Népszava, 1960. április (88. évfolyam, 78–102. szám)
1960-04-01 / 78. szám
Kiküldött munkatársunk telefonjelentése (Folytatás az 1. oldalról) főcsarnokba, amelynek szalagjain naponta több száz Renault-Dauphin — itt még meztelenül ezüstszürke váza — fut tovább. A munkásoknak csak egy pillanat idejük van arra, hogy elforduljanak a szalagtól, hogy lerántva a fekete szemüveget, odakiáltsák barátságos szavaikat. A Renault Művek vezérigazgatójának magyarázatát a munkafolyamatokról a hangszóró orosz nyelvű mondatai egészítik ki. A MOTORSZERELŐ CSARNOKBA ÉRÜNK. Itt már valamivel nyugodtabb a mun- Icatempó. — Tegnap Lille-ben még azt mondtam — fordul oda hozzánk, újságírókhoz Hruscsov —, hogy maguknak szerencséjük van, mert mialatt nekem a termelést magyarázzák a főnökök, beszélgetnének a munkásokkal. Hát most hadd álljak meg én is egy pillanatra. Nyikita Hruscsov és André Jouanneau motorszerelő között megindul a beszélgetés. — Itt ebédel a kantinban? •- kérdi Hruscsov. — Igen. Kétszáz frankot fizetek az ebédért. — És az órabére? — Kétszázkiencvennyolc. A napi átlagom pedig kilenc óra. Minden szóba kerül: a bérek, a társadalombiztosítási szolgáltatások, a szabadidő és a gyermeknevelés. De a protokoll ismét közbelép. Menni kell tovább. Pedig Nyina Petrovna is maradna még. Jouanneau és társai tartóztatják a vendégeket. A fogadó szalonban azonban már nyitva áll a Renault Művek »aranykönyve«. Egy pillantást vetek rá. Hruscsov aláírása II. Erzsébet angol királynő aláírása után következik. Az asztal előtt a Renault Művek legújabb típusú, piros bőrrel bélelt kék »Florida« kocsija áll: az ajándék. Nyina Petrovna 24 személyes étkészletet, Szergej fiuk pedig egy pár acél sítalpat kap — ugyanazt az Allais —60 márkát, amellyel Squaw Valley bajnokai diadalmaskodtak. — TUD VEZETNI, MINISZTERELNÖK ÚR? — kérdezi Dreyfus vezérigazgató, bemutatva Hruscsovnak a »Floridát«. — Azt hiszem, igen! — És a válasz nyomán viharzó nevetés hangzik fel. Kint a terem előtt pedig, a téren, új, vidám jelszó születik Flins türelmetlenül várakozó lakosainak ajkán: »Nekünk is adjanak Hruscsovból! Ne tartsák meg egészen maguknak!« De a kocsisor már száguld tovább. A szovjet kormányfő a franciák utolsó baráti köszöntését és egy albumot visz haza tőlük emlékül, amelyet az üzem háromezer munkása és tisztviselője írt alá. Ebben sok sikert kívánnak de Gaulle-lal folytatandó tárgyalásaihoz. Hruscsov fáradhatatlan. Amikor 12 óra 15 perckor belépünk a Quai d’Orsay fogadószalonná átalakított biliárdtermébe, már Benoit Frachonnal, a CGT több más vezetőjével és a másik két szakszervezeti szövetség, a szocialista Force Ouvriere és a katolikus CFTC több üzemi képviselőjével szorít kezet. — Én elkészítettem az elvtársaknak egy 13 oldalas beszédet, amit most odaadok önöknek. De nem ismerem a francia törvényeket és nem szeretném, ha tiltott irodalom terjesztésével vádolnának — mondja Hruscsov vidám mosoly kíséretében, amikor Nyina Petrovna, Koszigin és Gromiko társaságában leül az asztalhoz. MÁSFÉLÓRÁS KÖTETLEN BARÁTI BESZÉLGETÉS kezdődik ezután, amelynek során Hruscsov hallatlanul érdekes és fontos adatokat közöl: a szakértők becslései szerint a következő húsz évben a Szovjetunióban megduplázzák az amerikai ipari termelést, 1964-től pedig az iparban hat órára, a bányászatban öt órára csökkentik a munkaidőt. Miközben a Quai d’Orsay falai között Hruscsov a francia munkásmozgalom képviselőivel cserél véleményt — 40 kilométerrel odább, a rambouillet-i elnöki kastély termeiben folyik a nagytakarítás. Mert amikor e sorokat diktálom, a szovjet miniszterelnök kocsija — a szovjet nagykövetség 500 személyes fogadásáról jövet — Rambouillet felé száguld. S csütörtök