Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)

1971-01-14 / 11. szám

2 Kedves Művésznő! Levelek Berek Katalinnak A levelekben a meg­szólítás csaknem minden esetben azonos: Kedves Művésznő! Nagyon hason­lítanak egymáshoz az el­ső bekezdések is: „Én a televízióból (vagy a szín­padról) ismerem csak önt, de úgy érzem, olyan em­ber, aki megértő, akihez bizalommal fordulhatok” stb. Berek Katalinhoz, az ismert színésznőhöz írják ezeket a leveleket. Arra kértem a művész­nőt, mondja el röviden, miről szólnak a hozzá írt levelek. bályos naplót vezetett, hogy én olvassam azt. Be­vallom, a kezdet kezde­tén, amikor még csak egy­két levét lövögetett a cí­memre, fel sem bontot­tam azokat. Úgy emlék­szem, ennek a naplóíró kislánynak a harminc egy­forma borítékját nyitot­tam ki először. Feltámadt bennem a lelkiismeret, milyen ember vagyok én, hogy nem válaszolok azok­nak, akik bizalommal for­dulnak hozzám. Ma már azonban nem bírom sem idővel, sem energiával. Fantasztikus mennyiség­ben lepnek el például a magányos nők levelei. Nem tudom, miért van ez. Harminc egyforma boríték — Gyakran mondok verseket, s valószínűleg ezért van, hogy legtöbben saját műveiket küldik el hozzám. Van, aki azt ír­ja, hogy a mellékelt ver­seket már minden laptól visszaküldték, de ha én betanulnám és elmonda­nám legalább az egyiket, akkor megtudná minden­ki, hogy ő igenis jó költő. Egy háziasszony, akinek négy gyermeke van, csak éjszaka ér rá verseket ír­ni, s azt reméli, hogy én eldöntöm, mennyire tehet­séges ő. Küldött már ver­seket tizenhárom éves fiú is, akinek inkább az isko­lai önképzőkörbe kellett volna jelentkeznie. — Mit­ szól ön mind­ezekhez? — Mit szólhatok? Én nem vagyok irodalmi fó­rum, nem is értek a ver­sek elbírálásához. Ha ér­tenék, akkor most való­színűleg szerkesztő len­nék valahol, és nem szí­nésznő. Sajnos, a verskül­dőkkel még nem ér véget a sor. Kapok másfajta le­veleket is. — Például? — Például egy lánytól, aki azt hitte, hogy én ma­gányos ember vagyok. s — Végül is mit csinál a levelekkel? — Eddig valamennyire válaszoltam, sokszor éj­szaka, előadások után, mert máskor nem volt rá időm. De most már ko­molyan nem bírom. — Mennyi idejét veszi el a levelezés? — Ha összeadom az órá­kat, hetenként egy teljes munkanapot. — Darabszámban mit jelent ez? — Naponta nyolc-tíz le­velet kapok. Havonként tehát két-háromszázat. És minden levélíró vá­laszra vm, akár okkal, akár ok nélkül fogott tol­lat. Majd minden levélben megtalálható egy ilyen vagy hasonló „lírai betét”: „Lehet, hogy most ki fog nevetni, talán egyenesen a papírkosárba dobja a le­velemet. De nem, ó, nem, erre nem is merek gon­dolni.” Minden száz levél között akad négy-öt, ame­lyikre indokolt válaszolni. A többin azonban — mondhatjuk í£y 1- téves a címzés. Valóban nem Berek Katalmnak vagy a többi előadóművésznek a feladata elbírálni, hogy valaki tehetséges költő vagy sem. Ez az irodalmi folyóirtokra, a­­ könyvki­adókra és a lapok kultu­rális rovataira tartozik. Ha­ valaki, nem tud­ verset írni — ami nem szégyen, s attól még nagyon ren­des, értékes