Népszava, 1961. november (89. évfolyam, 259–283. szám)
1961-11-22 / 276. szám
Novotny beszéde a CSRP Központi Bizottságának plénumán az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről és tanulságairól A Rudé Právo keddi száma közli Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának a Központi Bizottság plénumán tartott beszédét. Novotny az SZKP XXII. kongresszusával foglalkozva megállapította, hogy ez a kongresszus az SZKP egyik legfontosabb kongresszusa volt, mindenekelőtt azért, mert elfogadta az új társadalom alapokmányát, a kommunizmus felépítésének programját. Novotny részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet és aláhúzta, hogy ma már a szocialista rendszer nyomja rá bélyegét a világhelyzet alakulására. Részletesen foglalkozott a német kérdéssel is, és kijelentette: mi teljes erővel támogatjuk a német békeszerződés aláírását és a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezését. Novotny a továbbiakban a személyi kultusz kérdésével foglalkozott és hosszasan elemezte annak csehszlovákiai hatását. Rámutatott arra, hogy az 1948—1953 közti időszakiban a pártellenes módszerek és a személyi kultusz fő képviselője Csehszlovákiában Slansky volt, aki ugyanolyan módszereket alkalmazott, mint a Szovjetunióban Barija. Végül azonban olyan sorsra jutott, amelyet ő készített elő másoknak. Novotny ezután Klement Gottwaldnak, a párt akkori elnökének szerepéről beszélt. Úgy jellemezte, mint nagy harcost és forradalmárt, aki a pártot az első köztársaság idején forradalmi alapra állította, 1945 után pedig a pártot, a munkásosztályt a reakció felett aratott nagy győzelemhez vezette. Elnöksége idején a párt gyakorlati munkájának fő irányítója Slansky volt, aki arra törekedett, hogy szétválassza egymástól Gottwaldot és a pártot. Slansky leleplezése után Gottwald azzal követett el hibát, hogy magát a párt felett állónak tekintette. Azonban hibái és fogyatékosságai ellenére Gottwald úgy szerepel a párt történetében, mint elsőrendű forradalmár, akinek hervadhatatlan érdemei vannak a párt szolgálatában és felépítésében. A párt első titkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt, kijavítva e korszak hibáit, a Slansky idején elkövetett, vagy más törvényellenes cselekedetek miatt ártatlanul elítélteket teljesen rehabilitálta és e rehabilitáltak ma a párt és az állami, társadalmi szervekben dolgoznak, teljes bizalmat élveznek. A prágai Sztálin emlékművel kapcsolatban kijelentette, hogy ez az emlékmű az akiken ri korszak személyi kultuszának kifejezője volt. A párt most bizottságot küld ki annak eldöntésére, hogy miként használják ki azt a helyet, ahol jelenleg az emlékmű áll. . Novotny bejelentette, hogy változások lesznek egyes üzemek és utcák elnevezésében, s a Sztálinról elnevezett üzemeket és utcákat úgy fogják megváltoztatni, hogy az új nevek kifejezzék a csehszlovák népnek a Szovjetunió iránt érzett örök barátságát. Közölte azt is, hogy Klement Gottwaldot a külön álló mauzóleumból a Vitkov hegyen ugyanolyan módon temetik el, mint a párt más kiváló harcosainak tetemét Novotny a következőkben az Albán Munkapárt vezetőinek álláspontjával foglalkozott, s azt élesen elítélte. Rámutatott arra, hogy a CSKP egyik legfontosabb feladata, hogy a dogmatizmus ellen éppúgy, mint a revizionizmus ellen, határozottan fellépjen. A revizionizmusnak és a dogmatizmusnak ugyanaz az eredménye — hangsúlyozta —, mind a kettő nacionalizmushoz vezet. A nacionalizmus egy része annak a revizionista álláspontnak is, amelyet a Jugoszláv Kommunisták Szövették programja fejez ki. Novotny ezután a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóira váró feladatokról beszélt végül bejelentette, hogy 1962 októberére összehívják a párt XII. kongresszusát. A frmda baloldali szervezetek kezdeményezéseire nemzeti akció készül az OAS ellen Az OAS meggyilkolta a Szocialista Párt algériai szervezetének