Népszava, 1965. július (93. évfolyam, 153–179. szám)
1965-07-30 / 178. szám
Még dolgozhattak volna... A nyugdíjazás nem takarékosság Negyven forint — nem sok pénz. Általában nem sok. De ha éppen ennyi hiányzik a havi költségvetésből, akkor hirtelen jelentős összeggé válik. És akinek a nyugdíja alig haladja meg a 900 forintot, az érthetően magasra taksálja a negyven forint értékét Ezért szeretett volna H. I., a 41. sz. Állami Építőipari Vállalat pénzügyi előadója két hónappal tovább dolgozni, két hónappal később nyugdíjba menni. Azután az SZTK igazolásából kiderült: mindössze 28 nap hiányzott ahhoz, hogy munkaviszonya egy esztendővel szaporodva, 40 forinttal több nyugdíjhoz juttassa. Maradni akartak... , kívánságát megtagadták. Pedig — ő főként ezért lázadozott és lázadozik most is — munkakörét nem racionalizálták. Új alkalmazottat vettek fel helyette, ő tanította be. Nyugalomba vonult, írásban kérte, hogy havi 500 forintért foglalkoztassák. Választ a mai napig — három hónapja — nem kapott. H. I. több mint 15 esztendőn keresztül dolgozott a 41. sz. Állami Építőipari Vállalatnál. Munkájával elégedettek voltak. Vajon miért bántak vele így? F. Gy. az Autóvillamossági Gyárban volt lakatos. Gyakorlott, tapasztalt, jó szakmunkás. Hatvanéves. Nyugdíjazták. Felküldték a munkaügyi osztályra a felmondó légyeiért. így. Ilyen egyszerűen. j. Maradni akart . m£g. Dolgozni. De csak két hetet adtak. Amennyi a felmondásra járt. És közben a gyárkapuban kint volt a tábla: ►Géplakatos szakmunkátokat felveszünk.« F. Gy. akart, tudott volna dolgozni. Munkája a jelek szerint szükséges lett volna. Mégis elküldték. Miért? hogy F. Gy.-nek felmondó levéllel hozták tudomására: nyugdíjazták. Arra sincs elfogadható magyarázat, hogy jóllehet, mindkettőjük munkája szükséges volt, mindketten munkaképesek — hiszen H. I. havi 500 forintért dolgozik egy vendéglátóipari vállalatnál —, helyüket másokkal, fiatalabbakkal töltötték be. Kinek használ? Az eljárás módja mindkét esetben — antihumánus. Tartalma, lényege pedig csakúgy, mint a magyarázatául szolgáló érvelés — helytelen. Mert a »takarékosság« pajzsa mögé bújva tulajdonképpen pazarlás folyik ott, ahol munkaképes embereket nyugdíjaznak, s helyettük néhány forinttal alacsonyabb órabérért, vagy egy-kétszáz forinttal kevesebb havifizetésért újakat alkalmaznak. Tetszetős dolog jelentésekben kimutatni, hogy az átlagbér csökkent... megszilárdult a bérfegyelem ... eredmények mutatkoznak a takarékosság terén... A pajzs mögé pillantva, viszont egészen mást látni. Hiszen az új munkás — tapasztalatlanabb lévén — alacsonyabb bérért kevesebb termelési értéket produkál. Az új pénzügyi tisztviselőnél is időbe telik, amíg teljes értékű teljesítményt nyújt. Tehát még a vállalat szempontjából is kétes értékű az efféle intézkedés. Népgazdasági mércével mérve pedig „.”gyenesen káros. Üzleti nyelven szólva: tiszta ráfizetés. Meg kell mondani magyarán: a nyugdíjazás nem szolgál semmiféle gazdaságossági célt. A nyugdíj, a nyugdíjtörvény, a nyugdíjrendszer szociális szempontokat szolgál. Társadalmi rendünk egyik legnagyobb vívmánya, hogy a munkában kifáradt, megöregedett emberek 55, illetve 60 éves korukban nyugalomba vonulhatnak, kipihenhetik több évtizedes fáradalmaikat A nyugdíjtörvény ezért, a munkások, az alkalmazottak, a dolgozó emberek érdekében született. Az ő pihenéshez való jogukat biztosítja. Elsősorban ezt biztosítja. Mert másodsorban természetesen ahhoz is lehetőséget nyújt hogy a munkaerő-gazdálkodást elősegítse. De csak másodsorban. És nem látszatsikereket, hanem gazdálkodást, a szó szoros