Népszava, 1959. január (87. évfolyam, 1–26. sz.)
1959-01-01 / 1. szám
Dobi István kitüntetése 60. születésnapja alkalmából Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalm munkás-paraszt kormány javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 60. születésnapja alkalmából az állami és társadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerda délben 12 órakor az Országház Munkácsytermében nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula és Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Vass Istvánné és Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnökei. Dobi István elvtárs tiszteletére 60. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szűkkörű baráti ebédet adott. Az ebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte Dobi Istvánt, majd Dobi István elvtárs válaszolt a pohárköszöntőre. Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözlete Kedves Dobi elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntik Önt 60. születésnapján, mint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, a dolgozó parasztság hű fiát és népünk kiváló képviselőjét — a kommunisták hűséges harcostársát. Az Ön életének dolgos és harcos évtizedeire a megbecsülés és tisztelet érzésével tekint népünk minden igaz fia. Ez a harcos élet szocialista építőmunkánk egyik legfontosabb alapjának igazát példázza: a harcot vezető munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság összeforrottságát. A magyar dolgozók a nép felszabadulásának és felemelkedésének ügyéért tántoríthatatlanul küzdő igaz embert ismertek meg önben, aki életét kora ifjúságától kezdve a nép szolgálatának szentelte. Nemcsak szegényparaszti származása, nemcsak a nehéz munkában töltött élete, hanem tudatos politikai tevékenysége is elszakíthatatlanul a dolgozó parasztsághoz, s annak egyetlen igaz barátjához, a munkásosztályhoz fűzi. Már 21 éves korában a magyar Vörös Hadsereg soraiban harcolt, s egész életére elkötelezte magát annak az eszmének, amelynek diadalra juttatása a dolgozó milliók számára a szabadságot, az emberhez méltó életet, a boldogságot biztosítja. A Horthy-rendszer brutalitásai ellenére, fenyegetés és üldöztetés közepette, tanította a szegényparasztságot, szervezte a szegényparasztok háborúellenes fellépését. A fasizmus embertelen évtizedeiben kereste és megtalálta a jó utat: a kapcsolatot a munkásosztályhoz és forradalmi pártjához. A felszabadulás után változatlan odaadással folytatta azt a munkát, amelyet élete céljául választott. Egyre magasabb — s ezzel egyre nagyobb felelősséggel járó — posztokon vette ki részét a közügyek intézéséből, munkálkodott a nép javán. Korunk nagy és győzelmes eszméjének, a szocialista építésnek fáradságot nem ismerő szolgálata vívta ki az ön számára népünk megbecsülését, amely a legmagasabb közjogi méltóságba, az Elnöki Tanács elnöki tisztjébe emelte. Amikor 1956 őszén veszélyben volt a néphatalom, az imperialisták által szított és a belső reakció által kirobbantott ellenforradalom dúlása idején ön, kedves Dobi elvtárs, nagyszerű és példamutató magatartást tanúsított, megingathatatlanul őrt állt a munkás-paraszt hatalom, a kivívott népszabadság és népjogok, a szocialista építés védelmében. Hivatali elfoglaltsága ellenére ön ma is gyakori vendég a falvakban, a termelőszövetkezetekben, parasztemberek megbeszélésein és otthonában. Meggyőződéssel hirdeti a felismert és a magyar falvakban egyre szélesebb körben terjedő igazságot dolgozó parasztságunk felemelkedésének, gazdag és kulturált élete megteremtésének egyedüli célhoz vezető útja a szövetkezés, a nagyüzemi közös gazdálkodás. Ma, 60. születésnapján megérdemelten irányul ön felé az egész dolgozó nép szeretete és ragaszkodása, a kommunisták teljes testvéri bizalma és mély megbecsülése. Engedje meg, kedves barátunk és harcostársunk, hogy születésnapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, valamint egész dolgozó népünk nevében szívből köszöntsük önt. Kívánjuk, hogy sok-sok éven át jó egészségben, változatlanul töretlen lelkesedéssel végezze egész népünk javát szolgáló munkáját A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA Budapest, 1958. december 31. (MTI) kormány, s a magam nevében forró üdvözletemet küldöm önnek. Kívánok önnek jó egészséget és hosszú életet. Kívánom, hogy újabb