Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)
1970-09-26 / 226. szám
Évente 65 millióval nő a kenyeret várók száma Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a FAO munkájáról, hivatásáról Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (közismert nevén: FAO) szeptember 21-e és 25-e között Magyarországon tartotta európai regionális konferenciájának hetedik ülésszakát. A megbeszélések középpontjában az európai mezőgazdaság középtávú tervezésével összefüggő kérdések álltak, de természetesen ez nem zárta . Mi tette szükségessé az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének a megalapítását negyedszázaddal ezelőtt? — A FAO alapokmányát 1945. október 16-án 44 ország írta alá a kanadai Quebec városában. Az aláírók egyöntetűen vallott célja az volt, hogy összehangolják a nemzetek mezőgazdasági fejlesztését előmozdító intézkedéseket és segítsék az éhség elleni harcot. A szervezet központja Európában, Rómában van, ahol — Divatos manapság arra hivatkozni, hogy a fejlődésben elmaradott országok súlyos élelmezési gondjai alapvetően a népességszaporulat robbanásszerű növekedésével függnek össze. Mi a véleménye erről miniszter elvtársnak? — Nem újkeletű elmélet ez, az elmúlt évtizedekben — évszázadokban ismételten fel-felbukkant. Ha ezeknek az „elméleteknek” megjelenési formája időnként változott is, valamennyiben közös volt, hogy egy-egy nagyhatalom érdekében, tudatosan torzította a valós helyzetet. Való igaz, hogy az emberiség rohamosan gyarapodik. Chandrasekhar professzor, India, családtervezési minisztere híressé vált tanulmányában leírta, hogy a Föld népessége összesen mintegykét milliárd év alatt érte el az egy milliárd főt. Ettől számítva viszont szédítő gyorsasággal növekedett az emberiség: napjainkban több mint 130 millió csecsemő születik évente és mintegy 65 millii annak a lehetőségét, hogy az összegyűlt szakemberek más, hasonlóan fontos kérdéseket is megvitassanak. A FAO jelentőségéről, a modern gazdaságban betöltött szerepéről, hazánk és a világszervezet kapcsolatairól beszélgettünk dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, lett ipari háttérre. Már csak azért is, hogy a fejlődő országokban ma még sajnos meglevő krónikus munkanélküliség megszűnhessék, hiszen az így keresethez jutó tíz- és százmilliók vásárlóként lépnének fel az élelmiszerpiacon és ezzel erősen ösztönöznék a mezőgazdaság, az élelmiszeripar fejlődését. " A kérdés tehát meglehetősen összetett. Boerma, a FAO vezérigazgaaz ötvenes évek eleje óta működik. A FAO-nak egyébként 123 tagállama van. — Budapesten az európai országok regionális konferenciáját tartottuk. — A FAO működésének létjogosultságát az adja, hogy a fejlődő országok zömében elégtelen az egy főre jutó élelmiszermennyiség. Minden erőfeszítés ellenére is csupán annyit sikerült elérni, hogy ezeknek az országoknak a helyzete nem romlik tovább. hó ember hal meg, vagyis 65 millió emberrel nő a kenyeret — és nemcsak kenyeret — várók száma minden évben. Könnyű kiszámítani, hogy a szaporodás napi üteme 170— 180 ezer fő között váltakozik. S még egy szám: a jelenlegi ütemet alapul véve 2000-ben már mintegy 6—7 milliárd lakosa lehet a Földnek. Valóban égető tehát az a probléma, amelyet röviden úgy szoktunk öszszefoglalni, hogy az emberiség élelmiszerellátása. A tudomány jelenlegi vívmányai és a technikai eredmények alapján azonban határozottan állítható: az emberiségnek megvan a lehetősége arra, hogy a jelenleginél sokkal, mondhatnám összehasonlíthatatlanul jobban el tudjuk látni élelemmel a megnövekedett lakosságot. A mezőgazdaság gépesítése, a mind tökéletesebbé váló hatóanyagok elterjedése hihetetlen mértékben növelheti a terméshozamokat róla, ismételten és nagy nyomatékkal mutatott rá arra, hogy a fő gond a szegénység és nem a mezőgazdaság fejlettségének elégtelensége. Ha sikerül a szegénységet felszámolni, akkor