Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)

1953-09-22 / 222. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! G. M. Malenkov és Kim Ir Szen elvtársak beszéde a koreai kormányküldöttség tiszteletére adott ebéden NÉPSZAVA A MAGYAR S­ZA­KSZERVE Z E T­E­K K­Ö Z­PONTI LAP)­­ . 81. ÉVFOLYAM, 222. SZÁMÁra 50 fillér 1953. SZEPTEMBER 22. KEDD Az élenjáró termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók tanácskozásainak második napja Az emberiség holnapjának győzelméért Világszerte egyre sürgetőbb a né­pek követelése, hogy üljön végre össze a koreai kérdés rendezésére hivatott politikai értekezlet. Világ­szerte milliók és milliók teszik fel a kérdést: miért nem követte meg a koreai fegyverszünetet a koreai békekötés? A feleletet erre a kérdésre a közel­múlt tényei adják meg. A koreai kérdést megtárgyaló politikai érte­kezlet azért nem ülhetett még ösz­­sze, mert a legagresszívabb ameri­kai körök távolról sem törődtek bele a koreai csatamezőkön és a pan­­mindzsoni zöldasztalnál elszenvedett kettős vereségükbe. Ezek az erők — a békeszerető népmilliók akaratát lábbal tiporva — azon mesterked­nek, hogy kiélezzék a helyzetet Ázsiában és újból lángra lobbant­­sák a háború tűzvészét a Távol- Keleten. Ezért erőszakolta ki az amerikai diplomácia a koreai poli­tikai értekezlet összehívásáról tár­gyaló rendkívüli ENSZ-közgyűlésen azt a képtelen döntést, amely szerint a koreai kérdés rendezésére össze­hívandó értekezlet részvevői közé meg kell hívni például a Koreától sok ezer kilométerre levő Kolumbiát és Görögországot, de nem lehet meghívni Indiát és számos más, köz­vetlenül érdekelt ázsiai államot. Az amerikai imperialisták nyilvánvaló célja: a koreai értekezlet meghiúsí­tása, hogy azután — régi receptjük szerint — »a kommunisták hajtha­­tatlanságának« ürügyével szabad­kezet követeljenek maguknak az újabb agresszióra. Ebben a helyzetben különös je­lentőségűek voltak azok a megbeszé­lések, amelyek Moszkvában a szov­jet kormány és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormánya kö­zött folytak. A megbeszélésekről ki­adott közlemény, valamint Malenkov és Kim Ir Szen elvtársak beszédei újból nyomatékosan leszögezték a koreai kérdés békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítések szükségességét és a közlemény hangsúlyozta a Szovjetunió kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya készségét, hogy e célból minden érdekelt állammal együtt­működjék. A koreai fegyverszünet szemlél­tetően megmutatta, hogy a békesze­rető erők kivívhatják a legbonyo­lultabb nemzetközi problémák meg­oldását is, ha kitartást és kellő áll­hatatosságot tanúsítanak. A szovjet­koreai megbeszélésekről kiadott köz­lemény megállapítja, hogy a felek egyöntetű véleménye szerint a ko­reai fegyverszünet létrehozása olyan feltételeket teremtett, amelyek meg­könnyítik a koreai kérdés békés rendezését, Korea nemzeti egyesí­tése és annak alapján, hogy lehe­tőséget nyújtanak magának a koreai népnek Korea államrendszere kér­désének megoldásához. Kik azok hát, akik nem akarnak élni a nemzetközi légkör enyhülésé­nek a koreai fegyverszünet megkö­tése által teremtett kedvező feltéte­leivel. Kik azok, akik meg akarják akadályozni a koreai nép szabad akaratának érvényesülését? Kik azok, akik fittyet hánynak egy nép egységtörekvéseinek és