Népszava, 1971. május (99. évfolyam, 102–126. sz.)
1971-05-06 / 105. szám
MEGNYERJÜK A BÉKE CSATÁJÁT AZ ÉLET CSATÁJÁT" il t és akkor virágszirmok hullottak Párizsban és Picasso galambja kiterjesztette szárnyait a város felett. És most is hullanak a vadgesztenye színes pilléi Budán és Pesten és a fehér madár itt suhan közöttünk. Két évtized és még két esztendő múlt azóta, hogy a Pleyel-teremben százmilliók képviselői kinyilatkoztatták: „Mi, a Föld népeinek küldöttei, minden kultúrát, minden világnézetet valló, minden emberi fajtát képviselő nők és férj fiak, tudatában vagyunk a világot újra fenyegető irtózatos veszélynek, egy új háború veszélyének. A béke híveinek világkongresszusa hirdeti, hogy a népek immár kilépnek tétlenségükből és a maguk kezével akarják alakítani sorsukat.” Egy csodálatos tömegmozgalom alapjait rakták le akkor , amelyhez foghatót még nem ismert az emberiség. Egy szívet-lelket betöltő Akarat jelszava hangzott el 1949 tavaszán Párizsban: „Felkészültünk és elszántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját.” Azóta újabb száz- és százmilliók csatlakoztak a béke seregeihez — az életért, a világháború kataklizmájának elhárításáért vívott győzelmes harchoz. A közeli napokban pedig közgyűlést tart nálunk a Béke-világtanács: értékeli a legutóbbi időszakban kifejtett tevékenységét, előkészíti a jövő feladatait... A béke vágya olyan régi, mint amilyen régen pusztítanak a háborúk a földön. Az emberi ösztön irtózik a fegyverek zajától, s a történelem fogsramán haladó gondolkodók, államférfiak elképzeléseiben, terveiben sokfajta módon látott már napvilágot: miként legyen egyetemes béke a Világon? Egy szellemóriás, F. Joliot-Curie adott igazi választ e kérdésre, midőn kifejtette, hogy egyetlen nép vagy egyetlen ember sem vértezheti fel magát elszigetelten a háborúval szemben. Ez a cél csakis valamennyi nép közös cselekvésével érhető el. Tulajdonképpen ennek az eszmének jegyében alakult meg annak idején a Béke-világtanács, és fejlődött politikai tömegmozgalommá. Alapokmánya ma is iránytűje lehet a nemzetközi békemozgalomnak, mert: 1. elítéli a háborúval fenyegető katonai egyezményeket; 2. ugyanígy elítéli a fegyverkezési hajszát; 3. követeli az atomfegyverek és tömegpusztító eszközök betiltását; 4. síkraszáll minden nép nemzeti függetlenségéért; 5. ugyancsak síkraszáll a demokratikus szabadságjogokért; 6. világfrontot hirdet az igazság és az értelem védelmére, a háborús propaganda ellen; 7. és végül elítéli a háborús hisztériakeltést, világmozgalom eszmei célkitűzéseit, vagyis: tárgyalni, tárgyalni, és megint tárgyalni. Ez az eszme nem vigasz, bizonyíték rá a nagy fontosságú nemzetközi megegyezések egész sora, amelyek létrejöttét elősegítette a béke-világmozgalom, így például az atomfegyverek eltiltását követelő kampány, a moszkvai atomcsendegyezmény, majd az atomsorompó-egyezmény. Azután az európai kontinens biztonságát célzó tárgyalások támogatása a Kelet és a Nyugat közeledése érdekében. Eredményes lépéseket tett a mozgalom az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában is... A tömegek ereje A béke biztosítása újabb és újabb erőfeszítéseket követel. Az elmúlt huszonkét év során szellemóriások vallották ezt. Hja Ehrenburg, az író, Eugénie Cotton asszony, századunknagy humanista nevelője, vagy Pietro Nenni, a politikus. Ehrenburg békeharcos tevékenységének alaptétele volt: szilárd hit a tömegekben, illetve a tömegek erejében. Hirdette, hogy a föld néptömegeinek egyesített ereje az a gát, amely rendíthetetlenül útját állhatja a béke ellenségeinek. A békét oly hőn áhító író szünet nélkül küzdelemre serkentett; az általa hirdetett küzdelmet tartotta az egyetlen lehetséges módnak a jövő békekorszakának megteremtéséhez. Eugénie Cotton azt vallotta, amit a háború után a világ népei: nem ismétlődhet meg még egyszer az a pokol, amelyet már átéltünk. Kérlelhetetlen ellenfele volt minden