Népszava, 1943. augusztus (71. évfolyam, 172–196. sz.)

1943-08-26 / 192. szám

8. oldal BÉR • ÁR • PROFIT KÜLF ÖLD I S Z E M L E — ——«m———­­ Adatok és számok a kávéról Mennyi kávét dobtak a tengerbe? — Hollandiában és Svéd­országban isszák a legtöbb kávét. — Mit veszített Brazília? A római Nemzetközi Mezőgazda­­sági Intézet adatai szerint — az adatokat a „Stud." ismerteti — Brazíliában a 30-as évek folyamán 144 millió métermázsa kávét termel­tek és ebből 44 millió métermázsát, vagyis a termésnek csaknem egy­harmad részét semmisítették meg. A 30-as évek elején az évi termés 13 millió métermázsát tett és mivel a gazdasági világválságot, úgy­látszik, legelsősorban a kávé szen­vedte meg, már ebben az esztendő­ben ötmillió méter mázsa kávét kel­lett elégetni vagy a tengerbe dobni, ami az 1931—32. évi termésnek 38%-át tette. A kávétermés a követ­kező két évben rohamosan emelke­dett, az 1933—34-es gazdasági évben már megközelítette a 18 millió mé­termázsát, ennek következtében h­­a­sonló arányokban növelték a kávé­nak megsemmisítésre ítélt hányadát is, ami ebben az esztendőben is el­érte a termés 37%-át és meghaladta a 6,6 millió métermázsát. A követ­kező évben most mindig­­igen jelen­tékeny volt a kávétermés, ami a készleteket 16,5 millió métermázsá­val emelte, mindazonáltal ebben az évben összesen a termés egyötöd­részét ítélték pusztulásra. Az évtized közepén volt egy olyan esztendő, amikor a termés nyilván az időjárás mostohasága folytán 11,4 millió métermázsára apadt le; ebben az évben nem volt szükség arra, hogy az emberek semmisítsék meg a termés eredmé­nyét és valóban az elpusztítot­t kávé ekkor 900.000 méter mázsa alatt maradt. Azóta a termés hanyatló­ban van, de nem hanyatlott mindig az elpusztított kávétömeg. A rossz termést követő 1935. esztendőben 6,5 millió méter mázsát meghaladt az elpusztított kávé mennyisége, az erre következő évben pedig, bár a termés az előző évinél is kisebb volt, az elpusztított kávétömeg kö­zel járt az évi termés 60%-ához. Ebben az esztendőben az elpusztí­tott kávé mennyisége maga meg­közelítette egy régebbi teljes gaz­dasági év termését. Azóta azonban, úgy látszik, az értékesítés lehetősé­gei valamennyire javultak, az 1940—41-es gazdasági évben 12,5 mil­lió méterm­ázsás termésből már mintegy 11 millió métermázsát hagytak meg fogyasztás­i értékesí­tés számára az új termésből, holott 1937—38-ban a meghagyott­ mennyi­ség még 5.6 millió métermázsát sem ért el. A világ kávéfogyasztása 1909 és 1913 között évente még mindössze 12.1 millió métermázsát­ tett, az 1934—38. évekig ez az átlag 20.7 millió métermáz­éra, tehát a régi­nek csaknem­­a kétszeresére emel­kedett. Évi fé­ átlagban számítva az egész világon az évszázad első tizedének végén 0.7 kilogramm volt a fogyasztás, ami hetenként mintegy 1.3 dekagrammnak felel meg. Igen magas volt a fogyasztás Svédországban, ahol meghalad hat kilogrammot ás Hollandiában, ahol több mint hét kilogramm. De például Nagy-Britanniában, ahol valóban a tea a nemzeti ital, a kávéfogyaszt­ás egészen jelenték­telen volt és egy év alatt fejenként még egy negyed kilogrammot sem ért el. Azóta sem növekedett többre 330 grammnál, holott Svédország­ban átlag minden svéd elfogyaszt egy év alatt 7.7 kilogrammot: ez nemcsak a dániai fogyasztást ha­ladja meg valamivel, hanem a brazíliait, a cubait, tehát a termelő államokét is. Az Egyesült Államokban az át­lagos kávéfogyasztás a század eleje óta 4.2 kilogrammról 6.3 kilo­gammra, vagyis a felerészével emelkedett. A fogyasztás átlagos emelkedése világszerte egy negyed század alatt 40%-nak felel meg. A brazíliai kávéveszedelem kellő magyarázatát szolgáltatja az árak alakulása. 