Népszava, 1951. április (79. évfolyam, 76-100. sz.)
1951-04-22 / 93. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! o* Megkezdődött az állami gazdaságok dolgozóinak első országos tanácskozása Magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg Moszkvában A MA GYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI 1 ■ • •• - .'Sf . i * ' '•*' ~ • .yV • t. ?' . - . ‡•»». • JL A P J A 79. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 ÁPRILIS 22. VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1951. I. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951 első negyedévre eső részét sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünnepének, április 4-nek tiszteletére kialakult szocialista munkaverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 százalékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervet. Az élelmezési ipar a tervet nem teljesítette (92 7 százalék). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32.6 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 41.1 százalékkal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gépgyártásé 46,8 százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem teljesítették. Az év első negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: Iparcsoport: 195.11, negyedének tervteljesítési százaléka: Bányászat 97.4 Kohászat 102.4 Gépgyártás 98.7 Erősáramú berendezések 104.2 Gyengeáramú berendezéAz egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok termelési tervüket a következőképpen teljesítették: bánya- és energiaügyi minisztérium 99.3 százalék; kohó- és gépipari minisztérium 101.9 százalék; könnyűipari minisztérium 101.8 százalék; élelmezési minisztérium 92.8 százalék; építésügyi minisztérium 122.7 százalék; közlekedési és postaügyi minisztérium 110.9 százalék. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: A termelés 1951 I iparcikk negyedében 1950 I negyedének százalékában Szén 109.8 Vasérc 109.3 Vas és acél 118.2 Alumínium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb forgácsológépek 131.9 Mozdony 126.0 Vasúti teherkocsi 73.3 Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 Traktor 114.3 Villamos forgógépek 157.1 Izzólámpa 120.3 Rádióvevőkészülékek 104.8 Varrógép 96.1 Villamosenergia 117.5 Gép- és motorolaj 138.5 Gépkocsiabroncsköpeny 146 9 Tégla 149.1 Mész 141.7 Cement 144.5 Gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyersvasat, bauxitot, timföldet, azbesztcsövet, csempe- és mozaiklapot, előregyártott betongerendát, tetőcserepet, csiszolókorongot, táblaüveget, parkettát, furnírt, hordót, gyufát, dobozt, vigognefonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyümölcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj és földgáz, petróleum, gépes motorolaj, műtrágya, cement, tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsiabroncs tömlő, selyemszövet, takarmányliszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártásában. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban jelentős mértékben fejlődött: 1951 első negyedévi termelési tervét 116.9 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 százalékra teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban a múlt év hasonló időszakához képest 211.1 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 százalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembeállításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem 60 százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben végzett falazási munkálatoknak több mint 25 százalékát Sztahanov-módszerekkel végezték. Mezőgazdaság A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelőszövetkezeti csoportoknál. Míg az elmúlt év végén az ország szántóterületének 7 százalékán folytattak szövetkezeti társas gazdálkodást, addig 1951 március végére ez az arány az ország szántóterületének több mint 13 százalékára emelkedett. A termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen megnőtt. Az általános emelkedésnél gyorsabban nőtt a termelőszövetkezetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál legjelentősebb fejlődés a gépesítés terén következett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami gazdaságok traktorállománya. Míg 1950 első negyedében egy traktorra 365 kát, hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re, a traktorok száma több mint 9 százalékkal, a vontatóké mintegy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgazdaságban a tavalyinál nagyobb volt a műtrágyafelhasználás. Mintegy 22 százalékkal növekedett a múlt év megfelelő időszakához