önrendelke­zési jogának s ehelyett a nemzeti megosztottság, a kíméletlen gyarma­tosítás politikáját valósítják meg? Lehetetlen itt párhuzamot nem vonni Korea és Németország között. Lehetetlen nem látni, hogy ugyan­azok az erők istápolják Európában Adenauert, mint Ázsiában Li Szin Mant és Csang Kaj Seket. Lehetet­len észre nem venni, hogy a cél is ugyanaz: Európában és Ázsiában egyaránt az agresszió ugródeszkáit létrehozni a béketábor országai felé. Ezért húznak az amerikai imperia­listák mesterséges választóvonalat Európában Németország, Ázsiában Korea kellős közepén. Ezért fegy­verzik fel Nyugat-Németországban Adenauer, Dél-Koreában Li Szin Man zsoldoshadseregét. És Ázsiában mindezen túlmenően még meg sze­retnék állítani a gyarmati népek öntudatra ébredésének nagy törté­nelmi folyamatát is — Malenkov elvtárs szavaival — »az emberiség tegnapját szeretnék az emberiség jövőjére kényszeríteni«. A történelmi fejlődést azonban nem lehet megállítani — még ha egyes imperialista politikusok a ho­mokba dugják is a fejüket a tények elől. Éppen Korea hősi példája bi­zonyítja, hogy nincs a világon olyan erő, amely megtörheti azt a népet, amely kezébe vette saját sorsának irányítását. A történelem törvényei erősebbek a legmodernebb hadi­technika törvényeinél is. Megmu­tatta ezt a nagy kínai nép, megmu­tatták a koreai hősök, s nap mint nap tűzzel-vassal verik az imperia­lista struccpolitikusok fejébe ugyan­ezt a leckét a vietnami és maláj­­földi dzsungelek szabadságharcosai. Az imperialisták évszázados gyar­mati uralmának milliók vérére és verítékére, pusztító gyarmati hábo­rúkra épített, korhadt épülete egyre ingatagabbá válik. A történelmi fej­lődés megérlelte azokat az objektív feltételeket, amelyek az imperializ­mus gyarmati rendszerének egykori fellegvárában, Ázsiában lehetővé teszik a haladó társadalmi erőknek, hogy ezt a hatalmas kontinenst a béke erődjévé tegyék. Végleg elmúltak azok az idők, ami­kor néhány hajóágyúval­­-rendre le­hetett tanítani-« a lázadozó bennszü­lötteket, akik azt vették a fejükbe hogy emberi módon és szabadon akarnak élni. S a koreai nép sza­badságharcának másik nagy törté­nelmi tanulsága éppen az, hogy a szabadságukért és békéjükért har­coló népek ma már nem kénytelenek csupán önerejükre támaszkodni, hanem az egész haladó emberiség szolidaritása mellett a béketábor te­vékeny támogatására számíthatnak. A szovjet-koreai tárgyalásokról kiadott közlemény ennek a tevékeny támogatásnak ragyogó dokumen­tuma. A béketábor vezető nagy­hatalma, a Szovjetunió ismét fényes példáját adta testvéri segítőkészsé­gének, a béke és­ a szabadság ügyét nagyszabású tettekkel előrevivő tá­mogatásának. A szovjet-koreai meg­beszélések eredményeiben nagysze­rűen testesülnek meg azok az új típusú nemzetközi kapcsolatok, ame­lyek csak szabad országok között jö­hetnek létre: a kölcsönös együttmű­ködés és a baráti segítség kapcso­latai. Ugyanaz a szellem hatja át ezeket a megállapodásokat, mint a legutóbb a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között, valamint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között létrejött megállapodásokat, amelyek értelmé­ben a kommunizmust építő szovjet nép nagyszabású segítséget nyújt ez országok népeinek népgazdaságuk fejlesztéséhez. Ugyanaz a szellem hatja át a szovjet-koreai megállapo­dást, mint