Népszava, 1954. május (82. évfolyam, 103-127. sz.)
1954-05-01 / 103. szám
*BSL MÁJUS 1, SZOMBAT? Aláírták az 1954. évi magyar-kínai kereskedelmi egyezményt A Magyar Népköztársaság és a római Népköztársaság képviselői Budapesten április 30-án aláírták az 1954. évre szóló két ország közötti kereskedelmi egyezményt. A szerződést magyar részről Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, kínai részről Huan Cen nagykövet írta alá. Az aláíráson részt vettek a delegációk tagjai, a bel- és külkereskedelmi minisztérium, a külügyminisztérium képviselői, valamint a kínai nagykövetség tagjai. A szerződés keretében — amely lényeges fejlődést mutat az 1953. évvel szemben . Kína különféle érceket, színesfémeket, bőröket, gyapjút, tollat, beleket, textilalapanyagokat, dohányt és más, ipari célra szolgáló kínai termékeket szállít Magyarországnak, amellyel szemben Magyarország tehergépkocsikat, autóbuszokat hűtőberendezéseket, erőműveket, rádióadóállomásokat, távközlőberendezéseket, mérőműszereket, orvosi berendezéseket és orvosságokat szállít Kínának. Az aláírás után Bognár József bélés külkereskedelmi miniszter vacsorát adott a részvevők tiszteletére. Két termelékenységi mozgalom bölcsőjénél ?A Ganz Vagon XVIII. kerület menetét ebben az évben a Ganz-vagongyáriak nyitják meg május elseje reggelén. Hosszú esztendők óta nem ért el ilyen jó eredményeket ez a fontos üzem, mint 1954 első negyedében. De megtisztelő helyét nem csupán mennyiségi sikerekkel vívta ki. Emelkedő termelékenység — ez az az eredmény, amelyre méltán büszkék a nagyüzem műszaki vezetői. A vagonrészlegben 1953. első negyedéhez képest az idei első negyedévben az egy főre és egy munkanapra eső termelési érték 14 százalékkal, az egy teljesített órára eső termelési érték 17 százalékkal nőtt. Ugyanez a két érték a gépgyártásban 20, illetve 21 százalék. A normát nem teljesítők száma az egész gyárban 1953 negyedik negyedében 23,3 százalék volt, az idei első negyedévben 20,8 százalékra csökkent. Az eredmények mögött számtalan e erőfeszítés, ezrek gondosabb és alaposabb munkája, a műszaki vezetés valóságos kísérletsorozata húzódik meg. A látszólag rideg, szürke számok mind-mind a rímei lehetnének egy-egy izgalmas, a termelékenységért, a munkások jobb keresetéért, a terv pontos teljesítéséért folytatott csata történetének. Az egyik ilyen csata színtere az S40-as műhely volt, ahonnan ezekben a napokban új mozgalom, a termelékenység növelését célzó kezdeményezés indult el. 60 százalék teljesítményemelkedés 1953 végén került Tóth elvtárs az 540-es megmunkálóműhely élére. Azt a feladatot kapta a gyárvezetéstől, hogy hozza rendbe a munkahelyet Az 540-as műhelyben az elmúlt év végén a helyzetet nagyjából ezzel a néhány szóval lehetett jellemezni: szervezetlenség, alacsony termelékenység, 860 forintos átlagkereset, elégedetlenség Tóth István, vele társai, mindenekelőtt Szencsics főművezető, tanulmányozni kezdték e helyzet okait. Megvizsgálták az állásidőket, a folyamatos munka akadályait, az egyes munkások magatartását A javíthatatlan lógócokon gyorsan túladtak, s aztán azt kezdték kutatni, miért gyenge az eredményük azoknak is, akik jól akarnak dolgozni. Hónapokon keresztül folyt ez a munka, termelékenységi kísérlet és képességvizsgálat egyszerre. A módszereket fokról fokra alakították ki. Mindenekelőtt rajz és műveleti utasítás szerint felbontottak egy sor, addig összevont műveletet, hogy megállapíthassák, melyiknél több a selejt, így jártak el néhány alkatrész nagyolásánál és simításánál. Egy-egy esztergályos csak akkor kapta meg egyszerre mind a két feladatot, ha már viszonylag a legkevesebb lábával meg tudta oldani. A »második lépcső« így alakult: kikísérletezték, melyik munka kinek a legmegfelelőbb — képesség, képzettség, gyakorlat szempontjából. Így került a fiatal Pálóczi Margit — aki más munkákon 60—70 százalékot sem ért el — a tengelyek megmunkálására. Itt állandósult a 140— 150 százalékos teljesítménye. Heteken át, valóságos kiképzési forgószínpad mintájára