Népszava, 1943. augusztus (71. évfolyam, 172–196. sz.)
1943-08-26 / 192. szám
8. oldal BÉR • ÁR • PROFIT KÜLF ÖLD I S Z E M L E — ——«m——— Adatok és számok a kávéról Mennyi kávét dobtak a tengerbe? — Hollandiában és Svédországban isszák a legtöbb kávét. — Mit veszített Brazília? A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet adatai szerint — az adatokat a „Stud." ismerteti — Brazíliában a 30-as évek folyamán 144 millió métermázsa kávét termeltek és ebből 44 millió métermázsát, vagyis a termésnek csaknem egyharmad részét semmisítették meg. A 30-as évek elején az évi termés 13 millió métermázsát tett és mivel a gazdasági világválságot, úgylátszik, legelsősorban a kávé szenvedte meg, már ebben az esztendőben ötmillió méter mázsa kávét kellett elégetni vagy a tengerbe dobni, ami az 1931—32. évi termésnek 38%-át tette. A kávétermés a következő két évben rohamosan emelkedett, az 1933—34-es gazdasági évben már megközelítette a 18 millió métermázsát, ennek következtében hasonló arányokban növelték a kávénak megsemmisítésre ítélt hányadát is, ami ebben az esztendőben is elérte a termés 37%-át és meghaladta a 6,6 millió métermázsát. A következő évben most mindigigen jelentékeny volt a kávétermés, ami a készleteket 16,5 millió métermázsával emelte, mindazonáltal ebben az évben összesen a termés egyötödrészét ítélték pusztulásra. Az évtized közepén volt egy olyan esztendő, amikor a termés nyilván az időjárás mostohasága folytán 11,4 millió métermázsára apadt le; ebben az évben nem volt szükség arra, hogy az emberek semmisítsék meg a termés eredményét és valóban az elpusztított kávé ekkor 900.000 méter mázsa alatt maradt. Azóta a termés hanyatlóban van, de nem hanyatlott mindig az elpusztított kávétömeg. A rossz termést követő 1935. esztendőben 6,5 millió méter mázsát meghaladt az elpusztított kávé mennyisége, az erre következő évben pedig, bár a termés az előző évinél is kisebb volt, az elpusztított kávétömeg közel járt az évi termés 60%-ához. Ebben az esztendőben az elpusztított kávé mennyisége maga megközelítette egy régebbi teljes gazdasági év termését. Azóta azonban, úgy látszik, az értékesítés lehetőségei valamennyire javultak, az 1940—41-es gazdasági évben 12,5 millió métermázsás termésből már mintegy 11 millió métermázsát hagytak meg fogyasztási értékesítés számára az új termésből, holott 1937—38-ban a meghagyott mennyiség még 5.6 millió métermázsát sem ért el. A világ kávéfogyasztása 1909 és 1913 között évente még mindössze 12.1 millió métermázsát tett, az 1934—38. évekig ez az átlag 20.7 millió métermázéra, tehát a réginek csaknema kétszeresére emelkedett. Évi fé átlagban számítva az egész világon az évszázad első tizedének végén 0.7 kilogramm volt a fogyasztás, ami hetenként mintegy 1.3 dekagrammnak felel meg. Igen magas volt a fogyasztás Svédországban, ahol meghalad hat kilogrammot ás Hollandiában, ahol több mint hét kilogramm. De például Nagy-Britanniában, ahol valóban a tea a nemzeti ital, a kávéfogyasztás egészen jelentéktelen volt és egy év alatt fejenként még egy negyed kilogrammot sem ért el. Azóta sem növekedett többre 330 grammnál, holott Svédországban átlag minden svéd elfogyaszt egy év alatt 7.7 kilogrammot: ez nemcsak a dániai fogyasztást haladja meg valamivel, hanem a brazíliait, a cubait, tehát a termelő államokét is. Az Egyesült Államokban az átlagos kávéfogyasztás a század eleje óta 4.2 kilogrammról 6.3 kilogammra, vagyis a felerészével emelkedett. A fogyasztás átlagos emelkedése világszerte egy negyed század alatt 40%-nak felel meg. A brazíliai kávéveszedelem kellő magyarázatát szolgáltatja az árak alakulása. 