvány kitermelése — a hajtóerőt szolgálható ásványok, mint szén, olaj stb. kivételével — már ma is versenyez Európa és Ázsia termelésével. E termelés ér­tékét 1937-re 2200 millió márkára becsüli a kiadvány, szemben az európai 2500 s az ázsiai 2700 milliós termeléssel (a kitermelt szén, olaj és ezek melléktermékei nélkül). De az érték nem mutatja pontosan a hadifontosságot. Hiszen 1938-ban 1400 millió márka értékű aranyat és 1­460 milliónyi gyémántot bá­nyásztak Afrikában, míg az utá­nuk következő réz, szén és foszfá­tok értéke már csak 220, 200 és 114 millió márka volt. Az arany kül­kereskedelmi jelentősége a háború­ban nagyon lecsökkent, ezért is apasztják ma Dél-Afrikában és az USA-ban az aranytermelést. De nemcsak­­ a gyémánttermelés monopóliuma és a világ aranyter­melésében való mintegy 40%-os részesedés adja az afrikai bányá­szat jelentőségét. 1938-ban innen eredt a világ réztermelésének 18, a foszfáténak 33, az acélgyártásban fontos kobalténak és vanádiumé­nak több mint 50, illetőleg 35%-a, a mangánércnek 22%-a, a krómérc­nek 30%-a. És ha a világtermelés­ben nem is játszik nagy szerepet, egyes hatalmak szempontjából igen fontos Afrika szén- és vasterme­lése is. Spanyol-Marokkó három­szor annyi vasércet termel, mint az anyaország. Algéria és Tunisz vasára különösen ma szorul rá a Lotharingiát elvesztett Franciaor­szág és Dél-Afrika 16 millió tonnás kőszéntermelése az angol flotta szempontjából is döntő fontosságú. Ezek azonban még békebeli ada­tok, ha a mezőgazdaság hozamát ugrásszerűen nem­ is lehet növelni, az ipar és a bányászat terén szá­mos példája látható a gyors fej­lesztés lehetősé­grének. Jó példa erre erre a fő réztermelő ország, Észak-Rodézia, ahol az 1930-ban még je­lentéktelen réztermelés 1932-ben 69.000 tonnára és 1938-ban már 217.000 tonnára emelkedett. Hogy a fejlődés az egyes orszá­gokban igen különböző arányú, azt főleg a jövedelmezőség különböző foka okozza. Kőszenet ma nagyobb mennyiségben csak Dél-Afrika ter­mel, a réztermelés csaknem teljesen Észak-Rodéziára és Kongóra, a vas­érc Észak-Afrikára, a krómé Dél-Rodéziára és Dél-Afrikára, a man­gánércé Dél-Afrikára és az Arany­partra, a foszfáté Francia Észak-Afrikára szorítkozik. Vasat és acélt számottevő mennyiségben csak Dél-Afrika, olajat csak Egyiptom ter­mel. Ásványokban eszerint a brit bir­tokok, a fontos vasban és foszfát­ban pedig a francia birtokok a leg­gazdagabbak. De a további bányá­szati lehetőségek még akkor is óriásiak, ha csak a már ismert lelő­helyeket vesszük figyelembe. Az aranyat és a gyémántot itt nem tekintve, Transzválban van a világ legnagyobb platina - előfordulása, Észak-Rodéziában a réz világkész­letének egyötöde, Dél-Afrika szén­telepeinek gazdagságát egész Euró­páénak egynegyedére teszik s a világ leggazdagabb rádiumtelepe Belga-Kongóban van, ahonnan a kitermelt rádiumnak egyharmada származik. A mainál sokkal na­gyobb kiaknázásra várnak Afrika óriási aszbeszt- és bauxittelepei is. Szinte végtelen gazdagságúak a transzváli, egyiptomi és sierra­leonei vasércbányák is, hogy ki­termelésük még alig indult meg, annak oka a közlekedés nehézségei mellett az is, hogy a kohászathoz szükséges szén nincs a közelben s hogy a telepek környékének ipari fejletlensége folytán az ércet nagy költséggel távoli országba kellene szállítani. Ezek azonban a jövő kérdései. A jelenben a már üzemben levő bá­nyák megszervezéséről van szó, vagy arról, h­ogy az ellenfelek el­zárják egymástól a nyersanyag­forrásokhoz vivő utakat. Ez a cél is kétségen kívü­l fokozza a most folyó afrikai harcok hevességét és a hadikészülődések arányait. Az árpa, zab és kukorica vámőrlési díja A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki az árpa, a zab és a kukorica vámőrlési és vámdarálási díjairól. A vámőrlésre jogosultak részére végzett őrlésért, bármilyen hajtóerejű vagy be­rendezésű malom