Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)

1970-01-29 / 24. szám

ERZSÉBETEN JÁRTUNK A Csili­ti­ kezéemé Ültünk az igazgató szo­bájában. A hirtelen sar­kig táruló ajtó küszöbén megjelent egy kipirult arcú nő (mint kiderült, a könyvtáros), s tömören ennyit mondott: — Még harminc szé­ket. — Hova? — A klubterembe. Hatvanöt már berak­tunk, de kevés. A műsor elkezdődött, de az embe­rek még egyre jönnek. A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház — azaz a Csili — klubtermében látogatásunk időpontjá­ban, január 27-én dél­után 5 órakor, a könyv­tár és a Magvető Könyv­kiadó közös­­rendezésében irodalmi délutánt tartot­tak. Erre kellettek a szé­kek. Benéztünk az ajtó­­nyíláson, a csöppnyi szín­padon könyvéből olva­sott fel Mándy Iván, s Béres Ilona arra várt, hogy szavaljon. Faltól fa­lig szorosan csak embere­ket láttunk, ülve és állva, szinte már az ablakok, függönyök, zöld növények épségét veszélyeztető tö­megben. A szúrós hobbyval va­ló ismerkedés után meg­tudtuk, hogy ebben az évben tízéves a Csili­színház: Illyés Gyula Ma­lom a Séden című darab­jával ünnepelnek, ame­lyet a Veszprémi Petőfi Színház társulata mutat be. Már nem ülnek az előcsarnokban — Mindig így van, ahogy most látták — mondta Horváth István, a Csili igazgatója. — Egyre ■nagyobb és nagyobb te­remben tartjuk, mégis mindig kicsinek bizonyul. Szerencsére ez jellemző más rendezvényeinkre is. A múlt évben 433 ezer látogatónk volt, csak a különféle rendezvények fizető közönségét számol­va. S ehhez tegyük hozzá, hogy összes műsoraink­nak csupán tizennégy százaléka szórakoztató jellegű, beleértve még a táncos rendezvényeket is. Mi van akkor a Csili­ben? Vannak ismert, be­vált régi kezdeményezé­sek, olyanok, amelyek csaknem minden művelő­dési házban megtalálha­tók, de akad több újsze­rű foglalkozás is. Műkö­dik összesen hét klub, köztük az úttörőknek egy, amelyet a múlt évben in­dítottak. Nem olyan klub ez — a Csiliben egy sem olyan — amelynek tagjai havonta hol itt, hol ott összejönnek egy-egy fog­lalkozásra, és kész, ha­nem kijelölt helye, saját szobája van, s hetenként, tervszerűen, rendezvé­nyes, kötött és kötetlen programokkal. Pingpong, mesedélután, vetélkedő, játékos foglalkozás váltja egymást. Annál is jelen­tősebb ez, mert a környé­ken lakó munkáscsaládok kenyérkeresői gyakran több műszakban dolgoz­nak, s voltak gyerekek, akiknek esténként nem lévén hova menniük, az­előtt itt üldögéltek az előcsarnokban. Ugyancsak 1969-ben alakult a kerületi MHSZ- szel közösen szervezett rádiós klub, amelynek tagjai a Csili új épületé­ben berendezett szobá­jukból máris több or­szággal és hazai klubbal teremtettek kapcsolatot. Az adásidő — rövidhullá­mon dolgoznak — meg­határozott, így ki a ké­szülék villogó lámpái előtt ül, ki morzét gya­korol, majd cserélnek egymással, forgószínpad­­szerűen haladva körbe. Kaktusz Híradó Az új épületben készül egy természettudományi terem is. Nem majd ké­szül, hanem most mert már a belső szerelést végzik. Minden asztalnál ott ágaskodik a víz- és gázvezeték csöve, s a le­folyónyílások száraz-söté­ten, várnak az elnyelendő szennyvízre. Harminc embernek lesz a terem­ben egy időben lehetősé­ge kísérletezésre. Később vetítőberendezést is be­szerelnek. Egyik szobában stenci­­lezett lapot nyomtak a kezünkbe. Fejlécén nagy betűkkel ez állt: KAK­TUSZ-HÍRADÓ. Az igazgató elmosolyo­dott, látva értetlen arcki­fejezésünket. — Ez a Kaktusz-szak­kör lapja — mondta. Kiderült, hogy egy rit­ka szakkörrel, a kaktusz­­kedvelők csaknem tudo­mányos munkát végző csoportjával is büszkél­kedhet a Csili. 