ember lehet —, azt Berek Katalin sem fogja kiemelni az isme­retlenségből. . Mátyás István amikor a tv-ből megtudta, hogy van egy gyermekem, azt nagyon zokon vette. Ezek szerint — írta — mégis ő a legmagányo­sabb a világon. Ez a lány tizennyolc éves. Régebben egy másik lány rövid idő alatt legalább harminc le­velet küldött nekem. Szü­­ retenként egy munkanap Vetkőztető Fenákel Judit könyvéről Fenákel Judit riportok­kal érkezett az irodalom­ba. Járt, de mégis nehéz út ez. Olyanok haladtak átlőtte rajta, mint: Mik­,­száth Kálmán, Móriczi­­­Zsigmond, Móra, J­eresic, Sarkadi Imre, hogy csak találomra markoljunk ki néhány nevet Ezek az elődök nemcsak törték az utat, hanem a túlhaladás szép és nehéz kötelessé­gét hagyták az utánuk jö­vőknek. Ez az öt írás is magán viseli a riporter munkáját. De nem azzal, hogy egyet­len, egyszeri esetet választ témául. Hanem azzal, hogy a kiválasztott téma, az em­beri alak fontos, érdekes, s sorsa önmagán túlmu­tató, általános törvény­­szerűségek szintjére emel­kedve éri el azt a hatást, ami a novellának ősi, ere­deti feladata, hogy példáz­zon. Öt, első látszatra na­gyon is távolinak tűnő emberi életutat, vagy an­nak egy-egy sorsfordító epizódját találjuk itt. De bármily messze vannak is egymástól a hajdani mű­gyűjtő család üdülői kul­­túrfelelős nőtagja, s a sze­gényparasztból újságíróvá lett Széll Ágnes, a lényeg mégis sokkal inkább az azonosságon, semmint a különbségen van. Különbözik a környeze­tük, életkoruk, de a sor­suk vonala egybeesik. Úgy mondhatnánk: önmagukat megvalósítani nem tudó, kibontakozni, eredményt nyújtani nem tudó embe­rek. Okát, forrását keres­ve nem magatehetetlen, képességeikkel rosszul gazdálkodó, magukat el­herdáló lelkek ezek, ha­nem ellenkezőleg: környe­zetük áldozatai. Maguk ellen „csak” annyit vétenek, hogy min­dig engednek a környezet ráhatásának, mindig „be­látják”, hogy vágyaikat, terveiket háttérbe kell he­lyezni, nem azt kell ten­niük, amit saját belső pa­rancsuk diktál. Sorsuk, jellemük ezért torzul el végzetesen. A kétéltű cí­mű írás hőse „szaladj ide, tedd arrébb” kishivatal­­nok, de odahaza már kész életműve, nagy önéletrajzi regénye, melyről sok meg­hurcoltatása miatt senki­nek sem beszél. Nincs különb sorsuk a többieknek sem. Az új­ságíróvá kényszerített pa­rasztlány — kit még ér­zelmeiben is kihasználnak — az üdülő vénkisasszony sorsra kényszerített kul­túrfelelőse, a hisztériás, fegyelmet nem tűrő diák­lány hamis vádja miatt állását vesztő tanárnő, s a szerelmében megcsúfolt ápolónő — mind áldozat. A riporter keze nyoma ott van az írói magatar­tást jelző stíluson is. Ma­gas hőfokú indulat, néha szinte sistergő gyűlölet csap ki az egyébként visszafogott, fojtottan egy­szerű mondatokból. „Tár­gyai a szabályokkal taka­rózó gyáva hivatalnok, a másikat kihasználó, de fö­lötte elnéző munkatárs, saját életformáját mások­ra kényszerítő családtag. De mindnél jobban gyű­löli, mindnél undorítóbb­nak ábrázolja az álszent­séget, a képmutatást, a mások szerelmi életébe ot­romba illetéktelenséggel belegázolókat, a „v­etkőz­­tető”-ket, mint