Népszava, 1975. július (103. évfolyam, 152–178. sz.)
1975-07-01 / 152. szám
1975. július 1. Megtartották az országgyűlési képviselők párválasztását Az országos választási elnökség közleménye Az országgyűlési képviselők 1975. június 15-én tartott általános választása során három országgyűlési választókerületben a jelöltek nem kapták meg a törvényben előírt szavazattöbbséget. A pótválasztásokat — az országos választási elnökség döntése alapján — június 29-én tartották meg. A pótválasztások a törvény előírásainak megfelelően folytak le. Az érintett választókerületekben a névjegyzékbe felvett 59 218 választópolgár közül 55 916 (96 százalék) járult az urnákhoz. Mindhárom országgyűlési választókerületben megválasztották a képviselőket. GYŐR-SOPRON MEGYE I. sz. Fái József 18 865 88,6 Gyürüsi Antal SOMOGY MEGYE II. sz. Sz. Simon Ernőné 20 471 99,8 Noé Imréné SZOLNOK MEGYE 10. sz. Szendrei Gábor 18 882 99,4 Horváth György 16 375 55,3 43,7 190 54,9 38,1 18 626 72,6 26,7 0,8 0,7 A választókerület Név A választójogosultak száma A választásban részt vevők %-a Az érvényes szavazatok száma A jelöltekre leadott szavazatok •/»-* A jelölt ellen leadott szavazatok %-a Kereskedelmi szakmunkásképzés A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolákban az idén körülbelül 15 000-en végeznek, közülük 10 000- en nappali tagozaton. A kereskedelmi szakközépiskolákban 1100-an, a vendéglátóipari szakközépiskolákban mintegy 300-an érettségiznek. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán több mint háromszázan tesznek államvizssgást és nyernek diplomát. Milyennek ígérkezik az utánpótlás? Erről érdeklődtünk a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási főosztályán. Vágó Sándor főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy az osztályzatok tanúsága és a vizsgáztatók benyomása szerint a régzősök szakmai színvonala magasabbnak mutatkozik, mint a múlt évben. A szakmunkásképző iskolákban régebben a gyakorlati oktatást az eladók végezték, most viszont már 250 főhivatású, pedagógiát is tanult szakoktatót alkalmaznak. Megkezdődött már a jelentkezés is az első évfolyamokra. A jelek szerint többen választanák hivatásuknak a kereskedelmet, illetve a vendéglátást, de a jelentkezők területi eloszlása nincs összhangban a vállalatok igényeivel, szakemberszükségletével. Néhány megyében — például Szabolcsban, Borsodban — nagy a túljelentkezés, ugyanakkor a fővárosban óriási a hiány. Budapesten 1200 élelmiszer-kereskedelmi tanulót szeretnének felvenni a szakmunkásképzőkbe, de eddig csak körülbelül 350- en jelentkeztek. Sok szabad hely van még a budapesti szakácsszakmunkás-képzőkben is. A szakközépiskolákba, ahol boltvezetőket és helyetteseket képeznek, túljelentkezés tapasztalható Még nagyobb az érdeklődés a főiskola iránt, ahova 465 helyre 1955-en pályáznak. A szakközépiskolákban összevonták az érettségit és a főiskolai felvételi vizsgát; ez a módszer bevált. A Belkereskedelmi Minisztérium oktatási főosztályán kidolgozták a kabinetrendszerű oktatás formáját. Ennek lényege, hogy az áruházak, üzletek mellett kis, 60—70 négyzetméteres oktatóboltokat alakítanak ki, ahol vetítővel, magnetofonnal és egyéb segédeszközökkel folyik a szakmunkástanulók gyakorlati képzése. Vágó Sándor elmondta még, hogy a IV. ötéves terv keretében 11 szakmunkásképző iskola épült, illetve épül. 90 tanteremmel és 230 kollégiumi férőhellyel. Szakközépiskola három épül, 34 tanteremmel és 146 kollégiumi férőhellyel. A következő ötéves tervidőszakban sem számolnak több tanulóval egyik iskolatípusban sem, ennek