Népszava, 1959. augusztus (87. évfolyam, 179–203. sz.)
1959-08-02 / 180. szám
t A dolgozók legfőbb már helyben orvosolják Kevesebb bejelentés érkezik a felsőbb szervekhez !— Jogvédelemért fordulok a szakszervezethez — írja levelében Berentés Béla, a Borsodi Vegyikombinát savüzemének dolgozója. — Nem azért, mintha másutt nem dolgozhatnék, de nem szeretem változtatni munkahelyemet. Ugyanakkor úgy látom, elbocsátásom törvénytelen is. A Vegyipari Dolgozók Szaka Sajnos, ilyen esetek még előfordulnak — mondja Kamarás Mihályné, a szakszervezet szervezési osztály vezetője —, bár szerencsére, mind ritkábban. Tapasztalataink szerint a munkások bizalma egyre nő a szakszervezet és általában a vezetők iránt; az év első felében mindössze 99 panaszos levél, illetve kérelem érkezett hozzánk. A Nehézipari Minisztérium vegyipari ágazatához tartozó üzemekből lényegesen kevesebb panaszos levél, vagy bejelentés érkezett a minisztériumba is — tájékoztat Hajdú István, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője. Az év első felében — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — 41 százalékkal csökkent a minisztériumhoz érkezett bejelentések és panaszok száma. Akik a panaszos levelek és bejelentések statisztikáját tanulmányozzák — mint ahogy azt a minisztérium és a szakszervezet vezetői rendszeresen megteszik — értékes tapasztalatokra tehetnek szert. Megnyugtató jelenség a bérpanaszok csökkenése, amely az összbejelentéseknek mindössze 6 százaléka. Azért is említésre méltó ez, mert néhány éve itt volt a legtöbb probléma. Azok az erőfeszítések, amelyeket korábban a szakszervezetek és bérbizottságaik tettek, nem voltak hiábavalóak. • Ja . A legutóbbi bérbesorolásoknál a bérbizottságok megbeszélték az érintett dolgozókkal, mit terveznek — nyilvánvaló, hogy ez összefüggésben van a bérpanaszok csökkenésével. Itt is bebizonyosodott: ha a munkásokkal együtt tárgyalják meg a tervezett intézkedéses tervezetének elnöksége megvizsgálta a panaszt, s megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetése valóban törvénytelen, mert semmiféle átszervezés sem történt, bár a felmondást ezzel indokolták. A szakszervezet gyorsan intézkedett, az igazgató belátta tévedését, s a hibát kijavította. A legfontosabb tanulság talán az, hogy az üzemek önállóságának növelésével egyidejűleg minimálisra zsugorodott azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket helyileg nem tudnak orvosolni. S ami még ennél is fontosabb: a helyileg elintézhető sérelmeket valóban orvosolják is. Ezt igazolja, hogy a szakszervezethez és a minisztériumhoz érkezett panaszok túlnyomó többsége valóban csak a felsőbb szervek által oldható meg. A felsőbb szervekhez küldött panaszok többsége jogos sérelmet tesz szóvá. A vegyészszakszervezet elnökségéhez érkezett bérpanaszok közül például az elmúlt fél esztendőben mindössze kettőt találtak jogtalannak. Még az üdülési beutalásokkal és a segélykérelmekkel kapcsolatos sérelmek 60 százaléka is jogos volt. Ugyanakkor megállapítható, hogy az ilyen természetű panaszok orvoslása az üzemek hatáskörét majdnem kivétel nélkül meghaladta. két, a legkényesebb kérdések is megoldhatóak. A munkások hangulatának további javítása szempontjából felmérhetetlen segítséget jelent, ha a szakszervezeti bizottságok, aktivisták fokozzák ellenőrző tevékenységüket a munkaügyi kérdésekben. Bár a javulás e tekintetben is számottevő, nem tartott lépést a más természetű panaszok csökkenésével. A munkaügyi panaszoknál (ezek teszik a bejelentések 40 százalékát) a legnagyobb rész személyes jellegű. Tárgyuk főként elbocsátások, túlórák, vasárnapi szabadnapok megvonása. Azért is érdemes szóvá tenni ezt a jelenséget, mert egyrészt világosan mutatja egyes üzemek itt-ott még meglevő szervezetlenségét, másrészt, hogy egyes szakszervezeti bizottságok a napi muka sodrásában még olyan engedményeket is tesznek, amelyek törvénysértéshez vezetnek. Mi mással magyarázható például a Kőbányai Gyógyszerárugyárban történt eset, ahol az egyik üzemrészt a szakszervezet elnökségének engedélye nélkül folyamatos üzemmé nyilvánították, csak azért, mert lemaradtak a terv teljesítésével? Minden közérdekű bejelentést megvizsgálnak Szólni kell a névtelen levelekről is. Több helyen úgy vélekednek, hogy azokkal nem érdemes foglalkozni, mert — mint mondják — nem becsületes emberek, akik a nevüket és címüket nem merik aláírni. Az esetek jelentős részében ez a megállapítás fedi is a valóságot. Hajdú István osztályvezető azonban elmondotta: az is előfordulhat, hogy fontos közérdekű bejelentéseket nem mernek aláírni, mert félnek a helyi vezetők retorziójától. Ezért, ha valóban súlyos vádakat tartalmaznak, azokat is megvizsgálják. A közelmúltban történt, hogy az Erőntű Tröszt főkönyvelője, dr. Farkasfalvy Ervin ellen névtelen bejelentés érkezett. Panaszolták, hogy feletteseit félrevezetve, állami pénzen tataroztatta lakását. A vizsgálat valóban beigazolta, hogy magántulajdonban levő házát 60 000 forintos állami költséggel luxuslakássá alakította át. A főkönyvelőt leváltották, s ellene a bűnvádi eljárást megindították. A munkáslevelek és bejelentések arról tanúskodnak, hogy az üzemekben egyre inkább élnek az önállóság adta jogokkal. A dolgozók is lényegesen tájékozottabbak jogaikról, mint a korábbi években. Ugyanakkor, mint ezt a szakszervezet és a minisztérium vezető testületeinek ellenőrzése is megállapította, ma már egyetlen levél, panasz vagy bejelentés sincs, amelyet orvoslás, intézkedés ne követne. Zsidai Pál Nagyobb az önállóság és élnek is vele A munkásokkal együtt a „legkényesebb" kérdések is megoldhatók Sólyom László :Sárosok, színek, emberek A lakosság hétköznapjairól talán az sem tud különös érdekességeket mesélni, aki éveket tölt ott, s nem napokat, mint én. Az asszonyok reggel vásárolni mennek a csarnokba kétkerekű szatyraikkal, a dolgozók munkába mennek a csúcsforgalom idején zsúfolt, dr. mindenkor tömött metrón, amely gyorsan és sűrűn közlekedik. Ez a tény arra enged következtetni, hogy mégsincs mindenkinek kocsija, amint azt a pesti néphit tartja. Igaz, az autóforgalom szédítő. S ahogy vezetnek! A gyakorlatban egyetlen közlekedésrendészeti szabály érvényes: nem megállítani a forgalmat, ha szabad a jelzés! És a szabad jelzés a legforgalmasabb kereszteződéseknél is gyors egymásutánban változik. A legtöbb helyen pedig automata jelzőlámpák működnek éjjel-nappal. Ezt a szabályosan ütemezett közlekedést csak a mentők szirénázása zavarja meg — olykor. Náluk gyakrabban szirénázik két motoros rendőr, akik elől sebesen kitér minden okos vezető, mert őket nagy fekete kocsi, s azt kisebb rendőrautó követi. Így kocsiznak Párizsban a miniszterek, sőt a kisebb rangúak is, hiszen az ő dolguk fontosabb, sürgősebb, mint a közönséges halandóké. Autó, metró, gyalogséta Ebben a nagy forgalomban a többségükben régi típusú autóbuszok közlekedése lassúbb, mint a szabad pályán futó metróé. Viszont előkelőbb. Annál is inkább, mert a kalauz az ülőhelyek