Népszava, 1973. november (101. évfolyam, 256–280. sz.)

1973-11-14 / 266. szám

NÉPSZAVA Megkezdték a KST-betétek kifizetését Ötezer ,,munkahelyi bank" - Másfél milliárd forint betét - Takarékossági rekord A dolgozók, „munkahelyi bankjai”, a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak országszerte megkezdték és december elejéig befejezik az összegyűjtött betétek visszafizetését. Ezekben a hetekben tehát több mint 800 ezer — ezen belül a fővárosban több mint 300 ezer — KST-tag kapja kézhez kamattal együtt az egész évben megtakarított pénzét. Kevesen tudják, hogy az ország első KST-je Újpesten, a MÁV Landler Jenő Járműjavító üzemében alakult meg csaknem 20 évvel ezelőtt, 1954-ben. Annak idején ebben az üzemben 80-an léptek be a KST-be és a tagok egy év alatt 7500 forintot tettek félre. Az első munkahelyi bankot aztán sorra követte a többi is és ma már csaknem ötezer működik. 1969-ben a KST betétállománya 1 milliárd 50 millió forint volt és év közben körülbelül 700 millió forint kölcsönt vettek fel és fizettek vissza a tagok. Az idén a KST- betét elérte a másfél milliárd forintot. A munkahelyi bankok változatlanul népszerűek a dolgozók körében. Ennek egyik szemléltető bizonyítéka, hogy az egy főre jutó éves betét a KST fennállása óta az idén haladta meg először a 2 ezer forintot. Mindez azt jelzi, hogy nemcsak takarékosabbak az emberek, beosztóbbak a családok, hanem azt is, hogy van miből félretenni. A családok nagy része a házibankok közreműködésével gyűjti össze a karácsonyi és újévi kiadásokhoz szükséges pénzt. A legtöbb munkahelyen a kifizetést követően máris megkezdődik a takarékoskodás a következő évre. K. I. Divatprognózis Az iparvállalatok tervezői és szakemberei már az 1974—1975-ös őszi-téli divatra gondolnak. A prognózis szerint a jövő év hidegebb szezonjaiban nagy szerephez jut a bőr és a műbőr. A kabátszövetek közül elsősorban a Shetland és a tweed lesz a legjellemzőbb. A fiatalság öltözködése jobban elkülönül a középkorúakétól. Ezzel szemben a nők számára szinte minden korosztálynak terveztek nadrágos viseletet. A férfiak jórészt sportos öltönyöket hordanak majd. Újdonság lesz a cipzárral hosszabbított kabát. A gyermekruha-tervezők olyan nagyobb szériákban gyártható együtteseket terveznek, amelyekhez az üzletekben külön is kaphatók darabok. (MTI Fotó) Az építők a télre készülnek Az építőipari vállalatok minden évben külön intézkedési tervet készítenek a téli munkára. Tető alá hozzák az épületeket, beüvegezik az ablakokat, s az eredetileg tervezett fűtőberendezésekkel, kazánházzal, távfűtéssel melegítik a helyiségeket. Budapesten a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat a jövő évi átadásra előirányzott mintegy 10 000 lakásnak a felét készíti elő téli munkára. Ugyanígy készül a Komárom, a Heves, a Nógrád, a Bács megyei és még jó néhány ÉVM építőipari vállalat, így lehetőség nyílik arra is, hogy nagy hidegek esetén a szabadban dolgozó építőket is ezeken a védett munkahelyeken vonják össze, hiszen nagyon fontos cél, hogy az előző évekhez hasonlóan ezen a télen is foglalkoztassák a dolgozókat, ne küldjék őket kényszerű fagyszabadságra. Az ezredfordulón az emberiség fele városban lakik Tervszerű védekezésre van szükség az urbanizációs ártalmak ellen A föld 3,2 milliárdos lakosságának 20 százaléka, 600 millió ember él városokban — jelentették be az 1960-as világnépszámlálás idején. A számítások szerint az ezredforduló táján