értelmében. Az állami költségvetésben a nyugdíjakra költött összeg az idén eléri a kétmilliárd forintot. A hétmilliárd forint — improduktív kiadás. Semmiféle termelési érték nem rejlik mögötte. Minden egyes új nyugdíjast az aktív dolgozóknak kell eltartaniuk. Improduktív költség ... Itt, ez alkalomból szabad ezzel a sokszor rosszízű kifejezéssel élni. Azok meggyőzésére, akik népgazdasági érdekre, takarékosságra hivatkozva passzivitásra kényszerítik munkatársaikat. Azok érdekében, akik dolgozni akarnak. És tudnak is. Lukács Mária „A bérfegyelem nem tűrte“ Az építőipari vállalatnál párthatározatra, takarékosságra, átlagbérellenőrzésre hivatkozik a személyzeti vezető, aki maga sem fiatal ember. Válaszában nyoma sincs sértődöttségnek, méltatlankodásnak. Nem magyarázkodik. Magyaráz, őszintén. Világosan. A pénzügyi előadó fizetése 1650 forint volt. Utódját, akit ő tanított be — 1300 forintért vették fel. A bérfegyelem nem tűrte, hogy H. I. még egy darabig maradjon. Takarékoskodni kell — ez a lényege, vezérfonala intézkedéseiknek. Tavaly fejenként kilenc forinttal lépték túl az átlagbért. Nyugdíjaztak főtechnológust is. Havibére elérte a plafont. Fiatalabb került a helyére, alacsonyabb bérrel. Ő meg is értette. Elment. Azonnal alkalmazták másutt. Az 500 forintos foglalkoztatási lehetőségről is beszél. — Kevés — mondja sajnálkozva. — Hiszen az állományon kívüli béralap a felére csökkent. A másodállásokat is jócskán meg kellett szüntetni. A takarékosság valóban igen fontos. Az igazi, az ésszerű takarékosság. Semmiféle takarékosság sem indokolja azonban, hogy H. I. kérését válaszra sem méltatták. r ...........— 1 '■ JrHétfőn temetik dr. Deák Pált Dr. Deák Pál egyetemi tanárt, az Orvostovábbképző Intézet röntgenológiai tanszékének vezetőjét, az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet elhunyt igazgatóját az Orvostovábbképző Intézet saját halottjának tekinti. Temetése augusztus 2-án, hétfőn 14 órakor lesz a Rákoskeresztúri temetőben. Az 56 éves korában elhunyt professzor tevékenysége nagy mértékben hozzájárult a magyar röntgenológia fejlődéséhez. Munkássága a röntgenszakorvosképzés és továbbképzés, valamint az országos röntgen szakellátás valamennyi területére kiterjedt. Széleskörű tudományos tevékenységének legjelentősebb része a csont-röntgenológiára esett. Munkássága elismeréseként többször részesült kitüntetésben. Az NDK röntgentársasága és a párizsi orvostársaság tagjává választotta. Két alkalommal hosszabb időt töltött a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, ahol a radiológiai szakellátást szervezte és tanította. Halálával súlyos veszteség érte a magyar röntgenológiát. (MTI) Egy évi termelés három hónap alatt KOVÁCSHIDA. A helység határában ez év tavaszán nyitották meg Baranya megye első tőzegbányáját. Három hónap alatt 12 000 tonna anyagot bányásztak ki és ezzel a vállalat teljesítette évi tervét. A hátralevő időszakban még 20 000 tonna tőzeg kerül feltárásra. A magyar NDK együttműködés gyorsítja a kapcsológép-gyártást A Beloiannisz-gyár a Szovjetunió Mozsajszk nevű helységében felszerelte az első falu-telefonközpontot. A kapcsológépekhez szükséges alkatrészeket az NDK ipara is gyártja és az alkatrészek azonosak lévén, Magyarország és az NDK megosztották az egyes alkatrészek gyártását. A két ország között az alkatrészcsere már megkezdődött, s a Beloianniszgyár elkészíthette a kapcsológépek további tíz példányát. Ez csupán a kezdet, mert minden ezer vonalhoz 125 kapcsológép kell. Jövőre már több ezer kapcsolóra lesz szükség, mert 1966-ra 20 000 vonalas falu-telefonközpontokat rendelt