ismerték ki dolgozóik képességeit. Volt olyan átképzett esztergályos, aki csaknem egy hónapig vándorolt gépről gépre, amíg megtalálta a neki legjobban megfelelő munkát. Ezután — az átszervezés harmadik lépcsőfokaként — összeválogatták egy-egy gépre az azonos munkát legjobban végző dolgozókat, hogy ugyanolyan munkadarabot azonos művelettel munkáljon meg a gép háromszor nyolc órán át. Ez a »melegváltás« olyan eredményeket hozott, hogy például a Dedera, Jurecz és Kis Ernő elvtársak által végzett fogaskerékmegmunkálásban mindhárman állandó 180—200 százalékot érnek el — pedig hármuk közül kettő nemrégen került a gyárba, kiképzett esztergályos. Emellett természetesen sok egyéb is történt az 540-es műhelyben a termelékenység növelése érdekében, összhangba hozták az új intézkedésekkel a gyártástervezés és a kalkuláció munkáját is. A gazdaságosság, a termelékenység minden értekezlet, megbeszélés, és mindenekelőtt minden intézkedés középpontjába került Az eredményt megint egy mondatba lehet sűríteni: az átlagteljesítmény az 540-es műhelyben az 1953. júliusiról — 95 százalékról — idén márciusban 151 százalékra emelkedett, az egy produktív munkásra eső havi kereset 363 forint helyett 1260 forint. A kezdeményezést az egész gyár átveszi Tóth elvtárs kezdeményezése az elért eredményekre épül. Műszaki vezető társaival együtt azt a célt tűzte maga elé, hogy a második negyedben további 12,5 százalékkal csökkenti az állásidőket, a selejtet mintegy 24 százalékkal. A termelékenységre károsan ható pótidőutalványozást is leszorítják, rezsianyagban 15.000 forintot takarítanak meg az első negyedévhez képest. Néhány hét múlva teljes üzemmel dolgozik az új szervezés révén létrehozott mobilgyárrészleg. Itt készül a motorvonatok legfontosabb alkatrészeinek zöme. A már őszülő hajú, de szinte robbanékonyan fiatalos gyáregységvezető — aki 25 éve dolgozik a Ganz Vagonban — meg akarja mutatni a maga immár nagyobb portáján, hogy az 540-esben elért eredmények általánosíthatók az egész részlegre. A Ganz Vagon műszaki vezetői, akik csatlakoztak kezdeményezéséhez, még többre készülnek: el akarják érni, hogy a mozgalom segítségével az egész hatalmas gyárban, de az egész vasiparban is több érték szülessen, s a tervteljesítés grafikonjaira mindenütt a siker üssön pecsétet. II. Kispesti Textilgyár A Kistext lerótta első negyedévi adósságát A siker magját itt a szövődében vetették el, ahol Pető Jánosné kezdeményezése — minden műszakban, minden gépen egy méterrel túlteljesíteni a tervet — gyorsan hódított és magával ragadta az egész üzemet. Nevében nem volt benne a termelékenység szó — de Petőné mozgalma és a vele kapcsolatos műszaki intézkedések mind, mind a munka termelékenységének emelésére vezettek. Ezt legjobban megint »rideg« számok bizonyítják: a Kistext szövödéjében 1953 első negyedéhez képest 11 százalékkal nőtt az egy főre eső óránkénti teljesítmény. És ami nagyon fontos: a többtermelésből nem lett gyengébb termelés! A mennyiségi emelkedéssel egyidőben az áruk között 13,9 százalékkal nőtt a legjobb minőség aránya. A szövődében az eredményt úgy érték el, hogy biztosították a végterméket előállító szövőgépek állandó járatását, az előkészítő gépeket pedig csak akkor működtették, amikor az üzem bőven kapott áramot. Felhasználták a gépek hajtására az iező gőzét is. A szövők terhelését úgy osztották el, hogy arányosan kelljen végezniök nehezebb és könnyebb szövőmunkát. „...Adósság nélkül, többletköltség nélkül...“ Az elért sikerek alapján most új jelszót adtak ki a kispesti szövők: »Teljesítsd állandóan, adósság nélkül, többletköltség nélkül a tervet!» Ahhoz, hogy ezt végrehajthassák, a többi között szervezési intézkedésekre van szükség, így például a géptisztítás időpontját az évtizedeken keresztül megszokott reggel hatról áthelyezik akkorra, amikor nincs áram és a gépeknek úgy is állniuk kell, így reggel hatkor a gépek azonnal indulnak és kihasználják az akkor még rendszerint bőséges áramszolgáltatást. Néhány nap alatt a Kistext minden üzemrésze kidolgozta önköltségcsökkentési ütemtervét. Ez az önköltségcsökkentési terv számos, a termelékenység növelésére vonatkozó elképzeléssel gazdagodott. A sima szövödében például úgy tervezik, hogy napi hárommillió vetéssel túlteljesítik a tervet és ezzel havonta két vasárnapi műszakot feleslegessé tesznek. A pamutfonóban a termelékenységet 521 kilométer/orsóóráról 555-re növelik, ami azállandó költségek 117.000 forintos csökkentését jelenti. 