bolygónk lakossága több mint kétszeresére növekszik, 6,4 milliárdra. Akkor már a lakosság 50 százaléka, a jelenlegi össznépességnek megfelelő számú ember él majd városokban. Nem mindegy tehát, hogy földünk lakossága milyen városi környezetet alakít ki. Erről és a környezetvédelem jelentőségéről tartott előadást kedden az Egészségügyi Felvilágosítási Központban dr. Bakács Tibor professzor, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója „Az ember és a maga alkotta mesterséges környezet” címmel. A tudományos-technikai forradalom következtében az ember kiszakadva eredeti természetes környezetéből, egyre inkább a maga alkotta mesterséges világba, a városba törekszik. Ugyanakkor a városban állandó jelleggel fenyegetik az urbanizációs ártalmak. De ezeket az ártalmakat, a levegő-, a vízszennyeződést, a felgyorsult életritmust az ember önmaga teremtette meg. A fejlett ipar számára az energiát, az energiahordozókat a természetes környezetből nyeri, és nem gondoskodik megfelelő módon pótlásáról. Ezenkívül anagyipar melléktermékeivel tovább rombolja a már amúgy is megcsonkított természeti környezetet. A feladat tehát az, hogy városiasodó világunkban megteremtsük a tervszerű környezetvédelmet. A már meglevő környezetvédelmi intézkedések, például a víz- és levegőszennyeződést okozó nagyüzemek bírságolása mellett elsősorban arra kell törekedni, hogy az újonnan épülő ipari létesítmények már gazdaságos és megfelelő környezetvédő berendezésekkel rendelkezzenek. Ezenkívül tudatosítani kell mindenkiben a környezetvédelem fontosságát. Hasznos és időszerű lenne, ha az új iskolai tantervekben ez már tantárgyként szerepelne. X . A. Egymilliárd alkatrész megbízhatósága „Megbízhatóság az elektronikában” címmel négynapos konferencia kezdődött kedden a Tudományos Akadémián, ahol huszonkét ország 350 szakembere vitatja meg a korszerű elektronikai berendezések megbízhatóságának elméleti és gyakorlati kérdéseit. A konferencia azért különösen fontos, mert napjainkban, az elektronikai ipar térhódításával mindjobban előtérbe kerül az alkatrészek megbízhatósága. A televízió- és rádiókészülékekbe, valamint más elektronikai berendezésekbe , számítógépekbe, telefonalközpontokba, vasútbiztosító berendezésekbe — ugyanis Magyarországon évente egymilliárd alkatrészt szerelnek be, s ezek megbízhatósága teszi lehetővé a hibamentes működést, a többi között például azt is, hogy a televíziók garanciális idejét felemelhették. A magyar elektronikai alkatrészgyártás megbízhatóságára jellemző, hogy alig egy ezrelékükre érkezik reklamáció. A konferencián foglalkoznak az integrált áramkörök és az egyéb részegységek fejlesztésének kérdéseivel is. Bár még nem általános néhány közszükségleti cikkben, például televíziós készülékekben, nagyothalló készülékekben is integrált fs áruköröket alkalmaznak. A következő években ezek nagyobb arányú elterjedése várható. A Híradástechnikai Egyesület nemzetközi konferenciáján csaknem száz előadás és kerekasztalbeszélgetés ad lehetőséget az eddig elért eredmények értékelésére, más országok tapasztalatainak megismerésére, átvételére. N.T. Mammutcsontok Kerekiben Az utóbbi hetekben újabb értékes régészeti leletek kerültek elő Somogyban. Balatonaligán az egyik üdülő kertjében őskori földművelésre utaló eszközöket találtak. Kereki határában mammut csontjai kerültek elő. Rádpuszta közelében római kori téglasírt, csontokat és edényeket találtak. A régészek szerint nagy