főtitkárát November 20-án több politikai párt és tömegszervezet képviselői gyűltek össze a Francia Kommunista Párt párizsi székházában, hogy Maurice Thoreznak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának a Központi Bizottság neveiben elhangzott felhívása értelmében a Franciaországot fenyegető fasiszta veszély elleni nemzeti összefogásról tárgyaljanak. A tanácskozás résztvevői közös közleményt adtak ki. Ebben kiemelik: az OAS terrortevékenységének és a Franciaországot fenyegető fasiszta veszélynek egységes, erőteljes akcióval kell útját állni. A baloldali szervezetek nemzeti akciónap rendezését határozták el. További erőfeszítéseket tesznek, hogy ez a közös megmozdulás a legszélesebb tömegeket felölelő hatásos akció formáját öltse. A közleményt a Francia Kommunista Párt, az Egyesült Szocialista Párt, a Haladó Párt, az UDSR, a CGT és az Emberi Jogok Ligája képviselői írták alá. Az OAS merénylői hétfőn revolverlövésekkel meggyilkolták Algírban William Levy-t, a Francia Szocialista Párt algériai szervezetének főtitkárát Az algériai fogházak kórházaiból az elmúlt 24 órában nyolc OAS-vezető szökött meg. Vaudrey volt ezredes — akit a legutóbbi puccskísérlet után tízévi börtönre ítéltek — nemrégiben ugyancsak megszökött egy franciaországi fogházból, most megérkezett Algériába és átvette az OAS algíri körzetének főparancsnokságát. Az OAS egyébként mind Franciaországban, mind Algériában fokozza terrortevékenységét. Hivatalos jelentés szerint csupán Algériában 503 bombamerényletet követtek el a fasiszta terrorszervezet tagjai november első felében. A merényleteknek 10 halálos és száznál több sebesült áldozata van. Kennedy-Adenauer tanácskozások Kennedy amerikai elnök hétfőn este a Fehér Házban megbeszélésen fogadta a jelenleg Washingtonban tartózkodó Adenauer nyugatnémet kancellárt. A tanácskozáson, amelyen a német és nyugatberlini kérdést, valamint a NATO-val összefüggő problémákat vitatták meg, amerikai részről Rush külügyminiszter, Clay tábornok, Kennedy nyugat-berlini megbízottja és több más kormánytisztviselő is részt vett, nyugatnémet részről pedig Schröder külügyminiszter, Strauss hadügyminiszter és más személyiségek. A hírügynökségek hozzáfűzték, hogy a több mint két óra hosszat tartó megbeszélést kedden újabb eszmecserék követték. íli SínEiSZ Ullmat Ifz Varsóban november 21-én megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának IX. plénuma. Az ülés napirendje: 1. Az 1962. évi alapvető gazdasági problémák megvitatása; 2. a LEMP Központi Bizottsága küldöttségének beszámolója az SZKP XXII. kongresszusáról. # Négyszáz gyémántcsiszoló munkás Tel Avivban sztrájkba lépett, hogy ily módon harcolja ki a bérek emelését. Válaszul 150 gyémántcsiszoló vállalat tulajdonosai körülbelül hatezer munkást bocsátottak el. # Karjalainen finn külügyminiszter hétfőn fogadta a Paul Scholz miniszterelnökhelyettes vezetésével jelenleg Helsinkiben tartózkodó NDK kormányküldöttséget. Alfred Weiner amerikai állampolgár, New York-i lakos, menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaságban. Weiner Brüsszelből érkezett a Berlin—Schönefeld-i repülőtérre. A Szíriai és egyiptomi katonák kölcsönös hazatelepítése vasárnap este befejeződött. Az Arab Liga helyettes főtitkára, aki hazai telepítési eljárások felülvizsgálása végett Damaszkuszban tartózkodott, visszautazott Kairóba. 