estével megkezdődik a kétnapos párbeszéd Hruscsov és de Gaulle között. Róbert László Az emberi elme nem nyugodhat bele, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe Hruscsov beszéde a roueni díszvacsorán Mint már jelentettük, Hruscsov szerdán este díszvacsorán vett részt a roueni megyefőnökségen. A beszédet az alábbiakban ismertetjük. Hruscsov beszéde bevezető részében a vidéki'körútja sóráti,látottakról 'beszélt'inija' így.:folytatta. . . ■ o ..stov ,ar- Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Békeidőben eleven ipari és kereskedelmi központ, amelyen át a legkülönbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roueniak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek és becsülni tudják a béke áldásait. — Mindenki tudja, mily nagy áldozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hitleri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70 000 falut romboltak le és égettek fel, 25 millió embert tettek hajléktalanná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül 500 milliárd dollárra tehető károkat szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség ellen kifejtett harcos együttműködés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandia— Nyemun repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti-tengerig dicsőséges, harcos utat tett meg. Két és fél év alatt nagy számú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zászlaját a Vörös Zászló és az Alekszandr Nyevszkij Érdemrend díszíti. A hitleristák Nyeman-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a »nyemani« kitüntető címet kapta. Negyvenkét repülő szovjet érdemrendet kapott. Marcel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjetunió Hőse címet érdemelték ki. A francia kormány , becsületrenddel, felszabadulási kereszttel és több érdeméremmel tüntette fel az ezredet. — Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának, jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierősek ajándékoztak. ***'** Ebben az időben írta de Gaulle tábornok I. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyra becsüli ezt az ajándékot, és »a két szövetséges nép mély barátságának fényes tanúbizonyságát látja benne«. Különös örömömre szolgál, hogy itt, Normandia fővárosában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égbolton. — Az én fiam is a Normandia-Nyeman ezreddel azonos frontszakaszon áldozta életét a német fasisztákkal vívott harcban. Ő is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeretteinket, akiknek életét derékba törte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai , Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Minden világrészben sok millió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról napra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít, és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. — Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában és Afganisztánban jártunk, ismét meggyőződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, tevékenyen harcolnak az új háborúk, a hadi készülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális lehetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk a fegyverekezési hajszának, és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik, és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni! : — Emelem poharam népeink barátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra sohase jelezzen más időt, mint a béke óráit! A francia rendőrség jobboldali szervezkedést leplezett le Algériában Az AP algíri tudósítása szerint a francia rendőrség tudomást szerzett a »Május 13-a bizottság« néven ismert és január 27-én feloszlatott jobboldali politikai csoport újabb föld alatti szervezkedéséről. A rendőrség röpiratokat és okmányokat foglalt le, amelyekben a szervezet felhívja a lakosságot, készüljön elő a de Gaulle-kormányzattal szemben tanúsítandó fegyveres ellenállásra. 