ellenére — a zsúfoltság enyhítésére — szeretnének ISO—160 tantermet, 3300—4000 kollégiumi férőhelyet létesíteni. G. Zs. Nem lehet könnyű dolguk a térképészeknek. Magyarország atlaszára évről évre új és újabb létesítményeket, hidakat, utakat, közműveket kell berajzolni. Most például a tokaj-hegyaljai borvidék és a Taktaköz öntözésére szolgáló 21 kilométeres főcsatorna kék vonalacskáját kell kipontozni. — Az új csatorna — mondja Stefán Márton, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese — a tokaji Tisza-parttól Taktaföldvárig húzódik, s ott csatlakozik a Takta patakhoz. Tokajban a vízszintet szabályozó műtárgyakat a központi vezérlőteremből automatikusan irányítják. Az országban ez az első távirányítású öntözőrendszer. Nagy Ferenc és Majoros Endre tervezők találmányjellegű megoldást Tokajból, a Tisza partjáról indulva Májer János öntözőfürt-vezetővel és Vincze Dezső szaktanácsadóval fölkaptatunk az új főcsatorna partjára és sétálunk. Hát, mint mondani szokás, semmi különös ... nem érdekfeszítő látvány. Hosszú, mély árokban folyik a víz. Hátunk mögött a rekkenő hőségben lélegző hegy, előttünk a sík rónaság. A csatorna környékén tíznél több gazdaság érdekelt abban, hogy szárazság idején mesterséges esőt kapjanak. A Szerencsi Állami Gazdaság 1082, a taktaharkányi Petőfi Tsz 630, a tiszaluci Rákóczi Tsz 602, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát 800 hektárnyi területet—en öntözjavasoltak; az öntözőfürtöket állandó helyre telepítették , illetve telepítik. Máshol egy ember 30, itt 200 hold vízszükségletét képes ellátni, a berendezéseket kezelni. Seres Gyula főépítésvezető irányításával 1972 ősze óta nem kevesebb, mint 400 ezer köbméter földet emeltek ki a csatorna útjából. A munkálatok 40 millió forintba kerültek. A tarcali öntözőfürt további 88, a tiszalúciharkányi öntözőfürt 100 millió forint beruházást igényelt. Mindezt az állam fizette, fizeti. A felhasználók mintegy 30 milliót fektetnek a munkálatokba. m, de az elkövetkező tíz évben „esőt” vár innen a tarcali tsz, a mádi szőlőtermelő szakszövetkezet, a bodrogkeresztúri hegyközség és mások. Az ötödik ötéves terv végére 7000 hektár földön virulhat a természet. Kupái Zoltán, a taktaharkányi Petőfi Tsz elnökhelyettese mondja: — A lucernát, a kukoricát, a cukorrépát akarjuk öntözni. Elértünk bizonyos termésátlagokat. Nem roszszak az eredményeink, hiszen termelési rendszerekben dolgozunk, szigorú technológiával. De termésátlagainkat már nem tudjuk öntözés nélkül fokozni. A termésmennyiségek évről érvre ingadoznak. Hol sok eső hullik, hol kevés. A csapadék irányításával minden évben jó termést takaríthatunk be. — Okoz-e változást a gazdálkodásban és az emberek munkájában az öntözés? — A növényvédelem megváltozik. Mi már felSzabó Sándor, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tarcali IV. kerületének vezetője örömmel beszél az öntözés várható előnyeiről. — Mi elsősorban 230 hektáros gyümölcsösünkben a téli almának adunk a csatorna vizéből. Az eddigi 550 vagonnyi terméssel szemben 650 vagonnyit szeretnénk leszedni. A szilvát is biztonságosabban lehet termeszteni. Kevesebb szem fonnyad be, ha egyenletesen kap csapadékot. Négyszázhatvannégy hektár szőlőnkben hektáronként 90—100 mázsát termesztünk. Nem a mennyiséget akarjuk növelni az öntözéssel, hanem a minőséget javítani. — Ha augusztusban megfelelő mennyiségű csapadékot kap a szőlő, jobban aszúsodik — mondja Leskó István kerületvezető-helyettes. — A tápanyag, a napfény és a vettünk két öntözési szakembert, egy házaspárt, akik Szarvason