Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)
1972-06-24 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ARA 1 FORINT 1972. JÚNIUS 24. SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták a költségvetési zárszámadást Új törvény az ügyészségekről és a bíróságokról Pénteken az országgyűlés folytatta az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal nyitotta meg, átadva a szót dr. Petri Gábornak. DR. PETRI GÁBOR (Csongrád) arról szólott, hogy az egészségügyi ellátottság a gyorsan haladó tudományos és műszaki fejlődéssel nem tud lépést tartani. Majd utalt arra, hogy bár orvosellátásunk előkelő helyen áll a világranglistán, az orvosok területi és szakképzettség szerinti elosztása más képet mutat. A rendelőintézeti technikai adottságok nem teszik lehetővé a minőségi munkát, a megoldás a kórházrendelőintézeti egység következetes megvalósítása. Végül a kórházépítések költségproblémáit elemezve hatékony, korszerű, egyszerűen kezelhető épületek létrehozását javasolta pályázat kiírása vagy bevált külföldi termékek átvétele útján. A törvényjavaslatot elfogadta. RUBÓCZKI ISTVÁNNÁ (Szabolcs-Szatmár) a tanácsi gazdálkodási önállóság tapasztalatait elemezte. Javasolta, hogy a helyi érdekeltség további növelése érdekében bővítsék a tanácsok és termelőszövetkezetek kapcsolatait, a tsz-ek befizetései ne kerülőúton, hanem közvetlenül kerüljenek a tanácsok számlájára. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. CSERNA SÁNDOR (Baranya) az árak alakulásának fokozott ellenőrzését kérte — a munkásközvélemény kérését tolmácsolva — az illetékesektől. A továbbiakban a Mecseki Ércbánya Vállalat eredményes gazdálkodásáról, majd Pécs városnak az óvodagondok megoldásáért tett erőfeszítéseiről számolt be. A törvényjavaslatot elfogadta. PAKURAR miklósné (Hajdú-Bihar) az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének problémáit elemezte, aláhúzva az iskolára előkészítő intézmény, az óvodák társadalmi funkciójának jelentőségét. Feltette a kérdést: ha a társadalmi összefogás és a tanácsi hozzájárulás jelentős az óvodai hálózat fejlesztése érdekében, az építőipar miért nem tekinti ezt a gondot ugyanígy szívügyének? Általános iskolai vonatkozásban a körzetesítés támogatását, a kollégiumhálózat bővítését sürgette, végül indítványozta, hogy az oktatásügy a jövőben nagyobb arányban részesüljön a nemzeti jövedelemből. A zárszámadást elfogadta. HORVÁTH LÁSZLÓ (Somogy) a mezőgazdaság állami támogatásának rendszerével foglalkozott és a beruházási helyzetről szólva aláhúzta: a termelő gazdaságok ne legyenek a különböző elképzelések megvalósításának kísérleti bázisai. Kisebb befektetéseket igénylő berendezések építését javasolta az állattenyésztésben a drága teleprend-Szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásra szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, s Faluvég Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Megállapította, hogy a miniszteri expozé — azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése —, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy í gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki. A vélemények egységét fejezi az az egészséges türelmetlenség is — tette hozzá a miniszter —, amely a megoldásra váró kérdésekben az üzemek, vállalatok részéről megnyilvánul, s melynek a képviselők a parlament plénumán hangot adtak. Egészséges türelmetlenség a pénzügyi szervezet részéről is fennáll annak érdekében, hogy a népgazdaság költségvetési helyzete még tovább szilárduljon. Az elhangzott észrevételekhez hozzáfűzte, a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően, ugyanis kérdések sokrétű és szakszerek helyett. A törvényjavaslatot elfogadta. PÁZSIT ÁRPÁD (Budapest) a készletek növekedésével, ugyanakkor a kereskedelmi készletek elégtelenségével foglalkozott. Hangoztatta, hogy az iparvállalatok készletgazdálkodása mindenképpen magában hordja a kockázatot, kérdés, szabad-e rászorítani a vállalatokat ilyen kockázat vállalására. Véleménye szerint ott kell nagyobb készleteket tartalékolni, ahol az a népgazdaság szempontjából a leggazdaságosabb szerű felvetése azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozók, valamint az országgyűlés tagjai kellő tapasztalatokkal, nagyon sok jó elgondolással rendelkeznek ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. A továbbiakban a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival. A tanácsi szabályozási rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Van azonban néhány gond is. Ezek egyrészt az anyagi eszközök elosztásának aránytalanságaiból, másrészt abból fakadnak, hogy új gazdálkodási rendszert vezettünk be. A kezdeti tapasztalatok fontos tanulsága, hogy a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszközök elosztásánál az egyes megyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi tervekre. Hasonló gond az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügy szempontjából hátrányosabb helyzetű megyék problémája. A kiegyenlítés irányában nagyon határozott — bár kezdeti — lépéseket tettünk, ezeknek hatása főleg a negyedik ötéves terv következő időszakában hozza majd meg a gyümölcsét. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a bevételek folyamatossága hogyan táplálja a tanácsi költségvetéseket, a pénzügyminiszter elfogadta azt a megállapítást, hogy az új rendszer problémákat vetett fel, hangoztatta, a központi költségvetésnek mindenképpen biztosítania kell, hogy egyetlen iskola, egyetlen kórház működését sem zavarja meg átmeneti pénzhiány. De a várt bevételek elmaradását nemcsak a központi szerveknél, hanem legalább olyan erőteljesen azokkal szemben is fel kell vetni, akik miatt a nehéz helyzet előállt. Bejelentette, az elmúlt évi tapasztalatok alapján a tanácsi költségvetések számára biztosított 1973. évi állami támogatást már ennek a félévnek a közepén — az egész évre szóló összeget — kiutalták, kérte a tanácsokat: ésszerűen beosztva gazdálkodjanak az eszközökkel. A továbbiakban a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Hangsúlyozta: biztosítani kívánják, hogy a szarvasmarhatartás jövedelmezősége az állattenyésztés egyéb ágaiban elért bevételi színvonalat biztosítsa az üzemeknek. Kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön, vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál viszszatérnek majd. Végezetül kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel A pénzügyminiszter vitazáró válasza Az új bírósági szervezeti törvény egész igazságszolgáltatásunk jobb hatékonyságát szolgálja . Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket — mondotta bevezetőül az igazságügyminiszter, aláhúzva: bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Olyan jelentős értékek és fontos érdekek felett kell őrködniük, mint társadalmunk védelme, az állampolgárok jogainak érvényre juttatása, a jogviták igazságos eldöntése. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jó(Folytatás a 2. oldalon) Mit mond a paragrafus? .......................... 4 A szovjet-amerikai űregyüttműködés ... 5 Szép Szó............................................. 7-10 69 ezer fiatal tesz szakmunkásvizsgát... 16 Indira Sandhi elutazott hazánkból Az indiai miniszterelnök-asszony sajtótájékoztatója a Parlamentben A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra Péntek délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Indira Gandhi pénteken sajtókonferenciát tartott az Országház delegációs termében. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte az indiai kormányfőt, aki ezt követően válaszolt a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Magyarországi látogatásáról szólva elmondotta, hogy az nagyon hasznos volt. — Igen nagyra értékelem a barátságot, amelyet Magyarország és Budapest népe részéről tapasztaltam — mondotta. A miniszterelnök-asszony több kérdést kapott az indiai szubkontinens helyzetével, Bangladesh létrejöttével, az indiai—pakisztáni viszony normalizálásával kapcsolatban. Az utóbbi kérdéssel összefüggésben, s utalva a pakisztáni elnökkel a közeljövőben sorra kerülő találkozójára, hangsúlyozta, hogy minden probléma megoldható, ha kölcsönösen törekszenek erre. — Mi készek vagyunk arra — folytatta —, hogy minden kérdést megtárgyaljunk. Úgy vélem, az a legfontosabb, hogy mindkét fél elhatározza, a jövőben békében kívánnak élni egymással, hátat fordítanak annak a múltnak, amelyet a keserűség és a konfliktusok jellemeztek, és megkíséreljenek jobb kapcsolatokat létrehozni. — A szándékunk az — mondotta —, hogy valamennyi szomszédunkkal tartós béke alakuljon ki. Pakisztánnal is normális kapcsolatokra törekedtünk, az elmúlt években is. Az európai biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatos kérdésre válaszolva, Indira Gandhi hangsúlyozta: India részéről üdvözlik az eddigi kezdeményezéseket, s a közelmúltban aláírt megállapodásokat, mert mindez megfelel a helyzet realitásainak. Arra a kérdésre, hogy az egy évvel ezelőtt aláírt indiai—szovjet szerződés milyen hatással volt a két ország kapcsolataira, a kormányfő hangsúlyozta: a szerződés aláírását megelőzően is nagyon jók voltak India kapcsolatai a Szovjetunióval, s a megállapodás megerősítette a jó viszonyt. Péntek délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Meleg, baráti szeretettel búcsúztatták az ünnepélyesen feldíszített Ferihegyi-repülőtéren, ahol több ezer fővárosi lakos gyűlt össze. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek a miniszterelnök búcsúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magasrangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében lévő személyiségeknek. Indira Gandhi a repülőgépbe szállás előtt baráti kézfogással, szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. (MTI) Helsinki Szocialista országok határozati javaslatai Helsinkiben, az európai államok kulturális politikájával foglalkozó UNESCO-értekezleten megkezdődött a vita „Az európai kulturális együttműködés alapjai és perspektívái” című napirendi pontról. A szovjet küldöttség Belorusszia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Ukrajna és Csehszlovákia küldöttségeivel egyetemben határozati javaslatot terjesztett be, amely kimondja, hogy az értekezlet támogatja az európai biztonság és együttműködés ügyében tartandó értekezlet mielőbbi összehívását. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanónak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Izraeli gépek Libanon lakott településeit bombázták Izraeli harci repülőgépek pénteken délben — pár órával Golda Meir fenyegetőzése után — 30 kilométer mélyen behatoltak Libanon légiterébe, s a tűzszüneti vonaltól északkeletre, a Hermanhegység környékén lakott településeket bombáztak. Egy izraeli szóvivő ezúttal is arra hivatkozott, hogy a támadás célpontjául palesztin gerillák táborai szolgáltak. A Dél-Libanon ellen végrehajtott újabb izraeli támadást követően rendkívül feszült helyzet alakult ki az izraeli—libanoni és az izraeli—szíriai tűzszüneti vonalakon. Pénteken befejeződött az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának negyedik konferenciája. A háromnapos tanácskozáson — kairói jelentések szerint — a szerdai Libanon ellen intézett izraeli kalóztámadás következményeivel és a közel-keleti válság általános problémáival foglalkoztak az arab államszövetség vezetői. Libanon pénteken kérte a Biztonsági Tanács összehívását az országot ért legutóbbi sorozatos izraeli támadások miatt — közölte Khalil Abuhamad libanoni külügyminiszter. A pénteki, Libanont és Szíriát ért izraeli légi- és tüzérségi támadásnak legkevesebb 18 halálos és 12 sebesült áldozata van — közölték pénteken a libanoni és palesztin gerillák Bejrútban kiadott nyilatkozatukban. Izrael is kérte a Biztonsági Tanács sürgős öszszehívását, jelentette New Yorkból az AFP.