Népszava, 1943. február (71. évfolyam, 26–48. sz.)

1943-02-02 / 26. szám

2. oldal esztelen, bűnös, propagandisztikus és r­eklámszerű dilemmára való te­kintettel mi, a tengelyben és a hár­mas egyez­ménybe­n velünk harcoló bajtársainkkal együtt azt válaszol­juk, hogy sohasem engedünk mind­addig, amíg képesek leszünk arra, hogy harci fegyvert tartsunk ke­zünkben. A „La Suisse" című genfi lap azt írja, hogy a casablancai konferencia után Roosevelt Dél-Amerikába uta­zott. Felvetődik azonban a kérdés: hová utazott Churchill? A Wilhelm­stractsen arra a kérdésre, hogy Churchill Londonba vagy Kairóba utazott-e, azt válaszolták, hogy ta­lán Londonba,­ talán Kairóba, vagy talán máshová utazott. A Római „DNR"-távirat ismer­teti a következő olasz hivata­los közlést: Gróf Ugo Cavallero tábornagyot, az olasz vezérkar fő­nökét saját kérelmére állásától fel­mentették. Helyére Vittorio Ambro­sio hadseregtábornokot, az olasz szárazföldi véderő jelenlegi vezér­kari főnökét nevezték ki. Ambrosio tábornok helyére Ezio Rossit, a 6. hadsereg parancsnokát nevezték ki az olasz szárazföldi haderő vezér­kari főnökévé. Ambrosio hadseregtábornok az első világháború folyamán egy lovashadosztály vezérkari főnöke volt, majd 1922-ig a milánói hadosztály vezérkari főnöke. 1927-ben dandártábornokká nevezték ki, 1932-ban hadosztálytábornok lett, 1­938-ban pedig a második hadsereg parancsnoka. Ennek az élén vezetett hadműveleteket a jugoszláv arc­vonalon. A múlt esztendő óta az olasz szárazföldi hadsereg vezérkari főnökének tisztét töltötte, be. . A Stefani jelentése királyi ren­deletet ismertet, amelynek értelmé­ben az olasz belügyminisztérium­iban háborús felügyelőséget létesí­tenek, amelynek feladata lesz mind­azoknak a szolgálatoknak össze­egyeztetése és irányítása, amelyek­nek célja a nemzet polgári élete ellen irányuló ellenséges támadá­sok megelőzése és hatásuk semlege­sítése.­­ A „N. S. T." stockholmi jelen­­­tése ismerteti a „Dagens Nyheter" című lap londoni tudósí­tójának értesülését arról, hogy Anthony Eden brit külügyminiszter a közeljövőben Washingtonba ké­szül, ahol megbeszéléseket folytat a casablancai értekezleten tárgyalt politikai kérdések ügyében. Az „Economist" ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a casablancai értekezle­ten érintett politikai kérdések tisz­tázása elengedhetetlenül szükséges és ez­ért elengedhetetlen egy újabb angol-amerikai találkozás. A svéd lap tudósítása szerint angol poli­tikai körökben Eden washingtoni útját igen kívánatosnak tartják, már csak azért is, mert a külügy­miniszter helyzete Anglia belpoliti­kai ügyeiben mind nagyobb fon­tosságot nyert. Roosevelt elnök, mint a Fehér Házból közlik, vasárnap éjszaka visszaérkezett Washingtonba, mi­után útközben Trinidadban is láto­gatást tett. Trinidad angol gyar­maton ugyanis amerikai támasz­pontot rendeztek be, amelynek területét Anglia az Egyesült Álla­nok rendelkezésére bocsátotta. Roosevelt Casablancába utaztában is megszakította útját Trinidadban. A laptudósítások elmondják, hogy S­oosevelt elnök afrikai útja folya­mán húszezer kilométer távolságot tett meg. Útját repülőgépen tette meg annak a kis szakasznak a ki­vételével, amelyen az amerikai repülőtér és a Fehér Ház között vasúton utazott. Roosevelt elnök visszaérkezése után még az éjszaka folyamán megbeszélést folytatott a kongresz­szusi vezetőkkel. A megbeszélések folyamán különösen az új törvény­javaslatokat vitatták meg. Ugyan­akkor elintézést nyert Flynnek, a demokrata párt vezetőjének ügye is. Flynnt Roosevelt ausztráliai sze­mélyes megbízottjává nevezte ki. Az N­S­A politikai köreiben a ki­nevezés ellenhatást váltott ki, amire Flynn azt a kérést intézte­ Roosevelthez, hogy vonja vissza kinevezését, mert nem akarja, hogy ez a háborús viszonyok között vi­tára adjon alkalmat. Roosevelt Flynn kérését teljesítette. NÉPSZAVA 1943 februar 2. Kedd A budapesti főbérlők egyharmada az első világháború után vándorolt be a fővárosba A főváros Statisztikai Értesítőjében tanulmány jelent meg a budapesti fő­bérlők helybenlakásának idejéről. A