Népszava, 1944. január (72. évfolyam, 1–24. sz.)
1944-01-26 / 20. szám
IL oldal / Ferenczy Károly A hétköznapok gyors feledésbe szállnak el fölöttünk, de néha alud bennük egy-egy nagy pillanat, amikor megérezzük, hogy most kaptunk valamit, ami egész életünkre szól. Különösen a művészet ajándékai ilyenek, hiszen az igazi művész általános eszméket szólaltat meg, tehát belső felszabadításunk legszélesebb térségeire vezet el, oda, ahol már a képzelet világában szárnyal a kötött valóság s eszménnyé magasztosul a legkisebb rög is. Amikor, nem is olyan régen, a jó Petrovics Elek összegyűjtötte újra Ferenczy Károly képeit, hogy ezt a nagy művészt és művészetét megint a lelkünkre kösse, a fennkölt szépségnek ebben az áradatában az egyik kép megállított. Erdélyi táj. A hegyek mélységes zöldben. A kéklő égen néhány fehér felhőgomoly. Verőfényben csillog a levegő. Borúsan, csöndben maga a végtelen, a megfoghatatlan Természet hív magához. A Mindenbe olvadó nagy Magány ... Mellem kitágult, hogy teleszívjam magamat hűvös levegőjével és éreztem, érdemes embernek lenni, aki valóság és képzelet, rög és szárnyalás, valaki és minden, rész és egész. Lelkemben hódolat szólalt meg a nagy Pán előtt s mint a görög pásztor szent ligetében, akként kötöttem meg én is koszorúmat lába elé. Meg kell mondanom, mélységes hálát éreztem az iránt a férfiú iránt is, aki Ferenczy Károly művészetét a köztudatban annyi szeretettel s annyi művészi gonddal győzelemre segítette. Petrovics Elek új könyve Ferenczy Károlyról újabb állomása ennek a nemes propagandának. Az ízlés finomságán, az érzés melegségén, a jellemzésnek közvetlen erején át elénk tárul itt az a művész, aki a maga szinte aszkétikus rajongásával hirdette a természet és az ember nagyszerű egységét. Ez az egység Ferenczyben testet öltött s az európai szellem széles távlataiban szólaltatta meg az elsők között, elevenen, tán mint senki más, a magyar tájat. A művészet nem ismer határokat és mégis azokkal gazdagítja az emberiség szellemi birodalmát, hogy a kultúrák egész színpompája együtt ragyogjon a földkerekség minden részén, ahol hisznek az ember magasabb elhivatottságában. Ferenczy Károly bonyolult s mégis egyenes vonalúművészi kiteljesedésében, tudjuk, Nagybánya jelentette azt, ami benne és általa a legmaradandóbbá lett: a fény és az árny, a szín és távlat, a mélyen zenélő dús levegő ékköves játéka és benne az ezerszínű emberi lélek, amelyről annyi, mondanivalója volt, számunkra az alkotójukat odaállítja az európai szellem magyar úttörőinek hálát sugalló örök galériájába. Modern, korszerű volt a szó akkori, igazi értelmében. Idézzük itt Petrovics szavait: „Jól ismerte korának egész szellemét s tisztában volt azzal is, hogy minő erős szálak fűzik a művészetet a szellemi életének egyéb ágaihoz és egészéhez." Nem alkudott meg soha mint művész s művészete sohasem volt mégsem öncélú, szolgálat volt az emberiség számára. Korszak tárul elénk Petrovics jellemzésén át és elénk tárul e forrongó korszak megszólaltatója a pompás kötet sok szép művészi mellékletén át is. (AthenaeumfelAdás,) ss. 5. NÉPSZAVA 1944 január 26, szerűs .Milo ÍSzet * ^tt&daLarít Czudantií n JJ Besugárzás és az örökléstan Az ibolyántúli, a rongten- és a rádiumsugarakkal, szóval a rövidhullámú sugarakkal valamivel több mint három évtized előtt érdekes örökléstani vizsgálatok indultak meg. E vizsgálatok eredményei során, számtalan kísérlet alapján, immár egy új tudományág alakult ki, az úgynevezett sugár genetika, az örökléstannak ez újabb fejezete. Ennek az új tudományágnak a kialakulását ismerteti Regös József ,,A Termézet" legújabb száláéban. Morgan T. H. 