javulni fog a mezőgazdaság teljesítőképessége is. A megoldás tehát nem a mezőgazdaságban rejlik, hanem a kiegyensúlyozott, megalapozott és a gazdaság minden területére kiterjedő növekedésben. Ismeretes, hogy Magyarország 1997 óta tagja a FAO-nak. Az eltelt, meglehetősen rövid idő alatt hogyan alakult hazánk és az élelmezési és mezőgazdasági szervezet kapcsolata? — A FAO munkája sok területet fog át, a mezőgazdaság mellett az élelmezési, a halászat és az erdészet egyik szellemi központja is lett. Költségvetése évi 60—65 millió dollár között van, hazánk hozzájárulása ehhez 400 ezer dollár. Nagy jelentőségű az a segítség, amelyet szellemi tőkénk exportálása révén nyújtunk a fejlődő országoknak. Afrika és Ázsia több országában dolgoznak magyar szakemberek, így például az Egyesült Arab Köztársaságban állatorvosok, Cipruson statisztikusok, Nigériában vízmérnökök, Jemenben pedig vízkutatók. Emellett természetesen részt veszünk a FAO különféle programjaiban, s ez módot ad arra is, hogy növeljük kereskedelmi kapcsolatainkat más országokkal. Van azután az együttműködésünknek egy olyan területe is, amely közvetlen, ha úgy tetszik forintokban kimutatható előnyökkel jár számunkra. Kevesen tudják például, hogy 1,3,xpil-,lió dollár értékű árpával járult hozzá a világszert, vezet halászatunk fejlesztéséhez. Az árpa eladásából befolyt pénzből Százhalombattán tógazdaságot létesítünk ivadéktenyésztésre. Több mint 300 ezer dollárral támogatja a FAO a Tisza 11. vízierőmű beruházását. A másik oldal: a fejlődő országok szakemberei nálunk sajátíthatják el az öntözéses gazdálkodás elemeit. Az árvízkárok részbeni ellensúlyozására mintegy másfél millió dollárt kaptunk a FAO-tól, az ENSZ és a FAO közös szervezetétől a Világélelmezési Programtól. - Hogyan ítéli meg miniszter elvtárs a budapesti konferenciát? - Azt vizsgáltuk, hogyan milyen körülmények között fejlődött a mezőgazdaság Kelet- és Nyugat-Európa országaiban. Megkíséreltük felvázolni, hogyan és milyen feltételek mellett bővíthetők az agrárgazdasági kapcsolatok. Megemlíteném, hogy a konferencia ezzel kapcsolatban milyen értelmű ajánlásokat is hozott, például a gazdasági és tudományos, műszaki kapcsolatok fejlesztésére az európai országok között az élelmiszeripar és a fagazdaság területén. Én a magam részéről bizakodó vagyok. Előbbre jutottunk egymás megismerésében, tisztábban látjuk, milyen feladatokat kell megoldanunk, s ez mindenképpen hasznos lesz a következő években. Orbán Attila ' !"‘’v * Pénteken a Hotel Duna Interkontinentálban utolsó munkaülését tartotta a FAO VII. európai regionális konferenciája. Az értekezlet határozatokathozott szervezeti, tervezési és más lényeges kérdésekben. A határozati javaslatokat a küldöttek elfogadták. Miért alakult? A Föld lakosságának szaporodása Hazánk és a világszervezet A szegénységet kell megszüntetni . Ehhez természetesen az szükséges, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre a szükséges gép és vegyszer. Az ön véleménye szerint — ismerve a jelenlegi helyzetet — elképzelhető ez minden földrészen? — Valóban, a mezőgazdaság ezernyi szállal kötődik a nemzetgazdaságok egészéhez. Aligha szükséges bővebben fejtegetnem: az agrárgazdaságnak szüksége van a fel- Apró Antal látogatása Salgótarjánban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Salgótarjánban. Csütörtökön a megyei pártszékházban a megye vezetői fogadták, akikkel beszélgetést folytatott Nógrád politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Pénteken felkereste a Salgótarjáni Síküveggyárat, majd a Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárát, a József Attila Művelődési Központot és a helyi áruházát látogatta meg. A délután folyamán a megyei pártszékházban nagy aktívaülésre került sor. Mintegy háromszáz meghívott párt, állami és gazdasági vezető előtt Árpó Antal beszédet mondott. (MTI) Tanácskozik a magyar-szovjet