nagyvárosok népességfejlődésének leg­főbb forrása a vidékről történő beözön­lés. Külüniösen az utóbbi évek folyamán volt nagyarányú Budapesten a vidéki lakosság felözönlése. A századforduló elején még nagy szere­pet játszott Budapest fejlődésében a természetes szaporodás, ez azonban m­ind összébb zsugorodott, sőt a legutolsó év­tizedben a lakosság száma természetes úton nemcsak hogy nem szaporodott, hanem ellenkezően, csökkent. A statisz­tika erre vonatkozó­ adatai szerint 1900— 1910 között Budapest népessége beván­dorlás, útján 107.013 fővel, természetes szaporodás útján 77.611 fővel gyarapo­dott. A következő évtizedben a beván­dorlás 48 623, a természetes szaporodás 16.611 lélekkel gyarapította Budapest népességét. 1920—1930 között 77.188 lakos vándorolt be, a természetes szaporodás min­össze 2514 lelket tett ki. 1930—1940-ig terjedő Utolsó évtizedben hatalmas ará­sz.)­okat öltött a budapesti bevándorlás, de ugyanakkor a természetes szaporodás­­ teljesen megállott, sőt a fővárosban többet­­ haltak meg, mint ahányan szü­lettek. A statisztika szerint ugyanis az utol­s évtizedben 156.758 új lakos vándorolt b­e a fővárosba, míg a ter­mészetes szaporodás SOS 1­ főnyi mí­nuszt mutat.­­ 1941-ben a főváros statisztikai feldol­gozást végzett a budapesti, főbérlők helybenlakásának idejéről. Ennek a statisztikai felvételnek az előzetes ered­ményeit most hozza nyilvánosságra a főváros statisztikai hivatala. Ebből ki­derül, hogy a 258.326 főnyi főbérlő kö­zül 10% tíz évnél rövidebb ideje lakik Budapesten, 35,7% pedig 20 évnél rövi­debb idő óta. Ebből megállapítható, hogy a budapesti főbérlők harmada a világháború után vándorolt a fővá­rosba. Fiatalkorút ítélt el a rögtönítélő bíróság A szolnoki törvényszék rögtön­ítélő tanácsa hétfőn vont felelős­ségre egy 17 éves fiatalkorút. A vádlott január 25-re virradóra az elsötétítés ideje alatt betöréses lo­pást kísérelt meg Karcagon Weisz Miksa kereskedő házában. A fiatal­korú vádlott már megjárta a ja­vítóintézetet és lopásért többször volt elítélve. Január 24-én szaba­dult a fiatalkorúak fogházából Anyja öngyilkos lett, apját nem ta­lálta otthon, mert Erdélybe ment munkába. Rokonaihoz ment, de nem fogadták be. Ekkor a karcagi rend­őrségen jelentkezett és elmondta, hogy munka és állás nélkül van. Szállást kapott, ennivalóhoz nem jutott. Elment a várósba és Weisz Miksa üzlete kirakatát felfeszítette, hogy kivegyen onnan egy üveg oroszhalat. Elfogták, letartóztatták. Beismerő vallomása után a rögtön­ítélő bíróság a fiatalkorút héteszten­dei fogházra ítélte. A kormányzó és Hitler táviratváltása A „Magyar Távirati Iroda" je­lenti: A kormányzó Hitler Adolf bi­rodalmi kancellárhoz a hatalom­átvétel tizedik évfordulója alkal­mából az alábbi táviratot intézte: A hatalomátvétel tizedik évfordulója alkalmából őszinte szükségét érzem, hogy Excellenciádnak legszívélyesebb jókívánataimat fejezzem ki. Azok az egyedülálló történelmi tel­jesítmények, amelyeket a Német Biro­dalom Excellenciád vezetése alatt vég­hezvitt, a legőszintébb csodálattal töl­tenek el és csak­ megerősítik szilárd bizalmamat, hogy Németország az európai művelődés megmentéséért fo­lyó jelenlegi harcot győzelmesen állja meg. Ebben a szellemben köszöntjük a mai történelmi napon Excellenciádat és a szövetséges­e­ket. Hitler Adolf választávirata a kö­vetkezőképpen hangzik: A nemzetiszocialista hatalomátvétel tizedik évfordulójának alkalmából táviratilag kifejezett baráti jókivána­taiért szívélyes­­ köszönetemet és őszinte üdvözletemet nyilvánítom. L­EGÚJABB Tokiói jelentés öt angolszász hadihajó elsüllyesztéséről (Tokió, február 1. — „N. S. T.") A japán főhadiszállás közli hétfőn délben. A japán tengerészeti légi­­erő január 29-én nagyobb angol­szász hajókötelékeket vett észre a Salamon-szigetek déli részéit fekvő Rennel-sziigettől északra. Hét kü­lönleges japán gép teljes bomba­teherrel az ellenséges hadihajókra vetette mását- Két angolszász­i csa­tahajó és három cirkáló elsüllyedt, egy további csatahajó és egy cir­káló pedig megsérült. A japánok a hét önfeláldozó gépen kívül