Népszava, 1947. november (75. évfolyam, 250–274. sz.)

1947-11-01 / 250. szám

„Legyünk egységesek a szocializmus hitvallásában és a forradalom teremtő szellemében" A Szociáldemokrata Párt ünnepi nagygyűlésén áldozott az októberi forradalom emlékének A Szociáldemokrata Párt összvezető­sége a Sportcsarnokban pénteken dél­u­tán impozáns módon ünnepelte meg az 1918-as októberi forradalmat. Az Acél­hang-kórus énekszáma után Tordai Ju­dit elvtárs szavaira művésziesen el már­nyitotta meg az ízlést. Hangoztatta, hogy ezt az évfordulót minden esztendőben megünnepelte a párt az ellenforradalom legsötétebb idejében is, mert az októ­beri forradalom világította meg szá­munkra az utat. Kövessük példáját és­­a­ Zseni ismert versét: ,,Ne lőjj fiam,. jól jegyezzük meg magunknak az ok­mert én is ott leszek."­­­tóberi forradalom tanulságait —­mon-A pártvezetőség nevében Justus Pál dotta Justus elvtárs. Az októberi forradalom élcsapata a szervezett munkásság volt Szolkasits Árpád elvtárs mondott ezután ünnepi beszédet. Bevezető­j­én megemlékezett az első világ­háború keletkezéséről, annak okai­ról. Az imperializmus és a kapita­lizmus háborúja volt ez, amely a Habsburg-dinasztia bukását.­­ ered­ményezte. És nekünk, szociáldemo­kratáknak van legnagyobb részünk abban, hogy a háború poklából a magyar népet a forradalom út­jára­­vittük. A maroknyi szociáldemo­krata munkásság osztályharcát vívta és betöltötte azt a történelmi hivatást is, amit mindenütt másutt a forradalmi polgárság töltött be. Az októberi forradalom a szerve­zett munkásság műve, a forradalom élcsapata a szervezett proletariátus volt. ők voltak azok, akik megvé­delmezték a forradalom tiszta­ságát, a forradalom lángoló ereje volt a munkásság. Politik­ai demokráciát, a nagybirtok megszüntetését, szo­ciálpolitikai törvényeket, közt­ár­sa­s­­got akart az októberi forrada­lom. Szakasits elvtárs ezután részlete­sen ismertette, hogy az októberi f­orradalom hogyan lendült át már­ciu­si forradalommá. A magyar szervezett munkásság örökké büszke lehet erre a két forrada­lomra, mert mind a két forradalom a proletárság méhében született meg. Jött az ellenforradalom, a horthyzmus a szegedi gondolat nyomában, vérfürdő, internáló­táborok és börtönök. A magyar munkásság minden szenvedés és üldöztetés közben is helytállt. A Szociáldemokrata Párt évtizede­ken át igyekezett felhívni Európa figyelmét arra, mi történik itt, de Európa nem figyelt föl az ellen­forradalom bestiális rémtetteire. A nyugati demokráciák nyeregbe se­gítették Horthyt, nekik Horthy elég demokrata volt és mi most nem vagyunk elég demokraták a nyu­gati demokráciáknak. (Taps.) Hogy Bethlen és Horthy Mussolinival kö­tött szövetséget és később Gömbö­sék Hitlerrel, mindez nem fordí­totta el a Nyugatot Magyarország­tól. Csak mi, szociáldemokraták láttuk, hogy ez a szövetség megint a végzet útjára viszi az országot. A szegedi gondolattól egyene­sen vitt az út a hitlerizmushoz, az ország megsemmisítéséhez és millió ártatlan áldozathoz. Elkövetkezett a népek testvéri egyesülése A második világháború új kor­szakot nyitott az emebriség törté­nelmében. A nemzetiségi kérdések, amelyek az első világháborúban olyan jelentős szerepet játszottak, lekerülnek a napirendről és a szo­ciális problémák kerülnek sorra. A nemzetiségi kérdés nem hozza már többé lázba Európa népeit, a Szovjet­ Unió saját birodalmá­ban teljes jogot ad a nemzeti­ségeknek és ezzel utat vágott a nemzetiségi probléma helyes megoldása irányában és most már minden figyelem a szociális problémák megoldására összpontosulhat. A fejlődés egy bizonyos fokán meg­nyílik a remény arra, hogy meg­történhessék az integrálódás a dunavölgyi népek gazdasági, kul­turális, társadalmi és politikai egyesülése, nagy egysége felé. Ez a történelmi folyamat természete­sen nem megy végbe egyik napról a másikra, talán nem lesz olyan egyenletes, mint ahogy szeretnénk, de bizonyos, hogy a fejlődés iránya ez. Elpusztul a sovinizmus, a­­ nem­zeti és nemzetiségi gyűlölködés, he­lyébe lép a népek barátsága és megértése. Lehullanak a vám­sorompók, a népeket elválasztó or­szághatárok és­­ a nemzeti kultúrák érintetlen­sége mellett elkövetkezik a né­pek nagy testvéri egyesülése. (Taps.) Ez a fejlődés párhuzamosan halad azzal a másik fejlődési vonallal, amely elindult az osztályharcok tüzéből és végződik a szocializ­musnál, a nagy társadalmi ki­egyenlítődésnél. A reakció erői még virulensek itt az