a kötet ki­tűnően választott címe is mutatja. Ez az indulat nem em­bermegvető fölény szülöt­te, hanem épp a veszen­dőbe menő emberi sorso­kért érzett felelősség meg­nyilvánulása. Csak egyet lehet vele érteni, s örülni ennek a könyvnek. (Szép­­irodalmi Könyvkiadó) Bessenyei György Mu­lmtisztító szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: gépi vasalót, betanított női dolgozókat, varrodai dolgozókat és kazánfűtőt 1. SZ. TELEP Budapest, XIII., Vágó Béla u. 29 betanított női dolgozókat, lakatost és villanyszerelőt 2. SZ. TELEP Budapest, X., Vasgyár u. 10 villanyszerelőket, női betanított dolgozókat kalanderhez, lakatost és csavarokat 3. SZ. TELEP Budapest, XIII., Szekszárdi út 15/b szakképzett villanyszerelőt Budapest, VII., Kürt u. 8 képesített és mérlegképes könyvelőket hálózati ellenőrnek perfekt gyors- és gépírót, érettségizett bérelszámolót, valamint üzemi adminisztrátort Budapest, VII., Csányi u. 10 energetikust legalább 5 éves gyakorlattal, épületgépész- és elektro végzettséggel MŰSZAKI OSZTÁLY Budapest, VII., Csányi u. 10 NÉPSZAVA A HÉT IF FILMJie Közjáték Két történet fonódik filmmé — azaz érdekes közjátékká — Krzysztof Zanussi tehetséges fiatal lengyel rendező alkotásá­ban. Az egyik történet (vagy inkább életforma) megszemélyesítője: Jan­ Rousseau-i alkat. Távol a nagyvárosi zajorkántól keresi munkájában és környezetében a harmó­niát. Marek viszont a karrier, a nyüzsgés, az „életbenlét” megszállott­ja. A két tudósbarát né­hány napra összefut a téli szünidőben. S ez a ta­lálkozás nemcsak az ese­ményeket szaporítja a vi­déki magányban, hanem a vitákat is a lét céljai­ról, formájáról. A film gondolati anya­ga etikai jellegű. Mond­hatnám azt is, a „sztori” keretében felmerülő gon­dolatok az örök kérdés körül forgolódnak. Mi az egyetlen, s főként helyes útja az emberi boldogság­nak? Miként teremtheti meg az ember maga kö­rül leginkább a boldog­ság, a nyugalom feltéte­leit? A jóságot, a szépsé­get, s a szabadságszük­ségletet. Az „örök kér­dés” azonban új módon, a mai ember problémája­ként, jelentkezik a film­ben. S, ha Zanussi nem is „kötelezi” el magát egyik életformánál sem , még­is világos választ ad. Il­letve világosan kimond­ja: a választást, a dön­tést senki sem tudja elke­rülni. S ha a választás he­lyes, akkor elfogadhatóvá, széppé teszi az életet. Zanussi stílusa egysze­rű és közvetlen, halk tó­nusú. A szemlélődés, a töprengés, az elmélázó merengés jobban érdekli , mint az eseményekkel teli tárgyi világ. Így film­je meglehetősen monoton, lassúdat. ..elidegenített” — noha csapnak benne magasra a szenvedélyek. A színészi játék is ennek megfelelően — Jan Zar­­necki, Jan Myslowicz és Barbara Wrzesinska se­gítségével — végtelenül egyszerű, póztalan, látszó­lagos „színtelenségében” is sokszínű. A kitűnő képi atmoszféra Stefan Maty­­jaszkiewicz operatőrnek is köszönhető. idegen a cowboyok között A western — a híres­nevezetes hollywoodi vadnyugat, a csattanó ho­rogütések, a szaporodó hullák filmje — úgy tű­nik teljesen megszelídült. Vagy inkább: „humani­zálódott”. Példa