a Szovjetunió. A Beloiannisz gyár a későbbiekben a berendezést továbbfejleszve, 30 000 vonalas központsorozatot állít elő. (MTI) BERUHÁZOK! KÖZÜLETEK! gondnokok: RÖVID HATÁRIDŐRE PVClást vállalunk Cím: Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalat Budapest 9. Postafiók 45. Telefon: 159 290 2196 mellékáll. A közélet eseményei Kuba nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön magyar—kubai barátsági napot tartottak Vas megyében dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete és kísérete részvételével. * . Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete — felesége és a nagykövetség két titkára társaságában — Lengyelország újjászületésének 21. évfordulója alkalmából csütörtökön Egerbe látogatott, ahol megtekintette a város nevezetességeit, majd a Finomszerelvénygyárban baráti találkozón és gyűlésen vett részt. A Lengyel Népköztársaság felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a Lengyel Kultúra csütörtökön magyar—lengyel baráti estet rendezett az építők Bartók Béla munkásszállójában. A bevezető előadást Stanislaw Sochacki történész tartotta. R. P. Sinha, az indiai parlament felsőházának tagja — aki a magyar országgyűlés meghívására érkezett hazánkba —, pénteken látogatást tett dr. Beresztóczy Miklósnál, az országgyűlés alelnökénél. Új munkásszálló épült Győrött A Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat négyemeletes munkásszállót épített Győrött. 135 háromágyas szobája van és a szobákhoz mosdófülke és beépített szekrény tartozik. Minden szinten fürdő és zuhanyozó van, 140 személyes étterem, orvosi rendelő, klubszoba, könyvtár, tv és rádió áll a dolgozók rendelkezésére. Mert a karbamidgyár szerelése TISZASZEDERKÉNY: A TVK KISZ-védnökség alatt épülő karbamidgyárának mielőbbi üzembe helyezése érdekében a patronáló fiatalok elhatározták, hogy segítenek a különböző műszerszekrények és állványok határidő előtti legyártásában. Eltemették Farkas Ferenc honvédezredest Farkas Ferenc honvédezredes, a munkásmozgalom régi harcosa, hoszszabb betegség után 54 éves korában hirtelen elhunyt. Farkas Ferenc 1933 óta tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban és a közéletben is. Hosszabb idő óta megyei tanácstag volt. Földi maradványait csütörtökön délután katonai pompával helyezték nyugalomra a zalaegerszegi köztemetőben. Ravatalánál barátai, elvtársai, a fegyveres testületek képviselői, a megye és a város vezetői álltak díszőrséget. A Honvédelmi Minisztérium nevében Drapál Ferenc ezredes, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb nevében Török Lajos, a tanács vb-elnöke, a megyei kiegészítő parancsnokság nevében Szént Imre alezredes búcsúzott az elhunyttól. (MTI) NÉPSZAVA 3.ra kezdődik néptáncművészetünk pécsi „csúcstalálkozója“ Néptáncművészetünk vizsgázik most Pécsett mától hétfőig. Az a művészeti ág, amelyre igazában csupán két évtizede figyelünk, szigorúbban azonban csak fél évtizede talán ... A plakátok és a meghívók úgy invitálják a közönséget, hogy július harmincadika és augusztus másodika között Pécs harminc együttes részvételével felszabadulási táncfesztivál színhelye lesz. A legjobb amatőr együttesek látogatnak el Baranya megye székhelyére, hogy számot adjanak fejlődésükről, művészeti célkitűzéseikről. S noha valóban a felszabadulás gondolatának szenteli minden eseményét a fesztivál, a múltba tekintésnél lényegesen jobban érdekel bennünket az, amit az előrehaladás érdekében produkál. E seregszemle — legalábbis aktivitásban, tettrekészségben, alkotó szándékban — a 17 évvel ezelőtti gyulai fesztiválhoz hasonlítható