Népszava, 1972. november (100. évfolyam, 258–282. sz.)
1972-11-01 / 258. szám
KÖZÉLET !xesontzi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnökét Algéria nemzeti ünnepe alkalmából. Péter János külügyminiszter Abdelhaz Buteflika algériai külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Az SZKP KB mezőgazdasági pártmunkásküldöttsége , amely J. J. Szírenko, a moszkvai területi pártbizottság titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, kedden délelőtt a mezőgazdaságban dolgozó párt-, állami és szövetkezeti vezetőkkel találkozott. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden Szabó István elnökletével ülést tartott. Az elnökség megtárgyalta „A mezőgazdasági termékek és a felhasználásra kerülő ipari termelőeszközök árainak hatása a termelőszövetkezetekben” című jelentést, és foglalkozott a TOT nemzetközi kapcsolatainak alakulásával. A szovjet állam megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kedden magyar—szovjet barátsági gyűlést rendezett a Hazafias Népfront az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemében. Diplomáciai kapcsolatok a Csád Köztársasággal A Magyar Népköztár- fcése érdekében el hatósaság kormánya és a rozták, hogy nagyköveti Csád Köztársaság kor szinten diplomáciai kapmánya az, országaik köcsőlátót létesítenek, zötti kapcsolatok erősi (MTI) Egészségügyi dolgozók szakszervezeti kitüntetése Kedden az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában a szakszervezet megyei bizottságainak titkárai munkaértekezleten vitatták meg az 1973. évi programra vonatkozó elgondolásokat. A megbeszélés után dr. Darabos Pál főtitkár az elnökség nevében szakszervezeti kitüntetéseket nyújtott át. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany okozatával tüntették ki dr. Braun Pál dr. Pál Kálmán, dr. Pólyák János főorvost, dr. Fogarasi Ferenc igazgató főgyógyszerészt. Perecsényi Jenőné megyei titkárt Végh Pál csoportvezetőt, Csőke Béláné vezető védőnőt, Vasov Ilona főasszisztenst, és Thurn Irént, a központi számvizsgáló bizottság tagját. A kitüntetés ezüst fokozatát a szakszervezet huszonkilenc kiváló társadalmi munkása kapta. (MTI) rszágszerte készülődnek november 7. ünnepére A vidéki városokban és falvakban, ipari és meggazdalási üzemekben, intézményekben is gazdag programmal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójának megünneplésére. Kecskeméten, Székesfehérvárott és Békéscsabán nagygyűléseken méltatják a szocialista forradalom jelentőségét. Országszerte díszüznepségeket rendeznek, megkoszorúzzák a felszabadulási emlékműveket. 1. hazánk szabadságáért életüket áldozott szovjet hősök sírjait, emlékműveit. Számos üzemben az évforduló alkalmából kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a legkiválóbb dolgozóknak. Kitüntetik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság legjobb aktivistáit, magyar—szovjet baráti találkozókat rendeznek, és a legújabban megalakult MSZBT-tagcsoportoknak átadják a tagságról szóló oklevelet. Országszerte számos új létesítmény avatása is hozzájárul az évforduló emlékezetessé tételéhez. (MTI) Budapesti képviselők a Távfűtő Műveknél Az országgyűlési képviselők budapesti csoportja kedden a Fővárosi Távfűtő Műveket kereste fel, dr. Vida Miklós vezetésével. Az újpalotai, az újpesti, a vári és a kelenföldi látogatás után a Fővárosi Távfűtő Művek igazgatója, Koncz Ferenc tájékoztatóját hallgatták meg. Jelenleg 69 820 lakás, 224 ipari üzem, 1083 közintézmény (az utóbbiak sorában 167 iskola, óvoda, bölcsőde és több száz üzlethelyiség) távhőellátásáról gondoskodnak. Az év végére várhatóan 74 000 lakás fűtését kell biztosítani. A fűtési idény végére — 1973. április 15-re — pedig 78 000 lakásét. 