Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)
1973-06-15 / 138. szám
1873. JÚNIUS 15. PÉNTEK 101. ÉVFOLYAM 138. SZÁM ÁRA 1 FORINT . Brezsnyev megbeszélése a szocialista országok diplomatáival . ...................9 Újpest példát mutat ......... 4 Egyenesbe kerül a baromfitenyésztés . . . . 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA múlt évi költségvetés végrehajtása az országgyűlés előtt Csütörtök délelőtt 8 órakor összeül az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak megnyitása egybeesik a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulójáról szóló megemlékezésekkel. — A két munkáspárt — mondotta — 1948 júniusában a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyesítette erőit s ebben a teremben tartotta meg egyesülési kongreszszusát, fogadta el a szocializmus felépítésének programját . Az egyesülési kongresszust követően, 1948. június 16-án ugyancsak ebben a teremben tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, s azt 230 szavazattal — 63 szavazat ellenében — törvényerőre emelte. — A történelmi események évfordulója alkalmából országgyűlésünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját, és további nagy sikereket kíván a dolgozó nép ügyének szolgálatában végzett munkájukhoz. A nagy tapssal fogadott megemlékezés után Apró Antal bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt dr. Pesta László jegyző is im értette. Közölte az elnök, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a Budapest 19. számú választókerületében megválasztott Avar István és a Baranya megye 4. számú választókerületében megválasztott Novics János országgyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a mandátumok a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette, s Avar István és Novics János országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az elnök a parlament nevében eredményes munkát kívánt mindkettőjüknek. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését bemutatta. A jelentés arról is számot ad, hogy az országos választási elnökség az Elnöki Tanács előtt beszámolt az április 15-i tanácstagválasztások eredményéről. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a választás alkotmányos rendünknek és a törvényes előírásoknak megfelelően zajlott le. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: “ A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Interpellációk. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszámolója Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a IV. ötéves terv eddigi teljesítéséről az a kép alakult ki, hogy tervszerű és következetes munkával a kijelölt úton haladunk — mondotta beszédének bevezető részében a miniszter. — A gazdasági életben időnként felmerülő zökkenők ellenére sem vesztettük szem elől a fő célokat. Az 1971 végén a fejlődés folyamatosságáért, a külső és belső egyensúlyviszonyok javításáért tett intézkedések helyesek és eredményesek voltak. Ez tükröződik a múlt év kedvező mérlegében. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyozottabban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirányzottaknak. A nemzeti jövedelem valamivel több mint 6 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építőipar 3 és a kereskedelem 5 százalékos bővüléséből adódóan. A nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme 1972- ben valamivel alacsonyabb vol a KGST-te.Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne haladja meg az előző évi igen magas színvonalat csillapodjék a beruházási javak kereslete A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás — változatlan áron — 2 százalékkal az 1971. évi alatt volt Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a felhalmozás fékezése önmagában képes megszüntetni a beruházási tevékenység gyenge szervezettségéből eredő hátrányokat Harmonikusabb volt a beruházási törekvések és lehetőségek számok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt A pénzértékben számított nemzeti vagyot mink 7,2 százalékkal, kereken 100 milliárd forinttal gyarapodott. A fő népgazdasági arányokat ott sikerült javítani, ahol 1970—71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a felhalmozási hányad, jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangja, viszonya, csökkent az elutasított építési igény. A központi elhatározáson alapuló beruházások körében is éreztette hatását az erők jobb összpontosítása, az, hogy a népgazdaság teherbíró képességét megfontoltabban vettük figyelembe. Óvakodnunk kell azonban a túlzott megelégedettségtől, a folyamatban levő nagyberuházásoknak ugyanis mintegy 2/3-a továbbra is a tervezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. Bár a befejeződő 19 egyedi nagyberuházásból 17 műszakilag megvalósult, 7-nél a járulékos létesítmények egy része nem készült el időben. A befejezett állomány — igaz, lassúbb ütemben — de még mindig nőtt. Az előrejelzések mutatják, hogy az idén a beruházási tevékenység tovább javul, a IV. ötéves terv céljait teljesítjük. A felhalmozáson belüli arányok is egészségesen változtak. A készletnövekedés az előző évinek a fele, vagyis nemzeti jövedelmünkből 20 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot kellett a készletek gyarapodása miatt lekötni. Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalékkal nőtt, importunk alig változott. Ismeretes, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, hosszabb távra visszatekintve kiegyensúlyozottam. Most az aktívumra alapozva bátrabban bővíthető a szocialista országokból származó import, ezt hitel- és költségvetési eszközökkel is támogatjuk. A szocialista országokkal folytatott széles körű gazdasági együttműködést segíti a KGST-országok valutáris és pénzügyi rendszere, amint azt a KGST — legutóbbi — XXVII. ülésszakáról kiadott közlemény megállapította. Az integrációval együtt jár a továbbfejlesztés igénye is, főleg az ár- és valutáris rendszer összehangolása és a sokoldalú elszámolások tökéletesítése, a közös valuta révén. Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján nemzetközi fizetőképességünk elismert, külföldi megítélése kedvező. Követeléseink, tartozásaink összetétele lejárat és valutanemek szerint egyaránt megfelelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. Az export dinamikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezajlott száj- és körömfájási járvány miatt az állati termékek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint tavaly volt. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kis A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint amennyire számítottunk. Miért alacsonyabbak a költségvetési bevételek és kiadások a tervezettnél? Az állami költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és szövetkezetektől származik. Gazdálkodó egységeink 12,4 milliárd forinttal növelték befizetéseiket az 1971. évihez képest, de a tőlük várt jövedelem még így is 4,9 milliárd forinttal a tervezett alatt maradt. Ennek alapvető oka, hogy a nyereségadó-befizetés a külkereskedelem és a nem termelő ágazatok kivételével, valamennyi más népgazdasági ágban némileg kisebb a költségvetési előirányzatnál. A lakossági adó- és illetékbevételek nőttek az év folyamán. Ezen belül — társadalmi és gazdasági indokok alapján — fokozódott a magas jövedelműek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező kisiparosok például az adózók 5 százalékát teszik ki, viszont az erőteljesebb, progresszív adóztatás miatt ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. A költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk 272-ben. Ez az előadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük. A költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővülését. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. irányzottnál 2,3 miliárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. A nagyberuházások lassabban készültek, mint terveztük, emiatt 1 milliárd forinttal kisebb ősz-A népgazdasági folyamatok mögött a vállalatok, szövetkezetek tevékenységének eredményei és gondjai húzódnak meg. Mit mondhatunk összességében az elmúlt év vállalati gazdálkodásáról? A lényeg tömören ez: gazdálkodásunk egészében eredményes volt, bár némileg nagyobb jövedelem lenne kívánatos! A vállalatok és szövetkezetek nyeresége 93,5 milliárd forint, ami csaknem 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. A nyereség növekedése nagyobbrészt a termelés bővüléséből, kisebbrészt a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származott. , Az iparvállalatoknál egységnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel állítottak elő, a ráfordítások színvonala azonban korántsem csökkent a tervezett mértékben. Az úgynevezett „általános költségek” aránya mérséklődött ugyan, de még mindig magas, ami a vállalati igazgatás túlméretezettségét jelzi. Kedvezőtlen az is, hogy egyes új kapacitások üzembe lépése és a nagyarányú korszerűsítés öszeget tudtak csak felhasználni. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. Külön aláhúzom, hogy azoknak az ágazatoknak a termelése futott fel gyorsabban, amelyeknek jövedelmezősége jobb az átlagosnál. Egyes ipari vállalatok befizetéseinek tervszerűsége nem volt enynyire kedvező, mert mégmindig elég lassú a nem kifizetődő termelés viszszaszorítása és a korszerű termékek előretörése, és a költséggazdálkodásban is van javítanivaló. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal járult hozzá. Ez az ágazat nemcsak a költségvetési, hanem a külgazdasági egyensúly szempontjából is jelentős, mert a népgazdaság exportbevételeinek tekintélyes hányadát adja, az építőanyag-iparban például — jelentékenyen növeli a költségszintet, holott az új létesítményektől éppen nagyobb jövedelmet várunk. A költségvetés és a vásárlók szempontjából egyaránt elfogadhatatlan, hogy három nagy cipőipari vállalatunknál a reklamációkból származó többletköltség emésztette fel a nyereség egyharmadát, felét. Egyébként 1972-ben a veszteséges iparvállalatok száma 11 volt, a veszteség összege 100 millió forintot tett ki. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhatunk a költség-, az önköltségszámítás és az árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, esetleg mikor tisztességtelen a haszon. Ilyen meggondolásból javítjuk a kalkuláció rendszerét, az árverés és önköltségszámítás összhangját. Szigorúbban megköveteljük a kalkulációs szabályok betartását és a jövőben rendszeresebben ellenőrizzük azt a pénzügyi revízió keretében. A központi fejlesztési programokról szólva, a miniszter a továbbiakban elmondotta: 1972-ben előrehaladtunk az alumíniumipari, a földgázfelhasználási, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a közúti jármű és a könynyűszerkezetes programok megvalósításában. Ezekre a költségvetés a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot adott, hitel és kölcsön formájában pedig további 2 milliárd forint állt rendelkezésre. A vállalati hozzájárulás egymilliárd forint volt A textilipari rekonstrukciós program is jól halad, öszszesen 2,7 milliárdot fordítottak tavaly erre a célra. Sajnos, hozzá kell tenni, hogy még a központi fejlesztési programok beruházásainál is előfordul hiányos előkészítés, a vállalati és állami források összehangolása körüli huzavona, a befejezések elhúzódása, indokolatlan költségtöbbletek és a szervezetlenség másutt is jellemző fogyatékosságai. E tapasztalatok miatt változatlanul helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatok beruházásaik megkezdésekor tartalékot képezzenek, nehogy a kivitelezés folyamán kerüljenek nehézségek közé. Az idén a tavalyinál kedvezőbb a helyzet: nem növeljük az állami elvonásokat, jobban ellenőrizzük az árakat, és reméljük, hogy it vállalatok is megértették a tanulságokat. A hatékonyság javításának másik forrása a szükségletekhez jobban igazodó, gazdaságosabb termékszerkezet. Erről szólva a miniszter néhány, követendő példát említett. A sikeres kezdeményezések arra mutatnak — mondotta —, hogy sok tartalék van még a vállalatoknál, csak élniük kell az önállóság adta lehetőségekkel, és bátrabban kell új utakat keresniük a műszaki fejlesztésben, a termelési technológiában és a piacokon. Igaz, nem minden vállalat lehetősége egyforma, saját adottságainak megváltoztatására, ezért van szükség többször az irányító szervek segítő közért folytatása 3. oldalom) Beruházások, fizetési mérleg Bevétel, kiadás A vállalatok gazdálkodása Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja Kádár János, Gáspár Sándor és Németh Károly az ülésteremben (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)