1928-ban egy kg ..Santos no 4" kávéért 2.65 aranyfrankot fizettek, ami körülbelül ugyanannyi pengőnek felel meg, 1940-ig pedig az ár csaknem egyenletes zuhanással 0 il frankra esett le. Az 1931— 32. évi 13 millió mázsás termés a brazíliai mezőgazdaságnak 2.4 milliárd aranyfranknyi nyers értéket jelentett, az 1940—41. évi 12.5 millió métermázsa ellenben mindössze 690 millió frankot. A brazíliai kávétermelőket tehát ez alatt a tíz esztendő alatt — foglalja össze a „Stud" — nagyobb kár is érte, mint hogy a termés egyharmad részét meg kellett semmisíteniük, mert ugyanakkor csak olyan módon tudták biztosítani a kávétermelés fenntartását, hogy a gazdasági világválság megszűnése ellenére is kénytelenek velünk megelégedni a tíz évvel ezelőtti árak íO°/6-ával. A háborúnak a brazíliai kávétermelésre katasztrofális hatása volt, mert elvesztette az európai piacot. Anglia ugyanis még akkor sem fogyasztó, ha volna hajótere arra, hogy kávét szállítson a tengeren át, a délamerikai kávétermelők pedig nem mondhattak le veszteség nélkül arról a 7 millió méter mázsa kávéról, amit Európa a háború előtt elfogyasztott és ami a világ kávétermelésének egyharmadrésze volt. k KOSSUTH DEMOKRÁCIÁJA: 1. Kiáltvány Amerika szabad népéhez 2. A dunai államkonföderáció és a nemzetiségi kérdés 3. Magyarország alkotmánya Közreadja és jegyzetekkel ellátta: Ács Tivadar Bevezetést írta Szakasits Árpád ÁRA 320 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4) a Népszava - könyvkereskedésben (VII. ker., Erzsébet körút 35). Köteteink előfizetőinek a Népszava kihordói kikézbesítik . NÉPSZAVA 1943 augusztus 26, csütörtök szelvényeket 100 darabonként ívekre felragasztva a tejvállalatok szeptember 30-ig az illetékes központnak küldik meg. Az izmiri kiállítás magyar pavillonja Törökország második legnagyobb városa, a délnyugatanatóliai tengerparton fekvő Izmir. Törökország ez évi legnagyobb gazdasági eseményének a színhelye: a háború idejében is olyan nemzetközi vásár várja itt a látogatókat, amely vetélkedik bármely ország békebeli vásárjaival — jelenti a „*M. T. I." Magyarország ebben az évben először vett részt önálló pavillonnal a vásáron. A magyar kiállítást a Külkereskedelmi Hivatal rendezte a külügyminisztérium kulturális osztályának közreműködésével. A törökök előzékenysége folytán a magyar pavilion a vásárterület főhelyén áll. A kiállítás három nagy részre oszolva, mutatja be a magyar gazdasági életet, különösen a magyar ipar fejlettségét, Magyarország szociális és gazdasági előrehaladottságát, valamint a magyar-török kulturális kapcsolatokat. A gazdasági részben a nehézipartól kezdve a mezőgazdasági iparon keresztül egészen a precíziós iparig hű képe látható a magyar ipari termelésnek. A magyar szociális intézményeket hatalmasra nagyított fényképek tömege és kitűnően áttekinthető táblázatok mutatják be Sziles Pál művészi elrendezésében. Az izmiri vásárnak egyik jellegzetessége, hogy az ottani éghajlati viszonyok következtében esti vásárnak is nevezhető, mert a késő éjszakai órákig nyitva tartja kapuit és a látogatók zöme az igen meleg nappali órák után a hűvösebb esti órákban keresi föl a kiállítást. BELFÖLDI ~ GAZDASÁGI HÍREK Piacok. Szerdán a budapesti nagy vásártelepen közepes, a piacokon és a vásárcsarnokokban élénk volt a forgalom. Rendeletek. A ..Budapesti Közlöny" szerdai (augusztus 25., 190.) számában a következő gazdasági természetű rendeletek jelentek meg: 1. A minisztérium rendelete a kikötői rendtartás tárgyában. 2. A közellátásügyi miniszter rendelete a bor viszonteladói áráról és 3. a hűtőházi díjakról. (Alább röviden ismertetjük.) 4. A közellátásügyi miniszter rendelete a polgári fegyverek és lőszerek áráról. 