1980- ban várhatóag 180 000 családi otthonban lesz távfűtés. (MTI) Fejér Lipót emléktábla A XI. kerületben a Fő- kerületi tanács végrehajtói Lipót utca 12., számú lakóháznál kedden Fejér Lipót Kossuth-díjas egyetemi tanár, a világhírű matematikus emlékének megörökítésére a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kerületi bizottsága, a tó bizottsága, a Bolyai János Matematikai Társulat, valamint a kerületi társadalmi szervek emléktábla-avató ünnepséget rendeztek. (MTI) Elhunyt Arató Márton Súlyos betegség következtében 48 éves korában meghalt Arató Márton, a makói városi pártbizottság első titkára. Arató Mártont 1961-ben választották meg az MSZMP makói városi bizottságának titkárává. A város szocialista építését elősegítő társadalmi akcióknak lelkes részvevője, szervezője volt. Az 1970. árvíz idején szintén példamutató helytállást tanúsított. Igaz emberségéért, helytállásáért többek között a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával tüntették ki. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI) NÉPSZAVA ((((((d'11 A cádtár*dktt “111)))))) SAJTÓKONFERENCIA A népszerű sorozat 37. adásának a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont, és a vendégszerető házigazdák a lehető legnagyobb mértékben álltak a rádióhallgatók szolgálatára. Ám az Akadémia tevékenysége oly sokirányú, hogy a különböző intézetekben folyó munkát még csak összekapcsolni sem lehet. Az adás Rapcsányi László vezetésével mégis megpróbálta a lehetetlent: a legkülönfélébb szakterületekre vonatkozó kérdések közt összhangot teremteni, a kérdéseket válogatva-rendezve valamiféle arculatot adni az egyórás műsornak. Ismét az a veszély állt fenn, ami a bőséges anyagok esetében szokott megjelenni: nehéz a válogatás, csoportosítás, ebből is, abból is szeretnének a műsorba adagolni valamicskét. Így fordult elő például most, hogy az Irodalomtudományi Intézet képviselője csak a műsor második felében kapott kérdést, vágtáz, hogy néhány intézet csak névlegesen volt képviselve ... Akármelyik intézet munkája megérdemelte volna a részletesebb bemutatást, méltatást. Például a helyesírásra vonatkozó egyik első kérdés kapcsán talán egész külön adás bontakozhatott volna ki — biztosan érkeztek a megadott telefonszámra kellő számban ilyen jellegű kérdések. Ha elégedetlenek vagyunk a műsorral, azért lehetünk elégedetlenek, mert éppen a sajtókonferencia szoktatott hozzá ahhoz mindenkit, hogy ..bátran kérdezzünk”, hogy a legapróbb részletekig kielégítő választ tud nyújtani az adás. Hadd kérdezzük meg most a műsor gazdáitól, vajon ebben az esetben nem lett volna ajánlatosabb a téma leszűkítése akár egyetlen intézet körére. BALASSI BÁLINT ÉS KORA A sok évfordulós megemlékezés, protokolljellegű műsor közül kiemelkedett a vasárnapi irodalmi összeállítás — Takács Márta műsora — már csak azért is, mert nem kapcsolódott semmiféle alkalomhoz, dátumhoz. A rövid bevezető után színvonalas irodalmi-zenei válogatást kaptunk Balassi korának művészetéből. Az alig félórás időtartamú, rövid kis műsor talán éppen azokhoz találta meg a hangot, akikhez akart is szólni: a tételeiken dolgozó diákokhoz, a rádió mellett felüdülni vágyó felnőttekhez. IFJÚSÁGI RANDEVÚ 2-TÓL 6-IG A Petőfi-adón időről időre sorra kerülő „Ifjúsági randevú 2-től 6-ig” legutóbbi adását is Bölcs István vezette. A szokásos zenei anyag mellett ezúttal is friss és érdekes tudósításokat kaptunk az ifjúságot érdeklő legkülönbözőbb területekről. Érdemes kiemelni azt a makacsul következetes nyomozást, amelyet