kiterjedésű római kori temető maradványai kerültek elő. A nádasdi erdő szélén az egyik homokpartfalban két nagyméretű kemence nyomára bukkantak. Valószínűleg kelta korban használt vasolvasztó kemence maradványai kerültek napvilágra. Miért kontárkodhat a kontárok? A KIOSZ budapesti választmányának szokásos év végi értekezletén kedden ismét szóba került: egyre több kontár tevékenykedik a szolgáltatások területén, nem kímélve az ügyfelek ez ügyben amúgy is megtépázott idegeit. A kontárok ellen sok panasz érkezik a KIOSZ szakmai bizottságaihoz. A bizottság — amint ezt a tanácskozáson megfogalmazták — igyekszik felvenni a harcot a kontárokkal szemben, de mivel nem iparosokról van szó, nem léphetnek fel ellenük, ezért a megrendelő, az ügyfél csak a bíróság előtt érvényesítheti jogait. Helyes lenne — tanácsolják továbbá —, ha a lakosság csak iparjogosítvánnyal rendelkező szakemberekkel dolgoztatna Kétségkívül igazuk van a KIOSZ vezetőinek, ám mindjárt hozzá kell tennünk azt is: az ügyfél legtöbbször nem jószántából fogadja a botcsinálta szakembert, hanem azért, mert csöpög a vízcsap, megnémult a rádió, tönkrement a mosó, a hűtőgép, a televízió. Mert az „avatott” kézre olykor nagyon sokat kell várni, de ha gyorsan is jön a szerelő, egy szabadnap csak rámegy a szolgáltatásra, hiszen ilyenkor rendszerint egész nap otthon kell ülni, mert előre nem lehet megtudni, délelőtt vagy délután jön-e a mester. Bár a kisiparosok központi gyorsjavító szolgálata enyhít valamit a helyzeten, sőt az újpalotai lakótelepen a közelmúltban nyílt meg egy másik központi felvevőhely. Mégis: Budapesten és elsősorban vidéken gondot okoz, hogy kevés a szakember, ezért sokszor rákényszerülünk a kontárokra. A kontárok ellen minden területen szigorú ellenőrzéssel és büntetéssel fel kell lépni. De megoldást csak az jelenthet, ha a szolgáltató vállalatok valóban a lakosság szolgálatában állnak, és ha hívják őket, „nem beszélnek mással", nem választják a kisebb javítások helyett a kifizetődőbb szériamunkákat. Ha ezt tennék, nem jutna a kontároknak annyi munka. Mert igaz, a kontár kontár, de ha hívják, azonnal jön. A gyorsaságot a szakemberek megtanulhatnák a kontároktól, mert ha másban nem is, de ebben mesterek. Dc. L) Épül a színes tv-adó Szabadság-hegy. A metszően hideg szél dühöngve keres utat a traverzek között, s aztán megakad a magasban dolgozó emberben, átnyalábolja és tovább inal. Jön a következő hullám... Az ember ilyenkor ösztönösen egy kicsit erősebben kapaszkodik a csavarkulcsba, s nagyot ránt rajta. így dolgoznak ezekben a hideg novemberi napokban a Közúti Gépellátó Vállalat szerelői: lakatosok, hegesztők, segédmunkások, tizennégyen, akik a szabadsághegyi új, színes tv-adó 152 méteres toronyszerkezetét állítják össze. * Olyan 185 centi magas, cserzett, kemény arcú férfi kikapcsolja a biztosító övét, valami utasításfélét mond, illetve inkább int, mert az ordító szelet túlbeszélni úgyis haszontalan vállalkozás lenne. A 18 éves Gyuricza Dénes szemmel láthatóan megértette a „parancsot”. — Parancsot? — kérdezem Sípos Gyula brigádvezetőt, amikor a legelső lépcsőről szinte elénk ugrik. — Igen, itt szigorúan egymásra vigyázva, fegyelmezetten kell dolgozni. Bár most még csak 18 méter magasban vagyunk, ha az idő engedi, továbbindulunk fölfelé. — Most mit csinálnak? — összecsavarozzuk az egymásra emelt kilenc méter magas egyenlő szárú háromszögeket, amelyekből a végén majd kialakul a torony. Ami mellett