leginkább. Nem véletlen, hogy sokan a felszabadult néptáncművészet bölcsőjének éppen Gyulát tekintik, mert ott mértük fel először, hogy milyen értékeink vannak igazán, mit hoztunk magunkkal, s induló, új életünk közepette hogyan hasznosíthatjuk a folklór öröklött és átmentett kincseit. Húsz esztendő tánc tükre Azóta persze sok-sok év telt el. Az amatőr néptánc-mozgalomról — különösen az utóbbi években — egyre több szó esik. Elsősorban válságáról, amelyet leginkább egyhelyben topogásával vél bizonyítani a szakmai közvélemény. A mostani pécsi fesztiváltól éppen ezért érthetően sokat várnak az ország amatőr táncegyüttesei, közöttük a nagy múltú szakszervezeti együttesek, amelyek e nemes mozgalomban mindmáig kulcsszerepet töltenek be. Ilyen együttes a Vasas Központi Művészegyüttesének tánckara, amely természetesen ott lesz a pécsi seregszemle szinte minden eseményén, hogy hagyományaihoz, hazai és külföldi sikereihez híven szerepeljen és hozzájáruljon a néptáncmozgalom eredményes útkereső vállalkozásához. Az együttes művészeti vezetőjével, Szigeti Károllyal beszélgettünk a pécsi fesztivál előestéjén. — Mindenek előtt — s azt hiszem, ezt valamenynyi szakszervezeti tár együttes nevében mondatom — nagyon örülök, hogy végre ilyen szinten, szinte az egész mozgalom erejét reprezentálva jön létre a magyar néptáncművészet országos »csúcstalálkozója«. Az ország 30 amatőr együttesének seregszemléje, vezetőinek eszmecseréje csak sikerrel zárulhat, csak hasznot hozhat. Ami a bemutatókat illeti: jó dolog, hogy a fesztivál mérlegre teszi két évtized eredményeit, színpadra állítja 20 év legszebb táncait. Meggyőződésem, hogy ez az est arról biztosít bennünket és a nézők ezreit, hogy a felszabadulás adta lehetőségekkel nem bántunk rosszul. Az Új utakon című műsor pedig a néptáncművészet új szakaszának kezdetét jelöli majd meg — s ez talán még az előbbinél is fontosabb számunkra ... A„válsághangulatrár Amerre csak táncfesztivált rendeznek a világban, onnan szinte kivétel nélkül a részt vevő magyar együttesek sikeréről érkezik hír. Ez — enyhén szólva — kissé ellentmond annak a hazai »válsághangulatnak«, amely mostanában — legalábbis hangulatában — itthonjellemzi a mozgalmat. — Azt hiszem, két különböző dologról :van szó, s ez minden, csak nem válság. Amerre csak járunk itthon, mindenütt telt házat vonz az együttes műsora. Van közönségünk, szeretnek bennünket, szeretik a táncunkat. S ezzel, úgy tudom, így van valamennyi együttes. Más kérdés, hogy ma már nem elég az, ami tíz évvel ezelőtt volt. De az útkeresés miért lenne azonos a válsággal? Igen, keresnünk kell az új kifejezési formákat, egyre nagyobb szerepe van a gondos koreográfiának és az igényes zenének. A tökéletes színpadismeretnek és a mondanivaló tisztaságának. Az is igaz, hogy ebben az időszakban a folklór sok mindent kér például a balettől vagy a pantomimtől. De egy alapvető követelménytől nem tekinthet el: nemzetinek kell maradnia, meg kell tartania roppant gazdag örökségét, ahogy a költészet, a képzőművészet, vagy a zene merít a nép művészetéből, úgy abban kell gyökereznie a táncnak is. Új utakon A probléma persze rendkívül sokrétű. Alighanem még a több napos pécsi eszmecsere is legfeljebb csak körvonalazni tudja majd a mozgalom új útjait, törekvéseit Azonban erre a vázlatos útmutatásra is rendkívül nagy szükség van, hiszen egységessé teszi majd a népművelésben oly jelentős szerepet játszó táncegyüttesek törekvéseit — biztatóan járul hozzá eddigi bátortalan útkeresésükhöz. — Mindenekelőtt abban várok nagy segítséget a fesztiváltól és annak szakmai vitájától, hogy az