251 tagja van, köztük számos vidé­ki „levelező-tag”, s ezt a 300 példányban készített orgánumot havonta meg­kapják. A híradóban szakcikkek, tanulmányok, értékelések jelennek meg, de közölnek külföldi munkákat is, fordításban. OtMT­iház: Taust (C. bér!. 5. ea. 7). — Erkel Színház: ■Bohémélet (Ney bért 6. és röisfc. bért. X. sor. 4. ea. 7). Nemzeti Színház: Szerelmem Elektra (7). — Katona József Színház: Az ifjúság­ édes ma­dara (7). — Vígszínház: Já­­ték a kastélyban (7). — Pestl Színház: Arzén és levendula (7). — Madách Színház: Her­melin. (7). — Madách Kama­ra Színház: Papiroshds (7). Thélia Színház: Kalevala (7). József Attila Színház: Mary­, Mary (H. bért 1. ea. 7). — Fővárosi Operettszínház: Egy éj Velencében (Komb. 3. bért. 3. ea. 7). — Egyetemi Szín­pad: Sándor György hum­o­­ralista új önálsító estje (7). Állami Bábszínház: Tündér Tal­a (de. KJ); A három kö­vér (du. 3). — Zeneakadé­mia : MÁV Szimfonikusok (Téli bért. 6. sor, fél 1). — Irodalmi Színpad: Múlt nyá­ron, Berla­ci Apolló (fél 3). — Kis Színpad: Titkárnők híra­dása (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék továbbmen­ni: (fél 9). — Kamara Varie­té: „Mars a Marsba!” (8. fél »(• A Vígszínház február hava bérleti előadásai: 1-én du. Komb. 8. sor. 5; 5-án A. 3; 5-én Bem. 4; 8-án Z. 3; 8-án A. 3; 1­-én Komb. 1. sor. 3; 11-én C. 4; 13-án Hornt). 4. sor. 5; 14-én F. 4; 15-én du. Komb. 13. sor. 5; 17-én B. 3; 18-én M. 3; 22-én Komb. 14. sor. 4., 23-án Bomb. 8. sor. 5; 24-én K. 3; 26-án Komb. 3. sor. 4. előadása. A Pesti Színház február havi bérleti előadásai: 2-án tv. 3; 5-én TV. 2; 6-án XIIT. 3; 8-án VII. 2; l­t-én n. 2; ll-ért XI. 2; 14-én XTV. 1; 17-én X. 2; 19-én XII. bérlet 2. előadása. KOSSUTH RADIO 4.32: H. Időj. 4.33—7.39: Ze­nés műsor. Körten S: H. Műsorok Ideje 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Idej. .6.15: Rádióreklám. 6.30: H­Idej. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika II Utána: Körzeti időjárás. 7.30 Új könyvek. 8: H. Il­őj. 8.05: Műsorok. 8.30: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. 9.04: Tu­dományos körkép. 9.29: Könnyűzenei híradó. 10: H. Idős. 10.05: Szimfonikus zene.­­??: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 1­2.30: Melódiákok­tól. 13.40: Kincstári beszélge­tés a nemzeti vagyonról 14.01: Jindrich Bauer fil­és­zének ara játszi­k. 14.12: Bar­tók—Serly Tibor: Brácsaver­seny. 14.34: Ember a vízben. 15: H. Idős. 15.10: Lépcsők és létrafoktok. 16: A világgazda­ság hírei. 16.05: Az élő nép­dal- Szeremae. 16.15: Randevú Kope­rb­en. 16.40: Han­glem­ez M. K. 16.45: Hawai rózsája. Részi. 16.58: Műsor. 17: H. Idős. 17.65: Időszerű nemzet­közi kérdések. 17.15: „A munkásoké a jövő”. 17.35: Nyitott stúdió. 18: Opera csil­lagok — op­eraslágerek. 