Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)

1971-10-28 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM­ÁRA 1 FORINT 1971. OKTÓBER 28. CSÜTÖRTÖK Kiküldött munkatársunk telefonjelentése (\' * . Tíz évre szóló szovjet-francia gazdasági, együttműködési megállapodást írtak alá Párizsban Szerződés a Renault Művekkel — Folytatódtak a politikai megbeszélések Leonyid Brezsnyev lá­togatásának harmadik napján Párizsban jelentős megállapodás született a Szovjetunió és Franciaor­szág között. Szerdán délelőtt Nyiko­­laj Patolicsev és Valery Giscard d’Estailg minisz­terek tíz évre szóló gaz­dasági, együttműködési megállapodást írtak alá. A közzétett dokumentum nem sorolja fel az együtt­működés gyakorlati rész­letkérdéseit, a különböző területeken ugyanis kü­lön hosszú lejáratú meg­állapodásokra lehet szá­mítani. Inkább azoknak az elveknek a rögzítésére szorítkozik, amelyek gaz­dasági téren a két ország magatartását a jövőben meghatározzák. Mindkét fél folytatja erőfeszítéseit, hogy hozzá­járuljon a gazdasági és műszaki együttműködés fejlesztéséhez. Külön hangsúlyt kapott a meg­állapodásban az az eltö­kéltség, amellyel bátorí­tani kívánják a vállalatok kooperációját, a kölcsönös részvételt a partner or­szág iparfejlesztésében. A szovjet sajtó párizsi tudósítói e megállapodást olyan dokumentumként jellemezték, amely kiszé­lesíti és elmélyíti az eddi­gi gazdasági együttműkö­dést. Ennek gyakorlati példájával ismerkedhet­tek meg az újságírók a Renault Művek párizsi székházában tartott sajtó­értekezleten. •­­ Vlagyimir Szuskov,­ a szovjet külkereskedelmi minisztérium főigazgató­­óságának vezetője és Pierre Dreyfus, a Renault Művek vezérigazgatója méltatta azt a szerződést, amelyet szerdán a szovjet fél kötött a Renault-val a kámai autóipari komple­xum Diesel-gyártási ter­vének kidolgozásáról. Nem újkeletű a Szovjet­unió együttműködése a Renault Művekkel. A múlt év szeptemberében aláírt szerződés „már meghatá­rozta a francia szakembe­rek hozzájárulását a ha­talmas gyár létesítéséhez, amely teherautókon kívül évente 250 ezer szovjet tervezésű motort termel majd. Az Izsevszki Autógyár létrehozásában a Renault éppúgy részt vett, mint­ a lenini Komszomolról el­nevezett moszkvai autó­gyár ■ rekonstrukciójában. A Renault korábban biz­tosított részvétele 700 mil­lió frank nagyságrendű volt. Az új szerződés 1,2 milliárd frankban állapít­ja meg a szállítandó fran­cia berendezések és ter­vek­­ lehetséges értékét. Azonban ez sem az együttműködés felső ha­tára. A Szovjetunió ezt a szerződést is csak kezdet­nek tekinti. Ezt támaszt­ja alá az is, hogy szovjet részről ezekben a napok­ban felvették más francia vállalatokkal is a kapcso­latot. A Renault-val meg­kötött szerződést tehát újabbak követhetik. A gazdasági együttmű­ködés mellett változatla­nul előtérben vannak a politikai együttműködés kérdései. Szerdán kibőví­tett tanácskozásra került sor a Szovjetunió és Franciaország képviselői között A szerdai megbeszélé­sek biztató előjele volt a két ország szóvivőjének kedd esti közleménye, amely Brezsnyev és Pom­pidou tervezettnél lénye­gesen hosszabb ideig tar­tó keddi , négyszemközti megbeszélését egyértel­műen pozitívan értékel­te. A l’Humaníté szerdai száma is ezt erősíti meg. A lap Gromikót idézi, a szovjet külügyminiszter a l’Humanité tudósítójának kijelentette: látogatásunk­nak még csak a kezdetén vagyunk, minden jól megy. (Folytatás az 1. oldalon) Hátrányból