a régi a 86 méterével csak „kisinas” lehet majd. — Hideg van fent? — Megszoktuk, minket a hideg nem túlságosan zavar. Mínusz 10 fokig kint dolgozunk. Csak a szél... Csak az ne lenne. Nem tudunk tovább haladni. Most berakjuk a száz csavart és ha nem áll el a vihar, nekünk kell leállni. Ilyenkor nem kezdhetünk hozzá az emeléshez. A következő tagot 27 méterre kell felemelni. De így nem lehet, veszélyes. — Kilengés van? — Hát akad. Hatvan méteren kötjük ki először az állványt, de ahhoz még eléggé messze vagyunk. — És mikorra érnek a tetejére? — Sajnos, nem rajtunk múlik, az időtől függ. Szerettük volna az új esztendőt fentről köszönteni, de ha január 2-án száz méterről folytathatjuk a munkát, annak is örülhetünk. Jövőre az új adó elkészül. * Nehéz még a földön is megkapaszkodni, dönti az embert a léghuzat, amely időnként mint az orgonasíp trillázik a traverzek között. Most még az innen néhány méterre levő „nagyadó” valóban óriásinak tűnik. De csak addig, amíg a „színessel” a tetőre nem ér a Sipos brigád. S vajon addig hány kanna forró teát kell meginniuk, hogy bírják a metsző hideget? Schmidt Attila (Rédei Ferenc felvétele) Rőzsepokróc a listán A szegedi árvízvédelmi partfal rekonstrukciójának idei folyamszabályozási munkálatai befejezéshez közelednek. A hajóállomástól a hídig terjedő szakaszon 26 000 négyzetméter rőzsepokrócot süllyesztettek be, és eddig 42 000 tonna bazaltkővel terhelték a parti medret. Földrengés Japánban Erős földlökések rázták meg kedden hajnalban Japán északi és középső részét, beleértve Hokkaido szigetét is. A 7 fokos japán skála szerinti 3-as erősségű földrengés epicentruma Japán északi partjainál volt, húsz kilométer mélyen a Csendesóceán feneke alatt. Anyagi károkról és áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. * magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztői Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII kerület, Rákóczi út 5* Telefon: 224—&19 Levélcím: 1964 Budapest Felelős kiadó: Gábor Márton, •a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatói© Terjeszti a Magyar Post* Előfizethető bármely postahivatalnál* a kézbesítőknél NÉPSZAVA ® Antenaeum Lyonnai Felelős vezetőt Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 005 Eredményes módszer a kútrobbanások megelőzésére Tavaly Békés megyében több helyen, így például a Békéscsabai Konzervgyárban, felrobbant a fúrott kutak vizéből felszabadult gáz. A robbanás két halálos áldozatot követelt, s megsemmisítette a gyár víztornyát is. Miután mind több helyen jelentkeznek hasonló gondok, Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bihar és Heves megye szakemberei, e megyék szakszervezeti tanácsainak munkavédelmi felügyelőségei, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei és a SZOT illetékes munkatársai kedden. Békéscsabán megvizsgálták s megvitatták azt a műszaki megoldást, amelyet a békéscsabai robbanás után a Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat műszaki kollektívája dolgozott ki a gázrobbanások megelőzésére. A tanácskozás résztvevői Tótkomlóson és Gádoroson működés közben is tanulmányozták azt a berendezést, amely leválasztja a víz robbanó gázelegyeit. Atapasztalatokról kedvezően nyilatkoztak s a módszert alkalmasnak ítélték a fúrott kutak vizéből felszabaduló gázok robbanásának megakadályozására. A TIP 67 folyékony mosogatószer ragyogó tisztaságot teremt Nem lúgos, nem szárít, mégis könynyen tisztít (X).