országban és egyebütt is. Az osztályharcok kiléptek nemzeti keretükből és nemzetközi méretek­ben bontakoztak ki. A nemzetközi tőke, az imperializmus roppant erő­feszítéseket tesz, hogy a szociális forradalom erőit visszaszorítsa. Akár csak 1918 után, most is meg­kísérli régi hatalmának visszaszer­zését. De amíg 1918 után a Szovjet­unió kialakulásának kezdő éveit élte, ma egy győzelmes és dicsősé­ges háború után ereje teljében van, és körülötte oly népek csoporto­sulnak, amelyek békét akarnak és szociális igazságot. Ezekkel a fej­lődéselleenes, népellenes, reakciós, békebontó kísérletekkel szemben a szabadságszerető népek nagy szö­vetségére van szükség. Mi­ ebben az országban levon­tuk a tanulságokat az elbukott forradalmak hibáiból és tévedé­seiből ,s a húszas évek ellen­forradalmából: végrehajtottuk a földreformot, nincs többé magyar feudalizmus, ('•''ami tulajdonba és kezelésbe vet­tük a szénbányákat, és a nagyipart, ez év végéig államosítják a nagy­bankokat. Megteremtettük a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek szövetségét. Megtanultuk Weimar példájá­ból, hogy munkásegység nélkül nincs biztos és szilárd alapja a demokráciának, a köztársaság­nak és a szociális vívmányok­nak. Ha vannak is a két párt között viszályok, súrlódások, agressziók, erőszakosságok és ezek nyomán ha­rag, kedvetlenség, mindenekfelett áll a munkásegység. (Taps.) Min­den panaszt orvosolni, minden visszaélést megtorolni lehet, de ha egyszer elvész a munkásegység, nyomában elvész a magyar forra­dalom sok, sok vívmánya és sok erőfeszítésünk sok szép eredménye. Nincs időnk arra, hogy egymással veszekedjünk. Közös erővel a közös ellenség, a magyar reakció ellen! (Taps.) Az irredentizmus és a revizioniz­mus helyett a szomszédos népekkel való őszinte barátság politikáját követjük. Tovább akarjuk folytatni azt, amit Belgrádban elkezdtünk. A bolgár kormánnyal is kulturális szerződést kötöttünk. Romániával november első felé­ben kötünk kulturális egyez­ményt. Reméljük, hogy baráti egyezmé­nyek követik majd a kulturális egyezmények hálózatát. Azon igyek­szünk, hogy jobb belátásra bírjuk Csehszlovákiát is és velük is baráti egyezményt és kulturális egyez­ményt köthetünk és hogy Varsótól Prágán, Budapesten át Belgrádig, Szófiáig és Bukarestig a népek barátságának, a demokráciának és a szociális haladásnak áttörhetetlen bástyáját építhetjük ki. (Taps.) Mindezeken túl rendíthetetlen barátsággal fordulunk a Szov­jet­unió felé. (Taps.) Ezzel a politikával és csak ezzel a politikával haladhatunk előre a szocializmus felé, csak ez a politika képes arra, hogy a népnek erőt kölcsönözzön az hitet a jövőre nézve, alkotásra és Tájékoztató Budapest fürdőiről Therms ág( 90s. és kádfürdők­i Császár-, Rudas-, Széchenyi-, Szt. Gellért-, Szt. Imre- és Szt. Lukács-gyógy fürdőkben. Iszapkezelési Császár-, Széchenyi- Szt. Gellért-és Szt. Lukács-gyógy fürdőkben. Fangó-kezelés: Kürt-uccai vízgyógyintézetben Szénsavas fürdők : Császár-, Szt. Gellért- és­ Szt. Lukács-gyógyfürdőkben Víznyógykezelés­­ Szt. Gellért-gyógyfürdőben, Báthory-uccai, Kálvin-téri (IX., Ráday ucca 2.) és Kürt-uccai víz­gyógyintézetben Uvodák: Császár-, Széchenyi-, Szt. Gellért-és Szt. Lukács-gyógyfürdőkben Nemzeti Sportuszoda Tisztasági fürdők : Első Magyar Gőzfürdő (VII., Kazinczy utca 49.), 11 ungáriafürdő (VII., Dohány ucca 44.), Király fürdő (II., Fő utca 54.), MÁV gépgyári fürdő (MÁV-Munka­telep, X., Delej ucca), Teréz­ fürdő (VII., Hársfa utca 55.) ,zétresffiv£resi népfürdők: IX., Dandár utcában, X., Ton­­csányi úton, XI., Hamzsabég úton, XIII., Palota úton Ivókúra a Ju­ven­tus-forrásnál. Igyunk szénsavval telített üdítő vizeket és gyógy- (keserű) vizeke! Felvilágosítást ad: Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság v., MOLOTOV (VIGADÓ) TÉR 8. TELEFON: 180-729 WÉ: M4T nov. 1­3 Legyünk egységesek! Azt mondják nekünk, hogy ne csatlakozzunk egyik oldalhoz sem. Az a véleményem, nem élhetünk páholyban Európa Keletén, nem­ nézhetjük tétlenül a törté­nelmi világerők mérkőzését. Ne­künk választani kell a nemzetközi imperializmus vagy szocializmus közt. (Taps.) Nekünk a szocializmus frontján van a helyünk és erről a hely­ről el nem mozdulhatunk. Ha nem csatlakozunk ehhez a front­hoz, átcsap rajtunk a történelem vihara. Az októberi forradalom lángja mi voltunk, szervezett szociáldemo­kraták, a mi mozgalmunkból tá­madt és táplálkozott a két forradal Mi­ni/ ^Tymochc^ ka/iAato^

Next