5. A pénzügyminiszter rendelete a fémjelzési illeték újabb megállapításáról. A csalánkóró ára. A közellátásügyi miniszter a csalánkóró beváltási, valamint gyári átadási árát a következőkben állapította meg: I. osztályú lombmentes, légszáraz, 120 cm-nél hosszabb legfeljebb 8% idegen anyagot tartalmazó csalánkóró beváltási ára 100 kilónként 21 pengő. II. osztályú lombmentes, légszáraz, 60—120 cm hosszú, legfeljebb 157% idegen anyagot tartalmazó csalánkóró beváltási ára 100 kg-ként 19 pengő. A megállapított beváltási árak függetlenül a mennyiségtől — a bizományos raktárába szállított, vagy bármely feladóállomáson, vagonba (uszályba) berakott árura vonatkoznak. Az előírt térítés a gyűjtést, illetve a szárítást és lelombozást végző felet terheli. Megállapították a bor viszonteladói árát és a hűtőházi díjakat. A hivatalos lap szerdai száma közli a közellátásügyi miniszter két rendeletét. Az egyik rendelet a bor viszonteladói árának megállapításáról intézkedik, a másik a hűtőházi díjak megállapításáról s táblázatosan közli a tárolási díjakat a különféle élelmiszereknél, nemkülönben a felszámítható mellékdíjakat. Mind a két rendelet kihirdetésével hatályba lépett. Ami a bor árát illeti, az április 21-én megállapított, alapárhoz hektoliterenként Budapesten, valamint a környéken a közönséges borokhoz 42, a minőségi borokhoz 41 pengőt számíthatnak hozzá. A rendeletben felsorolt vidékeken 46—30, illetve 38^42 pengő között változnak az alapárhoz számítható árak. A fel nem sorolt helyeken 28—32 pengő számítható az alapárhoz. — A hűtőházi díjak sorából a tojás tárolásának díjai: meszes tojásnál 10‚1 darabonként 8.20, ládázott tojásnál 700 darabos lapos ládánként 1000 , idáig 15.20. 1000 ládánál nagyobb mennyiségű ládázott tojásnál 720 darabos ládánként 10.80 pengő. Táblázatokban állapítja meg a rendelet a hús, gyümölcs és egyéb áruk tárolásáért a fővárosban felszámítható legmagasabb díjalat is. Ezek ,közül a baromfi hűtési díja 100 kgként az első hónapra 7 60, minden további megkezdett hónaponként 460 pengődíj postai levelezőlapok. A postai díjszabás egyes tételeinek megváltoztatása következtében a nyolc és 24 filléres levelezőlapok előállítása megszűnik. A távolsági forgalomban eddig használt 12 filléres levelezőlap helyett sötétzöld nyomású 18 filléres és ugyancsak sötétzöld nyomású 18—18 filléres válasz-1 levelezőlapok, a 20 filléres, 30 filléres zárt levelezőlapok és 12 filléres helyett 18 filléres értékjelzésű, de 20 fillér eladási árú megbízási lapok kerülnek forgalomba. Az eddigi barnaszínű 12 filléres levelezőlapok a helyi forgalom számára továbbra is megmaradnak. A gáztűzhely és társai úti bérleti díjai. Jelentettük, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az új gáztarifái. Módosultak a bérbe adott gázfogyasztótárgyak kölcsöndíjai is. A kormánytól jóváhagyott, átlag 5b'''o-kal felemelt új kölcsöndíjakat már július 1-től visszamenően felszámítják. A bérleti díjak a következők: Gáztűzhely évi 18.5, kokszgáz tűzhely 2800, kokszkályha és sütő 7.20, gázfőző 4 80, rostsütős főző 10.80, vasaló 4.20, vízmelegítők űrtartalom szerint 10.80, II.— és 27.60, fürdőkályha 25.20, radiátor 7.20, fali gázsűtőkályha 7.20, ipari rostsütős főző 90.—, tányérmelegítő 36.—, cukrászsütőkemence 180.—, szárítószekrény 18 pengő. Az új kokszárak. A közellátásügyi miniszter jóváhagyta a Gázgyár termelte koksz újárait. Az óbudai Gázgyárban átadva a darabos koksz ára métermázsánként 12.— pengő, a dió I. koksz 12.20, a dió II. koksz 11.,10. a darakoksz 6.—, azöntödei koksz ára 12.20 pengő. Az óbudai Gázgyárból lófogattal hazaszállítva az árak minden fajtánál métermázsánként 10 pengővé drágábbak. A Gázművek belső telepein átadva a koksz 45 fillérrel kerül többe, mint az óbudai telepen, míg a belső telepekről hazaszállítva az árait 1.30 pengővel drágábbak, mint a telepi árak, ötszáz darab üszőt osztanak ki kedvezményes áron. A magyarfajta szar vasmarhatenyésztés fejlesztése és a kisbirtokosok törzsállományának szaporítása érdeklében Bánffy földművelésügyi minisz-ter egyelőre 500 darab megfelelő fajtajellegű, jól fejtett, egészséges szervezetű alföldi és erdélyi magyarfajta vemhes és növendéki eszének kiosztását rendelte el a visszatért keletmagyarországi és erdélyi területeken, továbbá azokban a vármegyékben, ahol a meglevő vagy létesíthető ,.ixtivenes" törzsgulyák állománya minőségi javításba szorul. Az akció lebonyolítását a Magyar Marhatenyészztők Országos Egyesülete végzi. Az igénylők a községi elöljáróság részéről láttamozott nyilatkozatban kötelesek