Népszava, 1969. május (97. évfolyam, 99–124. szám)
1969-05-18 / 113. szám
MOSZKVA Laboratórium a tenger fenekén AZ EMBER ÉVEZREDEK ÓTA igyekszik a maga számára hasznosítani a tengereket. A hajózáson kívül elejti a vízi állatokat, s a partközeli talajból kőolajat és érceket hoz a felszínre. A tengerek kiaknázásának technikája szinte tökéletesnek tűnik, pedig e téren még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Kutatók kiszámították, hogy csupán az Atlanti-óceán állat- és növényvilágából nyerhető fehérje és szénhidrát tápértéke a világ húszezer évi gabonatermésének táperejével egyenlő. Hasonlóan hatalmas arányúak azok az érc-, olaj-, gáz-, ivóvz- és energiaforrások, és a gyógyhatású anyagok tartalékai, amelyek a tengerekben fellelhetők. De mind e kincsek megszerzéséhez az embernek meg kell tanulnia az együttélést a tengerrel. E TEKINTETBEN már eddig is nagy jelentőségű úttörőmunkát jelentenek Piccard és Cousteau mélymerülési kísérletei, valamint az „Ihtiandr” és Szadkov szovjet víz alatti házak kutatómunkálatai. A legújabb szovjet víz alatti ház, a „Csernomor”, megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a tudósok a technikával szemben támasztanak, s ezek az igények valóban rendkívüliek: kényelmes munkalehetőségek az „akvanauták” számára, kellemes pihenőhelyiségek és tökéletesen felszerelt laboratóriumok. Ez a víz alatti ház lehetővé teszi a kutatók hosszabb tartózkodását a tenger mélységeiben, anélkül, hogy többször át kellene esniük a több óráig tartó kellemetlen dekompresszión, tehát azon az időn, amíg szervezetük hozzászokik a tenger — mélység szerint változó — nyomási feltételeihez. A „Csernomor” személyzete tetszése szerint szabályozhatja a nyomást. De ahhoz, hogy a tenger vizében megfelelő munkát végezhessenek, világítással és friss, meleg levegővel is el kell látni a helyiségeket. AZ ÚJ VÍZ ALATTI HÁZ már kiállta a tűzpróbát. Egy vihar alkalmával, amely a tengert nagy mélységig felkorbácsolta, a „Csernomor” biztosan állt és laboratóriumában nyugodtan folyt a munka. Ezt az tette lehetővé, hogy a víz alatti ház tölthető és kiüríthető tartályokkal rendelkezik, amelyek szükség esetén nehezékül szolgálnak és szabályozzák az egész építmény helyzetét a mélységben. A tengerekből az egész világon évi 50 millió tonna halat fognak ki. Ez mindössze két ezreléke annak, amit a tengerek táplálékban az embernek nyújtani képesek. A már megejtett kísérletek során szakembereknek sikerült algákból egészséges és ízletes kenyeret sütniük. A tenger beláthatatlan kiterjedésű algamezőinek hozama több millió évre fedezné a világ lakosságának tápanyagszükségletét. EZEK AZOK a valóban csábító távlati célok, amelyek a szovjet hidrológusokat és hidrobiológusokat víz alatti tudományos kutatómunkájukra serkentik. • V. D. Vizsga helyett készpénz az olasz jogászok állapították meg, hogy a legöregebb törvényszéki szakemberek viszszaemlékezése szerint sem idéztek be annyi vádlottat, mint az úgynevezett „hajtási igazolvány perben”. Ennél az eljárásnál ugyanis 719 személy állt a bírák előtt. A római városi hatóságok a mammutper céljaira kibérelték a hatalmas Turista Palota termét körülbelül 200 ezer forintnak megfelelő összegért. Nem akadt ugyanis az olasz főváros bíróságainál megközelítőleg sem arra alkalmas helyiség, ahol a rengeteg vádlottat és a hatósági személyeket elhelyezhették volna. Egyedül a vádlottak neveinek, személyi adatainak felolvasása az első tárgyalási nap délelőttjét vette igénybe. A vádlottak különböző foglalkozási ágak képviselői. Akad közöttük közlekedésügyi minisztériumi tisztviselő, orvos, gépkocsivezetői iskola tulajdonosa és természetesen sok autós. Valamennyien az alábbi vádpontok miatt kerültek a bíróság elé: hamisítás, a