irodalmi vegyes bizottság Pénteken megkezdődött Budapesten a Magyar Írók Szövetsége és a Szovjet Írószövetség égisze alatt működő magyarszovjet irodalmi vegyes bizottság ülése. A testületet — a szocialista országok közötti irodalmi együttműködésben elsőként — két évvel ezelőtt hívták életre. A mostani tanácskozás első munkaülésén mérleget vontak az elmúlt kétéves időszakban kifejtett tevékenységről, s megállapították, hogy a vegyes bizottság — ajánlásaival, észrevételeivel és tanácsaival — eredményesen segítette elő a Szovjetunióban magyar, Magyarországon pedig szovjet szépirodalmi művek megjelentetését. Közölték a vegyes bizottság ülésén, hogy 1971-re a szovjet könyvkiadók 22 magyar szépirodalmi alkotás megjelentetését vették tervbe. Magyarországon is tekintélyes hányaddal szerepel a kiadásban a szovjet irodalom java termése: 1970-ben 53, 1971-re pedig 56 mű jut el a magyar olvasókhoz. (MTI) ŐSZRE IS MINDENT AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBÓL! Bakfis kockás nadrágkosztümök több ,s Vízben, nagy választékban, 13—16-os méretben 576,— Ft-tól Béby, leányka, 4 bakfis télikabátok nagy választékban: Béby 380,—Ft-tól Leányka, 450,— Ft-tól Bakfis 740,—Ft-tól Olasz bükié 140 széles 245,— Ft TÖBB EZER KABÁTBÓL VÁLOGATHAT MŰSZŐRMESÉLÉSSEL és GALLÉRRAL: 2-es méret 442,— Ft 10-es méret 630,— Ft 15-ös méret 994,— Ft A földön kell megakadályozni a repülőgéprablásokat A repülőgépek eltérítése „világdivat” lett. Különösen az amerikai kontinensen és a Közel-Keleten, de egyre gyakrabban más földrészeken, így Európában is szinte mindennapossá váltak ezek a cselekmények. Az ICAO, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet, annak ellenére, hogy azelőtt a legritkábban fordult elő géprablás, már 1963. szeptember 14- én elfogadott egy egyezményt, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott — mondotta Hűvös Sándor, a KPM légügyi főosztályának vezetője a Népszava munkatársának. Ez a nemzetközi egyezmény azonban csak azt írta elő a tagállamoknak: kötelesek gondoskodni arról, hogy az eltérített gépek személyzetükkel, utasaikkal, poggyászukkal együtt a lehető legrövidebb időn belül folytathassák útjukat eredeti célpontjuk felé. Azóta, sajnos, sokat változott ezen a téren a helyzet, így újabb, a korábbiaknál sokkal szigorúbb intézkedésekre és egységes nemzetközi fellépésre van szükség. Sokan felvetik: a pilóták miért nem védik magukat támadóikkal szemben. Olyan javaslatok is elhangzottak: a pilótáknak legyen fegyverviselési engedélyük és vihessenek magukkal pisztolyt vagy más fegyvert. — Erről a kérdésről a pilóták világszövetsége, az IFALPA is tárgyalt, ellenzi a fegyverhasználatot. Ismerem a magyar pilóták álláspontját, én magam is sokat repültem, egy pilótának rendkívül bonyolult, összetett feladata van. Műszerek sokaságát kell figyelnie, az a kötelessége, hogy mindent elkövessen, utasai a lehető legnagyobb biztonságban, a legkényelmesebben érjék el úticéljukat. Tehát a pilóta nem figyelheti, hogy megtámadják-e. A másik döntő kérdés: a tűzharccal kapcsolatban nemcsak arról van szó, hogy a támadó, illetve a pilóta megsérül-e, hanem nyolcvan-száz, vagy még több utas biztonsága, a repülőút folytatása forog kockán. A repülőgép rablói,' adói éppen erre alapozzák cselekményeiket, tudják, a pilóta kötelessége és egyetlen szándéka, hogy biztonsággal élete. Az ICAO nyári montreali rendkívüli közgyűlésén 119 tagállam közül 91 kormánydelegációja és 14 világszervezet vett részt. Itt közösen kerestük a megoldási lehetőségeket, a napokban Londonban lesz egy ezzel a témával foglalkozó nemzetközi értekezlet, majd decemberben Hágában egy diplomáciai konferenciára kerül sor, amely elfogadja a nemzetközi egyezményt. Lényegében két alapvető kérdésről van szó: az egyik a technikai ellenőrzés biztosítása, a másik a jogi rendezés. A földkerekség legtöbb repülőterén már megszigorították