elfoglalása után legföljebb négy-öt utast enged fölszállni. Akkor lecsapja a táblát, hogy megtelt. Az autóbuszmegállóknál automaták vannak, amelyből az utas számot húz. Ha sok a fölszálló, a kalauz szám szerint szólítja az utasokat. Soronkívüliséget élveznek a hadirokkantak, a Becsületrend tulajdonosai, a terhes anyák és egyéb igazolványokkal fölszerelt illetők. A gyalogos franciák roppant fegyelmezettek. Ez a tulajdonságuk csakhamar rám ragadt, s így egy alkalommal hattól háromnegyed hétig igen fegyelmezetten álltam tűkön az Operánál, amíg a huszonegyes kalauza végre az én számomat szólította. A másik hétköznapi élet, az a speciális párizsi, a Champs - Elysées-n, a bulvárokon és este a Montmartreon zajlik. Itt egymást érik a legkülönbözőbb létszámú és legkülönbözőbb nemzetiségű csoportok. Esznek, isznak az egymásba érő teraszokon, vásárolják a futószalagon gyártott "népművészeti" tárgyakat és bámulnak és fényképeznek, fényképeznek, fényképeznek. Ültem az Arc de Triomphe hűvös márványpadkáján az Ismeretlen katona sírja mellett- Megnéztem az órám. Tíz perc alatt tizenheten fényképezték le a kékesen lobogó örök lángot. A németek csajt a sírt, a fölírást, a lángot fényképezik, az amerikaiak egymást fotografálják a sír előtt. Egy spanyolul beszélő csoport pedig köréguggol a lángnak, s úgy vigyorognak a lencsébe, mint megannyi vidám makkász. Ó, hány ismeretlen francia fektette be vérét másfél századdal ezelőtt ebbe a nagy idegenforgalmi vállalkozásba. Alkonyodik. A Grandbulvár, ahogy ezt a pesti slágerből is tudjuk, fényárban áll. A járda szélén meggémberedett tagjait nyújtóztatja a jövő nagy festőművésze, majd a fának támaszkodva, összeszámlálja a dobozba gyűlt aprópénzt. Ócska harisnyába tölti, zsebrevágja. Aztán búcsút vesz a gauguini felfogásban alkotott remekművétől, amelyet színes pasztellkrétával naphosszat művelt a járdára. Hírünk a nagyvilágban Egy este beszédbe keveredtem a szállodában lakó amerikai egyetemistákkal. Angolul ugyan egy szót sem értek, de volt közöttük két lány, aki beszélt valamit németül. Mikor megtudták, hogy nincs határozott programom, javasolták, tartsak velük a Montmartrera. Műtörténészek, irodalomtörténészek, zenetörténészek voltak. Egy utazási iroda hozta őket Európába. Egy éven át törleszthető részletfizetési kedvezmény öltözetük után túlzottan is egyszerű. A lányok is — majd mind — tornacipőben járnak, ami a párizsi tűsarkak társaságában különösen feltűnő. A napközben a Champs-Elysées-n tapasztalt földijeikre emlékezve, nehéz elhinni, hogy talán ugyanabból a városból valók. Ők is jókedvűek, de szolidak, csendesek. A kis montmartrei vendéglőben pohár sört, szörpöt iszunk. Amikor fizetésre kerül a sor, egyikük egyenlíti ki a szalmát, aztán elosztja s az egy fejre eső összeget oda kell adnunk, függetlenül attól, milyen értékű volt, amit fogyasztottunk. "Költekezésükre jellemző, hogy csak százötven frank esett rám. A Montmartretól nem voltak különösen meghatódva. Én sem. Túlzottan vásári, jelmezes, díszletes. Csak a kikiáltó hiányzik: »itt látható«, "itt hallható«, »itt tapasztalható«. Tessék, tessék! Talán az ezer frankért rajzoló karikaturista szakálla sem igazi és a tarka sálas, égő szemű legény is csak órabérben apacskodik. Ülünk a fehér kupolás Sacré-Coeur lépcsőjén, nézzük a párizsi fényeket. Beszélgetünk. Hallottak Budapestről, többen olvastak is fővárosunkról, sőt az egyik műtörténész hosszas gondolkodás után kiböki, hogy »Matszia-csörcs«, amiből én nem kevésbé