15 év alatt megvalósul a Szovjetunió teljes villamosítása A Szovjet Tudományos Akadémia műszaki tagozata közgyűlésen vitatta meg a teljes villamosítás kérdéseit. A közgyűlésen elmondották, hogy a jelenlegi 264 milliárdról 1975-ig 1500 milliárd kilowattórára, 1980-ig pedig 2300 milliárd kilowattórára kell növelni a villamos energia termelését. Tizenöt-húsz év alatt kialakítják az ország egységes energetikai rendszerét. Megteremtik a Közép-Szibériát az Urállal összekötő távvezetéket, amely a szibériai vízierőművek rendkívül olcsó áramét a Szovjetunió európai vidékeire szállítja. Hruscsov Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) volt fel, majd elmondotta: az a tendencia, hogy fékezik a magas fizetések emelését és igyekeznek az alacsonyabb fizetéseket emelni, mert minél előbb meg szeretnék valósítani azt az eszmét, amelyet a kommunizmus tűz célul eléjük, hogy mindenki szükségletei szerint részesüljön a javakból. Az egyik küldött megkérdezte, vajon francia munkások szabadságukat eltölthetnék-e a Szovjetunióban. — Bármikor szívesen látjuk a francia munkásokat — válaszolta Hruscsov. Az a kérdés is elhangzott, vajon a szovjet munkások szabad idejükben bárhol táborozhatnak-e, illetve felkereshetik-e szabadon a Szovjetunió bármely részét. A kérdésre válaszolva, Hruscsov rámutatott, mennyi badarságot írhatnak össze egyes újságok a Szovjetunióról, hogy ilyen kérdést egyáltalában feltettek neki. Természetes, hogy a szovjet munkások szabad idejükben az országnak azt a vidékét kereshetik fel, amelyiket akarják. A további kérdések zöme a szakszervezetek szervezésére és az oktatás részleteire vonatkozott. Ezekre Hruscsov részletesen válaszolt, majd befejezésül ezeket mondotta: — Higgyék el, nem akarok propagandát csinálni, csak rossz árucikknek kell propaganda. A kommunizmus pedig nem rossz árucikk. Az a célom, hogy a francia—szovjet barátságot erősítsem. Nem akarok kommunistát csinálni azokból a franciákból, akik nem kommunisták. Az az óhajunk, hogy a barátság és a béke jegyében szorosabbra fűzzük a két ország kapcsolatait. Hruscsov beszéde Lille-ben Hruscsov a lille-i városi tanács által rendezett fogadáson mondott beszédében a többi között a következőket mondotta: — Az önök gyönyörű hazájában tartózkodva, örömmel látogattam el Lille-be, Charles de Gaulle elnök szülővárosába. — A Szovjetunióban úgy ismerik de Gaulle elnököt, mint aki nagy bátorságot tanúsított a második világháború súlyos megpróbáltatásai idején. Kivívta a szovjet emberek megbecsülését azzal a fáradhatatlan harccal, amelyet Franciaország felszabadításáért, a német fasiszta megszállók kiűzéséért, hazája nemzeti becsületéért folytatott. — De Gaulle tábornokkal először akkor találkoztam, amikor 1944-ben tárgyalni jött Moszkvába. Ezeket a tárgyalásokat akkor siker koronázta: országaink szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek egymással.— Franciaországi látogatásunk másfajta körülmények között folyik. Azóta nagy változások történtek a nemzetközi helyzetben. A hidegháború és a fegyverkezési hajsza hosszú évei rányomták bélyegüket a francia—szovjet viszonyra is. Bár még nem oszlottak szét teljesen a látóhatárt elsötétítő felhők, bizonyosan elmondható, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet jelentősen kitisztult, nyilvánvaló jelei vannak a nemzetközi feszültség enyhülésének. A különböző országok államférfiainak találkozói feltétlenül hasznosak voltak a béke szempontjából. — Mi értékeljük de