18.30: Atlasz. 18.40: Régi magyar dalok és táncok. 18.58: Mű­sor. 19: Esti krónika. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Beethoven összes szimfóniáj­a. 31.10: H. 21.13: Visszhang. 21.43: Furulya- és cimbalom­­muzsika. 22: H. Időj. 22.15: Sporthírek. 22.20: Könnyű Ak­­iák. 22.30: Lemezek közt vá­logatva. 23: Tánc­zene. 23.3­­: Mozart: G-dúr vonósnégyes. 24: H. Időj. 0.10: Zenés mű­sor. PETŐFI RADIO 6.20: Torna­ 6.30—8.05: Azo­nos a Kossuth adó műsorá­val. 8.05: Zenekari muzsika. 8.43: Külpolitikai figyelő. 9: Hoffman» meséi. Részi. 9.50: Az MZS 7 a világpiacon. 10: A zene hullámhoss­zára. Közd. ti: H. Idős. 11.50: Magánvéle­­méníy köz'egyekben. 12: Nyír­egyházi stúdiónk jelztkezik. 1": H. ,Idő.1- 13.Ott: Beethoven és Bartók zenei öröksége. I. 14: Ifjúsági randevú kettőtől hatig . . . Közben 14.30: H. Körzeti időj. 15.30: H. 15.33: Csak fiataloknak! 16.30: H. 17.30: H. 18: H. Időj. 18.10: Tersánszky J. J. három vi­dám jelenete. 18.46: Szegedi Anikó zongorázik. .19.04: Bridzs élők öt perce. 19.09: Nó­ták. 19.35: Vendégségben Pá­zsit Árpád képviselőnél. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20: Esti krónika II. 50.25: Új könyvek. 20.28: Jelentés Ma­gyarország—NSZK Asztalite­nisz Európa Liga mérkőzés­ről. 20.40: Ady Endre élete és költészete. 21: Zenei böngész­de. 21.45: Munkások a könyvtárban. 22: Vokális­z. 22.23: Alexander Bern­át: a művészet. Könyviem. 22.33: Verbunkosok, katonadalok. 23: II. Időj. 23.15: MRT ének­kara énekel. 23.30: A mada­rász. Operettrészl. 24: Hírek. Időj. URH IS: H. Időj. 18.10: Hangle­­mezparádé. 19.04: Orosz nyelvtanfolyam. 19.19: Schu­bert : Eszz-dúr vo­nósn­égye«. 19.cS: Gluck: Alkésztisz. Köz­ben 20.«: H. Közben 22.13: Versek. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.10: Földrajz, ált. fe­fc. 5. o. 9: Környezetismeret, ált. iszk. 4. o. 9.55: Magyar nyelvtan, ált. isik. 5. o. 11.05: Kémia, ált. isk. 8. o. 13.10: Földrajz (ism.). 14: Környezetismeret (ism.). 14.55: Mag­yar nyelvtan (ism.). 15.50: Kémia. (issm.). 17.58: Hívek. 18.05: Mindenki közlekedik . . . 18.5­0: Esti me­se. 1.9: Hétköznapi ballada. 19.25: Vietnam művészete. 19.40: Csallád és társadalom. A tanyán. 20: Tv-híradó. 20.20: Tigris-film­ (magy. b­esz. nyugatnémet tv-film). 21.10: Zenei Figyelő. 27.20: Tv-hír­adó 2. POZSONYI tv 17.25: A Trukla Jihlava— Sin van Bratislava jégkor­ong­­nr?A. körv.-e. A szüneten: Tv-tv^idő. pn.t­. ^ na?*' sö­tétség (tv-játék M. Twain műveiből). NÉPSZAVA 2 197­0. január 29 Hamlet és a Revizor A régi forma mellett új színfolttal is találkoz­hatunk: ebben az évad­ban megkezdődtek a rendszeres ifjúsági elő­adások. Ezeken mutatták be példáu­l Gogol Revizo­rát és a Hamletet. Végül néhány ismert ág új hajtásáról hadd te­gyünk említést. A köz­kedvelt Astra Bábegyüt­­tes a TIT-tel kötött meg­állapodás szerint Haydn Hold-opera című művét dolgozta fel, s ezt egy rangos előadóval együtt­működve, száz művelődé­si intézményben fogják bemutatni. Az együttes utánpótlására egyébként a közelmúltban gyermek­­bábcsoport alakult. A Csili férfikara az idén ünnepli alakulásá­nak 70. évfordulóját. Mel­lette most 24 tagú kama­rakórus