végezték iskolájukat. A tsz-ben tanfolyamot szervezünk, ahol a berendezések kezelésére kiképezünk embereket, víz. Ez a „hármas” dönti el a híres tokaji sorsát. — Az öntözés újfajta technológiát követel — magyarázza Szabó Sándor. — Az altalajmozgatás, a zöldtrágyázás, a vegyszerezés módszerén változtatnunk kell. Új szakembergárdát kell kiképezni. Megszerveztünk munkások számára tanfolyamot, ahol elsajátíthatják az öntözéssel kapcsolatos tudnivalókat. Magasabb szakmai kulturáltság kell a magasabb hozamokhoz. Ez az élet rendje. Valami újra átállni, mindig kényelmetlenséget is jelent, szakítást a régi dolgokkal. .. Kezdetben persze hogy berzenkedik az ember, tart a változásoktól. De az öntözés sok-sok ezer hektáron megváltoztatja a gazdálkodás szerkezetét, és ezzel együtt az emberek szaktudását, majd életét is. lucerna, a szőlő terméshozama megnő, minősége javul, bár ez sem lebecsülendő. A mezőgazdaságban kialakultak a zárt termelési rendszerek. Ezek tulajdonképpen keretek. Lehetőségek. Ott tudják majd igazából kihasználni ezeket a lehetőségeket, ahol öntöznek. Az irányító szakembereknek persze magasabb tudással kell rendelkezniük. Több szakmérnökre, technikusra lesz szükség. Eddig 300 öntöző szakmunkást képeztünk ki a megyében, de még többet kell kiképezni. A távlati tervek szerint Báj—Csobaj körzetére is elvisszük az éltető vizet. A beruházás 6—8 év alatt megtérül. Sőt, ha sikerül 800 hektár szőlőt öntözni, ez egy jó évben 2000 mázsa aszúval többet jelenthet. Óriási pénz! Nagy haszon a népgazdaságnak. Akkor egy csapásra ki lehet fizetni az új főcsatornát. Az idén sok eső volt. Ilyenkor hajlamosak a gazdaságok lekezelni az öntözés ügyét, kétségbe vonni a jelentőségét. De aztán, ha elállnak az ég csatornái, kitikkad a föld, forróságot lehelnek a hegy sziklái, perzselődnek a levelek . .. akkor csengenek a telefonok: adjatok vizet! Igen, néha még a tóra is úgy kell rábeszélni az embereket. De hát az új főcsatornában csobog a víz, másodpercenként 4 köbméter. Elindul a Tiszából, utat tör magának a Taktába. S nyomában utat tör magának — ha olykor nehezebben is, mint a víz — a korszerűbb gazdálkodás, a korszerűbb, emberibb élet. Szflis Dén — Változó tájaink Tokaj — csatornával Érdemes volt áldozni •Jobban aázasodik a szóló gazdálkodás Korszerűbb — korszerűbb élet Miskolcon a vízügyi legjelentősebb vízügyi beszakemberek szemszögé- ruházása nagy hatással kől nyilvánít véleményt tesz a Tokaj—Taktaföld- Stefán Mártonvár közötti területekea— Borsod megye negyedóira. Nemcsak arról van dik ötéves tervének egvik szó, hogy a cukorréns . NÉPSZAVA Polig/onüarm sairiui ntrffrvnűrtósrr Fontos üzletkötéseket hozott az idei év első hat hónapja a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnak. Többek között Algériába két konzervgyár és egy házgyári poligon-üzem, Szíriába pedig három kötöttek szerződést. Magyar szakemberek dolgozzák ki az iráni mezőgazdasági területfejlesztés programját, s ennek megvalósításához magyar berendezéseket exportál a KOMPLEX. A vállalat összes szerződéstervgyár szállítására kikötésének értéke jelenleg Víkend után tíz évvel ezelőtti újságévfolyamban böngészgetve egyszercsak feltűnt, hogy valami nagyon hiányzik. Később rájöttem, mi az, amit nem találok: a hétvégével, a víkenddel foglalkozó írásokat. Nem marasztalom el érte egykori önmagamat, kollégáimat, hiszen aligha lett volna értelme ilyesmiről cikkezni. Akkoriban — ugye, mintha elmúlt lenne, úgy emlékezünk rá vissza —, csak néhány ezer, különlegesen nehéz foglalkozási ágban dolgozó embernek volt időnként szabad