erőszaknak. Amikor a vietnami háború kezdődött, perbe fogták, mert fiát nem engedte bevonulni az agresszor hadseregbe. Pietro Nenni politikai pályafutása, publicisztikai tevékenysége is csak egyetlen fókuszpontba sűrűsödik: a béke fókuszába. Ezek az emberek nem „elméleteket” gyártottak, mert szavukat, tekintélyüket mindig adott esetben vetették latba, mint ahogy a békemozgalom kiemelkedő egyéniségei napjainkban is konkrét célokat jelölnek meg. Ezek a célok: összefogás az amerikaiak vietnami háborúja és a közel-keleti izraeli agresszió ellen. A jelenlegi budapesti közgyűlésen e célkitűzések, továbbá az európai biztonság kérdései és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem szerepel majd — a többi között — a napirenden. STOCKHOLMTÓL BUDAPESTIG 1 1 k A márciusában született meg a történelmi jelentőségű I 'I'll stockholmi békefelhívás, amely a többi között kilut/– mondta: „Követeljük az atomfegyver feltétlen betiltását, mert az az emberek tömeges elpusztításának szörnyű eszköze. Követeljük, hogy hozzanak létre szigorú nemzetközi ellenőrzést, s így biztosítsák a tiltó rendszabály végrehajtását. Az a kormány, amely először alkalmaz atomfegyvert bármely más országgal szemben, bűnt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő. Felszólítunk minden jószándékú embert az egész világon, hogy írja alá ezt a felhívást.” A Béke-világtanács 1953 júniusi ülésszakát Budapesten rendezték meg, közvetlenül a koreai fegyverszüneti egyezmény megkötése után. A világ minden tájára eljutott a tárgyalások szellemének diadalát hirdető budapesti üzenet: „Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnek. Végezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket, követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg.” 1955 júniusában ült össze a helsinki béke-világtalálkozó, majd a világtanács 1961. évi stockholmi ülésének határozata értelmében megszervezték a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszust. A moszkvai világkongresszus (1962. július 9—14) a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb béketanácskozása volt. A legkülönbözőbb semleges, pacifista, vallásos színezetű mozgalmak képviselői is hitet tettek Moszkvában a békés egymás mellett élés és a leszerelés célkitűzései mellett. Ennek a kongresszusnak a világ népeihez intézett kiáltványa a következő meggyőződésnek adott hangot: „Ha valamennyien együttesen barátságban és együttműködésben cselekszünk, utat nyithatunk közös célunk, a béke fenntartása felé.” A Béke-világtanács 1963 végén, Varsóban ülésezett. Az itt kibocsátott felhívásban olvasható: „A világot még mindig a nukleáris háború halálos veszélye fenyegeti. Mindenféle nukleáris fegyvert örökre el kell tiltani... A nemzetközi problémákat, a feszültség enyhítésére szolgáló megoldásokat meg kell vitatni és a biztonságot megnemtámadási egyezményekkel kell szilárdítani... Szembe kell szállni a faji megkülönböztetés minden formájával.” Az egész magyar nép, egyszersmind a világ békeszerető erői számára is jelentős esemény volt a Béke-világtanács elnökségének tanácskozása 1964 áprilisában Budapesten. Az ülésszakon Európa, Afrika, Ázsia, Észak- és Latin-Amerika, valamint Ausztrália képviselői vettek részt. Az elnökség budapesti ülésszaka a nemzetközi helyzet elemzése és a béke-világmozgalom eredményeinek értékelése után arra a megállapításra jutott, hogy a mozgalom helyesen és reálisan tükrözi az emberek vágyait, követeléseit. A kiadott dokumentum rámutatott: a világ békeerőinek gyorsan, kitartóan és egységesen kell fellépniük, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra, minden országra, amelynek módjában áll napjaink aggodalmakkal teljes világának alakítása, a jólét s a boldogság megteremtése. Majd Berlinben ülésezett a BVT-elnökség, azután ismét Stockholm következett, ahol rendkívüli ülésszakon vizsgálták meg a fenyegető vietnami helyzetet. Itt határozatban