egy botrányosan működő kollégiumi konyha ügyében folytatott a műsor egyik riportere. Az ilyen vizsgálódásoknak nem egyszerűen az a céljuk, hogy alkalmilag igazságot tegyenek egy olyan ügyben, amelyet a bürokratikus nemtörődömség sokáig közönyösen szemlélt, hanem azt a célt is szolgálják az ilyen riportok, hogy szorosabbra fűzzék a népszerű műsor szerkesztőinek és hallgatóinak kapcsolatát. Háry Márta FELKAVART VILÁG Fodor József emlékezései Nagy és felelősségteljes utat tétet meg Fodor József a memoárját olvasóval. Több mint harminc év története kap helyt ebben a korábbinál teljesebb, a költő fegyelmével megszerkesztett, felépített sorrendben. Már-már az ellensícccs moccan bennünk, hogy felfogható-e egyáltalán emlékirat gyanánt ez a majd nyolcszáz oldalnyi könyv. Hiszen ez a műfaj igen ritkán produkálja napjainkban az ítéletmondás és megértés a ,.Felkavart világéhoz” hasonlóan veretes egységét. Legendákat sodor félre Fodor József visszaemlékezései során, de nem rombol. Az igazság, és csak az igazság fanatikus keresése vezeti tollát, bárkiről is legyen szó. Bizony, milyen fontosak ezek az újrarajzolt arcok, ezek az ismét értékelt események. Mikes Lajos is lelép a piedesztálról és ködökbe burkolt alakját egyre tisztábban látjuk. Persze, megismerjük Fodor József könyvében az Est-lapok szerkesztőségeinek életét, azt a nyüzsgő, kavargó, eleven világot is. Az egymást érő lapalapítások és csődbe jutások, a tehetségek felbukkanásának és eltűnésének a hőskorszaka ez. Nem nosztalgiává, de a bölcs számvetés igényével fordul Fodor József e kor felé. Az emberi tisztességet, a jóságot nyomozza elsősorban, és messzire kerüli az igen kétes értékű bennfentességnek még csak a látszatát is. „Bölcs számvetés”, írtuk az imént, és feltétlenül az öregkor józan bölcsessége szükségeltetik az ilyen tisztánlátáshoz. Hányszor, de hányszor írja le Fodor József, hogy nem irodalomtörténet, hanem emlékezés ez a könyv. És mégis állandó folyamatossággal bukkannak fel a ritkán szóba kerülő események, a filológiai precizitású adatok erről vagy arról az íróról, költőről, cikkekről, művekről. Olykor bizony az irodalom, az irodalmi élet története ez a javából. A nagyok, az immár klasszikusként értékelt írók, költők emberi közelségbe kerülnek, mert még olykor visszatetszést keltő cselekedeteik mellől sem hiányzik a motívumok gondos felsorolása, mely a megértéshez, de sohasem a felmentéshez vezet. Mindig és újra a mához szól ez a könyv. A régi történetekből állandóan hozzánk szól a figyelmeztetés, József Attiláról írva., Kendű hévvel ostorozza a butaságot, a szellemi vakságot, a rosszindulatot, az emberi kapcsolatokat még ma is mérgező, arcpirítóan szégyenletes rutint. Az irodalmi történetek, anekdoták elmondása mellett, nagy teret szentel Fodor József a poklos évek, a világháború és az azt megelőző néhány esztendő boncolásának, annak, hogy hogyan igyekezett és igyekeztek az észt, az emberséget nekiszegezni a világra szabadult őrjöngő tombolásnak. Döbbenten kutatja a ,.hogyan történhetett” válaszát, és nagy erővel elemzi végig az aranyfedezetű tisztesség, emberség útjait az embertelenségeivel együtt. Olykor játékosan könnyed stílusából ekkor vált át a hajdani reformáció prédikátorainak súlyosan komor mondataira, és a valóban ódas magasságokba emelkedő sorok nehéz hullámverése őszintén megrendíti az olvasót. Tartalom és forma között megteremteni az effajta harmóniát, valóban csak a legnagyobbaknak sikerül Furcsán alakul az életművek sorsa Fodor Józsefet elsősorban mint költőt tartja számon a köztudat, holott nem kisebb súlyú az ebben a kötetben