szombatja. Amelyet többnyire háztartási munkával töltött, lévén a mostaninál kevésbé gépesítettek az otthonok, szerényebbek az anyagi lehetőségek. Az országjárásra csábító gépkocsik számáról ne is beszéljünk. És ma? Csütörtöktől kezdve az ajánlatok, jó tanácsok özöne zúdul ránk a lapokból, rádióból, televízióból: hol és mivel tölthetjük el minél kellemesebben, hasznosabban ezt a két napot. Ilyenkor keddenként pedig télen-nyáron immár hagyományosan, tudósítások számolnak be az ország népének hétvégi pihenéséről, szórakozásáról. Ez a kis összehasonlítás érzékletesen tükrözi, hogyan gyarapodtunk anyagiakban, szabad időben alig egy évtized alatt olyannyira, hogy — tulajdonképpen — közüggyé vált, mert életünk fontos részévé lett a vikend. Nagyon jó ez így, hiszen további eredményeink egyik forrása a kellemesen töltött, megérdemelt hétvégi pihenő. Azaz várjunk csak! „Megérdemelt...” A megszokás tűzte tollam hegyére ezt a közhelyet, amely már szemléletünkbe is beidegződött. Mintha önmagától értetődően, mindannyiunknak, mindig, mindenkor megérdemelt lenne a zavartalan víkend. Pedig hát... Vajon csakugyan megérdemli-e például a kétnapos pihenést az, aki — szemet hunyó munkahelyi környezetének gyengeségét kihasználva — „csúsztatásra” hivatkozva, vagy más ürüggyel minden szombatját szabaddá teszi? Nyugodt lelkiismerettel élvezheti-e víkendjét az ügyintéző, aki hét közben egyszer-kétszer, munkaidő alatt, hivatalos tárgyalásra menvén egy másik szervhez, röviden elintézett teendői után strandolt is egy kiadósat? Vagy — teszem azt — az a kevésbé szem előtt dolgozó építőmunkás, aki hétfőn, mivel amúgy is megviselte őt a hétvége, szabadtéri munkahelyének hőségét több órára a közeli söntés hűvösével cserélte fel? Gondolom, a válasz nem kétséges: nem érdemlik meg a nyugodt pihenést mindazok, akik a törvényesen biztosított lehetőségeket munkaidőből ellopott órával, félnapokkal, netán napokkal bővítik. Az önkényes „hozzátoldókra” bizony nagyon ráférne — talán meg is lehetne találni a módját — némi valóban megérdemelt „szabadidő-levonás”. Legalábbis addig, amíg el nem érjük, hogy ki-ki csak akkor legyen képes önfeledten pihenni, ha maga is érzi, hogy becsületesen elvégezte hétközi munkáját. Mert — hadd emlékeztessek még egyszer az elmúlt évtized tanulságaira — társadalmunk nagyon kemény, céltudatos munkával szerezte és csak ezzel szerezhette meg a valamennyiünknek kijutó hétvégi örömöket. És ezeket az örömöket zavartalanul megőrizni, esetleg olykor-olykor valamicskével gyarapítani — különösen a mai, cseppet sem könnyű világgazdasági körülmények között — egyes-egyedül a korábbinál nem kevésbé szigorú munkaerkölccsel, fegyelemmel, közös erőfeszítéssel lehet. Millós Dezső * (Folytatás az 1. oldalról) több mint hárommilliárd forintba kerülő rekonstrukció során félautomata és automata gépsorokat állítanak munkába, amelyek segítségével 1978-tól évente 25 millió csapágyat gyártanak majd. Az év eleji nehézségek, anyagellátási gondok ellenére a félév végére hagyományos mosógépekből, centrifugákból és porszívókból átadtuk a kereskedelemnek a tervezett mennyiséget — mondja Lévai Imre, a Hajdúsági Iparművek igazgatója. — A technológia korszerűsítési munkálatok miatt forróvíztárolóból kétezerrel kevesebbet gyártottunk. Amennyiben partnereink betartják a szerződéseket, szeptemberig ezt a hiányt is pótolni tudjuk, mintegy kétmilliárd devizaforint, s ez a tavalyi év hasonló időszakához képest fejlődést mutat. Ebből több mint 1,8 milliárd a rubelelszámolású, mintegy 200 millió devizaforint pedig a tőkés