amelynek jótékony hatá­sát mi is — s a többi népi demokrá­cia is — állandóan érezzük, az »­idő­sebb testvér­«, a baráti szovjet nép sokoldalú segítsége nyomán. S ha összevetjük ezeket az új típusú nemzetközi kapcsolatokat a régi­ típusúakkal, az egyenlőtlen szerződések, a kizsákmányolás és leigázás tényeivel a kapitalista vi­lágban, akkor mutatkozik csak meg igazán a két rendszer alapvető kü­lönbsége , az emberiség tegnapjá­nak és holnapjának különbsége. Washingtonban is sokat beszélnek arról, hogy például »megsegítik Dél- Koreát“. De ez a »segítség« az ország természeti kincseit szemérmetlenül kifosztó jenki üzletembereket, az országot gúzsbakötő katonai támasz­pontokat és a »területenkívüliség« gyarmati címkéjének védelme alatt bántatlanul garázdálkodó betolako­dók sáskahadát jelenti. Washington segítsége: gumi­botok és újabb börtönök. Moszkva segítsége: újabb kórházak és iskolák létesítése. Washington segítsége: a nemzeti ipar elsorvasztása, a nyers­anyagkincsek elrablása. Moszkva se­gítsége, a nemzeti ipar kifejlesztése, vízierőművek és gyáróriások létesí­tése. A világ népei a tényekből ítélhet­nek. S ezek a tények új, hatalmas ösztönzést adnak számukra abban a harcban, amelyet azért vívnak, hogy az emberiség holnapra győzedelmes­kedjék az emberiség tegnapját visszahozni kívánó sötét erők felett. HAZÁNK ÉLETÉBŐL A kormányprogramm megjelenése óta 36 forinttal növekedett az RM Szerszámgépgyár dolgozóinak átlagos havi keresete Az RM Szerszámgépgyár dolgozói a kormányprogramm megjelenése után azt ígérték, hogy jobban és fegyelmezettebben dolgoznak. Júliusi és augusztusi tervüket túlteljesítették. Az árleszállítás után már nemcsak azért vásárolhatnak többet, mert olcsóbbak lettek a közszükségleti cikkek, hanem azért is, mert jobb munkájukkal többet keresnek. Sokan vannak a gyárban, akik mostanában megkeresik havonta a 3000—4000 forintot is, mint például Jurkievics Ferenc sztahanovista öntvénytisztító. Persze az ilyen magas kere­setek eléréséhez komoly újítás, vagy legalább is nagy gyakorlat szükséges. Kellő segítséggel, gondos munkával azonban sokan elérhetik, hogy egyik hónapról a másikra 200—300 forin­tot növekedjék keresetük. Az elvtársi segítségnyújtásnak szép példáját mutatták Szécsényi Oszkár és Ozwald György. Az elvtársak a kormány programmjának megjelenésekor azt vállal­ták, hogy Bökény Sándort jó szakmunkássá nevelik. Bökény elvtárs mint szakmunkás, augusztus elsején 1285 forintot vitt haza. Ebben a hónapban elv­társai segítségével már úgy dolgozik, hogy — teljes joggal — legalább 1400 forint keresetre számít. A gyár dolgozói augusztusban átlagosan 36 forinttal kerestek többet, mint a kormányprogramm megjelenése előtti hónapokban. Ma országszerte megkezdik a nyertes Békekölcsön-kötvények beváltását Vasárnap fejezték be a csepeli Sportcsarnokban a II. Békekölcsön harmadik sorsolását. A négy húzási napon 61,9 millió forint összegű nye­reményt, illetve törlesztést sorsoltak ki. A nyertesek között a csepeli dol­gozók is szép számmal vannak kép­viselve. A többi között Korona Jó­zsef műszaki vezető 10.000 forintot, Kiváncsi József, az Autógyár anyag­kiadója és Szíjgyártó Katalin, a Varrógépgyár átképzőse 5—5000 fo­rintot nyertek. Nagy örömet keltett a diósgyőri kohóipari technikum ta­nulói között, hogy az intézet III/b osztályának