előnyA közgondolkodásban és — szerencsére — a köz­gondolkodásban is egyre nagyobb figyelem ve­szi körül azokat a jó eszű, szorgalmas gyere­keket, akik hátrányos helyzetben birkóznak a ta­nulással. Ami a közgondolkodást illeti, észre kell venni, hogy például a legutóbbi ifjúsági tv-fórumon is je­lentős időt szenteltek a kérdésnek az érdeklődők és az illetékes válaszadók. A közgondoskodás legújabb bizonysága pedig az, hogy a kormány legutóbbi ülésén is megvitatta a javuló helyzetet és a teendő intézkedéseket. A szóban forgó gyerekeket m a nem is mindig telibe találó rövidítési törekvéssel — egy betűvel, az F-fel jelölik, mivel többségükben fizikai mun­kások fiairól, lányairól szól. Örvendetes, hogy az F jelentése bővül A hátrányos helyzet ugyanis vi­szonylagos. Nem minden esetben a fizikai dolgozó gyereke van hátrányban másokkal szemben, figye­lembe kell venni például a város és falu, a falu és a tanyavilág közti különbségeket is. Helyes, ha a gondoskodás ilyen értelemben bővül, de azért a vi­szonylagossági szemlélet nem mehet a fizikai dol­gozók gyerekeinek a rovására. Örvendetes az a felismerés is, hogy a hátrá­nyos helyzetű tanulók támogatása ne csak az egye­temen vagy a középiskolában kezdődjék. Bár az egyetemi statisztikák tükrözték, hogy aránylag ke­vés volt az 1-es gyerekek száma a magas fokú tan­intézetekben, mégis nyilvánvaló, hogy a helyes ki­választódás, a tehetségek előretörekvése korábban kezdődik. Már az általános iskolában. Sőt, logikus az a gondolat is, hogy az óvodai előkészítésnek is szerepe lehet a képességek fejlesztésében. D­e ne menjünk ilyen messzire, amíg van tenni­való középiskolai és általános iskolai szinten is. A kormány ülésén ezt a realitást figyelem­be véve szorgalmazták kollégiumok további létesí­tését és a középiskolai ösztöndíjak kiterjesztését. Kollégiumok az általános és a középiskolák tanu­lóinak egyaránt! A hátrányos helyzet ugyanis: fi­zikai távolság a megfelelő tanintézettől és tanulást gátló lakáskörülmények, konyhaasztal, petróleum­­lámpa. A kollégiumi elhelyezést igazolják az eddigi tapasztalatok, 100 kollégista közül 24 került maga­sabb fokú iskolába, az otthon levő hátrányos hely­zetű diákok közül mindössze 18. Ám a kollégiu­mokban még nagy a zsúfoltság. Szerencsére, a tanácsok terveiben összességük­ben több kollégiumi hely biztosításának lehetősége szerepel, mint amennyivel eredetileg számolni lehe­tett A helyi tervek feszítettek, éppenséggel irreáli­sak? A feszítettség rossz emlékű kifejezés! De itt kellemes ellentmondásról van szó. A tanácsok hely­ismerete a helyi tartalékok ismeretét jelenti. A ta­nácsok erre­ a társadalmi segítségre is terveztek. Nemcsak a tanácsok összefogó, összehangoló (koor­dináló) szerepe, hanem a társadalmi segítség eddig megnyilvánult tapasztalatai is biztatnak a bátrabb tervezésre. Több megye példája mutatja, hogy eb­ben jó partnerek a szakszervezeti megyei tanácsok, a SZOT kezdeményezte akciók. S tartalékok bőven vannak! Elsősorban a vállalatok részvállalása, de egyebek is: a szülők és a diákok készsége a társa­dalmi munkára, a kollégiumokban levő, lakásnak használt helyiségek felszabadítása. 