országokkal fennálló üzleti kapcsolat. Mint Józsa Vilmos vezérigazgató-helyettes elmondotta, a második félévben már a jövő évi feladatok, a következő ötéves tervidőszak külkereskedelmi forgalmának előkészítésén dolgoznak, különös figyelmet fordítva a szocialista országok közötti szakosodási lehetőségekre. Megkezdik a tárgyalásokat a cukoripar nagy beruházása, a kábai cukorgyár lengyelországi importjáról. ››» Itf e ntif tfti rí ás. text Hi mport A HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat vezetői igen jelentős szovjet exporttervüket ötmillió rubellel túlteljesítették, így összesen az első félévben több mint 60 millió rubel értékű magyar textil-, konfekció-, méteres kötöttárut szállítottak a Szovjetunióba. A siker jelentős mértékben az iparvállalatok határidőre befejezett, jó minőségű munkájának köszönhető. A ma kezdődő második félévben a vállalat egyik fő feladata az exportprogram teljesítése lesz. Az év végére 150 millió dollár értékű magyar textilárut szeretnének elhelyezni a tőkés piacokon. A VBKM kaposvári villamossági gyárában 40 millió forinttal termeltek többet az elmúlt év első feléhez képest, exportjuk 400 ezer dollárral emelkedett. Második félévi tervük 20 százalékkal magasabb az első hat hónapénál, s különösen a kétmillió dolláros export realizálását tartják szem előtt. A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárában a termelés nagyságán nem változtattak, nyereségüket, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával igyekeznek növelni. A szövőüzem az importfonal akadozó ellátása miatt nem teljesítette maradéktalanul az első féléves tervét, de remélik, hogy a hiányt néhány hónapon belül pótolni tudják. A fonalterjedelmesítő üzemben 30-féle fonalból 730 tonnát gyártottak, s emellett a gyárban 1 millió 70 ezer négyzetméter üvegszövetet is készítettek. Az eredményes műszaki fejlesztési kísérletek nyomán az idén az első félévben már olyan fonalat is gyártottak, amelyből a magyar selyemipar más gyáraiban szőnek szöveteket. Eddig ugyanis a terjedelmesített fonalat kizárólag a kötszövőipar használta fel. Fontos feladatok várnak a második félévben az Állatforgalmi és Húsipari Trösztre is. Az iparág a harmadik ötéves tervben 100 millió forintot kapott beruházásra, a negyedik ötéves tervben ez az öszszeg 4,6 milliárd. A napokban kezdte meg a munkát a mintegy 70 millió forintos költséggel készült új pécsi vágócsarnok, ahol évente 250 ezer sertést és 60 ezer marhát dolgoznak fel — tájékoztatnak a tröszt szakemberei. — A rekonstrukció tovább folytatódik, ötven vagonos hűtőház, új feldolgozóüzem és korszerű csomagoló is épül itt. A második félév számunkra legnagyobb eseménye a miskolci húskombinát avatása lesz. Itt 550 ezer sertés, 55 ezer marha levágására lesz lehetőség és évente mintegy 7600 tonna húskészítmény kerül ki a kombinátból. A tervek szerint augusztusban kerül sor a bácskai vágó- és húsfeldolgozó üzem alapkőletételére. A Baján épülő üzem öt állami gazdaság, 21 termelőszövetkezet és az ipar közös vállalkozása lesz. Minden erőnkkel segítjük a gyulai húskombinát építését és a Szegedi Szalámigyár bővítését is. Hetente mintegy 120 ezer sertést, 9000 marhát dolgoznak fel üzemeinkben Rendkívül fontos tehát, hogy nagyon jó kapcsolatokat építsünk ki partnereinkkel, a termelőkkel és a kereskedelemmel a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés összhangja érdekében. Deák András, Kovács Ildikó, Pallai János, Rózsa György, Schmidt Attila, Tóth Pál A húsipar programja Országos körkép az eredményekről, a második félév terveiről