1928-ban egy kg ..Santos no 4" kávéért 2.65 aranyfrankot fizettek, ami körülbelül ugyanannyi pengőnek felel meg, 1940-ig pedig az ár csaknem egyenletes zuhanás­sal 0 il­ frankra esett le. A­z 1931— 32. évi 13 millió mázsás termés a brazíliai mezőgazdaságnak 2.4 mil­liárd aranyfranknyi nyers­­ értéket jelentett, az 1940—41. évi 12.5 millió métermázsa ellenben mindössze 690 millió frankot. A brazíliai kávé­termelőket tehát ez alatt a tíz esz­tendő alatt — foglalja össze a „Stud" — nagyobb kár is érte, mint hogy a termés egyharmad részét meg kellett semmisíteniük, mert ugyanakkor csak olyan módon tudták biztosítani a kávétermelés fenntartását, hogy a gazdasági vi­lágválság megszűnése ellenére is kénytelenek velünk megelégedni a tíz évvel ezelőtti árak íO°/6-ával. A háborúnak a brazíliai kávéterme­lésre katasztrofális hatása volt, mert elvesztette az európai piacot. Anglia ugyanis még akkor sem fogyasztó, ha volna hajótere arra, hogy kávét szállítson a tengeren át, a délamerikai kávétermelők pe­dig nem mondhattak le veszteség nélkül arról a 7 millió méter mázsa kávéról, amit Európa a háború előtt elfogyasztott és ami a világ kávétermelésének egyharmadrésze volt. k KOSSUTH DEMOKRÁCIÁJA: 1. Kiáltvány Amerika szabad népéhez 2. A dunai államkonföderáció és a nemzetiségi kérdés 3. Magyarország alkotmánya Közreadja és jegyzetekkel ellátta: Ács Tivadar Bevezetést írta­ Szakasits Árpád ÁRA 320 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalá­ban (VIII. Conti ucca 4) a Nép­­s­z­a­v­a - könyvkereskedésben (VII. ker., Erzsébet körút 35). Köteteink előfizetői­nek a Népszava kihordói kikézbesítik . NÉPSZAVA 1943 augusztus 26, csütörtök szelvényeket 100 darabonként ívekre felragasztva a tejvállalatok szep­tember 30-ig az illetékes központnak küldik meg. Az izmiri kiállítás magyar pavillonja­ ­ Törökország második legnagyobb vá­rosa, a délny­ugatanatóliai tengerparton f­ekvő Izmir. Törökország ez évi legna­gyobb gazdasági eseményének a szín­helye: a háború idejében is olyan nem­zetközi vásár várja itt a látogatókat, amely vetélkedik bármely ország béke­beli vásárjaival — jelenti a „*M. T. I." Magyarország ebben az évben először vett részt önálló pavillonnal a vásáron. A magyar kiállítást a Külkereskedelmi Hivatal rendezte a külügyminisztérium kulturális osztályának közreműködésé­vel. A törökök előzékenysége folytán a magyar pavilion a vásárterület főhe­lyén áll. A kiállítás három nagy részre oszolva, mutatja be a magyar gazda­sági életet, különösen a magyar ipar fejlettségét, Magyarország szociális és gazdasági előrehaladottságát, valamint a magyar-török kulturális kapcsolato­kat. A gazdasági részben a nehézipar­tól kezdve a mezőgazdasági iparon ke­resztül egészen a precíziós iparig hű képe látható a magyar