Gaulle elnöknek a Kelet és Nyugat jobb megértését előmozdító erőfeszítéseit. Reméljük, hogy találkozóink és az elnökkel folytatandó tárgyalásaink államaink viszonyának megjavulását, barátságunk erősödését eredményezik, ami feltétlenül előmozdítja majd az európai és a világbéke megszilárdulását. A de Gaulle elnökkel való találkozóknak ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget. — Nemcsak tárgyalni jöttünk Franciaországba, hanem azért is, hogy megismerkedjünk a tehetséges és szorgalmas francia nép életével. Franciaországi tartózkodásunk rövid ideje alatt sok érdekes és hasznos dolgot láttunk, hasznos dolgokat országaink baráti kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. — Ma megismerkedtünk az önök városával, az északi iparvidék központjával, ahol szenet bányásznak, acélt gyártanak, különböző bonyolult gépeket állítanak elő. Különösen kedves számomra Észak- Franciaország azért, mert sok tekinteten emlékeztet a mi »kovácsműhelyünkre«, a Donyec-medencére. — Felhasználom most, az alkalmat arra, hogy a szovjet emberek forró üdvözletét és baráti jókívánságait tolmácsoljam Lille lakosságának, Észak-Franciaország dolgozóinak. — A szovjet emberek most békés munkájukkal foglalkoznak. A Szovjetunió gazdasági élete és kultúrája gyors ütemben fejlődik. Sikeresen teljesítjük hétéves tervünket. Az idén csupán a terven felül előállított termékmennyiség meghaladja az egész forradalom előtti Oroszország egyévi ipari termelését. Amikor minden eszközzel fejlesztjük gazdasági életünket, mindenekelőtt arról gondoskodunk, hogy maximálisan kielégítsük a szovjet emberek anyagi és kulturális szükségleteit, a legjobb feltételeket teremtsük meg az ember, az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Állami költségvetésünk egyharmada közoktatási, tudományos, kulturális, egészségvédelmi és szociális célokat szolgál. Országunkban hatalmas arányú lakásépítkezés folyik. Az elmúlt évben például a városokban kétmillió-kétszázezer lakás, a falvakban mintegy nyolcszázötvenezer lakóház készült el. Országunkban ingyenes az orvosi ellátás. Szakadatlanul nő a kórházak, a gyermekotthonok, az üdülők száma. Országunkban az emberek átlagos maximális életkora a forradalom előtti Oroszországhoz képest több mint kétszeresére — 32 évről 68 évre — emelkedett. A szovjet tudomány és ipar fejlődése lehetővé tette a Föld és a Nap mesterséges bolygóinak felbocsátását, a Hold láthatatlan oldalának lefényképezését. A szovjet tudósok és technikusok vívmányait úgy tekintjük, mint a szocialista rendszer feltárta határtalan emberi lehetőségek tanúbizonyságát és úgy véljük, hogy ezeket a vívmányokat az egész emberiség javára kell felhasználni. — A szovjet tudósok, hogy megörökítsék a francia tudomány kimagasló egyéniségének és a béke lánglelkű harcosának emlékét, a Hold láthatatlan felén az egyik krátert Frédéric Joliot-Curie-ről nevezték el. — Mindenki előtt világos, hogy a gazdaságot, a tudományt és a kultúrát eredményesen fejleszteni, az életszínvonalat növelni csakis tartós békében lehet. Ezért harcol a Szovjetunió oly állhatatosan és következetesen a békéért, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttéléséért. — A szovjet emberek minden néppel békében akarnak élni. Mélységes rokonszenvvel gondolnak a francia népre, szívből kívánnak nagyságot és virágzást Franciaországnak s azt szeretnék, hogy országaink barátságban éljenek, sokoldalúan együttműködjenek. (Taps.) — Ha a Szovjetunió és Franciaország egyesíti erőfeszítéseit, sokat tehet a békéért, a népek biztonságának megszilárdításáért. A magam és kísérőim nevében köszönetet szeretnék mondani önnek, polgármester úr és mindnyájuknak, uraim. Nagyon tetszett nekem