erre­­ a most bemutatott kétré­szes amerikai film is , amelyben már csak rit­kán akad jóféle vad-ro­mantikus csatározás a kietlen pampákon. Illetve a szép idegen, aki beté­vedt a cowboy világba fegyver nélkül, szép sza­vakkal szeretné elcsitítani a viszályt a két harcos csapat McKay és Han­­nassey között... Ám a western izgalom nélkül, olyan, mint a fe­kete — kávé nélkül. Vi­zes. Illetve ez esetben — cukros. Mert cukros kis történetet kapunk Wil­liam Wyler rendezőtől — vadnyugatról. Szépen ki­kerekedő szerelmi cselek­ménnyel és „váratlan”. ..szokatlan” happy end­­del. Továbbá szép díszle­tekkel, szép ruhákkal, nagyon okos lovakkal — és kitűnő színészekkel, íme a színészlista: Gre­gory Peck, Jean Simmons, Caroll Baker, Charlton Heaton és Burl Ives. Funny girl Csúnya — és mégis gyönyörű. Furcsa és is­merős. Zseniális és esett. Groteszk és bájos. Szenti­mentális és fanyar. Nem néz ki „nőnek” (sexynek, hollywoodi mintára) — és mégis minden ideg­szálával az. És ráadásul nagyszerűen énekel, ki­tűnően táncol, szédületes színésznő, humora, kari­­kírozó-képessége elsöprő, egyéni ... És folytathat­nám a felsorolást. Bar­bara Streisand ő. A Fun­ny girl sztárja. Miatta, csakis miatta érdemes megnézni a nagyon is közepes amerikai musi­calt. Gantner Ilona A Szépművészeti Múzeum kiállítása Moszkvában Gazdagsága, sokrétűsé­ge valóságos tárlatszenzá­cióvá avatta azt a kiállí­tást, amely a budapesti Szépművészeti­ Múzeum grafikai anyagából szer­dán nyílt meg a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban. A bemutatott anyag méltóképpen reprezentál­ja a XV. és a XX. század közötti nyugat-európai rajzművészetet, a külön­böző művészeti iskolákat és irányokat. A moszkvai közönség a legnagyobb mesterek: Leonardo da Vinci, Dürer, Cranach, Rembrandt, Tiepolo, De­lacroix, Daumier, Manet, Van Gogh, Cézanne és má­sok műveiben­­ gyönyör­ködhet. Viszonzásképpen hama­rosan a moszkai Puskin Képzőművészeti Múzeum anyagából nyílik kiállítás a magyar fővárosban. ____________ (MTI) . A régi vasi népi fog­lalkozások reneszánszukat élik. Ikervárott a házi­ipari szövetkezet 200 éves helyi hagyományokat ápol­va, milliós tételekben ál­lít elő fűzfavesszőből fo­nott termékeket, amelye­ket a fél világon vásárol­nak. AIMER AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES szállítómunkást gépkocsivezetőt és gépkocsiszerelőt JELENTKEZÉS: # AUTÓKER SZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY Budapest, XIII., Visegrádi u. 70 Ügyintéző: Katona Jenő Telefon: 204—437 A Szlovák Kamarazenekar hangversenye Az elmúlt évek zenei él­ményei között a legtöbb örvendetes meglepetést fiatal kamaraegyüttesek szerezték. Hazaiak, ola­szok,­­* szovjetek, osztrákok­ után most Bohdán War­­d­al és tizenegy művész­társa folytatta a sort. Igaz, a tíz éve alakult kamara­­zenekar már Európa szá­mos országában szerepelt, hír szerint nagy sikerrel. Más azonban a hír és más — olykor egészen más — a személyes találkozás nyomán keletkező élmény. A Szlovák Kamarazene­kar január 12-i zeneaka­démiai koncertje (a „Vi­valdi—Bach—Mozart” so­rozatban