alakult, első be­mutatkozására a felsza­­badulási ünnepségeken kerül sor. S az új kezdeményezé­sek, új tartalommal töltő­dő régi formák mind több embert vonzanak a Csilibe. Mátyás István stórlt. Szinte nem is hinné az ember: immár a tizen­egyedik Tennessee Wil­­liams-mű A tetovált ró­zsa, amelyet hazánkban bemutatunk (pontosab­ban két éve Pécsett már megelőzték a Madách Színházat a kiváló ame­rikai író rendhagyó mű­vével). Igencsak rendhagyó, bár vérrokonsága előz­ményeivel, a nálunk is játszott Üvegfigurákkal, Nyár és füsttel,, A vágy villamosával éppúgy ki­mutatható, mint a későb­biekkel, mondjuk a Macs­ka a forró háztetőn cí­művel, Az ifjúság édes madarával, de még in­kább az Orfeusszal (Or­feusz alászáll). Rokon marad benne Williams visszatérő köz­ponti alakja, az önmagá­nak hazudó ember, a ke­gyetlen társadalmi kör­­nyezet, amely az embert efelé az önhazudás felé nyomja, kényszeríti — új és más benne a humor­ban gazdag tónus, az életteli szicíliai alakok sokasága és ettől elvá­laszthatatlanul a biztató végkifejlet. A mű ugyan nem kö­zelíti meg az író kima­gasló alkotásait, de nem is olyan mentes társadal­mi tartalomtól és ítélet­től, amint első hazai kri­tikája kezeli. Ezek a sze­gény New Orleans kör­nyéki kivándorolt szicí­liaiak nagyon is közeli kapcsolatba hozhatók ,azokkal a négerekkel, olaszokkal,Puerto Rico-iak­­kal, akiknek elkülönült világából, sajátos, mosto­ha életéből, keserű sorsá­ból Amerika irodalma, benne drámairodalma annyi megrázó anyagot­­ merített és sajnos, merít­het ma is. Serafina Delle Rose a varrónő és Ame­rikába átmentett, bigott­­sággal és babonával tele világa tulajdonképpen tragikus — ebből a néző- és ábrázolási pontból rá­tekintve, ahonnan ezúttal Williams nézi, tragiko­mikus. Semmiképpen nem vígjáték ez a sok bánatból mosolyt kicsika­ró játék, annyi bizonyos. (Még annyira sem, mint a Madách Kamaraszín­házban játszott .­Amíg összeszoknak”.) A színmű hangját két­ségkívül nem könnyű megtalálni, az író sem találja egyöntetűen — így hát nem igazságos az előadás hangvételi in­gadozásáért egyszerűen Vámos László rendezését tenni felelőssé. Az azon­ban már a színpadra állí­tás hibája, hogy nem gyengítette, hanem erősí­tette a mű hangszerelés­beli bizonytalanságát. Az első rész humorlehetősé­gei kiaknázatlanok ma­radtak, olyanféle melo­­dramatikus, balladiszti­­kus hang vált helyenként uralkodóvá, amely a da­rab egészéből nem fakad. Akkor okvetlenül téves ilyesmit előlegezni. „A falu bolondja unokájá­nak” megjelenése után viszont — ismét csak he­lyenként — olyasféle ne­veltetéssel is él a rende­zés, amilyenre nincs szük­ség, amilyennek helye sincs a játékban. A darab első harmadában túl sok a hangoskodás, holott et­től a dolog nem lesz „sziciliaibb”. Jánosa Lajos nagyon szép és érdekes színpadot képezett ki, amely magá­ban hordja a kicsit habó­­kossá vált szegény Sera­fina körüli valóságot épp­úgy,­ mint túltengő kép­zeletvilágát. Mialkovszky Erzsébet ruhái, jól har­monizálnak ezzel a kör­nyezettel. Lendvai Kamil­­ló kísérőzenéjének alkal­mazása helyénvaló, de itt-ott túlteng. Ungvári Tamás fordítása jó — „de” azonban itt is akad. Nyilván Williams