hatóságok megtévesztése, lopás. Fővádlott Carmelo Pizzonia, a híres „Fiammá” autóvezetői iskola tulajdonosa, aki egyben a bűntársulat főnöke volt. Ő és cinkosai azzal foglalkoztak, hogy olyan személyeknek, akik egyébként sohasem kaphattak volna autóvezetői igazolványt, például a fél szemük hiányzott, a hőn áhított dokumentumot megszerezték. A közlekedésügyi minisztérium tisztviselői gondoskodtak a hivatalos nyomtatványokról, melyekre azután Pizzonia felbérelt orvosai a jelölt alkalmasságát rávezették. A maradék formalitásokat azután Pizzonia alvezérei intézték el, a diplomákat 3—4000 forintnak megfelelő összeg ellenében adták ki. Jó ideig virágzott Pizzoniáék üzlete, míg egy alkalommal a közlekedésügyi minisztérium egyik tisztviselője, aki kivételesen nem volt tagja a bűnbandának, rájött, hogy hiányoznak az űrlapok, sőt, azt is észlelte, hogy igen sok gépkocsivezetőt igazolt ROMA vány, melyeknek az ellenőrzése az ő feladata volt, hamisított okmány. Megtette a feljelentést, munkához látott a rendőri apparátus és a Pizzonia-banda hamarosan lakat alá került. A kihallgatások során Pizzonia nagyvonalúan vallott, nemigen volt tekintettel legelőkelőbb ügyfeleire sem. Pontos jegyzeteiből valamennyinek a nevét felolvasta, majd később hozzáfűzte: az üzlet jól bevált, talán csak azt a hibát követtem el, hogy túl hamar akartam meggazdagodni. Más szóval, most már Pizzonia is rájött, hogy a kelleténél sebesebben „hajtott”, S. E. ml,**.TM* • HOUSTON ! Elmaradá II utódok Egy texasi egyetemi tanár, Richard N. Adams, nemrég kijelentette, hogy a három délnyugati államban (Texas, Kalifornia és Új- Mexikó) aligha lehetnek az emberek arra büszkék, hogy ők azoknak az európaiaknak (spanyoloknak) a leszármazottai, akik először léptek erre a földre, mert az Egyesült Államok legelmaradottabb polgárai közé tartoznak. Ezek a spanyol származású amerikaiak mintegy ötmillió főt számlálnak, túlnyomórészt az említett három állam területén élnek. S bár ezzel a lélekszámmal az összlakosság 30 százalékát alkotják, a tanulólétszámban mindössze tíz százalékkal részesednek. Különösen nagy azok száma, akik még az általános iskola utolsó osztályát sem végzik el. Az első osztályban mintegy 15 százalékban spanyol származású diákok, az utolsó osztályban csak legfeljebb 6 százaléknyian maradnak. S ezt is általában egy évvel lemaradva végzik el. Az okot főleg a kulturális elmaradottságban látják, mármint a szülők elmaradottságában. Ezek ugyanis nemcsak segítséget nem tudnak adni tanuló gyermekeiknek, hanem mostanában kezdenek csak ráébredni a tanulás fontosságára. Az okok között szerepel az is, hogy a gyerekek súlyos nyelvi problémákkal küszködnek. Egy szakértő szerint ugyanis az iskolába járó gyermekek csak a harmadik osztályban érik el azt az angol nyelvtudási fokot, amelyen kielégítő módon tudják követni a tanítás menetét. De addigra már többször is osztályt kell ismételniük. A nem kielégítő nyelvtudás arra vezethető vissza, hogy a vidéki faluközösségekben, ahol csak a spanyol-amerikaiak élnek, még ma is többnyire spanyolul beszélnek — jóllehet tudatára kellett ébredniük annak, hogy ez az egyik legfőbb akadálya bármiféle érvényesülésüknek. A városokban ilyen problémák nincsenek, hiszen a városi körülmények rákényszerítik a spanyol-amerikaiakat az angol nyelv elsajátítására. _ A tanítók pedig, akiknek keze alá spanyol gyerek kerül, arra törekednek, hogy a nemzeti sajátosságokat elnyomják. Ennek egy apró jele, hogy a José nevű gyermekeknek az iskolában Joe névre kell hallgatniuk. M. F. B BUKAREST Tűzoltók B ukarest volt az első európai városok egyike, ahol állandó tűzoltószolgálatot szerveztek. A belváros közelében, a főútvonal mentén emelkedik az égnek a tűzoltóság egykori tornya, amely ma már