12 000 közép­iskolai, 8300 általános iskolai kollégiumi férőhely biztosítható összefogással a s tervidőszakban. É­rvényes ez a középiskolai ösztöndíjak támoga­tására is. Ha lehet, itt még közvetlenebbül felfogható a vállalati vagy szövetkezeti érdek: az ösztöndíjak folyamatos rendszerével maguknak biztosítsanak utánpótlást. A köztudatban hódít az a gondolat, hogy tanulni, termelni is, taníttatni pe­dig, a termelés­ jövőjét is megalapozni. Ha a gon­dolat tetté válik, a hátrányból előny lehet, a szer­vezett támogatás, a kollégium és az ösztöndíjrend­szer előnyös helyzetet teremt a tehetségek kibon­takoztatására. Kórodi József A honvédelmi miniszter tájékoztatója .... 3 Életforma és szabad idő .............. 3 Az anyagi ösztönzés hatékonysága . .... 7 Heti rádió- és televízió műsor.......... 9 Újításokból, találmányokból 2,5 milliárd megtakarítás ........... 12 A szakszervezeti kongresszusok javaslatai nyomán Kormányintézkedések a villamosenergia-ipar helyzetének javítására Az energiamérleg felülvizsgálata — Anyagi támogatás A vasaskongresszuson, majd ezt követően a szak­­szervezetek XXII. kong­resszusán is szóvá tették a népgazdaság villamos­­energia-ellátásának gond­jait. A vasasküldöttek ki­fejtették: a beruházások elhúzódásában, a nem megfelelően keletkező fej­lesztési alap miatt és a fejlesztési hitel­hiányban, valamint a villamosipari dolgozók viszonylag ked­vezőtlen helyzetében lát­ják a villamosenergia-el­­látás nehézségeinek okait A harmadik ötéves terv időszakában a villamos­energia felhasználásának évenkénti átlagos növeke­dése 7,6 százalék volt, 1970-ben pedig már 9 szá­zalék. Az igények ilyen mértékű növekedését is si­került kielégíteni, de a villamosenergia-termelés tartalékai úgyszólván tel­jesen kimerültek. , A negyedik ötéves terv 1975-re 25,5 milliárd kW­h országos igénnyel számol, ami évi 7,8 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A kormány által elrendelt energiarmérleg felülvizsgá­lata után azonban szüksé­gesnek mutatkozott, hogy a villamosenergiaipar en­nél nagyobb, mintegy 26,2 milliárd kW­ló igény kielé­gítésére készüljön fel. Érdeklődésünkre Szili Géza nehézipari minisz­terhelyettes elmondotta, hogy több intézkedés tör­tént a várható energiaigé­nyek minél zavartalanabb kielégítésére. Két éven be­lül teljesen elkészül a Ga­garin Hőerőmű, három új gépegységet állítanak munkába, 600 MW teljesít­ménnyel. A Dun­amenti Hőerőművet 860 MW tel­jesítménnyel bővítik 1975. évig. Az eredeti terven fe­lül az inotai November 7. Erőműben viszonylag rö­vid idő alatt gázturbinák­kal 200 MW teljesítményű „csúcserőművet” létesíte­nek. A szovjet villamosener­­gia-importot 560 MW-ról évi 750 MW-ra növeljük. Megállapodást kötöttünk Romániával évi 50 MW áram átvételére, amit már meg is kezdtünk. Az át­vétel biztonságának növe­lésére jövő év októberére a Magyar Villamos Művek üzembe helyezi az arad— szegedi 400 kV-os távve­zetéket. Rövidesen elké­szül a Győr—Bécs közötti 220 kV-os távvezeték má­sodik rendszere is. A villamosenergia-ipar műszaki vezetői az elmúlt évek tapasztalatai alapján a beruházási idő csökken­tésére több intézkedést tettek. Ezt a célt szolgálja az az elhatározás is, hogy az új erőmű beruházások­nál sorozatosan azonos tí­pusú 200 MW-os gépegy­ségeket alkalmaznak. Az ország nagy- és kis­feszültségű vezetékhálóza­ta kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Ennek a hatal­mas hálózatnak a fenntar­tása és továbbfejlesztése rendkívül nagy összegeket emészt fel: előrelátható­lag mintegy 8 milliárd fo­rintos beruházás lenne szükséges 1975-ig a növek­vő energiaigények kielégí­téséhez. Minthogy a villamos­­energia-iparban képződő fejlesztési alap nem elég­séges a negyedik ötéves