eddiginél határozottabb koncepcióval siet a koreográfia segítségére, hozzájárul a néptánc formafejlődéséhez, gazdagodásához, biztatólag hat a folklórban fogant gazdag mondanivalójú táncdrámák, táncjátékok elterjedésére. Egy koreográfus az ország sok-sok amatőr együttesének művészeti vezetője közül. Az előjelekből ítélve, joggal bízik a pécsi seregszemle sikerében, amelynek legfőbb célja valóban e nagy múltú, szép mozgalom felfrissítése, művészeti céljainak vázolása, s a legnemesebb hagyományokra támaszkodó helyes út kijelölése. Kiss Gy. János Horizont — Először mutatkoznak be iraki festőművészek Magyarországon. Kiállításuk ma délután 4-kor nyílik az Ernst Múzeumban. — A Berlini Nemzeti Galéria szeptember 4-től október végéig Delacroixtól Picassóig címmel kiállítást rendez francia festők műveiből. A kiállítás anyagának nagy részét budapesti és prágai múzeumok kölcsönzik. Vasárnap érkezik haza az Állami Népi Együttes Az Állami Népi Együttes sikeres mexikói, perui, chilei, argentínai szereplése után az utolsó napokat tölti Brazíliában, ötnapos Sao Pauló-i turné után 26-án érkeztek a festői Rio de Janeiróba. Ebből az alkalomból a Correo da Manha című lap első oldalán közölt nagy képet, belül pedig négyhasábos cikket az együttes brazíliai szerepléséről. Az Állami Népi Együttes riói fogadtatásán megjelent brazíliai követünk, Droppa Gusztáv és számos brazil kulturális személyiség. A megérkezés után minden riói lap és négy televíziós állomás képviselői részére sajtókonferenciát tartottak. Az együttes vezetői ismertették itt a társulat munkáját, történetét és brazíliai programját. A sikeresen lezajlott premier után minden lap cikket közölt a bemutatóról, a Rio de Janeiró-i televízió pedig interjút készített az együttes vezetőjével. Az Állami Népi Együttes sikeres vendégszereplés után vasárnap délben érkezik haza Budapestre. (gy. igy.) Bube szerelmese: Vigyázat, hölgyeim és egyéb újdonságok a szirotvárban Nincs »uborkaszezon« a Pannónia Filmstúdióban: teljes gőzzel dolgoznak a stábok. Most kezdték a cannes-i filmfesztivál egyik nyertes filmjének, az olasz Bube szerelmesének szinkron munkálatait. A film főszerepeit Claudia Cardinale, és a West Side Storyból ismert George Chakiris játssza, magyar tolmácsolóik Földi Teri és Fülöp Zsigmond. A szinkront Moldoványi Béla rendezi. Ugyancsak most kezdtek a Nyomorultak-hoz: ezúttal hatrészes, televízióra készült olasz változatról van szó. Elkészült Márkus Éva stábjában a Vigyázat, hölgyeim című francia vígjáték szinkronja: Michael Morgan, Danielle Darrieux és más »filmbombák« magyar hangját tolmácsolják Bánki Zsuzsa, Ruttkai Éva, Váradi Hédi, Berek Kati, Szakáts Miklós és mások. Ugyancsak kész az Előttünk jártak című csehszlovák, a Baracktolvaj című bolgár film szinkronja is. Tóth Sándor rendezésében fejezték be a Leonhard Frank regényéből készült Egy gyilkosság krónikája című NDK film szinkronját. Befejezés előtt áll a lengyel Szabadság első napja és a Vera Panova regényéből készült, szovjet Útitársak című film szinkronja. (gy.) — Fesztiválsikere után a Húsz óra a napokban szerte a Szovjetunióban bemutatásra kerül. A szovjet nézők egyébként a fesztivál összes díjazott filmjével megismerkednek. . — A Fővárosi Operettszínházi társulata vasárnap indul Triesztbe Augusztus 3-án mutatkozik be A mosoly országával. 6-án és 7-én a Bál a Savoyben című operettel, majd az Operettikoktél című összeállítással lép a közönség elé. Megnyílt Montrealban a nemzetközi karikatúrakiállítás. A magyar humort Szür- Szabó, Vasvári, Gerő, Hegedüs, Várnai és Balázs-Piri képviseli. 1965. július 30