1911-ben, rádiumsugarakkal árasztotta el a Drosophila nevű légyfaj példányait. Azt kutatta, hogy mesterséges beavatkozással lehet-e szaporítani a mutációk, vagyis az önként is keletkező új alakok számát. Akadtak mások, akik röntgen- és ibolyántúli sugarakat alkalmaztak. Meggyőző eredményekre Müllernek 1927-ben kezdett nagyszabású kísérletei vezettek. Az első besugárzási kísérletek alkalmával az említett légyfajnak olyan új alakjai származtak, amelyek súlyos fejlődészavarok miatt hamar elpusztultak, de akadtak csupán csökkent életképességű, sőt teljesen életképes változatok is. A besugárzás a sejtek belső szerkezetét változtatta meg, mégpedig vagy úgy, hogy a sejtek színezhető magelemei rendeződtek át, éspedig nagyítóval felismerhetően, vagy pedig ezeknek a magelemeknek, a chromosomáknak tartalmi részei, az öröklődő tulajdonságokat magukban záró úgynevezett gének felépítése módosult, nagyítóval nem kivehetően. Megállapították azt is, hogy lényegében mindegy, hogy milyen rövidhullámú sugarakat alkalmaznak ezeknél a kísérleteknél, csakelég erős legyen a sugáradag, hogy a szöveteken áthatolhasson, minél erősebb az adag, annál több az új változatok száma. Patterson és Timofeeff-Bessovszky 1928-ban a következő kísérletet hajtotta végre: A pirosszemű Drosophila-legyet, — ez a faj rendes alakja, — a légy fehérszemű változatával keresztezték. Ebből a párosításból mindenkor pirosszemű ivadékok származnak, mert a pirosszeműség, mint uralkodó tulajdonság, elnyomja a fehérszeműséget s a Mendel-törvény alapján, bizonyos százalékban, a fehérszemű példányok csak a második nemzedékben lépnek fel. Az említett kutatók az első keresztezésből származott petéket és lárvákat röntgensugarakkal sugározták be, mire már az első nemzedékben olyan legyek fejlődtek, amelyeknek piros szemében fehér foltok mutatkoztak. Illetően a légynek sokszázrészes összetett szemében egy sereg fehér színű lett. A be nem sugározott peték és lárvák példányain sohasem mutatkoztak fehér szemfoltok. S minél fiatalabb korban sugározták be a petéket és lárvákat, annál több fehérség jelentkezett a szemben. Azóta a sugaras beavatkozást az állat- és a növényvilág legkülönbözőbb tagjain alkalmazták már új változatok létrehozására. A tudomány itt a fajok keletkezésének problémavilágába igyekszik behatolni. Kiállítás Gábor Marianne, a fiatal festőművész alig néhány éve tűnt fel éspedig határozott körvonalú, férfiasan drámai kifejezőmódjával. Szőnyi mester tanítványa s ez a tény átcseng a fiatal művész hangján, de mivel sem gátolja egyéniségének kibontakozását. Alapjában véve a művész a pályája első szakaszát járja és így fjlődése mutatja meg, hogy művészi érzékenysége mennyi rugalmassággal kapcsolódik a belső és külső ,ill.erőalakító hatásokhoz. Érdekes és tanulságos megfigyelni alakulását éppen a karakterológia szempontjából. Régebbi mélytónusú, helyenként erősen konstruált, belső feszültségektől terhes alkotásaival szemben, amelyek legtöbbször interieurben, vagyis négy fal közötti megvilágításban szólalnak meg, előadásmódja, szinte átmenet nélkül,átcsapott a líraian hangolt, szürkésen lágy tónusokba, a festő elmerül a plein-air gyönyörűségében. Az interieurből a plein-airbe átfejlődni — ez visszatérő jelenség a legtöbb festőnél, aminthogy ez volt a törvénye az egyetemes művészettörténeti fejlődésnek is. A mozgatórúgok, természetesen, nem egyformák és talán a fiatal művész volna a leghivatottabb arra, hogy számot adjon magának mostani felszabadult, elérzékenyüléséről, kibontakozásáról a korábbi kötöttségekből, a felderült színhangulatokról, amelyek a drámai előadásból a líraiba vitték át. A belső és külső légköri