há­rom további repülőgépet vesztet­tek. Légi harcban japán repülők el­pusztítottak három angolszász re­pülőgépet. A harc még tart. A kínai hadseregről A nankingi kormány hadüzenete újból a kínai hadszíntérre terelte a figyelmet. A kínai ellenkormány tudva­levőleg elhatározta, hogy hadsereget állít fel és Japán oldalán részt vesz a háborúban. Ez az elhatározás­ kétség­kívül japán kívánságra történt és bizo­nyára a hosszan elnyúló kínai hadjárat egyik következménye. A csungkingi kínai nemzeti kormány ugyanis immár több mint, öt éve makacsul folytatja a háborút, bár a japánok majdnem az egész kínai tengerpartot megszállták és az utolsó esztendők alatt két helyen is 350 kilométer mélységben behatoltak a csungkingi kormány fennhatósága alatt álló területre. Kétségtelen ugyan, hogy Kína nagy területéhez viszonyítva ezek nem döntő távolságok, a japán had­vezetőség mégis azt remélte, hogy Kína nem fogja ilyen sokáig folytatni az ellenállást, hiszen különösen az első években — Kínának nem is volt mo­dern hadserege. A Csungking-hadsereg jelenleg 300 hadosztályból áll, azonban a hadosztá­lyok harcászati értéke igen különböző. Vannak közöttük modernül felfegyver­zett hadosztályok és vannak olyanok, amelyeknek a felszerelése alig különbö­zik a múlt világháború előtti felszere­léstől. A 300 hadosztályt tehát nem­ le­het nyugateurópai értelemben értékelni. A legmodernebb a 6. hadsereg, amely­nek parancsnoka Csang-Kaj-Sek ked­venc tábornoka, az alig 42 éves Cseng. A többi parancsnok is aránylag fiatal ember. Ezek a fiatal tisztek szinte valamennyien Csang-Kaj-Sek neveltjei, akik a Whampoá­ban létesített hadi­akadémiát végezték el. Az idősebb tábornokokat Csang-Kaj-Sek lehetően eltávolította a frontról és a legtehetsé­gesebbeket a két éve alakított nemzeti haditabácsba hívta meg. A Csungking­ban székelő haditanács határozatait a fiatal tábornokok azonban csak akkor hajtják végre, ha azokat volt tanítójuk és ma is mintaképük, Csang-Kaj-Sek jóváhagyja. Az idősebb tábornokok kö­­zötti viszálykodások így hát ma már nem befolyásolják a kínai hadsereg hadmozdulatait. A whampoai katonai akadémián egyéb­ként most már a nankingi hadsereg tisztjeit fogják kiképezni, mivel a várost időközben meghódították a japánok. Az akadémiát 1923-ban a távolkeleti szov­jetor­osz haderők főparancsnoka, Blücher szovjet tábornagy alapította. Bu­­cher belátta, hogy Kínának csak akkor lesz modern hadserege, ha az egym­ással vetélkedő és egymás ellen háborút vi­selő tábornokok helyett és ellenében új tisztikart teremt. E tisztikar kiképzé­sére alapította az akadémiát. Az aka­démia vezetőjéül Kína újjászervezője, a kínai köztársaság alapítója, Szurljat­szen egy fiatal tábornokot, Csa­ng-Káj-Seket nevezte ki. Az első időben Csang-Káj-Sek Moszkva segítségével dolgozott, majd szakított a Szovjet­ Únióval és megpróbálta egyedül biztosítani hatal­mát. A jelenlegi japán-kínai háború elején még nem tartotta biztosan kezé­ben az egész hadsereget. Az akkori 200 hadosztály közül alig 30-at vezényelt Whampoa - tanítvány. Ma azonban a 300 hadosztály közül mintegy 240-nek ilyen, a Whampoa-akadémiából kikerült parancsnoka van. Ezek mind Csang-Kaj-Sek tanítványai. A Csungking-hadsereg egyébként vala­mikor német kiképzés alatt i­ állott. Volt idő, amikor a Szovjet­ Unió és Kína között feszült volt a viszony s a fiatal köztársaság hadseregének kikép­­zését akkoriban német szakemberek ve­zették. A tisztikart német tábornokok, Bauer, Seeckt, Falkenhorst stb. növel­ték és az amerikai fegyverszállítások megindulása előtt a kínaiak Német­országtól vásároltak felszerelést. Tudott dolog, hogy ma Csungkíng-Kína angolszász-orosz befolyás alatt áll. De e hatalmak máris jól tudják, hogy a kínaiak a saját ügyükért és nem idegen célokért harcolnak. Bárki is ke­rül ki győztesen az évek óta folyó ázsiai háborúból, akár Kína, akár Ja­pán, a „fehér ember" elvesztette Kíná­ban a játszmát. Régi előjogait soh­a többé nem szerezheti vissza. ­sak az a dolgozó mun­kás tartható joggal szociál­demokratának, aki előfi­zetője a Népszavának i/!

Next