üzembentartója a lisztté őrlés céljából átvett időszerűen száraz, tisztított, gyommagmentes árpa, zab és kukorica minden 100 kg-ja után az árpánál és zabnál legfeljebb 3,30 pengő őrlési díjat és 3% porlást, míg a kukoricánál legfeljebb 3 pen­gő őrlési díjat és 2% porlást számíthat. A malom üzembentartója a lisztté őrlés cél­jából átvett és megtisztított árpa és zab után 97%, kukorica után pedig 98% őr­leményt — lisztet és korpát — köteles kiszolgáltatni, míg a tisztítási eljárás során kiválasztott őrölhető hulladékot megdarált állapotban vissza kell adni Az árpa, a zab és a szemeskukorica darálásánál, illetve zúzásánál a termé­szetben számított díj, illetve vám címén bármilyen hajtóerejű vagy berendezésű malom üzembentartója a tisztítatlan állapotban átvett termény 100 kg-ja után 8%-ot, porlás címén további 1%-ot, összesen tehát 9%-ot, míg a csöveskuko­rica darálásánál a tisztítatlan állapot­ban átvett termény 100 kg-ja után 12%-ot, porlás címén további 2%-ot, összesen tehát 11%-ot köteles felszámí­tani. A darálás céljából átvett tisztítat­lan árpa, zab és szemeskukorica után 91%, míg a csöveskukorica után 86% darát kell kiszolgáltatni. 4 BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Tőzsdék, piacok. A budapesti érték­tőzsdén szerdán barátságosabb volt az irányzat. A nagyvásártelepen, a vásár­csarnokokban és a piacokon lanyha volt a forgalom. Rendeletek. A „Budapesti Közlöny szerdai (november 11., 256.) száma a kö­vetkező gazdasági természetű rendelete­ket közli: 1. A közellátásügyi minisz­ter rendeletét az árpa, zab és kukorica vámőrlési és vámdarálási díjának meg­állapítása tárgyában. (Mai számunkban ismertetjük.) 2. A közellátásügyi mi­niszter rendeletét a lb9.329 H9il. A. K. számú rendelet hatálytalanításáról. (A hatálytalanított rendelet a belföldön előállított fehér és öblös üvegáruk leg­magasabb áráról szólt.) Magyar-finn postai megállapodás, kü­lön postai egyezmény megkötését je­lenti a „M. T. I." Az új postai megálla­podás december 1-én lép életbe és a finn­magyar kölcsönös forgalomban jelentős postai díjmérséklést vezet be. Az új díjszabás szerint december 1-től kezdve Magyarországból Finnországba a kö­zönséges 20 grammos levél díja 20 fillér, a levelezőlap díja pedig 12 fillér lesz, azaz ugyanaz a díj, mint a magyar bel­földi távolsági forgalomban váltott 20 grammos levél, illetőleg levelezőlap díja. A többi küldeményre is mérsékelt díjszabás lép érvénybe. Székelyföldi szárított gomba kerül forgalomba. Az erdélyi vidékek gomba­termését eddig csak szórványosan érté­kesítették. A gyergyói székelyek s né­hány háromszéki községben foglalkoz­ tak gombaszedéssel és az összegyűjtött gombát a közelben levő városi piacokon adták el. Az idén megszervezték a gombagyűjtést és az összegyűjtött gom­bát Meggyesfalván szárított áruvá dol­gozták fel. A gombát most szárított alakban is forgalomba hozzák. Tökmag: diópótló. A „Magy. Tud." jelenti, hogy a földművelésügyi minisz­ter engedélyt adott arra, hogy a pirított tökmaglisztből készült diópótló készít­ményt további intézkedésig forgalomba hozhassák. „Te is add oda rongyaidat!" A fővá­ros uccáit a falragaszok tízezreivel árasztották el, amelyeken rongygyű­r­tésre hívják fel a közönség figyelmét. A textiliparnak mindig egyik legfonto­sabb nyersanyaga volt a textilhulladék, a rongy és ennek jelentősége háborús viszonyok között, a nyersanyagbeszer­zés nehézségei mellett méginkább meg­növekedett. Az iparügyi miniszter ren­deletben szabályozta a textilhulladék gyűjtését és annak keresztülvitelével a Textilhull­adékbeszerző Részvénytársa­ságot bízta meg. A rongygyűjtés napjait Budapesten november 16-tól 22-ig tart­ják meg a leventék közreműködésével. Csütörtökön megkezdik a mozgóképszín­házakban „A rongy" című kulturfilm vetítését, amelyről e helyen már írtunk. A gyű­jtés eredményét november 26-án lehet majd megállapítani, amikor a fő­városban és a pestkörnyéki városokban összegyűjtött rongyot a gyűjtőtelepeken átveszik. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK RÓMA. Finn-olasz vegyesbizottság tár­­gyalásokat folytatott Itt váltó- és egyes­ egyezménytervezetek tanulmányozása, vala­mint a két állam között való áruforgalmi megállapodásnak az 1943. évre való meg­hosszabbítása tárgyában. A bizottságok olasz és finn elnökei hétfőn aláírták a bizottság munkájáról szóló jegyzőkönyvet. STOCKHOLM: A svéd piacon megjelent a ,,mesterséges hús", élesztőfehérje, amit cellulózeból állítanak elő. A műhúst vagy halt hús helyett lehet készíteni, vagy kenyérre kenve fogyasztani. A m­űhúsban, hír szerint, több táperő van, mint a főze­lékben, de a természetes hússal szem­ben kevesebb a táplálóereje. OSLO. Halcsokoládé néven új élelmiszert hoztak forgalomba az eddigi csokoládéárak csomagolásához hasonló csomagolásban. Mr. új „csokoládé"-t szárított halból, szárított főzelékből és más élelmiszerpótlékból állít­­ják elő és a vevőközönsége állandóan növek­szik. BUENOS AIRES. (Lisszabonon ót.) Argen, tína idei búzatermését kereken ötmillió tonnára becsülik. Hír szerint ugyanennyi búza van még a tavalyi termésből a rak­­tárakban. A kormány a legközelebbi idő­ben másfélmillió tonna búzát szándékozik Spanyolországba küldeni. További másfél­millió tonnát Brazília s ugyancsak másfél­millió tonnát a többi délamerikai államok vásároltak meg. Argentína szükséglete 2,7 millió tonna. ÉLELMISZERÁRAK. A főváros vásár­csarnokaiban és nyílt piacain szerdán a­ következő kicsinybeni árakat jegyezték: (Hústalan nap.) Sertiésszalonna, zsírnak való, bőrrel 314, bőr nélkü­l 334, bál 360, z zsír 380; élő baromfi­­tyúk 430, csirke 480, liba 500, kacsa 480, pulyka 460, gyöngytyúk 460; tisz­tított baromfi: tyúk béllel, bél nélkül 470— 503, csirke, béllel, bél nélkü­l 550—389, liba, hízott 510, kacsa, hízott 490, pulyka 470, gyöngytyúk 470; iratok: ponty, élő, nagy­ság szerint 380—40­, jegelt és nem élő 360—• 400 fillér kg-ként. Szárazfőzelék: lencsa 80—100, borsó, sárga, feles, törmelék 72, zöld, feles, törmelék 60, bab, fehér, apró­szemű 74; zöldségfélék: burgonya, nyári rózsa 28, Gülbaba 27, őszi rózsa 26, Ella 3'0, Wolthmann 26, Krüger 21, vöröshagyma, makói 32, fokhagyma 67—84, fejeskáposzta 26, kelkáposzta 40, savanyúkáposzta 46, kalarábé 30—16, sóska 80—80, paraj 66—78, karfiol, tisztított 120—16, főzőtök 40-65, sütőtök 30—48, zöldpaprika 40—190, fejes­saláta darabja 16—26, petrezselyem 64—80, sárgarépa 31—36, gyümöölcs,­alma, nemes faj 140—400, közönséges 90—180, körte, nemes faj 140—380, közönséges 110—240, birsalma 100—200, dió, héjas 400—400, szőlő 150- 300, citrom, olasz, darabja 28—40, gesztenye, ha­zai 320—200 fillér kg-ként. VALUTAÁRFOLYAMOK (aranypengőbeji): 100 szlovák korona ll.4 i­ll.75, le*­len 1.95— 2.95, 180 líra 17.40—17.95, 10 svájci frank 79.60—86.60, 1­­ svéd korona 81.70-112.70. ­ VÍZÁLLÁS. Mani dunai vízállások: Schär­ding 278, Passau 435, Aschach 308, Strudel U .111, Krems 285, Pozsony 108,­ Komárom 234, Budapest 100 (holnap 160), Paks 20, Ba­ia 88, Mohács 114, Bezdán 102, Gombos 317, Palánka 190, Újvidék 182. — Mai tiszai víz­állások: Máram­arossziget 34, Visk 6, Teke­háza —18, Tiszaújlak —68, Vásárosnamény —46, Tokaj —70, Tiszafüred —117, Szolnok —122, Csongrád —189, Szeged —92, Zenta —06, Titel 118. — A Balaton Siófoknál 47, a Ve­lencei tó Agárdnál 98. Burgonyával készült tésztafélék, zsír nélkül, kevés zsírral és zsírpótló anya­gokkal készített jóízű ételek sütés-főzé­sét mutatják be, egyben a villamostűz­hely helyes és takarékos kezelését ta­nítják meg az Elektromos Művek Eskü út 5. szám alatti bemutató villamos­konyhájában. Délutáni előadás: szer­dán 5 órakor, délelőtti előadások: hét­főn, csütörtökön és pénteken 10 órakor. Belépés, ruhatár díjtalan. (X)

Next