megismert, kérlelhetetlenül csatázó, antifasiszta publicista sem. Nem tudjuk, készül-e az író fasizmus ellen írt cikkeinek kiadása. Amennyiben nem, érdemes lenne kiadóinknak megfontolni a dolgot, hiszen most, amikor újabb és újabb tények bizonyítják, hogy az ellenállásra mégiscsak történtek kísérletek, feltétlenül gazdagítaná az igazságot a Fodor József által is említett írások kinyomtatása. Nemcsak önéletírás ez a könyv, de annak az állandó és következetes igénye és megkövetelése, hogy az igazat mondás, a tisztesség, az emberség szenvedélye fűtse az odafigyelőt. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972.) M. Szebeni Géza Luce Boulnois A legendákkal és titokzatosságokkal is átszőtt selyem történetét, felbukkanását és elterjedését tárgyalja színesen, gazdag történelmi körítéssel a szerző. Olyannyira, hogy néha az olvasó belefeledkezik az izgalmas cselekményekbe, el-elfeledkezve arról, hogy a selyem regényét olvassa. Ugyanis olyan érdekes adatokat, történeteket ismerünk meg a selyemszál kacskaringós útját követve, amelyekre a történészek kevés figyelmet fordítottak, jóllehet, hozzátartoztak a nagy háborúkhoz, hódításokhoz, a kétezer évvel ezelőtti birodalmak diplomáciai, kereskedelmi, hadászati tevékenységéhez. Különösen érdekesek azok a minduntalan felbukkanó és visszatérő utalások, amelyek megvilágítják, hogy ezelőtt ezerötszáz, kétezer évvel milyen képük, fogalmuk volt a kínaiaknak a római birodalomról és viszont. Keletnek titokzatos volt mindaz, ami nyugatra terült el, nyugatnak pedig „térképen túli” országnak számított Kína. Hatalmas birodalmak alakulnak, hódítanak — egymásról alig tudva valamit — a földön, buknak meg, s kelnek újabb életre, anélkül, hogy valójában hatnának egymásra. A szerző elmondatlan szellemességgel szövi bele a történelem szövetébe a selyemszálat amelyet követve közelebb kerültek egymáshoz tengerek és kontinensek. Élvezetes, izgalmas olvasmány Luce Boulnois könyve, amelyben nyomon követi a selyemszál útját napkelettől napnyugatig, az ókortól napjainkig. (Kossuth Könyvkiadó) — Kisdé — A selyemút ISIS. november 1 . Befejeződött a magyar-szovjet irodalmi vegyes bizottság ülésszaka Kedden a Magyar Írók Szövetsége székházában befejeződött a szépirodalom fordítására és kiadására alakított magyar —szovjet irodalmi vegyes bizottság kétnapos — sorrendben negyedik — ülésszaka. A bizottság ülésén kölcsönösen informálták egymást a két ország irodalmának helyzetéről, főbb fejlődési tendenciáiról. Beszámoló hangzott el a két ország könyvkiadásának egymást érintő munkájáról. Hangsúlyozták a kapcsolatok szorosabbá tételének szükségességét, a kiadói tervek, javaslatok egyeztetésében és cseréjében. Jól halad nálunk „A szovjet irodalom könyvtára” tízkötetes sorozat munkája. Az első kötet márciusban jelenik meg. „A magyar irodalom könyvtára” című tizenöt kötetes sorozat első kötete januárban jelenik meg a Szovjetunióban. 1976-ig befejeződik a sorozat kiadása. A vegyes bizottság kétnapos ülésén megegyeztek, hogy a továbbiakban is minden lehetséges eszközzel kölcsönösen támogatják és segítik a szépirodalmi művek kiadását. Jelentős alkotások kiadásakor neves szovjet és magyar írókat, kritikusokat. kérnek meg, hogy cikkeket, ismertetőket közöljenek az időszaki sajtó hasábjain. A művek szerzőit író—olvasó találkozókra hívják meg. Felkérik őket az ünnepi könyvhéten való részvételre, dedikálásra, rádió és tv-fellépésekre. Elhatározták, hogy sokoldalú segítséget nyújtanak a műfordítóknak nyelvi és irodalmi ismereteik tökéletesítésére. Továbbra is elősegítik a szerzői jogvédelmi egyezmény sikeres megvalósítását. A