az ellenőrzést, és ehhez a legkülönbözőbb technikai eszközöket és módszereket, használják. Sok helyen röntgenezik a csomagokat, van ahol már robbanókamra is működik: a bőrönd, a táska gyepgépét, nem a gépen kell harcolni, hanem a földön, a repülőtereken, „átmegy” egy páncélszobán, s ha bomba vagy más robbanóanyag van benne, felrobban. A montreali javaslatnak megfelelően a személyi ellenőrzés alól nincs kivétel, tehát még a diplomaták is kötelesek ennek alávetni magukat. Ezt a szigorú ellenőrzési rendszert a világ olyan nagy repülőterein, mint az amszterdami, a londoni, a müncheni, a frankfurti is bevezették. Van olyan repülőtér — például Varsó —ahol nem engedik meg, hogy az utasnál személyi poggyász, tehát táska legyen. A műszerek sokba kerülnek; a montreali tanácskozáson a jugoszláv delegáció javasolta — s ezt elfogadták —, hogy ezek beszerzéséhez a fejlődő országoknak nyújtsanak segítséget, hiszen nemcsak egy-egy állam, hanem a nemzetközi légi közlekedés biztonságáról van szó. az indulás előtt kell elkövetni mindent a géprablás megakadályozására. Röntgenezés, robbanókamra Operaházi A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin (7). — Erkel Színház: Bánk bán (Fleischer béri. 1. ea., 7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Sakkmatt (7). — Madách Kamara Színház: Gellérthegyi álmok (7). — Vígszínház: A vörös postakocsi (7). — Pesti Színház: Játszik a család (7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (du. fél 3); Péntek Réza (7). — József Attila Színház: Harmónia (7). — Thália Színház: A Thibault család (7). — Vidám Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8). — Irodalmi Színpad: A Nagy Testamentum (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (C és fél 9). — ORI-rendezvény — Uránia Filmszínház: „Halló, Itt Balaton” (este fél 11). — Zeneakadémia: Az MRT szimfonikus zenekara (Téli bér. B. sor., fél 8). * A Madách Színház igazgatósága értesíti bérlőit, hogy a Színházak Jegyirodája kiadványaiban a bérleti előadások hibásan szerepelnek. A helyes bérleti előadások a következők: szept. *7-én G. l 29-én B. 1; október 1-én D. 2; 2-án E. 1; 4-én O. 2; 5-én H. 16-án B. 2; 9-én M. 2; 10-én F. 1; 14-én C. 2; 15-én D. 1; 16-án E. 2; 19-én A. 2; 21-én C. 1; 24-én N. 2; 25-én X. 1; 28-án K. bérl. 2. előadása. A felsorolt bérletek a Madách Kamara Színházban az Eszményi gyilkos előadásaira érvényesek. KOSSUTH RADIO 4.90. H. Időt. 4.SJ: Hajnaltól reggelig. Közben: 5: H. IdőJ. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. IdőJ. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. MŰSOROK . 7.15: Körz. időj. 7.30: Írj könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Lányok — asszonyok! 8.40: Anda Géza (zongora) és Jasha Heifetz (hegedű) lemezeiből. 9.43: Vavrinecz Béla feldolgozásaiból. 10: H. Idős. 10.05: Az ötös fülke (Rádiószínház). 11.15: A Nyugat lánya (részi.). 12: Déli krónika. 1e.30: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Melódiákoktól. 13.57: Kár izgulni!... (jegyzet). 14.07: Kóruspódium. 14.30: Kis magyar néprajz. 14.25: Új zenei újság. 15. H. 15.05: Hétvégi külp.figyelő. 15.20: Csak fiataloknak! 16.05: Reklám. 16.08: Emlékezés Vikár Bélára, halálának 25. évfordulóján. 16.40: Szombat délután. 17.54: Új lemezeinkből. 10: Esti krónika. 19.21: Hermelin (vígj. három felvonásban a Madách Sz. előadásában). 22: H. Időj. Sporthíradó. 22.25: Táncoljunk! 24: H. Időj. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operacsillagok — operaslágerek. 8.35: Harmóniakoncert fúvószenekara játszik. 9: A IV. kecskeméti népzenei találkozó műsorából. 9.35: Fekete Pál énekel. 14: A zene hullámhosszán. 11.50: Könyvszemle. 12: Népdalok. 12.20: A Musici di Roma kamarazenekar Vivaldifelvételeiből. 13: Hírek. Idős. 13.03: Liszt-művek. 14: Gyermekrádió. 15: Orvosi tanácsok (ism.). 15.05: Neményi Béla táncdalaiból. 15.15: Fritz Kreisler hegedűi. 