nyomás csökkenése szokott ily felszabadítóan hatni. Amikor együtt látjuk a „Szalmakalapos nő" című vásznát, ezt a mély tónusokban, szigorúan zártan konstruált megoldást, fakó és fehér színek erős felrakásával s a mélységi dimenziót egyedül az egymásra zárt színszalagok képviselik s látjuk a „Műteremsarok" című darabját feloldott színek kompozíciójában, a súlypontban harsogóan piros folttal: két pólust ismerünk fel. Az utóbbi valóságos lázadás a zárt kötelékekkel szemben, formabontó célzata és jellege kétségtelen. „Régi" megoldásainak körébe tartozik a borús hangulatú „Én" című portréja, F. G. továbbá S. Gy. kitűnően jellemzett portréja és „Dunai uszály" című két tája. Ezzel szemben egész sereg tája és falurészlete vázlatos, világos, mégis tompított fényű színfoltokkal („Fehér fal", „Ősz"), ha nem is ujjong, mégis felszabadulásnak, új keresésnek a tanúja. A fejlődés, természetesen, nem áll meg, különösen nem ebben az életkorban. Az indulásból sejteni lehet, de egy általános ritmus törvényszerűségéből is, hogy szintézisre kerül majd sor drámai és lírai világa között, tájaiban észrevesz majd kiemelkedő fényeket, a kötetlenség helyébe újra szót ad majd a konstrukciónak s színes világa egy magasabb szinten visszatér. A Tamás-Galériában bemutatott kiállítás (V. Akadémia ucca 8) február 1-ig naponta 10-tól 4-ig, vasárnap 10-től 2-ig tekinthető meg. sz. s. (*) A MAGYARORSZÁGI VAS- ÉS IMMUNITÁSOK, rézesztergályosok és rokonszakmák február 6-án, vasárnap délelőtt nagyszabású művészmatinét rendeznek a szövetség székházának dísztermében (Magdolna ucca 5. A művészmatinén közreműködik: Rózsahegyi Kálmán, Nagypál László, Orosz Júlia, Baló Elemér, Várkonyi Zoltán, Bozóky István, Kovách Aladár, Rátkay Mária és a Tabáryi-trió. Zongorán kísér Nemes János karnagy. A művészmatinén előadásra kerül egy jelenet a „Cigány" című népszínműből, Pirandello: „IV. Henrik" I. felvonásából. Karinthy: „Történelemóra", G. B. Shaw: „Szent Johanna"-ból egy részlet, sanszónok, versek, jazz-átiratok szimfonikus zeneművekből stb. Műsorok kaphatók a Népszava könyvkereskedésében és a kiadóhivatalban. (*) PÁLYÁZAT HEGEDŰDARABOKRA. Szinyei Merse Jenő közoktatásügyi miniszter a magyar hegedűirodalom fejlesztése céljából pályázatot hirdetett az alábbi zeneművekre. Hegedűverseny zenekarral három tételben, lehetőleg 16 percnél hosszabb időtartammal. Pályadíj: 8110 pengő. Hegedűdarab zenekarral, lehetőleg nyolc percnél hosszabb időtartammal. Pályadíj: 500 pengő. Hegedű-zongoraszonáta három vagy négy tételben, lehetőleg 12 percnél hosszabb időtartammal. Pályadíj 600 pengő. Végül előadási darabok hegedűre zongorakísérettel. Pályadíjak egyenként 300, 200 és 100 pengő. A szerző nevét és lakcímét tartalmazó jeligés levéllel felszerelt pályaművek az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács címére Budapest VI. Andrássy út 69. szám) küldendők be. A pályázatok határideje 1944. évi június 30. (*) HÁZI HANGVERSENYT adott szombaton délután Gervay Marica, de nem sesélyes dizőzműsorral, hanem Händel - áriával, Schubert, Schumann, Brahms ée Richard Strauss értékes dalaival. Ezek közül főként az enyorgta és barátságos jellegű dalok hangulata® találta és igen tetszetősen Gervay Marica. Zongoránál Braun Paula kísérte őt, aas ismert zongorapedagógus. A házi hangversenyen Ungár Imre zsongoraműivésa is közreműködött s megkapóan adta elő5 Bach és Chopin néhány rövidebb szerzeményén kívül Beethoven nagy Aduig szonátáját. (1.) (*) A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK A NYUGDÍJNÉLKÜLI SZÍNÉSZEKÉRT. A nyugdíj nélkül maradt színészek javára valamennyi budapesti magánszínház felajánlotta, hogy