1961. november 22 A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata a nyugatnémet kémek ügyében A Szovjetunió Külügyminisztériuma nyilatkozatban hozta a moszkvai amerikai nagykövetség tudomására, hogy a szovjet kormány továbbra is követeli az Egyesült Államok kormányától olyan intézkedések megtételét, amelyek megakadályozzák, hogy turista utak ürügyén felderítő tevékenységet folytassanak a Szovjetunió ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy az illetékes szovjet szervek megállapítása szerint Naumann és Sonntag nyugatnémet polgárok a Szovjetunióban tett utazásuk idején kémadatok gyűjtésével foglalkoztak. A nyomozás kiderítette, hogy Naumannt és Sonntagot az amerikai felderítő szervek NSZK-beli megbízottai szervezték be. A nyilatkozat rámutat, hogy a szovjet külügyminisztérium már felhívta a figyelmet az amerikai felderítő szervek megengedhetetlen tevékenységére, nevezetesen arra, hogy a turisztikát a Szovjetunió elleni kémkedésre használják fel. A vietnami néphadsereg főparancsnokának távirata Vo Nguyen Giap, a vietnami néphadsereg főparancsnoka november 18-án táviratot intézett a vietnami nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság elnökéhez, s ebben felhívja a ügyeimet az Egyesült Államok provokációs tevékenysége következtében kialakult dél-vietnami helyzet veszélyességére. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága — hangzik a távirat — követeli a nemzetközi bizottságtól az Egyesült Államok agresszív cselekményeinek megbélyegezését és e tevékenység folytatásának megakadályozását. Dominikai helyzetkép Dominikában a helyzet már nem annyira feszült, mint az elmúlt napokban, de hétfőn — mint a UPI jelenti — ismét felvonulások, tüntetések voltak a fővárosban. A felvonulók, főleg fiatalok, a Trujillo-dinasztia elűzését ünnepelték és a rendőrség hol elejét vette a Trujillo-rendszer közismert vezetői ellen irányuló támadásoknak, hol — például a dominikai Santiagóiban — Trujillo-barát csoportok tüntetését akadályozta meg. NÉPSZAVA 5 Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről A Pravda keddi száma szerkesztőségi cikket közöl "Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről" címmel. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a kommunizmus építése szempontjából óriási jelentősége volt J. V. Sztálin személyi kultusza feltárásának és bátor elítélésének a párt, az SZKP Központi Bizottsága részéről. A Pravda szerkesztőségi cikke megmagyarázza, miért tért vissza az SZKP XXII. kongresszusán a XX. pártkongreszszuson már elítélt személyi kultusz kérdésére.Amikor a Központi Bizottság a XXII. kongresszuson beszámolt a XX. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkájáról, jelentést tett arról a nagy munkáról is, amelyet a párt a személyi kultusz ártalmas következményeinek megszüntetése, a pártdemokráciának a leninizmus szellemével összhangban álló fejlesztése, a forradalmi törvényesség helyreállítása és a szovjet demokrácia fejlesztése területén végzett.« A XX. kongresszus irányvonalának megvalósítása együtt járt a frakciósok, a személyi kultuszt buzgón támogatók pártellenes csoportja ellen vívott kemény politikai harccal — mutat rá a cikk. A Pravda emlékeztet arra, hogy a kongresszusi felszólalásokban a küldöttek adatokat sorakoztattak fel, amelyek megmutatták,hogyan foganatosítottak a sztálini személyi kultusz időszakában Molotov, Kaganovics, Malenkov közvetlen és tevékeny részvételével büntető rendszabályokat sok pártmunkás, tanácsi, katonai és komszomolista tisztségviselő ellen, hogyan alkalmaztak tömeges büntető intézkedéseket az oroszországi föderáció több területén és határterületén, Ukrajnában, Belorussziában, Grúziában, Örményországban, Leningrádban«. »A XXII. kongresszus szemléltetően megmutatta, hogy pártunkban visszavonhatatlanul és mindörökre végeztek a személyi kultusz időszakának hibás formáival és módszereivel..