sikereket érjen el Magyarország szocialista építésének nagyszerű ügyében. MAO CE-TUNG JV. Hruscsov, K. Vorosilov, Mao Ce-tung üdvözlő távirata Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Kedves Dobi Elvtárs! Hatvanadik születésnapja alkalmából fogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép forró üdvözletét. A szovjet emberek úgy ismerik önt, mint a dolgozó magyar nép hű fiát, aki minden erejét a Magyar Népköztársaságban a szocializmus építésének szenteli. Nagyra értékeljük az ön tevékenységét, amely államaink és népeink közötti testvéri barátság fejlesztésére és erősítésére irányul. Teljes szívünkből kívánunk önnek jó egészséget, hosszú életet és további sikereket a magyar nép és az egész szocialista tábor javára. N. HRUSCSOV K. VOROSILOV * Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Hatvanadik születésnapja alkalmából a kínai nép, a kínai í 1959. január 1 Magyar—koreai árucsereforgalmi megállapodás Szilveszter napján Budapesten aláírták az 1959—61. évekre vonatkozó magyar—koreai hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Ennek alapján Magyarország a többi között alumínium acélkábelt, alumínium tömböt műszereket, vegyianyagokat, gépeket és felszereléseket szállít Koreának, színesfémek, karbid és mezőgazdasági termények ellenében. Az iskolában Egy tanítónőtől hallottam az alábbiakat. Az általános iskola második osztályába járt Ági és Éva. Ági szőke hajú, fehér bőrű, kényes kis jószág volt, akinek a nyelve is alaposan fel volt vágva. A törékeny kisleányban erős hajlam élt arra, hogy társaival csodáltassa magát. Feleléskor vagy tíz percben mindig azt leste, milyen hatást váltanak ki szóvai a többieéből. Éva szeghajú, sötét szemű kisleány volt, kissé félszeg, visszahúzódó, aki égő szemmel figyelte Ági nagy sikereit. Ági ugyanis a szünetekben öt-hat kislánytól körülvéve kérkedett a babáival, a lehúzás babakocsijával vagy a filmvetítőjével. Egyik szombaton a nagy szünetben jóízűen majszolták a vajas és zsíros kenyereket. Ági fent ült a pad tetején, körülötte csodáini. Szavait tátott szájjal figyelték. — Holnap, vasárnap, kórházba megyünk. Bizony! — hangsúlyozta elnyújtva, éneklősen. — Apukám vett egy Pannónia motort. Bizony! A motor felborult, és apukám eltörte a lábát. Bizony! Hófehér mentőkocsin vitték a kórházba. Viszünk neki tyúklevest meg NAGYÜZEMI GYÁRTÁSBAN új típusú mágneskapcsoló és motorvédő sorozatot ad át az iparnak a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára. Ez az új mágneskapcsoló exportképes, mert a jelenleg használt olajos motorvédő kapcsolókkal szemben előnye, hogy tűzveszélyes üzemekben is üzembiztosan lehet felhasználni. A jövőben elkészülő szerszámgépeket is már ezekkel a kapcsolókkal szerelik fel kis mérete és négy-ötszörös élettartama miatt. Kisgyörgy János elektrotechnikus a VMT 25 típusú motorvédő kapcsolót hitelesíti (Novotta Ferenc felvétele) BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNAK KEDVES VENDÉGEIKNEK AZ ERZSÉBET SZÁLLÓ ÉS ÉTTEREM DOLGOZÓI ■ÉPSZAVA ÉS neon házikrémest. Bizony! Tudjátok meg! Aztán viszünk még neki Kékdarut, mert azt szokta szívni hosszú szipkából. Bizony! A legszebb kórházban fekszik... Tovább azonban nem folytathatta. A szeghajú Éva, aki a szomszéd padsorból égő szemmel figyelte, lángoló, arccal előugrott, és teljes izgalommal kiáltotta: — Tudd meg! Az én apukám is fog venni Pannóniát! Az ő motorja is fel fog borulni! Az ő lába is el fog törni! Őt is hófehér mentőkocsin fogják a legszebb kórházba vinni. Tudd meg! Vasárnap én is viszek majd neki tyúklevest, házi krémest men Kékdarut! Tudd meg! — kiáltotta, miközben a keserűség maró könnyei végigperegtek kipirult arcocskáján. Fehér Tibor A villamoson A zsúfolt villamosra csinos fiatal nő száll fel a Margit-híd budai hídfőjénél. Fehér mackóruhás kis hölgyet emel maga előtt. — Anyu, én az ablakhoz akarok ülni — közli határozott óhaját a csöppség. — Jó, kislányom — mondja a mama és tétován néz körül. A tömött kocsiban a dolog nem olyan egyszerű. A kislány nem elégszik meg ennyivel, nyomatékosan megsürgeti az ügyet. Mivel az ilyen angyali kis zsarnokok óhaja parancs, a következő pillanatban már két férfi is felemelkedik, hogy átadja a helyét a kis hölgynek. Az édes kis fehér mackó kényelmesen elhelyezkedik, sőt, hogy jobban lásson, feltérdel az ülőhelyre