ezúttal Purcell— Mozart—Vivaldi, majd még Galotti- és Corelli­­műsorral) bármely, nem­zetközileg elismert szvnt­hez viszonyítva elsőrendű volt. Az ilyen természetű, ma újjászületését élő muzsi­kálásban, a tizennyolcadik század nagyjainak meg­szólaltatásában, már csak ennek a gyönyörű zené­nek a jellege szerint is, a ritmikai és tónusbeli egy­öntetűség, a tiszta, egyne­mű hangzás a jó hatás­nak, a közönség elragadá­­sának fő eszközei. Ez azonban motorikus eszkö­zökkel el nem érhető, még i­­ly sok­ gyakorlás­ sem ve­zethet az említett ered­ményre. És bár az előbbi, valamint az egyedeiben is kitűnő művészegyüttes is alapvető feltétel , önma­gában ez sem elég. A lényegre törő, stílus­ban hű megszólaltatáshoz ennek a muzsikának az elmélyült ismerete és sze­­retete, kortól függetlenül fiatalos lendület szüksé­ges. A kitűnő szlovák mű­vészeknél ez utóbbi egyéb­ként nem is független a kortól — a tizenegy vonós, egy combaló játékos át­lagos életkora minden bi­zonnyal kettes számmal kezdődik. Szólóművésznek is valamennyien jók — itt azonban a szólistán kívül senki nem szólózik, szigo­rúan és szépen együtt mu­zsikálnak. A vezető és szólista Ward­al nagysze­rű hegedűművész — de így is egy a tizenkettőből. Egy kitűnő együttes veze­tője és tagja. 1 — ajka — Hori­zont □ A főváros Egyetemi Színpadának példájára Pécsett is életre hívják az egyetemek és a főiskolák közös művészeti együtte­sét, amely nyilvános elő­adásokat tart majd a vá­ros közönsége számára. Azt tervezik, hogy az első előadásra már az idén sor kerül. □ Hírlapolvasó nyílik ma, január 14-én, délután 4 órakor a Láng Művelő­dési Központban. 150-féle hazai és külföldi újság, folyóirat várja az olvasó­kat. A hírlapolvasó hasz­nálata nincs könyvtári tagsághoz kötve. ­ MOST TAPÉTÁZTASSON! ■ Megérkeztek az új angol, olasz, német import tapéták 1971 I. negyedévre megrendelést elfogadunk lakosságnak is és közületnek is MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET, Budapest Vill., Pogány József utca 9 TELEFON: 143—823, 139—016 1971. január 14 ­ MŰSOROK : Operaházi A Rajna kincse (Venczell-bérl. 5. ea., 7). — Erkel Színház: Porgy és Bess (7). — Nemzeti Színház: Sötét galamb (7). — Katona József Színház: A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Oidipus király (D-bérl., 7). — Madách Kamara Színház: Mesterde­tektív (L 2. bérl., 7). — Ma­dách Stúdió: O, azok a szép napok (fél 10). — Vígszínház: Tiszták (Komb. bérl. 3. sor., 4. ea., 7). — Festi Színház: Hol van a testvéred, Abel? (7). — Fővárosi Operettszín­­ház: West Side Story (7). — József Attila Színház: Várj, amíg sötét lesz (6-béri. 3. ea., 7). — Th­ália Színház: A ma­gyar kérdés (7). — Vidám Színpad: Egy fiúnak négy mamája (fél 8). — Mikrosz­­kóp Színpad: A tetőn dolgoz­nak (fél 9). —­ Irodalmi Szín­pad: Hej, cigányok (D-fr. bék­. 2. ea., fél 8). — Állami Bábszínház: Piroska és a há­rom kismalac Me. 10) — Ka­mara Varieté: Maxi Show (0 és fél 9). — Zeneakadémia: M. All. Hangversenyzenekar (Téli bék­. C. sor., fél 8). KOSSUTH RADIO 8.20: Két versenymű. 