ipari termelés­nek. A magyar szociális intézményeket hatalmasra nagyított fényképek tömege és kitűnően áttekinthető táblázatok mu­tatják be Sziles Pál művészi elrendezé­sében. Az izmiri vásárnak egyik jellegzetes­sége, hogy az ottani éghajlati viszonyok következtében esti vásárnak is nevez­hető, m­ert a késő éjszakai órákig nyitva tartja kapuit és a látogatók zöme az igen meleg nappali órák után a hűvö­sebb esti órákban keresi föl a kiállítást. BELFÖLDI ~ GAZDASÁGI HÍREK Piacok. Szerdán a budapesti nagy vásártelepen közepes, a piacokon és a vásárcsarnokokban élénk volt a for­galom. Rendeletek. A ..Budapesti Közlöny" szerdai (augusztus 25., 190.) számában a következő gazdasági természetű rende­letek jelentek meg: 1. A minisztérium rendelete a kikötői rendtartás tárgyá­ban. 2. A közellátásügyi miniszter ren­delete a bor viszonteladói áráról és 3. a hűtőházi díjakról. (Alább röviden is­mertetjük.) 4. A közellátásügyi minisz­ter rendelete a polgári fegyverek és lőszerek áráról. 5. A pénzügyminiszter rendelete a fémjelzési illeték újabb megállapításá­ról. A csalánkóró ára. A közellátásügyi miniszter a csalánkóró beváltási, vala­mint gyári átadási árát a következők­ben állapította meg: I. osztályú lom­b­m­entes, légszáraz, 120 cm-nél hosszabb legfeljebb 8% idegen anyagot tartal­mazó csalánkóró beváltási ára 100 kilón­ként 21 pengő. II. osztályú lombmentes, légszáraz, 60—120 cm hosszú, legfeljebb 157% idegen anyagot tartalmazó csalán­kóró beváltási ára 100 kg-ként 19 pengő. A megállapított beváltási árak fü­g­getlenü­l a mennyiségtől — a bizomá­nyos raktárába szállított, vagy bármely feladóállomáson, vagonba (uszályba) be­rakott árura vonatkoznak. Az előírt térítés a gyűjtést, illetve a szárítást és lelombozást végző felet terheli. Megállapították a bor viszonteladói árát és a hűtőházi díjakat. A hivatalos lap szerdai száma közli a közellátás­ügyi miniszter két rendeletét. Az egyik rendelet a bor viszonteladói árának megállapításáról intézkedik, a másik a hűtőházi díjak megállapításáról s táb­lázatosan közli a tárolási díjakat a különféle élelmiszereknél, nemkülönben a felszámítható mellékdíjakat. Mind a két rendelet kihirdetésével hatályba lépett. Ami a bor árát illeti, az április 21-én megállapított, alapárhoz hekto­literenként Budapesten, valamint a kör­nyéken a közönséges borokhoz 42, a minőségi borokhoz 41­ pengőt számíthat­nak hozzá. A rendeletben felsorolt vidé­keken 46—30, illetve 38­^­42 pengő között változnak az alapárhoz számítható árak. A fel nem sorolt helyeken 28—32 pengő számítható a­z alapárhoz. — A hűtőházi dí­jak sorából a tojás tárolásának díjai: meszes tojásnál 10‚1 darabonként 8.20, ládázott tojásnál 700 darabos lapos ládánként 1000 , idáig 15.20. 1000 ládánál nagyobb mennyiségű ládázott tojásnál 720 darabos ládánként 10.80 pengő.