és úgy tekinget kifelé. Mamája szelíden megfogja és az ölébe veszi. Bizonyára azért, hogy ne tekintse a kislányt jegyváltásra kötelezett utasnak a kalauz. Az éber kalauz bácsi azonban alighanem más véleményen van, mert mikor a csinos mama pénzt vesz elő táskájából és így szól: »Kérek egy átszállót«, jó pszichológiával nem a mamához intézi »keresztkérdését«, hanem a kislányhoz: — Hány éves a kis kisaszszony? A kis angyal ráemeli égszínkék szemeit a kalauzra: — Ötéves múltam — vágja ki, és kedves közvetlenséggel hozzáteszi: — Anyuka pedig harminchat. —ghy Ez történt három ember életében B. Ú. K. 1958 és 1959 KÖZÖTT Két férfitól és egy nőtől kérdeztük meg: mit kívánt magának 1958 újévén? Mi teljesült ebből 1959 új évére? És mi most az új esztendei kívánsága? — Hosszú ideig laktam társbérletben — négy családdal közösen. Egy szoba volt a mienk — mondja Nemecz Emánuel Gottwald gyári műszerész. — Feleségemmel és két iskolás leánykámmal mi magunk is négyen vagyunk. Érthető, ha 1955 óta legfőbb újévi kívánságom a kétszobás önálló lakás volt. Nos, ha nem is elképzelésünk szerint, de szeptemberben mégis lakáshoz jutottunk. Egyszobás összkomfortos az új otthonunk Óbudán. Az üzem javaslatára utalta ki a tanács. A saját otthon . Tudja, árvagyerek voltam, 1945 előtt menhelyen nevelkedtem. Számomra ezért többszörösen öröm a saját családi otthon. Ezután a KST-ben összegyűjtött pénzzel még rekamiét és világvevő rádiót is vettünk az új lakásba, 1958- ban. A feleségem is itt dolgozik a gyárban, megbecsülik munkánkat, szépen boldogulunk ... — Az újesztendei kívánságom? Ruházkodás és televízió ... — Nekem nem sikerült minden úgy, ahogyan kívántam — mondja félig komolyan, félig tréfásan a 61 esztendős Szabó Zsigmond, az Athenaeum gépmestere. — Mert hiába vágyódtam legalább egy lottó főnyereményre — csak két találatot sikerült elérnem, igaz, háromszor... — 1958-ra azonban a legigazibb újévi kívánságom az egészség volt. A szívem ugyanis már hosszabb ideje rendetlenkedik. Már-már úgy volt, hogy nem dolgozhatom tovább. Azután májusban tíz napig kórházban voltam , és most ismét dolgozhatom. Szabó bácsi azonban igen fájlalja, hogy az orvosok azt tanácsolják: 1959-ben menjen nyugdíjba. Mert nehéz lesz majd a nyomdagépek s az ólomszag nélkül olyan ember* nek, akinek a gépét 1912 óta betűk milliárdjai hagyták • itt az Athenaeumban... A magasabb nyugdíj — Az új nyugdíjtörvény — jegyzi* meg — olyan újévi kívánságon felüli dolog számomra. Már kiszámítottam, hogy az új rendelet szerint körülbelül 1500 forint havi nyugdíjat kapok majd. A régi alapján talán 1300-at kaptam volna, örülök, hogy a kormány gondolt a hosszú éveken, évtizedeken át dolgozott régi szervezett munkásokra is, teljesítette a régi kívánságot, éveiket jobban beszámítják a nyugdíjba. — Hogy mit kívánok még? Szeretnék, mint nyugdíjas is hasznára lenni a társadalomnak. Havonta néhányszor fiatal nyomdászokkal akarok foglalkozni, beszélni nekik a szakma szeretetéről, a becsületes munka szépségéről.. Stark Zoltánna, a Corvin Áruház fiatal csomagolónője alaposan megvárakoztat. Amikor megpróbál kérdéseimre néhány szóval válaszolni , a várakozó vevők méltatlankodása megakadályozza a beszélgetést. Csak amikor pár percre helyettest talál, válthatunk szót. Magunk teljesítettük kívánságainkat . . . Majdnem olyan nagy a forgalom, mint karácsony előtt — mondja. 1958-as újévi kívánságait illetően nevetve jegyzi meg, hogy azok már 1957 decemberében teljesültek. Ugyanis épp akkoriban, karácsony előtti napokban ment férjhez, mert hamarabb sikerült lakáshoz jutniuk, mint gondolták. Eltartásra vállaltak egy magányos idős bácsit, s ezért megkapták szobakonyhás lakását. — Olyan jól vagyunk vele ♦— jegyzi meg —, hogy most ♦ karácsonykor, amikor vidéki ♦rokonainkhoz mentünk, nagyon ♦ hiányoztunk neki. 1958-as kívánságainkról csak annyit mondhatok: férjem vasöntő, már három éve udvarolt nekem és így együtt megtakarítottunk 10 000 forintot. Tehát — jó tündér helyett magunk teljesítettük a kívánságainkat — megvettük a mosógépet és a lemezjátszós rádiót. — Az új esztendőre a legfontosabb az, hogy az esti technikum első osztályába járó ferjem jól vizsgázzon. Azután rekamié és magnetofon szerepel a beruházási tervben ... Három ember két új éve: kis darabka a nagy közösség esztendejéből. Szenes Imre