állapították meg, hogy az amerikai imperialisták folytatják a Vietnammal, valamint Kambodzsával és Laosszal szembeni intervenciós és agresszív politikájukat. A moszkvai béke-világkongresszushoz hasonló nagyságrendű ülésszak zajlott le Helsinkiben 1965-ben, amelynek célja volt új erők bevonása, a részvevők tömörítése a béke-világmozgalomba, továbbá annak szélesítése és hatékonyságának fokozása. Itt újból leszögezték, hogy a béke-világmozgalom célja változatlanul a harmadik világháború megakadályozása. A népeknek erőt ad harcukhoz az a tudat, hogy a háború már nem elkerülhetetlen, de mindaddig lehetséges, amíg léteznek erők, amelyek annak kirobbantására törekednek. Ezt követően — a BVT genfi ülésszakán — választották a BVT főtitkárává Romes Csandrát a nemzetközi és az indiai békemozgalom kimagasló személyiségét. A genfi tanácskozás után a mozgalom több kezdeményezést tett más békeerőkkel való együttműködésre. A BVT által szervezett 1969-es berlini világtalálkozó már a közös akciók jegyében zajlott le. Ebben a szellemben ülésezik hazánk fővárosában május 13-tól kezdve a BVT közgyűlése. Frederic Joliot-Curie Picasso békegalambja 500 millió aláírás mi, az milyen ellenállásba Néhány mozaikkocka a béke-világmozgalom harcaiból, kiemelkedő akcióiból és sikereiből. Az egyik legnagyobb hatású és a mozgalom perspektíváját meghatározó kezdeményezés a stockholmi békefelhívás volt, amelyet 500 mllió ember írt alá. De még ma is emlékezhetünk globális méretű ütköztek az imperializmus ismétlődő kísérletei a világválság kiélezésére, új, „totális” háború indítására. Korea, Berlin, Port Said, a kubai válság, Vietnam — mind megannyi fészke a háborús parázsnak, nyílt lángnak. A béke híveinek akciói szilárd pillérre támaszkodhattak abban az időben, mert minden józan ember tudta, hogy nem azért nem robbant ki a harmadik világháború. mert azt az imperializmus nem akarta , hanem mert a béketábor növekvő ereje, a szocialista országok erőbázisa lehetetlenné tetteazt. A döntő erőt tehát ebben a küzdelemben a szocialista országok képezték. Az első nagy összejövetelt követő többi tanácskozáson — például a varsóin, a moszkvain vagy a budapestin — sokféle mozgalomhoz, párthoz tartozó küldöttek találkozhattak. Különböző meggyőződésű emberek — és éppen meggyőződésük izgatta mindig a háborús kalandorokat. Ugyanis akik lángba akarták vagy akarják borítani a világot, tudják: a népek összefogása, egységes fellépése fékezheti meg bűnös szándéka-A nemzetközi békemozgalom világméretű fórummá vált. Mai tevékenységére jellemző, hogy segítséget jelentenek a nemzeti békebizottságoknak. A Szovjetunió és a szocialista országok hathatós segítséget nyújtanak a BVT tevékenységéhez. A Béke-világtanács vezetői például nagyra értékelik a magyar békemozgalom munkáját, elismerésükön kívül minden fontos kérdésben konzultálnak velünk. Az Országos Béketanácsnak 84 ország 208 mozgalmával van kapcsolata. A párizsi első világkongresszustól a mostani budapesti közgyűlésig eltelt időszakban állandóan és gyorsan változtak az erőviszonyok. A földkerekséget átölelő méretű eltolódások napjait éljük, de az idő a béke jövőjének kedvez. Akik a békét akarják, azért küzdenek, hogy a kardcsörtetők a józanság és a belátás útján közeledjenek a problémák megoldása felé. Az emberiség ma már eredményesen veheti fel a harcot a minden természeti katasztrófát felülmúló csapás ellen — amelyet éppen ő maga idézhetne elő Az oldalt írta és összeállítottta: Jankovszky János A magyar békemozgalom kát. így váltak valósággá, gyorsan reagál az események Joliot-Curie szavai, és ezért re. Felhívásai, akcióprogramtámogatják százmilliók a béke- jai és állásfoglalásai hathatós Vietnami békenagygyűlés a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában Sebestyén Nándorné ajándékot ad át a vendégeknek AzfyszabásÚTJbékedcai085ik*ció-3u Parlament előtt Békegyűlés a Műegyetemen NÉPSZAVA 1971. május-«