­­ Tábl­ázatokban állapítja meg a rendelet a hús, gyümölcs és egyéb áruk tárolá­sáért a fővárosban felszámítható leg­magasabb díjalat is. Ezek ,közül a baromfi hűtési díja 100 kg­ként az első hónapra 7­ 60, minden további megkez­dett hónaponként 4­60 pengőd­íj postai levelezőlapok. A postai díj­szabás egyes tételeinek megváltoztatása következtében a nyolc és 24 filléres le­velezőlapok előállítása megszűnik. A tá­volsági forgalomban eddig használt 12 filléres levelezőlap helyett sötétzöld nyomású 18 filléres és ugyancsak sötét­zöld nyomású 18—18 filléres válasz-1 levelezőlapok, a 20 filléres, 30 filléres zárt levelezőlapok és 12 filléres helyett 18 filléres értékjelzésű, de 20 fillér eladási árú megbízási lapok kerülnek forga­lomba. Az eddigi barnaszínű 12 filléres levelezőlapok a helyi forgalom számára továbbra is megmaradnak. A gáztűzhely és társai úti bérleti díjai. Jelentettük, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az új gáztarifái. Módosultak a bérbe adott gázfogyasztótárgyak köl­csöndíjai is. A kormánytól jóváhagyott, átlag 5b'''o-kal felemelt új kölcsöndí­jakat már július 1-től visszamenően felszámít­ják. A bérleti díjak a következők: Gáz­tűzhely évi 18.5, kokszgáz tűzhely 28­00, kokszkályha és sütő 7.20, gázfőző 4 80, rostsütős főző 10.80, vasaló 4.20, víz­melegítők űrtartalom szerint 10.80, II.— és 27.60, fürdőkályha 25.20, radiátor 7.20, fali gázsűtőkályha 7.20, ipari rostsütős főző 90.—, tányérmelegítő 36.—, cukrász­sütőkemence 180.—, szárítószekrény 18 pengő. Az új kokszárak. A közellátásügyi miniszter jóváhagyta a Gázgyár ter­melte koksz új­­árait. Az óbudai Gáz­gyárban átadva a darabos koksz ára métermázsánként 12.— pengő, a dió I. koksz 12.20, a dió II. koksz 11.,10. a darakoksz 6.—, az­­öntödei koksz ára 12.20 pengő. Az óbudai Gázgyárból ló­fogattal hazaszállítva az árak minden fajtánál métermázsánként 10 pengővé drágábbak. A Gázművek belső telepein átadva a koksz 45 fillérrel kerül többe, mint az óbudai telepen, míg a belső te­lepekről hazaszállítva az árait 1.30 pen­gővel drágábbak, mint a telepi árak, ötszáz darab üszőt osztanak ki kedvezmé­nyes áron. A magyarfajta szar­ vasmar­ha­tenyésztés fejlesztése és a kisbirtokosok törzsállományának szaporítása érdeklében Bánffy földművelésügyi m­i­n­isz-­ter egyelőre 500 darab megfelelő fajtajellegű, jól fejtett, egészséges szervezetű alföldi és erdélyi magyarfajta vemhes és növendéki eszének kiosztását rendelte el a visszatért kelet­m­agyarországi és erdélyi területeken, to­vábbá azokban a várm­­egyékben, ahol a meglevő vagy létesíthető ,.ixtivenes" törzs­gulyák állománya minőségi javításb­a szorul. Az akció lebonyolítását a Magyar Marha­tenyészz­tők Országos Egyesülete végzi. Az igénylők a községi elöljáróság részéről lát­tamozott nyilatkozatban kötelesek felelőssé­get vállalni azért, hogy a kiosztott tenyész­állattól származó üszőborjút fölnevelik. A tenyészállatokat a területileg illetékes vár­megyei állattenyésztő egyesületeknél, illető­leg az erdélyi országrészen az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyletnél kell igényelni. Egy-egy községben 10—15 darabnál kevesebb tenyészállatot nem osztanak kii. . A Vaj! Öt dekát adnak a Z szelvényre A főváros közélelmezési ügyosz­tálya közli, hogy a közellátásügyi miniszter intézkedése folytán Buda­pesten és környékén személyenként öt deka gu.