magyar—szovjet irodalmi vegyes bizottság következő ülésszakát Moszkvában rendezik meg 1973- ban. A HATODIK AURÓRA Vers és próza országos fesztiválja Budapest, Székesfehérvár, Győr, Eger és Szekszárd után az idén Salgótarjánban rendezi meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság az orosz-szovjet vers és próza országos fesztiválját. A hagyományok szerint november 4—5—6-án kerül sor a fesztiválra, amelyre hetven szavaló és prózamondó kapott meghívást, olyanok, akik az elmúlt év országos amatőr szavalóversenyein jól szerepeltek. Az Auróra ’72 nevet viselő fesztiválon egyetemisták, középiskolások, gimnazisták, ipari tanulók, katonák és ifjúmunkások egyaránt részt vesznek és vetélkednek a szovjetunióbeli utazásokért, valamint az értékes tárgyjutalmakért. — Rangos, jól rendezett fesztivál — ez a híre évek óta az Aurórának. Ezt azzal érdemelte ki, hogy rendezői — az idén az MSZBT-n kívül a KISZ KB, a KISZ Nógrád megyei bizottsága és a József Attila Megyei Művelődési Központ — nem egyszerűen csak szavalási lehetőségnek tekintik a háromnapos rendezvényt, hanem az országból öszszesereglett fiatalok kulturális találkozójának. Ezért a vers- és prózamondó versenyt sok egyéb programmal egészítik ki. Salgótarjánban például 4-én díszbemutatót rendeznek A fekete tollú fehér madár című szovjet filmből a versenyzőknek és a vendégeknek. Másnap látogatást szerveznek a Bányász- és Munkásmozgalmi Múzeumba, majd Karancsberénybe viszik az érdeklődőket. Baráti találkozót is rendeznek a helybeli fiatalokkal a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az Öblösüveggyár és a Síküveggyár ifjúsági klubjában. m. 1 Sikerrel szerepelt Bordeaux-ban az Operaház balettegyüttese Hazaérkezett Bordeaux- ből a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, amely az ottani magyar hét művészeti programja során három estén lépett fel a nagyszínházban. Műsorainkat tetszéssel fogadta a város közönsége. A sajtóvisszhangok, s a szakemberek véleményei is nagyra értékelik a magyar táncosok vendégjátékát. A társulat tiszteletére Chaban Delmas, Bordeaux polgármestere adott fogadást. HORIZONT — Az Irodalmi Színpad csütörtökön rendezi Illyés Gyula szerzői estjét a költő 70. születésnapja tiszteletére. A műsor ünnepi köszöntőjét Juhász Ferenc költő tartja, közreműködik Bánffy György, Béres Ilona, Horváth Ferenc, Ilosvay Katalin, Jancsó Adrienné, Keres Emil, Koncz Gábor, Mádi Szabó Gábor, valamint Lux Erika zongoraművész. Verdi Otellóját az Operaház november 17- én és 19-én kettős szereposztásban újítja fel. Vlagyimir Atlantov szovjet, Adolf Dallapozza olasz tenor és Maureen Guy, angol drámai mezzoszoprán lesznek a novemberi vendégénekesek. — Berki Judit festőművész kiállítását a Mednyánszky-teremben (V., Tanács krt. 26.) november 2-án, délután 5 órakor Kállai Ferenc kiváló művész nyitja meg. A két hétig tartó tárlaton akvarell virágcsendéletek, kerámiatárgyak és plexiüvegre festett képek szerepelnek. — A Stúdió Galériában Banga Ferenc grafikusművész kiállítása nyílik, november 1-én délután 5 órakor. A tárlat november 18-ig tekinthető meg. — Csáki Maronyák József Kossuth-díjas festőművész kiállítása november 2-án, délután 5 órakor nyílik meg Szegeden, a Képcsarnok Kárász utcai bemutatótermében. A tárlat két hétig tekinthető meg. A várnai IV. nemzetközi építészeti filmfesztivál népes mezőnyében a magyar műemlékek helyreállítását és felhasználását bemutató Kibontott ablakok című 15 perces, színes magyar kisfilm érdemelte ki a fesztivál második díját. A filmet Kollányi Ágoston rendezésében az Építésügyi Tájékoztatási Központ filmstúdiója készítette.