15.30: Falvakban, mezőkön. 16: Hírek. Idős. 16.05: Letűnt századok nyomában. 16.20: Daniel Barenboim zongorázik. 17.01: A hét műsorából. 18. H. Idős. 18.10: Húszas stúdió. 19.20: Új könyvek. 19.11: Mese. 19.25: Ma 25 éve halt meg Bartók Béla. 19.35: Az MRT szimfonikus zenekarának Bortőkéstje. Közben 20.20: Esti kr. 2. 21.25: Szép versek 1969. 21.55: Népdalok. 22.25: Alkotóműhelyben. 22.40: Shakespeare az operaszínpadon. 23: H. Időj. 23.15: Suppé: Költő és paraszt. 23.26: Kadosa Pál zongorázik. 24: H. Időj. URH 16: H. Időj. 16.05: A zene nem ismer határokat (ism) 16.40: Ötórai tea. 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 19: Az MRT szimfonikus zenekara játszik. 19.42: Henryk Szeryng és az Amadeus vonósnégyes lemezeiből. 20.34: Dzsessz. 21.07: Armida (részletek). 21.50: Hangfelvételek felsőfokon. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: Műsor. 9.01: Nótaszó (ism.). 9.30: Tudor Mária (n. ism.). II: Magyarázom a jövőnket (ism.). 14.43: Műsor. 14.45: Elmúlt negyed, mindjárt fél (csehszlovák zenés film). 16.20: Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. 16.40: Tárlatról — tárlatra. 17.10: H. 17.15: Reklám.. 17.25: Antenna. 18.05: Sanzonról — sanzonra. 18.30: A tv jelenti. 19.15: Cicavízió. 19.30: Játszott Vejnemöjben ujja ... (Emlékezés Vikár Bélára). 20: Tv-híradó. 20.20: Pesti erkölcsök (Derűs est Molnár Ferenc műveiből). 22.10: Tv-híradó 2. 22.30: Hangverseny a fertőd! Esterházy-kastélyból. POZSONYI TV 1: A postaláda melléklete. 10: Kicsinyek műsora. 10.SD: Duhacek majd elintézi (cseh filmviss.). W-55: Kosicek Zlima bajn. labdarúgó-mérk. 17: Egy fiatal család válsága. 17.30: Filmriport Ciprusról, Tangányikáról, Katmanduról. 18: Lányok , fiúk magazinja. II. Tv-híradó. 19.90: Autós természetfilm. 20.11: Nippon titka. 21: Hárman a bűnügyi rendőrségtől (NDK tvsorozat, 2.). 21.90: Tv-híradó. 21.48: Nevetés az Édenből (angol famings.). Jogi problémák . Az ellenőrzés nem kis feladat, hiszen évente több mint 400 millió utast szállítanak a repülőgépek. Messzemenően gondolnak a gépek fokozott őrzésére, a különböző szabotázsakciók megakadályozására és a földi irányítóközpontok védelmére. A gépeltérítések és rablások kérdése jogilag teljesen rendezetlen. A legtöbb ország büntető törvénykönyvében ez a tényállás nem is szerepel, előfordul, hogy egyáltalában nem büntethető, vagy csak nevetséges összegű pénzbírságokat szabnak ki. A hágai egyezmény értelmében, ha az államok ezt a megállapodást ratifikálják majd, minden körülmények között gondoskodni kell a szigorú felelősségre vonásról. Két lehetőség van: vagy kiadják a géprablót, vagy pedig abban az országban vonják felelősségre — függetlenül attól, hogy politikai vagy más okból követte el cselekményét, ahol leszállásra kényszerítette a gépet Az ICAO-tagállamok mindenképpen el akarják érni, és ezzel mi is egyetértünk, hogy a gépeltérítés vagy a rablás közönséges bűncselekménynek számítson. Természetesen, mi is megtesszük a szükséges előkészületeket a hazai jogi szabályozásokra. Intézkedések Ferihegyen — Milyen intézkedések várhatók a Ferihegyi nemzetközi repülőtéren? — Walter Binaghi, az ICAO elnöke levélben fordult a tagállamok kormányelnökeihez azzal a kéréssel, hogy figyelembe véve a helyzet súlyosságát, tegyenek meg minden szükséges intézkedést a hágai egyezmény megkötése előtt is a repülés biztonsága érdekében. Ezzel a kérdéssel — mint ismeretes — a magyar kormány is foglalkozott legutóbbi ülésén. A magyar hatóságok mindent elkövetnek, hogy a repülőgéprablások és egyéb ilyen cselekmények lehetőségét szinte kizárják. Az ellenőrzés megszigorítása nemcsak a MALÉV-járatok miatt fontos, hanem figyelembe véve az egyre növekvő forgalmat, nemzetközi kötelességünk is. Közölhetem, hogy minden tőlünk telhető szervezési, ellenőrzési és technikai intézkedést folyamatosan életbe léptetünk. Moldován Tamás