terv villamosenergia-igé­­nyeit kielégítő beruházá­sokhoz, a kormány a kö­zelmúltban úgy határo­zott, hogy az ország anya­gi lehetőségeihez mérten jelentős összegű támoga­tást nyújt a Magyar Vil­lamos Műveknek. Szili Gáza miniszterhe­lyettes elmondotta: a vil­­lamosenergia-iparban dol­­­gozók jövedelmének hely­zete is napirendre került. A vasasszakszervezetben elhangzott javaslatokkal a minisztérium vezetői is egyetértettek, s a kor­mányintézkedések egyen­letes, 24 százalékos átlagos jövedelememelkedést tesz­nek lehetővé a tervidőszak alatt. Ennek következté­ben a bér és mozgóbér 1971—72-ben az előre szá­mítottnál jobban növek­szik az 1974—75. évi tar­talékalapok terhére. A béremelésből elsősorban az erőművi dolgozók és a hálózati karbantartók, há­lózatépítő szakmunkások részesülnek. A minisztérium javasla­tai, a kormány­ határoza­tai hatékonyan szolgálják az ország biztonságos energiaellátását, s egyút­tal a vasaskongresszuson felvetett problémákat is megoldják. Pusztai Ferenc A világsajtó a Kínai Népközt­ársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról­ ­ Thant ENSZ-főtitkár szerdán felkérte a Kínai Népköztársaság kormá­nyát, minél előbb nevezze ki képviselőjét a Bizton­sági Tanácsba. Az Új- Kína hírügynök­ség kedden az éjszakai órákban kiadott terjedel­mes beszámolója megálla­pítja: a Kínai Népköztár­­saság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítása „győzelem a világ népei számára és teljes vereség az Egyesült Államok szempontjából, amely megpróbálta az ENSZ-re kényszeríteni erőpolitiká­ját és körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy megakadályozza a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását”. A hírügynökség hangoz­tatja, a szavazás eredmé­nye súlyos csapás az Egyesült Államok tervei­re, amelyek „két Kínát” akartak létrehozni az ENSZ-ben és el akarták szakítani „Kína szent te­rületét, Tajvant”. A szava­zás „a világ népeinek ér­zelmeit és korunk fő áramlatait tükrözte” — hangoztatja az Új Kína. „Az eredmény annak kö­vetkezménye, hogy a leg­több ország — maroknyi amerikai és japán reak­ciós kivételével — a Kí­nai Népköztársaság kor­mányát ismeri el Kína egyetlen törvényes kor­mányául, és Tajvant Kí­na elidegeníthetetlen te­rületének tekinti.” Mint Baracs Dénes, az MTI pekingi tudósítója je­lenti, a kínai nép szerda reggel mintegy húsz órá­val a szavazás után a rádió reggeli híradásából, méghozzá­­az iráni sah születésnapja alkalmából rendezett pekingi banket­tet ismertető beszámolót hallgatva értesült arról, hogy a Kínai Népköztár­saság törvényes ENSZ- jogainak helyreállításáért vívott több mint két év­tizedes harc hétfőn győ­zelemmel végződött. A bankettről szóló beszámo­ló ismertette Csi Peng-fe) ügyvivő külügyminiszter ezzel kapcsolatos szavait — csak ezután követke­zett a beszámoló az üveg­palotában lezajlott szava­zás menetéről. Ez a tudó­sítás bővelkedett az USA-t és Japánt ostorozó, illet­ve nevetségessé tevő meg­jegyzésekben. Három japán ellenzéki párt a parlament alsóhá­zában bizalmatlansági in­dítványt terjesztett elő Fukuda Takeo külügymi­niszter ellen egy nappal azután, hogy az Egyesült Államoknak „a­­két Kí­na” elvén alapuló javas­lata gyászos kudarcot val­lott az ENSZ közgyűlésé­ben. Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvá­nyukban Fukudát hibáz­tatták „a japán diplomá­cia e legnagyobb kudar­cáért”. A parlament ked­di ülésén egyébként Szasi miniszterelnök lemondá­sát is sürgették az ügy­ben. Az ENSZ köreiben egy­öntetű a vélemény, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállításával a tagál­lamok meghajoltak a rea­­litások előtt, annak tuda­tában, hogy egyszerűen képtelenség tovább fenn­tartani egy olyan helyze­tet, amelyben egy olyan hatalmas ország, mint a Kínai Népköztársaság nem vesz részt a világszerve­zet munkájában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének az a határozata, hogy helyreállítsa a Kínai Nép­­köztársaság törvényes jo­gait és kizárja onnan a Csang Kaj-sek rezsimet,­­annak az általános óhaj­nak a megnyilvánulása, hogy az ENSZ következe­tesebben juttassa érvény­re az alapokmány elveit és járuljon hozzá a nem­zetközi békének és a né­pek biztonságának meg­erősítéséhez — írja Viktor Szokolov a Pravda szer­dai számában. Több mint két évtize­den keresztül — a Kínai Népköztársaság 1949 ok­tóberi megalakulásától kezdve — a Szovjetunió következetesen és határo­zottan síkraszállt az or­szág ENSZ-jogainak hely­­beállításáért. A közgyű­lés minden ülésszakán, valamennyi nemzetközi fórumon, ahol megvitat­ták a Kínai Népköztársa­ság képviseletének kér­dését, a szovjet diplomá­cia határozottan követel­te a csangkajsekisták ki­zárását, a Kínai Népköz­­társaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítását (Folytatás az 5. oldalon) Centenáriumi d­­íj­készületek jövőre lesz százéves Dusdapest Az európai fővárosok képviselőinek megbeszélése Budapest főváros taná­csa és a főváros lakossága 1972—73-ban emlékezik meg a korábban önálló három Duna-parti város, Óbuda, Buda és Pest egye­sítésének és egységes fő­várossá nyilvánításána­k századik évfordulójáról. A centenáriumi megem­lékezések kapcsán a fővá­rosi tanács budapesti ta­lálkozóra hívta Európa fő­városainak vezetőit 1972. őszére. A tervezett talál­kozó előkészítéseként 1971. október 26-án és 27-én 24 európai főváros képviselőjének részvételé­vel megbeszélést tartottak a Gellért Szálló tanács­kozó termében. A megbeszélés részve­vőit Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros taná­csának elnöke üdvözölte Utalt az európai főváro­sok sokoldalú együttmű­ködésének jelentőségére. Kiemelte, valamennyi fő­város közös érdeke, hogy békében és biztonságban fejlődjék. Az üdvözlő beszéd után Hantos János, Budapest főváros tanácsának elnök­­helyettese tájékoztatta a részvevőket a találkozó megrendezésére vonatkoz­­ó javaslatokról. A ta­nácskozáson felszólalt An­dorra la Vella, Ankara, Athén, Bécs, Belgrád, Ber­lin, Bern, Bukarest, Hága, Helsinki, Koppenhága, Lisszabon, London, Mad­rid, Monaco, Moszkva, Oslo, Párizs, Prága, Ró­ma, Stockholm, Szófia, Varsó képviselője. A részvevők elhatároz­ták, hogy a találkozó té­májához kapcsolódó, saját fővárosukat bemutató kö­zös kiállítást rendeznek Budapesten.­­ • A kétnapos találkozó — amely Hantos János zár­szavával ért véget — szí­vélyes, baráti légkörben zajlott, eredményesen fe­jezte be munkáját. Parlamenti küldöttségünk Kijevből Taskentbe utazott Országgyűlésünk kül­döttsége, amely a hét ele­jén érkezett a Szovjet­unióba, szerdán este befe­jezte ukrajnai látogatá­sát Szerdán este Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a magyar parlamenti kül­döttség vezetője fogadást adott Szovjet-Ukrajna ve­zetői tiszteletére a kijevi magyar főkonzulátuson. A magyar delegáció szerdán este Kijevből re­pülőgépen Taskentbe, Szovjet-Üzbegisztán fővá­rosába indult

Next