« A szerkesztőségi cikk utal arra, hogy Sztálin, megsértve a lenini útmutatásokat, durván, lábbal tiporta a kollektív vezetés elveit. Azokban az években, amikor a Szovjetunióban harc folyt a szocializmus felépítéséért, amikor elkeseredett harcot vívtak a párt ellenségei ellen, a lenini irányvonaltól való elhajlások ellen, a párt nagy bizalmat tanúsított Sztálin iránt. Ő viszszaélt ezzel a bizalommal, és kezdte helytelenül használni a hatalmat. A Pravda szerkesztőségi cikke nevetségesnek minősíti az imperializmus ideológusainak próbálkozásait, akik megpróbálják durván eltorzítani annak a harcnak tényleges értelmét, amelyet az SZKP a személyi kultusz ellen folytatott A burzsoá »teoretikusok« — mondja a cikk — újból nekikeseredtek »a kommunizmus válsága« nótájának. Minden alapot nélkülöznek, és durván kiforgatják a valóságot az olyan állítások, hogy a személyi kultusz a szovjet rendszer valamiféle »elkorcsosulásával« függ össze. Ezek lényegében azoknak a régi rágalmazó koholmányoknak új változatai — írja a lap —, amelyeket évtizedeken át hangoztattak a burzsoá ideológusok és szekértolóik , a mensevikek és a trockisták. A cikk sajnálattal állapítja meg, hogy olykor idegen hang szólal meg külföldön egyes olyan becsületes emberek ajkán is, akik nem hatoltak bele elég mélyen a dolog lényegébe, nem ismerik a szocialista társadalom természetét. »Akik most kapva kapnak a szovjet rendszer „elkorcsosulásáról” hangoztatott burzsoá tételen, igencsak arra az emberre emlékeztetnek, aki eltévedt három fenyőfa között. Valójában az idealizmus rabjaivá válnak, amikor olyan Isl Pravda szerkesztőséi cikkei képességest tulajdonítanak egy személynek, hogy gyökerében meg tudja változtatni társadalmi és politikai rendszerünket. Aki azt gondolja, hogy egy személy, még ha olyan magas tisztséget tölt is be, mint amilyent Sztálin betöltött, képes megváltoztatni egyik vagy másik rendszer gazdasági és társadalmi természetét, az szakít a marxista történelemf elfogással, valamiféle természetfeletti tulajdonságokat kölcsönöz egy személynek.« A szovjet rendszer »elkorcsosulásáról« kitalált mesék legjobb cáfolatai azok a bámulatos sikerek, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt vezetésével elért. Az a tény, hogy a Szovjetunió a személyi kultusz ellenére ilyen, ragyogó sikereket aratott, éppen a szocializmus hatalmas erejét, az SZKP és a szovjet nép erejét mutatja. A Pravda hangsúlyozza, hogy amikor a személyi kultusz időszakában, a központi szervezetek gyakorlati munkájában durván megsértették a pártélet szabályait, ez nem bénította meg egészben véve a párt és az állam tevékenységét, nem változtatott a szovjet szocialista társadalom természetén. „A személyi kultusz idegen kinövés volt a szovjet szocialista társadalom egészséges testén. Pártunk feltárta ezt a kinövést és sikerrel eltávolította, éppen mert a társadalmi rendszernek, a szovjet állam szocialista szerkezetének alapja egészséges volt és maradt« —, hangsúlyozza a Pravda. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a tömegek alkotó energiája, bár azt a személyi kultusz időszakának viszonyai jelentős mértékben béklyóba verték, valóságos csodákat művelt az ötéves tervek nagy építkezésein, a honvédő háború csatáiban, a népgazdaság fejlődésének háború utáni időszakában. »A személyi kultusz időszakában azonban a párt és a nép összes sikereit és győzelmeit egy embernek — Sztálinnak — tulajdonították. Sztálinnak természetesen voltak érdemei a pártban és a kommunista mozgalomban, és a párt tekintettel van erre. De helytelen volna a párt és a nép valamennyi győzelmét egy ember nevéhez fűzni. Súlyos eltorzítása volt ez a valóságnak. A XX. kongresszus visszaállította a történelmi igazságot, kidomborította a szovjet népnek és élcsapatának, a kommunista pártnak nagy szerepét a kommunizmusért folyó harcban.« A cikk utal arra, hogy a személyi kultusz légkörében megnyirbálták Marx, Engels, Lenin munkáinak jelentőségét és ugyanakkor teljesen érdemtelenül dicsőítették Sztálin gyakorta olyan hibás tételeket tartalmazó kijelentéseit, amelyek egyaránt kárára voltak az elméletnek és a gyakorlatnak. A Pravda »antileninistának« nevezi azt a tételt, amelyet Sztálin és Molotov 1937-ben a Központi Bizottság februári— márciusi ülésén fejtett ki, s amely szerint a szocializmus sikereinek gyarapodásával párhuzamosan mind élesebbé válik az osztályharc. Ez a tételvolt az alapja azoknak a tömeges büntető rendszabályoknak, amelyeket