a polgármester úr beszéde, és kedvem támadt néhány szóban reflektálni rá. Meg kell jegyeznem, hogy ha a szónoki emelvényen kellene vetélkednem önnel, alaposan fel kellene készülnöm és összeszedni magam, hogy megelőzzem (derültség, taps), de azért nem teszem le a fegyvert, csak elismerem az ön képességeit, és kész vagyok versenyre kelni önnel. (Taps) — Ami pedig beszédének lényegét illeti, polgármester úr, elmondhatom, hogy egyetértek azzal, amit mondott. Sőt mi több, mi teszünk is egyet s mást azért, hogy elérjük azt a célt, amelyet ön vázolt beszédében. Kijelentem önöknek, uraim, hogy a Szovjetunió népei minden elgondolásukkal és erőfeszítésükkel erősíteni igyekeznek államukat és annak gazdasági erejét, s nem szeretnék, ha bárki is megzavarná őket ebben. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy nálunk a dolgok a jövőben is úgy haladjanak, ahogyan ma. Ma pedig az a helyzet, hogy népgazdaságunk nagy léptekkel halad, emelkedik a szovjet nép életszínvonala, fejlődik a tudomány és a kultúra. Területünk felmérhetetlen, természeti kincseink megszámlálhatatlanok. A legcsekélyebb alapunk sincs arra, hogy elégedetlenek legyünk hazánk mai helyzetével. A szovjet népnek esze ágában sincs bármilyen hódításra, egyenes vagy közvetett agresszióra gondolni, mert az agresszió összeegyeztethetetlen a mi szocialista rendszerünkkel. — Miért lenne jó nekünk a háború? Önök is tudják, hogy hazánk területe roppant tágas. Talán nem mindenki tudja elképzelni, micsoda távolságok vannak a Szovjetunióban. Moszkva és Távol-Kelet között több ezer kilométer az út. Elég, ha megemlítem, hogy a moszkvai és a vlagyivosztoki idő között hét óra az eltérés, ugyanannyi, mint Moszkva és New York között. — Népünk szereti hazáját, szocialista rendszerét. S ha bárki fejébe venné, hogy megzavarja békés életünket és kezét emelné rendszerünkre, a szovjet nép még elkeseredettebben küzdene, mint annak, idején a hitleri fasiszta hordák ellen. — De mi mindent megteszünk és erőnket nem kímélve továbbra is rajta leszünk, hogy megakadályozzuk egy új háború kirobbantását. Ezért mindenkivel leülünk a tárgyalóasztalhoz, aki találkozni akar velünk, hogy szót értsünk és biztosítsuk a békét. — Szeretnék őszinte köszönetet mondani dicső városuk lakosságának azért a meleg vendégszeretetért és szívélyességért, amelyben engem és elvtársaimat részesítettek. Mindenütt szívélyesen, vendégszeretően fogadtak bennünket, baráti tekintettel és baráti üdvözléssel. — Az önök városa vállalkozóinak szíves meghívására megismerkedtem két vállalat — a Prouvost- és a Boussacgyár munkájával. Boussac urat már régebben megismertem, akkor, amikor Moszkvában járt. Prouvost és Boussac urak nagyon kedvesek voltak; és megköszönöm nekik, hogy lehetővé tették számomra gyáraik megtekintését. Meg kell mondanom, hogy gyártmányaik termelése és minősége méltán tett szert hírnévre. — Engedjék meg, hogy köszönetemet nyilvánítsam e gyárak munkásainak és munkásnőinek, akik meleg szívvel, nagy rokonszenvvel fogadtak bennünket. — Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik gondoskodtak arról, hogy látogatásunk jól szervezett és kellemes legyen, többek között a prefektus úrnak és a polgármester úrnak, akik kedvező feltételeket teremtettek lille-i látogatásunkhoz. Megköszönöm ezt, s minden jót kívánok önöknek. — Éljen Franciaország és a Szovjetunió népeinek barátsága és együttműködése! (Hoszszantartó taps.) Laurent polgármester Lille emlékérmét nyújtotta át ezután Hruscsovnak. A szovjet kormányfő beírta nevét a város aranykönyvébe. Hruscsov ezután a pályaudvarra hajtatott, búcsúztatására itt ismét hatalmas tömeg sereglett egybe. Különvonat vitte a szovjet kormányfőt Rouenba.