növendékei kollektív kötvénnyel 50.000 forintot nyertek. Ma országszerte megkezdik a ki­sorsolt kötvények beváltását. A postahivatalok ezer forintig bezáró­lag fizetik ki a nyereményeket és törlesztéseket. A nagyobb nyeremé­nyeket o­­n­n pókjaiban vehetik, fel a boldog nyertesek. Rákóczi-ünnepségek Szolnokon és Esztergomban Szolnok várának a kuruc seregek által történt felszabadítása 250. év­fordulója alkalmából vasárnap egésznapos ünnepségek voltak Szol­nokon. Délelőtt tíz órakor megnyi­tották a Rákóczi-kiállítást. Délben 12 órakor került sor a szolnoki vár területén levő egyetemi diákotthon épületének falában elhelyezett em­léktábla leleplezésére. Este a Szigli­geti Színházban tartottak ünnepi emlékestet. Vasárnap ,Esztergom élete a ku­­ruckorban« címmel Rákóczi-emlék­­kiállítás nyílt meg Esztergomban is. A kiállítást a városi tanácsháza nagytermében, Vak Bottyán kuruc generális egykori tartózkodási he­lyén rendezték meg. „Gyermekváros“ a Szabadság Állami Áruházban A Szabadság Állami Áruház »Gyermekváros« néven gy­ermek­ruházati osztályt nyitott Az áruház új osztályát vasárnap délelőtt ün­nepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének. A vásárlóközönség nagy érdeklődését mutatja, hogy délelőtt 10 órakor az új osztálynak már több mint háromszáz látogatója volt. A gyermekek játékhintalóval és más játékokkal kedvükre játsz­hatnak, szórakoznak, amíg szüleik vásárolnak. Felavatták az új pincehelyi kórházat Az elmúlt év nyarán kezdték meg az ötéves terv keretében Tolna me­gyében a pincehelyi kórház építését. A munkálatok annyira előre halad­tak, hogy ez év március végén a szü­lészeti osztályt, július közepén a se­bészetet, augusztus első napjaiban pedig a belgyógyászati osztályt meg lehetett nyitni. A mintegy ötmillió forintos beruházással épült kórházat vasárnap délben adták át rendelte­tésének. Tolna megye új egészség­ügyi létesítménye a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően épült. „Az idén is kötök szerződést dohánytermelésre" Örömmel értesültem kormányza­tunk új intézkedéséről, hogy fel­emelték a szerződéses termények átvételi árát. Több éve, hogy szerző­déses dohánytermesztéssel foglalko­zom. Mindig megtaláltam a számítá­som. Ebben az évben a dohányter­mésem 9—11 mázsa között van ka­­tasztrális holdanként. Jövőre a má­­zsánkénti 290 forintos átvételi ár he­lyett 500 forintot kapok. Az új pre­mizálással az idei termés után 750 forintot kapnék. Csak ebből az ösz­­szegből egy öltöny téli ruhát lehet vásárolni. Eddig is iparkodtam a földről több és jobb termést betaka­rítani. Az új rendelet után még in­kább igyekszem, hisz nagyobb jöve­delemhez juthatok. El is határoztam, hogy az idén is kötök szerződést dohánytermelésre. Kovács László kishaszonbérlő, Cegléd Almaszüret a helvéciai állami gazdaságban Szüretelik az almát a helvéciai ál­lami gazdaságban. Az egyik sor jót már megfosztották termésétől, a má­sik soron azonban még roskadoznak az ágak az érett gyümölcs súlyá­tól. Bőséges a termés, az egész évben végzett gondos munka eredménye. Úgy számítják, a tervezett negyven vagon helyett az idén 86 vagon almát szállí­tanak el a gazdaságból. Egy munkanap alatt átlagosan 480 kilót küld a ládához egy-egy szüre­telő. A Kossuth-brigád tagjai azonban — 36 fiatal férfi és nő — gyakran 520—550 kilót is leszednek