90-ről 94-re A második negyedévre kidolgozott műszaki intézkedések tervében erős szövetté fűződnek össze az önköltségcsökkentési tervek, a termelékenységi mozgalom és az üzemrészek közötti jobb kooperációra kötött szerződés szálai. A feladat nem kicsi: az adósságát immár lerótt Kistextet iparága élére akarják lendíteni gazdái, a mérnökök, műszakiak, szövők. Petőné mozgalma megindulása óta a termelékenységi mutató fonálban is, nyersszövetben is emelkedett, 90-ről 94-re. Miként az eddigi sikerek , a további eredmények is a kispestieken múlnak. Baktai Ferenc Fogadás a SZOT külföldi vendégeinek tiszteletére A május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi vendégek tiszteletére a SZOT elnöksége április 30-án fogadást adott. A fogadáson megjelentek: Hidas István, Kristóf István, Zsofinyecz Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Kiss Árpád könnyűipari miniszter továbbá a SZOT elnökségének tagjai és a szakszervezetek vezetői. Újabb külföldi küldöttek érkeztek Budapestre A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására a május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett a román szakszervezetek, valamint a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeteinek küldöttsége. A román küldöttség tagjai: Andrei Constantinescu, a román élelmezésipari dolgozók szakszervezetének elnöke és Vasile Napau sztahanovista bányász. A német küldöttség tagjai: Heinz Franke, a német tudományos dolgozók szakszervezetének helyettes elnöke és Irmgard Rudolf »Clara Zetkin«-díjjal kitüntetett vasömlőnő. A külföldi küldötteket a magyar szakszervezetek vezetői fogadták.★ A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására hazánkban tartózkodó külföldi szakszervezeti küldöttek péntek délelőtt megtekintették a parlamentet. Délután részt vettek a Magyar Munkásmozgalmi Intézet »Népi demokratikus országok munkásmozgalmának története múzeum« ünnepélyes megnyitásán. « A sztálinvárosi ersimfi első egysége már áramot termel az országnak Sebestyén János nehézipari miniszterhelyettes, Bartos István, az építésügyi minisztérium építési igazgatóságának vezetője és Földes László, a sztálinvárosi pártbizottság titkárának jelenlétében Vámos Tibor, az Erőműberuházó Kirendeltség vezetője péntek délután ünnepélyesen átadta üzemeltetésre a sztálinvárosi erőmű első végleges egységét. Az erőmű új gépegysége pénteken már több mint százezer kw áramot termelt és adott az országos hálózatnak. Új üzem készült el május elsejére A budapesti Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat területén felépült Budapest és az ország legkorszerűbb húsfeldolgozó üzeme. Az új üzemben csaknem minden munkafolyamatot gépesítettek. A hústervlétesítményt április 30-án délután Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter avatta fel. SZABAD ORSZÁG — SZABAD NÉP A tizedik szabad május reggele köszöntött reárac. Nézz körül olvasó hold sódban, portádon, városodban !s nézz körül hazánkban. Fogadd be és őrizd meg szívedben mindazt, amit a szabadságnak köszönhet e föld. Lesd meg örömöd gyermeked jövőbe tekintő mosolyában, az ifjú lányok önfeledt kacajában, a békés öregek bölcs szavában. Húzd ki a melled és ne szegyeld örömöd, ha alkotó munkád gyümölcsére veted tekinteted. Állj büszkén, fölé magasodva Sztálinvárosnak, Inotának, az új vasútvonalnak s a kenyérgyárnak. A te műved ez, érted van s érted lesz mind szebb az életi . Szép az élet — szép a fiatalság *' Egyik büszkeségünk a sok közül: Inota Gazdag jövőnk részesei: boldog, vidám gyermekeink Békés munkánk, életünk védelmezőjét nestiadsagnak