nem nagyon haladja meg a körülötte levő középületek és lakóházak magasságát. A torony most is bizonyos fokig a tűz elleni védekezés ügyét szolgálja, amennyiben hajlékot nyújt a tűzoltók múzeumának. A hatodik emeletig vezető csigalépcsőt most már csak lefelé jövet használják, miután felfelé modern felvonó viszi a látogatókat. A MÚZEUMBAN kiállított tárgyak nagy része első pillantásra nem kelt különösebb feltűnést. Korabeli tűzoltóegyenruhákat, csákányokat és fecskendőket látunk. Annál inkább magára vonja a figyelmet egy külön tárlóban elhelyezett pisztoly. A múzeum igazgatója elmondta, hogy ez a fegyver Bukarest átépítését okozta. 1847. március 23- án egy kisfiú játszadozott vele. A nyitott ablakra célzott és meghúzta a ravaszt. A pisztoly töltve volt és a lövedék a szemben álló szalmatetős házba fúródott. A következmények szinte hihetetlenek voltak. Az erős szél, a vízhiány és az akkori építkezéseknél bőven használt szalma és faanyag okozta, hogy egy napon belül 2600 bukaresti lakóház vált a tűz martalékává. Helyükön azóta hatalmas új városnegyedek nőttek ki a földből. Ahhoz kÉPEST, hogy tűzoltómúzeumról van szó, valóban kissé sok itt a fegyver, de annak idején egyik sem volt öncélú, vagy felesleges. Az 1848. évi forradalmi áramlatok Bukarestet sem kerülték el. Románia akkor még török fennhatóság alatt állt és a törökök elleni felkelést éppen a bukaresti tűzoltók kezdték meg. Akkoriban ugyanis ők alkották az egyetlen román egyenruhás szervezett osztagot. A városban barikádokat építettek és a tűzoltókhoz a lakosság többi rétege is csatlakozott. Ezt a hazafias küzdelmet a múzeumban hatalmas üvegfestmény örökíti meg. A kép felett olvasható Marx Károly egyik cikkéből vett idézet, amely szerint a bukaresti tűzoltók felkelése a nemzeti szabadságért vívott harc egyik szép példája volt. SANKT MORITZ A mentő bosszúja Sankt Moritz, a svájci Alpokban, évtizedek óta az egyik legelegánsabb téli üdülőhelynek számít. Itt és Davosban gyűlik össze minden szezonban az úgynevezett „nemzetközi társaság”. Hozzátartozni megfelelő anyagi alapok szükségesek — ha van még hozzá egy előkelően csengő, hangzatos név is, annál jobb. Név pénz nélkül egyébként nem elég — még egy hercegnek sem. Sankt Moritznál előkelőbb hely csak egy van — pontosan 18000 méterre az üdülőhely felett. Ez a „Corvilla Klub”, a társaság „elitjének” otthona. Megközelíthető az e célra bérelendő helikopterrel, avagy a kötélpályán, amelyet a klub összejövetelek idején kibérel — így még véletlenül sem jöhet a közelbe hívatlan halandó. A minap mégis jött — s kis híja, hogy el nem tüntette a feudális menedékházat a föld, azaz a hegy színéről... A szokásos ünnepségek egyikére gyűltek össze a klubtagok: Aga Khan, a világ leggazdagabbjainak egyike, Niarchos, a görög hajózási vállalkozó, valamint kollégája, a Kennedynéhez pártolt Onassis volt neje, Rossi gróf, aki a Martini-vermutból gazdagodott meg. Karajan, a divatos és vagyonos osztrák karmester, Günther Sachs, aki egy ideig nemcsak gépgyárát, hanem Brigitte Bardot-t is magáénak mondhatta — továbbá vérbeli Liechtensteinek, Savoyaiak stb., stb. Jelen volt továbbá, ezúttal hívatlanul, a svájci hegyi mentőszolgálat egy helybéli tagja. Ezek a parasztlegények szoktak gondoskodni arról, hogy ne törjék össze tagjaikat az előkelő klubtestvérek, amikor legújabb divato si dresszeikben lesiklanak a magasból, vissza Sankt Moritzba. Egyiküket korábban minősíthetetlen szavakkal hordta le a Corvilla-klub egyik tagja. A sértett bosszút esküdött, s a következő alkalomra 6 dinamitpatronnal járult hozzá a hegyi összejövetel eseményeihez. A nedves gyújtózsinór nem teljesítette feladatát, a merényletet sikerült megelőzni. A klub áll, a parasztlegény ül. Heltai András * ’■ ■ sim