­at adnak a te. kimérő Üzletek u­tán a közellátási szelvény­ív Z betűs szelvényének bevonása mellett. A közellátási szelvé­nív birtokosai augusztus 26-a és szep­tember 1-e között, jelentkezzenek a lakásukhoz közel eső valamely tej­kimérő- vagy tejtermékárusító­ü­zletben, ahol a szelvényívről le­vágják a Z-betűs szelvényeket, el­ismervényt adnak róluk, amelyen a kiszolgáltatásra kerülő va­imennyi­séget és a vaj ki­szolgáltatásának napját is fel kell tüntetni. A kereskedő a beszedett közellá­tási szelvényeket naponként annak a tejvállalatnak küldi meg, ahonnan a tejet rendszeresen kapja. A tej­vállala­t a hozzá bekü­ldö­t Z-betűs közellátási szelvények száminak megfelelő vasmennyiséget a keres­kedőknek a beküldést követő negye­dik napon küldi meg, a jelentkezők között a hatóságilag megá­tanított áron való kiszolgálás céljából. A KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK ZÁGRÁB: A poglavnik rendeletet adott ki, amely szerint a köztisztviselők ezentúl az élelmiszer- és ruhaneműjegyekre, vala­mint a téli tüzelőanyagjegyre a megfelelő árukat megkapják. SZÓFIA: A bolgár kereskedelemügyi mi-­­niszter engedélyezte a frissen sült kenyér árusítását. Eddig csak a sütést követő na­­pon hozhatták forgalomba a pékek a ke­nyeret. ANKARA. A kormány törvénytervezetet készített a kötelező m­unkásbiztosítás beve­zetéséről. A törvényjavaslatot a nemzet­gyűlés nyári szünete után terjesztik elő. STOCKHOLM: Miculescu-Budesti, a ro­mán külügy­minisztérium kereskedelmi osz­tályának vezetője, Stockholmba érkezett. HELSINKI. A finn kormány rendeletben szabályozta a hivatali m­unkaidőt. Az eddig érvényben volt egyórás ebédszünetet fél­órára csökkentették, erre az időre a mun­kahelyet nem szabad elhagyni. A rendelet indokolása szerint a csökkentésre a munka­teljesítmény fokozása végett volt szükség. WASHINGTON. (Lisszabonon át­ — Ste­fa­ni.) A kormány elrendelte, hog­y az or­szág marhahús-termelésének legnagyobb ré­szét a hadsereg fogyasztása és a kölcsön-és bérleti szerződésből folyó kötelezettségeit kielégítése számára tartsák fenn. Csak a maradék kerül adagolásra. RLE­ MISKER A­RAK. A főváros vá­­r­csarnokaiban és nyílt piacain szerdán a következő árak voltak: Marhahús 510; m­irs­i­hús 540; juhhús 450; sertéshús: karai (huss­zi, rövid) 630—690; tarja, comb, lapocka 510 ..v-n, oldalas s­zalonna; zsirnokkaló, bőrrel 470, bőr nélkül 490; hús 530; zsír 560; élő bor tyúk 560, csirke OSO, pulyka H.'n, gyöngytyúk 6*0; tisztított barom­fi: tyúk béllel, bél neflolit 680 -7», csirke K00—806, pulyka 750 803, gyöngytyúk 7«0—Si;i: tojás: osztályodat­la­n •­S0, repedt 510; halak: ponty, élő, nagy.­ás szerint 600; jegelt és nem élő 570; száraz­főzelék: lencse 130—160, bab, fehér, apro­s­:emff !!••, f­öldjégfélék: burTM".nya­kii" :i és nyári rózsa 35, Ella és sárga 31, vörös­singy ina 39, fokhagyma 81— ts. , ujr- ;r 36—144, kelkáposzta 96—­8& savanyúsáén­­la tilt. kalarábé darabja 23—63, só .ka­tir! :•», paraj 130—195, karfiol, tisztított 4,19- 5 o, főzőtivk «I—78,­­uborka 76-225, fenis­ aVita darabja 28—41­:, petrezs­elyesfi e­­r-rin­-pa csomója 50—68, zöldbab ISO—240, zöldpaprika, töltenivaló 100—192, apró, he­gyes 1­­0—2­5, paradicsom 63—125, zöld tengericső darabja 35—58, gyümölcs: alma 56—188, kör: • 50—3­5, szilva, magyaváló 86—11­1, nem magyar­ló 50—88, ringló 6.1­28«, szőlő SU—41«, s­zi­biraek 75—425, sárgadinnye :110—101, görög­dinnye :»—72. tömött e­iperkegom­bi 1600 fillér kilogram­monként. t

Next