felelősséget vállalni azért, hogy a kiosztott tenyészállattól származó üszőborjút fölnevelik. A tenyészállatokat a területileg illetékes vármegyei állattenyésztő egyesületeknél, illetőleg az erdélyi országrészen az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletnél kell igényelni. Egy-egy községben 10—15 darabnál kevesebb tenyészállatot nem osztanak kii. . A Vaj! Öt dekát adnak a Z szelvényre A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a közellátásügyi miniszter intézkedése folytán Budapesten és környékén személyenként öt deka gu.at adnak a te. kimérő Üzletek után a közellátási szelvényív Z betűs szelvényének bevonása mellett. A közellátási szelvénív birtokosai augusztus 26-a és szeptember 1-e között, jelentkezzenek a lakásukhoz közel eső valamely tejkimérő- vagy tejtermékárusítóüzletben, ahol a szelvényívről levágják a Z-betűs szelvényeket, elismervényt adnak róluk, amelyen a kiszolgáltatásra kerülő vaimennyiséget és a vaj kiszolgáltatásának napját is fel kell tüntetni. A kereskedő a beszedett közellátási szelvényeket naponként annak a tejvállalatnak küldi meg, ahonnan a tejet rendszeresen kapja. A tejvállalat a hozzá beküldöt Z-betűs közellátási szelvények száminak megfelelő vasmennyiséget a kereskedőknek a beküldést követő negyedik napon küldi meg, a jelentkezők között a hatóságilag megátanított áron való kiszolgálás céljából. A KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK ZÁGRÁB: A poglavnik rendeletet adott ki, amely szerint a köztisztviselők ezentúl az élelmiszer- és ruhaneműjegyekre, valamint a téli tüzelőanyagjegyre a megfelelő árukat megkapják. SZÓFIA: A bolgár kereskedelemügyi mi-niszter engedélyezte a frissen sült kenyér árusítását. Eddig csak a sütést követő napon hozhatták forgalomba a pékek a kenyeret. ANKARA. A kormány törvénytervezetet készített a kötelező munkásbiztosítás bevezetéséről. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés nyári szünete után terjesztik elő. STOCKHOLM: Miculescu-Budesti, a román külügyminisztérium kereskedelmi osztályának vezetője, Stockholmba érkezett. HELSINKI. A finn kormány rendeletben szabályozta a hivatali munkaidőt. Az eddig érvényben volt egyórás ebédszünetet félórára csökkentették, erre az időre a munkahelyet nem szabad elhagyni. A rendelet indokolása szerint a csökkentésre a munkateljesítmény fokozása végett volt szükség. WASHINGTON. (Lisszabonon át — Stefani.) A kormány elrendelte, hogy az ország marhahús-termelésének legnagyobb részét a hadsereg fogyasztása és a kölcsön-és bérleti szerződésből folyó kötelezettségeit kielégítése számára tartsák fenn. Csak a maradék kerül adagolásra. RLE MISKER ARAK. A főváros várcsarnokaiban és nyílt piacain szerdán a következő árak voltak: Marhahús 510; mirsihús 540; juhhús 450; sertéshús: karai (husszi, rövid) 630—690; tarja, comb, lapocka 510 ..v-n, oldalas szalonna; zsirnokkaló, bőrrel 470, bőr nélkül 490; hús 530; zsír 560; élő bor tyúk 560, csirke OSO, pulyka H.'n, gyöngytyúk 6*0; tisztított baromfi: tyúk béllel, bél neflolit 680 -7», csirke K00—806, pulyka 750 803, gyöngytyúk 7«0—Si;i: tojás: osztályodatlan •S0, repedt 510; halak: ponty, élő, nagy.ás szerint 600; jegelt és nem élő 570; szárazfőzelék: lencse 130—160, bab, fehér, apros:emff !!••, földjégfélék: burTM".nyakii" :i és nyári rózsa 35, Ella és sárga 31, vörössingy ina 39, fokhagyma 81— ts. , ujr- ;r 36—144, kelkáposzta 96—8& savanyúsáénla tilt. kalarábé darabja 23—63, só .katir! :•», paraj 130—195, karfiol, tisztított 4,19- 5 o, főzőtivk «I—78,uborka 76-225, fenis aVita darabja 28—41:, petrezselyesfi er-rin-pa csomója 50—68, zöldbab ISO—240, zöldpaprika, töltenivaló 100—192, apró, hegyes 10—25, paradicsom 63—125, zöld tengericső darabja 35—58, gyümölcs: alma 56—188, kör: • 50—35, szilva, magyaváló 86—111, nem magyarló 50—88, ringló 6.128«, szőlő SU—41«, szibiraek 75—425, sárgadinnye :110—101, görögdinnye :»—72. tömött eiperkegombi 1600 fillér kilogrammonként. t