9: A történelem hajnalán. A ke­nyér forradalma, ism. 9 25: Népdalok, néptáncok. 10: H. Idős. 10­ 05: Heten vagyunk. Rádiójáték. 1055: Haydn mű­veiből. 12: Béli krónika. 12 20: Ki nyer ma? 12.30: Melódia­koktél. 13.40: A bálvány. Po­gány eposz. 14.01: A Philhar­­m­onia Zenekar Bach-m­űveket játszik. 14.38: Néndalgyöjtő úton Kodály nyomában. Ism. 15. H. Idős. 15.10: Zengjen da­lunk! 15.40: Vendégségben. ifi: A világgazd. hírei. 15.05: Dur­­kó Zsolt: Szimbólumok kürt­re és zongorára. 16.19: Színes , népi muzsika. 17: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Opera-csilla­gok — operaslágerek. 17.45: Tanácsaink az új törvényter­vezet tükrében. Riport. 18.13: Magnósok, figyelem! Ism. 19: Esti krónika. 19.25: Szegedi Anikó zenekari zongoraestje. Közben 20.30: Kritikusok fó­ruma. 20.40: H. 21.13: Tizen­hét piramis a Níluson- Doku­mentumműsor. 21.43: Csárdá­sok. 22: H. Idős. Sport. 22 20: Beszélgessünk zenéről! 22.49: Ikerpárok. J. G. Martínez spanyol író fantasztikus elbe­szélése. 23.07: Ruhavásár. Részi. 24. H. Idős. 0.10: Éji zene. PETŐFI F*D!0­8.05 Fúvószene. 8.20: Juani­ta csókja. Részi. 1: Opera­részletek. 9.40: A téli ü­gyele­­tek vezérkarai. Ism. 10: A ze­ne hullámhosszán. 12: Köny­­nyűzenei híradó. 12.30: Nyír­egyházi stúdiónk jelentkezik. 12.24: Henryk Szeryng hege­dül. 13: H. Idős. 14: Ifjúsági randevú kettőtől hatig! 18.10: Elisabeth Schwarzkopf és Dietrich Fischer-Dieskau éne­kel. 18.52: Csak ép testben ép a lélek? II. 19.07: Új köny­vek. 19.10: Dalok Budapestről. 19.23: Embert enni tilos! Szín­házi közv. Közben 19.55: Me­se. 20: Esti krónika 2. 21.38: Könyvismertetés. 21.48: Mu­zsikáról a fiataloknak. Ism. 22.16: A Bourne Siegers Együttes énekel. 22 30: Népi zene. 23: H. Idős. 23.15: Ope­­rarészleek. 24: II. Idős. URH 15: H. Idős. 18.10: Hangle­­mezparádé. 18.50: Orosz nyelv­vizsga-előkészítő. 4. 19.05: Be­mutatjuk új Bartók-felvéte­­leinket. 19.20: Operák Tor­quato Tasso nyomán. 19.30: A dzsessz kedvelőinek. 20.27: H. 20.30: Fémmegmunkálás hen­gerléssel. 20.45: Sárközy­­Ist­ván: Aki szegény. Tizenkét tfslel József Attila-sorokra. Rappresentazione profana. 21.12: Ember fia és farkasa. Rádiójáték. Ism. 22.01: Nép­szerű szimfonikus zene. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.10: ITV. Földrajz. Alt. isk. 5. oszt. 9: Környezetismeret. Alt. isk. 4. oszt. 9.55: Magyar nyelvtan. Alt. isk. 5. oszt. 10.10: Telizsák. Ism. 13.10: Földrajz. Ism. 14: Környezet­­ismeret. Ism. 14.55: Magyar nyelvtan. Ism. 17.28: Műsor. 17.30: Hírek. 17.35:­­ Postás­mese. 18.25: Nyílt tárgyalás. Vita. 19.15: Mese. 19.30: Tv­­hiradó. 20: A Forsyte Saga. 2. Családi botrány. 20.50: Vendé­günk: Jevgenyij Nyeszteren­­ko. 21.10. . .Alkatonák. Tv­­film. 22.15: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 1­9.30: Hamlet király. Ism. 11: Autósok, motorosok. Ism. 17.45: Ifjúsági műsor. 18.40: Öt perc önmagunknak. 19: Tv-híradó. 19.25: A Tv-híradó jegyzete. 19.30: Ma döntünk a holnapról. Publicisztika. 20: A 7-es osztag nem válaszol. Szovjet—jugoszláv film. 21.25: A jégkorongozás hírei. 21.40: Tv-híradó.

Next