a szocialista rendszer győzelmének viszonyai között foganatosítottak, amikor az országban már felszámolták a kizsákmányoló osztályokat. Ilyen körülmények között a büntető intézkedések éle a szocializmus iránt odaadó becsületet szovjet emberek ellen irányult. A párt — mint a szerkesztőségi cikk rámutat — a személyi kultusz következményeinek megszüntetésével nagy eredményeket ért el az elméleti és az ideológiai munka területén. A párt és Központi Bizottsága nagy és sokrétű munkájának tükrözője az utóbbi időszak sok nagy jelentőségű, forradalmi jellegű intézkedése, amelynek nemcsak gyakorlati, hanem elméleti jelentősége is volt.Az SZKP programja valóban kimagasló tudományos hőstett, amely megmutatja a pártnak, N. Sz. Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottságának elméleti erősségét.« A testvéri marxista —leninista pártok — állapítja meg a Pravda — az Albán Munkapárt vezetőinek kivételével lelkesen támogatták a XX. kongresszusinak a személyi kultusz elítéléséről szóló határozatait.A nemzetközi kommunista mozgalom határozottan elítéli a személyi kultusz rendszerének és módszereinek védelmére kelő albán vezetők antileninista, szakadár irányvonalát. Amint az utóbbi időszak eseményei mutatják, az albán vezetők nemcsak hogy nem hallgattak a testvérpártok jogos bírálatára, hanem ráléptek hibáik elmélyítésének útjára, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a XXII. kongresszus, a testvéri marxista- leninista pártok ellen irányuló rágalmazó kirohanások útjára, ugyanakkor azzal leplezik szakadár magatartásukat, hogy képmutatóan, hazug módon esküdöznek a marxizmus- leninizmushoz való hűségükre és a Szovjetunió iránt érzett barátságukra.« A Pravda cikke a továbbiakban emlékeztet a testvérpártok képviselőinek 1960-as értekezletén elfogadott nyilatkozatra, amelyben többek között szó van arról, hogy következetesen érvényesíteni kell a pártélet lenini szabályait, nem szabad megtűrni a személyi kultuszt, amely béklyóba veri a kommunisták alkotó szellemű gondolatainak és kezdeményezéseinek fejlesztését. Ezt a nyilatkozatot az Albán Munkapárt képviselői is aláírták. »Most azzal, hogy védelmükbe veszik a személyi kultuszt, s támadásokat intéznek a marxistaleninista pártok egysége ellen, sárba tiporják e nyilatkozatot, egyszersmind leleplezik saját magukat, mint a nemzetközi kommunista mozgalom egységbontóit. És ezt teljes joggal ítélik el a testvéri marxista—leninista pártok.« A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy amikor a marxizmus—leninizmus erélyesen elítéli a személyi kultuszt, egyáltalán nem tagadja a párt, az osztály, a nép kiváló szervezőinek és vezetőinek szerepét. V. I. Lenin, pártunk megalapítója és vezetője, a világ dolgozóinak vezére, mindvégig hű maradt a dolgozók érdekeihez, kivívta az egész nép elismerését és szeretetét. A vezetők — akár nagyok, akár kicsinyek — csak munkájukkal, a kommunizmus ügye iránti odaadásukkal, energiájukkal, alkotó szellemükkel tesznek szert tekintélyre a nép körében — hangsúlyozza a cikk. — És ez a tekintély szükséges további sikeres előrehaladásukhoz. Helytelen és káros volna öszszetéveszteni a vezetők tekintélyét a személyi kultusszal. A burzsoá propaganda kísérleteket tesz és még további kísérleteket fog tenni, hogy a személyi kibtusznak és híveinek elítélését újabb ideológiai diverziókra, a kommunizmus, a Szovjetunió elleni újabb támadásokra használja fel. A kommunistaellenesség propagandistái azonban semmi mással nem rendelkeznek, csak hazugságokkal és rágalmakkal. »A burzsoá világ meglepetéssel párosult aggodalommal figyeli, milyen szoros sorokban haladunk a kommunizmus ragyogó magaslatai felé. És az útszéli párt, amelyet az imperializmus ideológusai, valamint a hozzájuk önként vagy nem önként csatlakozott lakások vernek fel, szétszórja és elhordja a történelem friss szelet — állapítja meg végezetül a Pravda szerkesztőségi cikke.