egyenként. Különösen jó eredményt ér el Kálmán Endre munkacsapata, közülük is Hor­váth Zsófia és Baranyi Ilona. Az út­mentén elhelyezett ládák gyorsan tel­nek, hiszen mindegyikbe csak negyven kilogramm fér. Ha 10—15 láda megtelt, a lovaskocsik már viszik is a kisvasút­hoz. A kisvasúti kocsikból a »válogatóba« rakják ki ismét a gyümölcsöt. Hatal­mas, szellős épület a válogató. A ka­tonás rendben egymás mellett és egy­más fölött elhelyezett ládákban ten­gernyi alma van. Részben már kiválo­gatták, részben ezután kerül a váloga­tásra a sor. Az épület közepén hosszú asztal körül 16 asszony és lány nagy gondossággal végzi a válogatást. A válogatóz­ ők mellett öt kisebb láda van a különféle minőségű gyümölcsök részére. Az elsőbe■ a legjobb, a máso­dikba a sérülésmentes /. osztályú alma kerül. Ebből van a legtöbb, a termés­nek csaknem hatvan százaléka. Ezután következik a II. osztályú »egyszúrá­­sos«, vagyis egy helyen hibás, majd a III. osztályú »kétszúrásos« alma. Mindegyik számára két láda, egy az apróbb, egy a nagyobb gyümölcsnek. Végü­l az ötödik ládába az az alma kerül, amely nyersfogyasztásra nem alkalmas, de a konzervgyárak felhasz­nálhatják. Amikor megtelik egy láda, azonnal nagyobb ládába ürítik. A válo­gatott gyümölcsöt már szállíthatják is. A gazdaságban ezzel megszűnik az ak­m­aszüret gondja. A MEZŐKER-től függ, milyen gyorsan kerül tovább az üzletekbe, a fogyasztókhoz az ízletes gyümölcs. Hetvenkét nap alatt hetvenkét lakás A lakásépítési Programm gyors megvalósítása érdekében Komlón számos új módszert vezettek be. A Berek­ utca mellett építik az első — a külső falazáson kívül — teljesen előregyártott elemekből készülő házakat. Az előgyártott elemeket közvetlenül az épület melletti betontéren készítik. Itt öntik a teljes nagyságú válaszfalakat, bevakolják s az ajtó­tokot is mindjárt elhelyezik benne. A gyártás helyéről gépi erővel egye­nesen az épületbe helyezik a válaszfalakat. Előzetes számítások szerint a nagyméretű előgyártás és újítások révén az építkezés határidejénél egy hónapot nyernek. Az első épületen a kőművesek már a pincét falazzák. A sztahanovista falazási módszer alkalmazásával azért harcolnak, hogy október 1-én megkezdhessék a földszint építését, az előgyártott elemek elhelyezését. A terv szerint a földszint építésének megkezdése után 72 munkanap alatt építik fel két ház 72 la. ANKÉT A JÖVŐ ÉVI CIPŐMODELLEKRŐL A cipőgyárak 1954-re tervezett mo­delljeiből kiállítás nyílt meg a József­­körút 29. számú házban. A cipőipar 160 változatos új modellel tett bizony­ságot arról, mennyit fejlődött ízlésben és minőségben cipőiparunk. A kiállítás vitrinjeiben a modellek mellett kiállí­tották a cipők anyagát és a hozzá­valókat is. Hétfő délelőtt a kiállítást a vidéki kereskedelem kiküldöttei nézték meg, hogy elmondhassák véleményüket a jövő évi modellekről. A kiállítás meg­tekintése után a SZÖVOSZ székházá­ban ankéton tárgyalták meg a küldöt­tek a cipőipar és kereskedelem problé­máit, hogy közösen megoldják a jobb vidéki áruellátást. Megszűnik a hiá­nyos áruelosztás, s a jövő évben már a vidék is éppen olyan változatos mo­delleket kap, mint a nagyvárosok. A bemutatott cipők mellett az ankét ered­ményei alapján újabb modellekkel gazdagítják a választékot. A kiállítást a nagyközönség reggel 10-től este 6 óráig nézheti meg.

Next