is ilyen módon keverte az angolt az olasszal, érzékeltetni akarván a hazájuktól el­szakadtak örök nyelvi el­különítettségét, hogy úgy­mondjam, elkötelezettsé­get. A túlzást, amelyet drámatet­hnikai­ értelem­ben elkövetett, nem lett volna kötelező arányaiban átvenni. Jó alakítások teszik a nem zavartalan színházi estét végül is kellemessé. Nagyon szívesen üdvözöl­tük a színpadon Kőmíves Sándort, tetszett Gombos Kati, Csűrös Karola és elsősorban Rákosi Mária más-más karakterű caf­­kája (bár sok karakter­ről — a szó közhasznú értelmében — egyik sem panaszkodhat), a szicíliai asszonyok közül Pádua­i Ildikó. A főiskolás Bus Kati ismét olyan ígéret, amelynek beváltásához joggal fűzhetünk remé­nyeket. Cs. Németh Lajos a kelleténél mélábbra for­málta Hunter matrózt. A nagyon jó külsejű fiatal Horesnyi Lászlóról ismét kiderül, hogy finom hu­morral rendelkező karak­terszínész — indokolt vi­gyáznia, hogy humora következetesen humor, te­hát finom maradjon. Psota I­é­rt alakítása sokszínű, nem tombol a szerep kínálta extremitá­­sokban — tragikai tölté­se azonban még így is túl sok az előadás első felében. Alvaro Mangia­­cavallo banánszállító so­főr megjelenése nemcsak Serafina Delle Rose asz­­szonyt, hanem Psota Irén asszonyt is átformálja. A darab mindenképpen va­lódibb második felében itt-ott a legszebb hangjai, találja meg. A nem említett szírió­, szék közül nem árt talált a többi szicíliai asszonyt­­figyelmeztetni: az, hogy szicíliaiak, nem indokai folytonos túltengett, hol­mi végzetszerű magatar­tást (más dolog, hogy Serafina megbillent lelké­ben mivé válik a hétköz­napi pletyka), azt meg éppen nem, hogy görö­göknek és kórustagoknak véljék magukat. Mindez ,a rendező mellett a színé­szeken is múlik. R. A. A tetovált rózsa El BBC HPLM JE Harc Rómáért Micsoda parádé! Szí­nekben, eseményekben, fordulatokban, vérfürdők­ben­­ és sztárokban! Íme, „kapásból” a név­sor: Sylva Koscina, Har­riet Andersson, Laurence Harvey, Michael Dunn, Robert Hoffmann s Or­son Welles, aki jóformán csak „epizódot” játszik a hatalmas, színes, széles­vásznú történelmi tabló­ban. Az új román—nyugat­német, kétrészes kopro­dukció a Nagy Theodorik király halála után bekö­vetkező történelmi ese­ményeket idézi: Róma bukását, a gótok pusztu­lását, s Bizánc hatalomra jutását. A régi történelmi „leckéknek” megfelelően — vadul, „sötéten” és szélsebesen kavarognak az események. Ugyanakkor minden világos, egyszerű és egyértelmű — mint a múlt század végén író­dott romantikus regé­nyekben. A cselszövő — az cselszövő, s a bátor, a hős tetteiben sem fedez­hető fel a „mélyebb lel­ki indok”. Egyszerűen — csak hős. Szép és szőke. A film vége pedig „fel­ér” — a shakespeare-i tragédiák „végkifejleté­vel”. Üres marad a po­rond. Mindenki meghal (még a cselszövő is ön­gyilkos lesz, miután vé­letlenül lemészárolja egy­szerű leányát) — csak Narses, a törpe és nyo­morék hadvezér tobzó­dik .. .