egy hétfő délutáni előadásának tiszta jövedelmét err®a célra áldozza. A nemesszándékú és eléggé nem dicsérhető akcióba az állami színházak igazgatói is bekapcsolódnak. A nyugdíj nélkül maradt öreg színészek felsegélyezését szolgáló előadások sorát január 31-én délután az Új Magyar Színház nyitja meg, az utána következő hétfőn, február 7-én délután a Fővárosi Operettszínházban lesz nagyszabásút művészdélután. A további hétfőkön kerül sor a többi budapesti színház jótékonycélú előadására. (*) MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEI! KIÁLLÍTÁS BERNBEN, A berni műcsarnokban ünnepélyes keretek között megnyílt a modern magyar képzőművészeti kiállítás, amely közel négyszáz műalkotást ölel fel. A megnyitáson a svájci szövetségi kormányt Etter szövetségi tanácsos, belügyminiszter képviselte, jelen volt a kiállítás védnöke, Bakach-Bessenyey György berni magyar követ. A műcsarnok-egyesület nevében Keller Alfréd elnök méltatta a modern magyar festészet és szobrászat értékét; hangoztatta, hogy Svájc figyelemmel kísér mindent, ami Magyarországra vonatkozik. Haász Aladár közoktatásügyi minisztériumi osztályfőnök a képzőművészeti alkotás magyar jellemvonásait tárta fel s megköszönte a svájciaknak, hogy előmozdították a kiállítás létrejöttét. A katalógus előszavát Szinyei Merse Jenő közoktatásügyi miniszter írta. A kiállítást még három svájci városban bemutatják. (*) MÜNCH EDUARD MEGHALT, Munch Eduard, az ismert norvég festő és grafikus, Oslóban 81 éves korába® meghalt. Virágzásában nemzetközi hírnévre tett szert. Sajátos északi ízzel ott állott az impresszionizmus úttörői között. Később grafikus jellemvonása lépett előtérbe és a színek világát egy sajátos, bizonyos fokig misztikus, stilizáltan rajzos világgal cserélte fel. Ebből a korszakából freskói monumentálisan tagoltak. Újabb fejlődése során azután, különösen a litográfiáiban, eddigi, alapjukban szigorúan zárt formáit felbontotta, színességében újra, rendkívüli szuggesztív erővel elmélyült és az expresszionizmus egyik előfutárjává lett. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK „AZ ASSZONYÉRT..." CSÜTÖRTÖKÖK A SZITTYÁBAN. Az új francia produkció a legjobb párizsi művészeket állította csatasorba. Pierre Fresnay, aki egyben, a rendező is, főszereplője ennek a történetnek. Mellette Yvonne Printemps és Raimu szerepi. ..Az asszonyért.. ." csütörtökön kerül a budapesti közönség elé a MIF forgalmazásában. NYOLCADIK PREMIER HETÉBE lép aasztrium és Omnia iilimszmnházakban a Mester-film ,,Makacs Kata" című vígjátékba, amelyet Rádius-beli nagy sikereután assztrium mellett csütörtöktől az Omnia is műsorára tűz. A film tehát ettől a naptól kevdve kizárólag az Átrium és Omnia filmszínházakban látható. A vígjáték főszereplői: Buttykay Emmi, Hajmássy Miklós, Szendrey Kata, Mihályfi Béla, Démes György, Vizváry Mariska ás Halmay Tibor. Kísérőműsorként a „Tavaszi álom" című rövid Schubert-filmet játsszák, főszerepben Sárdy Jánossal. „KALOTASZEGI MADONNA." A filmeknél egyes jelenetek megtervezése, kivitelezése néha nagyon komoly munkát és sok kiadást jelent a gyártóknak. Például a rézzeljövőben bemutatásra kerülő ,,Kalotaszegi madonna"-ban szerepel egy festmény, amelyet a történet hőse, Sárdy, a fiatal erdélyi festő egy, a hegyekben nyaraló kisleányról (Adorján Éva) készített. A gyártó Erdélyi— Kárpát-filmvállalat Batthyány Gyulával és Matteoni Eszterrel készíttette el a „Kalotaszegi madonna" képét, amellyel a festő a filmtörténet során díjat nyer. A képek agya csak most a napokban dől el, ugyanis még mindig nem biztos, melyik kép kerül bele a filmbe. A kérdésről az Országos Nemzeti Filmbizottsdff dönt.