hoszszas gondolkodás után megértem, hogy a Mátyás-templomról beszél. Ezenkívül ismerik — mindnyájan — Bartókot és Lisztet (de róla nem tudták,, hogy magyar). És ismertek két »menekültet« is, akik hozzájuk kerültek. Az egyikről Betty tudna bővebbet (de Betty hallgat és pirul). Ez rendes fiú volt, de még az ősszel hazament (Betty bánatosan néz maga elé). A másik az — sajnos — még ott van. Különböző jelzőkkel illetik, amely meghatározásokat, hogy meg-, értsem, így summázzák: Nem oké! Mielőtt megtérnék a szállodába, belépek egy bárba (ez olyan kocsma-eszpresszó keverék helyenként Wurlitzerrel) kétszer egy deci borra. A bors relatív olcsó és abszolút jó. Decinként mérik, de úgy, hogy túlcsordul. Most vagyok itt, harmadszor. Beszélgetek a csapossal. Mikor megtudja, hogy', magyar vagyok, ösztönösen', hátralép. Később elmondja,', hogy tavaly ilyenkor volt né-', mi szóváltása egy "új« magyarral. Mutatja a helyét a balszemöldöke fölött. Nem akaarom reprodukálni a jelzőket, s részletezni kísérő gesztusait." Úgyse tudnám érzékeltetni a hangsúlyt, ahogy Párizsban, akár a franciák, akár a »régi« magyarok azt mondják, hogy: »új« magyar. Csak a párizsi polgár tárgyilagosságát, dicséri, hogy az »új« magyarok ellenére szeretnek minket. Ez a csapás például több régi magyar barátját említi, akik a harmincas évek válságában mentek ki és azóta lettek megbecsült párizsiak. Ezeken kívül ismeri Bartókot, Kozmát és Papp "Lászit«, valamint tudja, hogy Magyarországon terem a utokázsi« és a football. (Folytatjuk) NÉPSZAVA Kitüntetés I A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pigler Andornak, a Szépművészeti Múzeum Kossuth-díjas főigazgatójának — hosszú és eredményes tudományos munkája elismeréséül — 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. A SZOT elnökségének felhívása Hajdúszoboszlón 300 személyes gyógyüdülő építését kezdték meg, amely a legnehezebb munkát végző dolgozók betegségének megelőzését, gyógyulását szolgálja majd. Ez az első olyan üdülője lesz az országnak, amelyet a magyar szakszervezetek teljes egészében saját anyagi eszközeikből hoznak létre. A tervezőintézetek jórészt társadalmi munkában, terveit felül készítették el a gyógyüdülő terveit. A SZOT elnöksége most felhívta az ország szervezett munkásait, dolgozóit, hogy aki teheti, vegyen részt a munkában, s terven felül, lehetőleg megtakarított anyagból készítsék el az üdülő épületének felszereléseit. (MTI) Pótjelentkezés egyes egyetemek, főiskolák nappali tagozatára A Művelődésügyi Minisztérium közleménye A Művelődésügyi Minisztérium pótjelentkezást hirdet egyes egyetemek, főiskolák nappali tagozatára. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnöki karára és a mérnöki kar földmérő-mérnöki szakára, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának matematika—fizika, kémia—fizika és biológia—földrajz szakára, a Szegedi Tudományegyetem természettudományi karának matematikafizika, kémia—fizika és biológiaföldrajz szakára, a pécsi pedagógiai Főiskola matematika—fizika választott és magyar—délszláv választott szakára (harmadik szakként ének, vagy testnevelés választható), a szegedi Pedagógiai Főiskola magyar—szlovák választott, magyar—román választott és matematika—kémia választott szakára (harmadik szakként ének, vagy rajz, vagy testnevelés választható), a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, a Soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézetbe, továbbá a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára felvételüket kérhetik mindazok a 30 évnél fiatalabb, kitűnően, jelesen, vagy jó rendűen érettségizett fiatalok, akik a felsorolt szakok valamelyikének elvégzéséhez tehetséget és kedvet éreznek. Felvételre pályázhatnak azok is, akik valamely egyetemen, vagy főiskolán már felvételi vizsgát tettek, de a jelentkezők nagy száma, vagy elégtelen vizsgaeredmény miatt nem vették fel őket. Az ez évi felvételeknél elutasított tanulók ahhoz a dékánhoz (igazgatóhoz) jelentsék be — írásban —, hogy melyik karra, szakra pályáznak, akitől az elutasító végzést kapták. Akik ez évben még nem tettek egyetemi felvételi vizsgát és most jelentkezni kívánnak, az érettségiztető középiskola útján pályázhatnak felvételre. A jelentkezések elfogadásának határideje augusztus 18. Azok a tanulók, akiknek jelentkezését az egyetem, főiskola elfogadja, augusztus 35 és szeptember 5 közötti időben tesznek felvételi vizsgát. A felvételi vizsga idejéről, illetve a pályázat esetleges visszautasításáról az egyetem írásbeli értesítést küld. A pedagógiai főiskolák idegen nyelvű szakjain a nemzetiségi iskolák számára képeznek tanárokat, tehát a jelentkezés lényege és feltétele a választott nyelv alapos ismerete. A pótjelentkezések során legnagyobb számban a miskolci gépészmérnöki karon, az Építőipari és Iözlekedési Műszaki Egyetem mérnöki karán, a budapesti és a szegedi természettudományi karon és a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián van lehetőség felvételre. A többi szakon 1s 15 férőhely van. (MTI) Megnyit a lipcsei nemzetközi könyvkiállítás Augusztus 1-én nyílt meg Lipcsében a szocialista országok első nemzetközi könyvművészeti kiállítása, amelyen Magyarország is részt vesz. A kiállításon a régi magyar könyvkiadást két eredeti Corvina, Nagylucsai Dóczy Orbán zsoltáros könyve, Hess András budai krónikája és több más régi nyomtatvány képviseli. Az utóbbi évek magyar könyvterméséből mintegy 230 kötetet állítottak ki. Több mű mutatja be a Magyar Tanácsköztársaság kiadói tevékenységét és a felszabadulás utáni politikai könyvkiadást. "A világ békéjéért« címmel meghirdetett művészeti pályázaton négy magyar művész hét alkotása vesz részt. A kiállításon magyar nemzeti napot rendeznek. Ez alkalommal előadásokat tartanak könyvkiadásunkról, bemutatnak néhány művészeti kisfilmet és előreláthatólag magyar művészegyüttes is fellép. A megnyitóra 11 tagú magyar delegáció utazott Lipcsébe. TANULNAK holnap gyermekápolónői. A szombathelyi csecsemő- és gyermekápolónőképző iskolában száz hallgató részesül két évig magasfokú elméleti és gyakorlati képzésben. Képünk: A csecsemő pályázását tanulják a növendékek Szekér Teréz nevelő irányításával (MTI Foto -Tormai Andor felvétele) „BALATONI PARTVÉDŐMŰ” TERVPÁLYÁZAT Az Országos Vízügyi Főigazgatóság balatoni partvédőmű tervezésére TERVPÁLYÁZATOT HIRDET A tervpályázaton bárki részt vehet. A pályázat titokos. A tervpályázatra vonatkozó mindennemű felvilágosítás az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrendezési osztályán (Budapest, V., Alkotmány utca 29., IV. emelet 402. szoba) kapható és ugyanott vehetők át 1959. augusztus 1-től a tervpályázati kiírás és annak mellékletei 30 forint lefizetése ellenében Elektromotorok és transzformátorok javítását vállaljuk rövid határidőn belül Karbantartásra, javításra kedvese feltételekkel éves keretszerződést kötünk DAMAUNI I Budapest, ® TM * Mwglp.ll« ,,i( Árpád fejedelem útja 47 Telefont 155—030, s-as mellék 1959. augusztus 7