■ A film — a mesés tör­ténelmi kalandfilmek nul­lájának megfelelően — valóban mesés, kalandos és bővelkedik a fordula­tokban. Ugyanis Robert Siodmak rendező és Ri­chard Angst operatőr időt, s főleg pénzt nem számlálva — látványo­san, nagy pompával „állí­totta elő” a hatalmas tö­megeket mozgató csata­jeleneteket, a felvonulá­sokat, az orvtámadáso­­kat. Bizánc és Róma is fényűzően, aranyosan ra­gyog a cselszövők körül. A sok ragyogásban ám valahogy f­elveszik az iga­zi történelem.. Csak a szí­nes mese marad — kis­iskolásoknak. Gyöngyri­ragtól — lombhullásig ! Rossz szó, de így igaz. Természetesen egyszerű, szép film a természet­ről. Egyszerű és szép volt már akkor is, amikor jó pár esztendővel ezelőtt bemutatták a filmszínhá­zak — s meghatóan őszin­te, eleven, életszerű most is. Elragadó és félelmetes egyszerre a gemenci erdő Te­rej vad és lázas mocsárvilá­ga, a fészekrabló erdei sikló és a kígyász­ölyv vad párviadala, a kóbor kutyák és a kecses gím­szarvasok versenyfutása. A tavasz, a nyár, az ősz, a tél észrevétlen „váltá­sa”, a kis széncinkék éles-vidám csivitelése, a tarka varjú csapoingása, s a kis nyúlfiókák ijedt riadozásai__ Szóval, ez a film — maga a kíméletlen és szép élet. A természet. Ezért érdemes felújítani Homoki Nagy István filmjét. A fehér apácák titka Krimikedvelők, , figye­lem! Valódi, hamisítatlan angol, bűnügyi fordula­tokkal szolgál Cyril Frankel filmje. Mondhat­nám azt is, minden ben­ne van ebbe­z a játékban — ami a krimihez szük­séges. Ősi angol főnerhe­­si birtok, szolidnak lát­szó, ámde „vérgőzös” apácalányok, némi hu­mor, egy kevéske mezte­lenség — továbbá gyil­kosság, bankrablás és egy ügyes nyomozó ... A többit kitalálhatják. A film végén­­ győz a győzedelmes nyomozó. Gantner Ilona HORIZONT — Bán István textil­­művész faliszőnyeg-kiál­­lítása január 30-án, pén­teken fél 6 órakor nyílik a Csók István Galériá­ban. — Sebő Miklós, a har­mincas évek ismert és népszerű énekesművésze 70 éves korában, hosszas betegség után elhunyt. — A Táncsics Könyv­kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szerdán a Magyar Sajtó Házában sajtótájékozta­tón ismertette az ebben az évben újra indított Kalandok térben és idő­ben sorozat köteteit.­­ Az Akadémia Törté­nettudományi Intézeté­nek, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének és a Római Egyetem Történe­ti, valamint Modernkori Történeti Intézetének rendezésében szerdán há­romnapos magyar—olasz történész-konferencia kezdődött. Megvételre keresünk új, felújított vagy használt HAJTÓMŰVEKET A keresett hajtóművek műszaki adatai: „H” 450 I — 52 ..H” 450 I — 36,2 V. P. 285 I — 16.96 Ajánlatokat kér a Csepeli Egyedi Gépgyár Nehézgépüzeme Ügyintéző: Pásztor Gábor, telefonja: 278—600, 131—860 vagy 135—640, 17—10-es melléi­, reggel­ 7 és déli 12 óra között Újabb huszonhárom televíziót kaptak a Hajdú-Bihar megyei iskolák Szerdán Debrecenben ünnepélyesen átadták azt a 23 tv-készüléket, ame­lyet a néphadsereg egyik alakulatának KISZ-szer­­vezete ajándékozott a Hajdú-Bihar megyei isko­láknak. A fiatal honvé­dek külön munkájuk el­lenértékéből vásárolták a televíziókat, amelyekkel együtt a megyében jelen­leg 358 tv-készülék segíti az iskolai oktató-nevelő munkát. FELEMELT ÁRAT FIZET a a tiszta, színes háztartási pamutrongyért kilogrammonként 5 forint helyett 8 forint a tiszta, fehér háztartási pamutrongyért kilogrammonként 10 forint helyett 15 forint

Next