Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)
1971-04-08 / 83. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 99. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 1 FORINT 1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK Célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése Fock Jenő beszéde a tatabányai választási nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanács épületében a város vezetőinek tájékoztatása alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival és a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. A délelőtti programkövetkező állomása a tatabányai alumíniumkohó volt, majd Tatabánya legfiatalabb üzemeit látogatta meg a miniszterelnök. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjével. A Himnusz elhangzása után Kreszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet, olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egykori széncsaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. — Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva, kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja, majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket. — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, minden becsületes, törvénytisztelő állampolgár biztonságban él és dolgozik. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szoros, személyes kapcsolatot tartani, alkalmat biztosítani a dolgozóknak álláspontjuk kifejtésére. A vezetők kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. Ha vezetők minden szinten támaszkodnak a dolgozókra, megosztják velük gondjaikat, tájékoztatják őket a célkitűzéseikről, terveikről, a kérdésekre egyenes választ adnak, akkor biztosak lehetnek a munka sikerében. Gazdasági vezetőink egyben politikai vezetők is. Pártunk és a kormány politikájának felkészült, öntudatos, fegyelmezett végrehajtói. A dolgozókkal való együttműködésük, együvé tartozásuk természetes dolog. Tevékeny részvételük az alkotószellemet, munkakészséget növelő szocialista demokrácia fejlesztésében nemcsak lehetőség, de mindennapos kötelesség is. Ha pedig az üzemi demokrácia nem fejlődik a kívánt ménekben, felelősségük ebben vitathatatlan. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben imállóan alakítják ki ötéves terveiket. Felelősséggel kell mérlegelniük, dönteniük fontos, közvetve a népgazdaság fejlődésére, közvetlenül pedig saját jövőjükre rendkívül nagy hatást gyakorló ügyekben. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: " Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Az építőmunka üteme esztendők óta töretlen, s mindanynyiunk közös érdeke, hogy ez a jövőben is így legyen. Ezután is a társadalmi termelőtevékenység intenzív fejlesztésére törekszünk. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra isfenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A szénbányászatnak van jövője A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva, a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról. A szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Mivel az utóbbi évek során a gazdasági prognózishoz viszonyítva lényegesen nagyobb az energiaigény, biztosítani fogjuk, hogy a szénbányászat megnövekedett feladatait zavartalanul elláthassa. A szénbányászaton belül is sajátos szerkezetváltozás ment végbe. A jobb minőségű szenek kitermelése került mindinkább előtérbe, s az összes szénfelhasználáson belül nőtt az erőművek szénfelhasználásának aránya. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható a korszerű, az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Új bányák nyitására van szükség, mert a készletek fogynak, egyes aknák kimerülnek, s ezek kiesését pótolnunk kell. A kormány elnöke ismertette a bányászok érdekében megtett bérpolitikai intézkedéseket, majd megállapította: a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: Jövedemesitás, árellenőzés, szolgáltatások, szociálpolitika — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. — A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel, és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetsegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. A központi tervezésnek összhangot kell teremtenie a jövedelmek pénzbeli elosztása és a termelés anyagi szerkezete között. Köznapi nyelven, arról van szó, hogy csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknál-, szükségük van .Ha ezt az összhangot nem tudjuk megteremteni, áruhiány keletkezik, vagy növekszenek az elfekvő készletek, sőt, mindkettő egy időben is előfordulhat. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult. " Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos, bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az ármozgások valódi okainak feltárására és szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenítések, árkorrekciók — a vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szíves(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a „Csillagvárosban" Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a küldöttség tagja szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megtekintették a „Csillagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin múzeumot, s levetítették nekik ,,A mi Gagarinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. A múzeum emlékkönyvébe Kádár János a következőket jegyezte be: „Tiszta szívemből minden jót, újabb sikereket kívánok a szovjet űrhajósoknak, oktatóiknak és parancsnokaiknak tevékenynép, minden nép, az egész emberiség javát szolgálja.” Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, A cárijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a „Csillagvárosban”. A vendégeket elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Pavel Kutahov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyetteseségükhöz, amely a szovjet Kádár János aCsillagvárosban Popovics, Nyikolajev, Hrunov és Beregovoj űrhajósokkal (MTI Fotó : Külföldi Képszolgálat) Az SZKP XXIV. kongresszusa A népgazdaság sokoldalú fejlesztése az új ötéves terv vitájában Szerdán délelőtt az új ötéves terv irányelveinek megvitatásával folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. Az első felszólaló, Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási miniszter elmondotta, hogy a szovjet erőművek ma több energiát termelnek, mint Anglia, Franciaország, az NSZK és Svédország együttesen. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nagy figyelmet szentel az energetika kiemelt fejlesztésének. Az új ötéves tervben hatalmas villamos távvezetékeket építenek, továbbfejlesztik az atomenergetikát. A szovjet energetika sikeres fejlesztése hozzájárul a szocialista országok gazdaságánakfellendítéséhez is, pozitív hatást gyakorol az integrációs folyamatokra. Működik már a „Béke” energetikai rendszer Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK ,Románia és a Szovjetunió ■részvételével." A KGST- ben most tanulmányozták új hatalmas villanyerőművek és távvezetékek közös megépítésének terveit. Vaszilij Prohorov: A szakszervezetek tevékenyen kivették az irányelvek kidolgozásából Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását — folytatta — elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint hetvenegy millióan vesznek részt. A verseny a termelés hatékonyságának, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja, végső fokon a szovjet nép életszínvonalának növelésére irányul. Az elmúlt ötéves terv éveiben a műszaki fejlesztésen és a termelés korszerűsítésén munkálkodó mérnökök, munkások, alkalmazottak javaslatai 12 milliárd 500 millió rubelt kitevő gazdasági hasznot hoztak az országnak. Prohorov megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vállalati kollektívák szociális fejlesztése tervezésének gyakorlatát, amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intézkedéseket irányoznak elő az élet- és munkakörülmények, a szabad idő kihasználás további javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettségének, általános műveltségi színvonalának emelésére. A szakszervezetek — mondotta — példamutató módon járulhatnak hozzá a szocialista demokrácia kiszélesítéséhez. Rendelkezésre állnak az üzemi munkásgyűlések, mint a dolgozók aktivitásának fő fórumai. Ezeknek több feladatot, egyszersmind több jogot kell adni. A szónok a szocialista demokrácia egyéb kérdéseiről szólva szorgalmazta meg a szakszervezetek és a helyitanácsok kapcsolatainak kiépítését. Ezek után a következőket mondotta: a szakszervezetek nagy gondot fordítottak az elmúlt tervidőszakban a munkavédelemre. 50 százalékkal nőttek a munkavédelmi ráfordítások, s ennek eredményeképpen felére csökkent az üzemi balesetek száma. Szóvá tette, hogy fel kell lépni a felesleges túlóráztatások ellen, s megjegyezte, hogy a szakszervezetek nem mindig tanúsítanak e vonatkozásban kellő erélyt. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésével — mutatott rá az SZSZKT titkára — bővülnek a Szakszervezetek lehetőségei egyebek között egészségügyi területen. A VIII. ötéves terv éveiben a szovjet szakszervezetek 165 ezer férőhellyel rendelkező szanatóriumokat, üdülőket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális-gazdasági programját — mondotta Prohorov. Pavel Borogyin, a moszkvai Lihacsov autógyárigazgatója közölte, hogy az új ötéves terv folyamán a vállalat tervezett kapacitását meghaladó módon növelik a gépkocsigyártást. (Folytatás a 3. oldalon)