képest a szerződéssel lekötött növények területe. Az állatállomány fejlődése szempontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több mint négyszeresére való emelkedése. A rendkívüli esős időjárás következtében a vetési munka üteme kissé elmaradta-tavaly mögött. A múltévi gyenge takarmánytermés ebben a negyedben még éreztette kedvezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. Közlekedés A vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A teheráruforgalom emelkedése 1950 első negyedéhez képest 25.0 százalék, a személyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV a fehéráruk napi átlagos rakodási tervét 104,7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának teljesítményéhez képest 27,2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 36,8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal, kő, kavicsnál 60.4 százalékkal, mész, cementnél 91.5 százalékkal, szénnél 14.4 százalékkal, őrleményeknél 15.9 százalékkal, kenyérgabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A víziközlekedés áruszállítási tervét 125,7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 54,9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbuszforgalom egy év alatt 26,8 százalékkal, a közúti villamosforgalom 11 százalékkal, a helyiérdekű vasutak forgalma 18,2 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszforgalom utasszállítási tervét 118,8 százalékra teljesítené, a múlt évi teljesítményhez képest az emelkedés 59,7 százalék. A teherfuvarvállalatok áruszállítási tervüket 107,8 százalékra teljesítették. A tehergépkocsiközlekedés a tervidőszakban 94,1 százalékkal több árut szállított, mint 1950 első negyedében. Beruházások Az év első negyedében a népgazdaság összes beruházásai 63,2 százalékkal haladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányászatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 százalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. Számos új gép- és termelőberendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző-, kúpoló-, elektromos formaszárító- és lágyítókemencék, formázógépek, homokkeverők, különféle szerszámgépek, darupályák, stb. üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét, óvodát, községházát, ipari és egyéb iskolát adtak át a rendeltetésének. Áruforgalom 1951 első negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 34.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret, 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal, ezen belül az állami kiskereskedelemé 113.9 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé 134.0 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat egy esztendő alatt 6921 új üzlettel bővült. Ebből az állami kiskereskedelemre 4338, a földművesszövetkezetekre pedig 2583 új üzlet jutott. Munkások és tisztviselők szántának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása 1951 első negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők létszáma. A Szociális és kulturális eredmények Az első negyedévben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma több mint 17,7 millió, ez 1950 első negyedéhez képest 10,6 százalékos emelkedést jelent. A tervidőszakban a mozgóképszínházaknak 16 millió látogatója volt, ez a múlt év hasonló időszakához képest 35,4 százalékos emelkedésnek felel meg. A színházakat a negyedév folyamán mintegy 1.200.000 ember látogatta, 8,4 százalékkal több mint 1950 utolsó negyedében. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 14 százalékkalemelkedett. 1951 március 15-én 86 tudóst, mérnököt, írót, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság minisztertanácsa Kossuth-díjjal a tudomány, az irodalom, a művészet és a termelés terén végzett kimagasló munkájukért. 1951 első negyedében megrendezett országos kultúrversenyen 10.027 városi és falusi kultúrcsoportnak közel 150.000 tagja vett részt. Az első negyedévben üdülők átalakítása révén három új szanatórium létesült, 700 ággyal. Ezenkívül új kórházi osztályok létesítésével, több kórház újjáépítésével bővült a kórházak ágylétszáma. A szakszervezeti üdülésben részvevők száma 1950 hasonló időszakához képest 19 százalékkal növekedett. sok 104.4 Finommechanika 107.4 Tömegcikkipar 112.7 Javítóműhelyek 108.8 Villamosenergia 103.4 Építőanyagipar 107.2 Vegyészet 102.2 Gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4 Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen: 101.9 Élelmezési ipar 92.7 Gyáripar összesen: 100.8 Táblaüveg 102.7 Pamutszövet 118.4 Gyapjúszövet 115.3 Selyemszövet 101.1 Len, kenderszövet 108.1 Selyemharisnya 103.4 Pamutharisnya 104.6 Bőrcipő 145.3 Férfiöltöny 308.7 Női kabát 303.0 Liszt 132.9 Szesz 139.4 Cigaretta 129.0 Édesipari készítmények 199.0 Szappan 107.2 A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAI Éljen május 1 — a munkásosztály, a békéért harcoló népek nemzetközi seregszemléje! Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Forró üdvözlet a baráti népi demokráciáknak, a világ minden szabadságáért, békéért harcoló népének! Dicsőség Sztálinnak, a legyőzhetetlen béketábor vezérének, a magyar nép nagy barátjának! Harcos üdvözletünk az imperialisták ellen küzdő hős koreai népnek és a kínai önkénteseknek! Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! Magyar dolgozók! Munkával, fegyelemmel, éberséggel erősítsétek drága hazánkat, védjétek a békét! Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője! Előre az MDP 11. Kongresszusa határozatainak végrehajtásáért, új ötéves tervünk — a béke tervének megvalósításáért! Munkások! Munkásnők! Harcoljatok ezévi tervünk sikeréért! Takarékoskodjatok anyaggal, idővel! Dolgozó parasztok! Jó munkával, több terméssel segítsétek ötéves tervünket, hazánk erősítését, a béke védelmét! Magyar asszonyok, magyar anyák! Gyermekeitek boldog jövőjéért dolgozzatok az ötéves terv győzelméért, védjétek a békét! Üdvözöljük _a_ gyárakban, a földeken, iskolákban hazánk békés, boldog jövőjét építő ifjúságot!_______________________________________ tervszerű munkaerőtoborzás eredményeként a tervidőszakban többezer új munkás helyezkedett el az iparban. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt összesen 150.000-rel nőtt. Az első negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy év előttit 17,1 százalékkal haladta meg A gyáripari átlagkeresetek az előző év első negyedéhez képest négy százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma 30 százalékkal volt magasabb, mint 1950 első negyedében. A gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 1951 első negyedében 17.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző ,év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 11.8 százalék, ezen belül a szénbányászatban 3.2 százalék, a kohászatban 18.9 százalék, a gépgyártásban 22.9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 34.2 százalék, a vegyiparban 15.8 százalék, a faiparban 41.1 százalék és a textiliparban 15.6 százalék. Egyre újabb és egyre tökéletesebb gépekkel dolgozik a szovjet ipar Moszkva, április 21. (TASZSZ) A Szovjetúnióban a gép- és gépi felszerelésgyártás a múlt évben a háború előtti termelésnek már 2,3-szerese volt. Vladimir Zsigalin elvtárs, szovjet nehézgépgyártóipari miniszterhelyettes közölte a TASZSZ-iroda tudósítójával, hogy a szovjet nehézgépgyártóipar sohasem fejlődött olyan gyors ütemben, s oly hatalmas méretben, mint a háború utáni ötéves terv idejében. A nehézgépgyártóipar háború utáni fejlődésének különleges jellemző vonása az új vagy modernizált típusú gépek gyártására való áttérés. Csupán a múlt évben 125 új típusú gép és gépi segédberendezés gyártását kezdték meg. Kohóipari gépekben 1950-ben a termelés 1940-hez képest 4,8-szeresére növekedett. Jelentős mértékben megjavult az energiagazdálkodás technikája is. A nehézgépgyártó üzemekben már a legbonyolultabb energetikai gépi felszerelés valamennyi típusát is gyártják. Megkezdték azonkívül a kőolajfúrógépek, hatalmas szivattyúk és más bonyolult szerkezetű gépek futószalagon való gyártását is. Kőolajipari gépekben és gépi felszerelésekben a termelés-a háború előtti időhöz képest- háromszorosára növekedett úgy, hogy a Szovjetúniónak ilyen gépeket külföldről már egyáltalában nem kell importálnia. A szovjet technika, egyik legnagyobb vívmánya a 10—15 köbméter befogadóképeségű lapáttal rendelkező mozgó kotrógép s a 15 köbméter befogadóképességű lapáttal rendelkező hernyótelep- kotrógép. E gépek mindegyike néhányezer munkást helyettesít. Egy moszkvai TASZSZ-jelentés közli, hogy a szovjet gépgyártásban már használják azautomata szerszámgépsorokat«. Az »automata szerszámgépsor« sikeresen működik az automobil- és traktorgyárakban, valamint a nehézgépgyártó vállalatokban. A moszkvai automobilgyár motorgyártó műhelyében is működik már ilyen gépi felszerelés. Ez az »automata szerszámgépsor« csaknem 20 bonyolult szerkezetű szerszámgépből áll, amelyek több munkaműveletet végeznek el. Az egész »automata szerszámgépsort« két ember kezeli. A szovjet szerszámgépgyártók 1950- ben megtervezték és fel is építették az automobildugattyúk gyártására szolgáló automategyárat, amelyben az egész gyártási műveletet gépek végzik.