Népszava, 1977. március (105. évfolyam, 50-76. sz.)
1977-03-01 / 50. szám
1977. március 1. MÉRET Kerek egy esztendeje vezették be a konfekcióiparban az új mérettáblázatot, akkor kezdték el más méretezés szerint gyártani a felsőruhákat. A korszerűsítésre több okból is szükség volt. A régi méretek elavultak, hiszen az emberek, főként a fiatalok testalkata sokat változott. Míg régen csupán testmagasság szerint változtak a ruhák méretei, most figyelembe veszik a csínó-, a derék- és a mellbőséget is, ezeket a ma- Több az — Az új méretek műszakilag nem minden tekintetben megfelelőek. Ezt bizonyítja, hogy igazító szabóságunknak jóval több dolga akad, mint azelőtt. A kabátokat könnyebben el tudjuk adni, de az öltönyöknél gyakori gond, hogy vagy a zakó, vagy a nadrág jó a vevőre, a másik darab nem. Bizonyos alacsony férfi méretek teljesen hiányoznak. Lehet, hogy a mérettáblázat kialakításakor nem jártak el kellő gondossággal? — Több tízezer mérést végeztünk az ország különböző tájain, amely minden korosztályt érintett — tájékoztat Vas Sándor, a Magyar Divatintézet igazgatója. — Az adatokat számítógépen dolgoztuk fel, az eredmények alapján próbaöltöztetéseket is végeztünk. Én a táblázat egészét jónak tartom, a kezdetben észlelt kisebb hibákat már kijavítottuk. — Mivel magyarázza akkor a vevők panaszait, az eladók rossz tapasztalatait? — Mi alapméreteket rögzítettünk, ehhez azonban a fazon jellegétől függően úgynevezett kényelmi bőséget esetenként hozzá kell adni, ez utóbbit a gyárak nem megfelelően alakították ki. Emellett az újtól sokan húzódoznak, a kereskedelem idősebb dolgozói például nem tanulják meg a mai mérettáblázatot. — Hol, hogyan végezték a próbaméréseket? — Nyáron például az egész stáb lement a Balatonhoz, és a strandolókat kérték fel, akik 90 százalékban megengedték, hogy helyben, fürdőruhában megmérjék magasságukat, derék, csípő és mellbőségüket. Kérdés, hogy a strandolók, és közülük is az önként vállalkozók jól reprezentálják-e a lakosság testméretének arányait. Szerencsére nemcsak az ő adataikból általánosítottak. Hol fér el? A Május 1. Ruhagyár igazgató főmérnöke, Fekete László az ipar gondjairól beszél: — Az átállás igen nehéz volt és sok többletmunkával járt. A szerkesztés, a szériázás, a sablonozás most is több, mint régen. A férfi, női, kamasz, bakfis, fiú és lány méreteket összesítve azelőtt 114, most 163 méretet kell készítenünk. A Május 1 tehát 163 méretben készít kabátot — legalábbis elméletben. Mert hol van az országban akkora szaküzlet vagy áruházi osztály, ahol ilyen méretválasztékban elfér az áru? Hol lehet egyetlen kabátból ennyi méretet tartani, bemutatni, és mellette még más alapanyagokból, más színekben, fazonokban egyéb kabátokat? És hasonló választékban öltönyt, ruhát, kosztümöt, szoknyát, pantallót?! — Nálunk természetesen nem — mondja Szirtes Zoltán, a Fővárosi Magassággal kombinálva nőtt a méretválaszték. Azaz, többen találnak alkatuknak megfelelő készruhát. Legalábbis elméletben A gyakorlatban a vásárlók, az elárusítók, az ipari és a kereskedelmi szakemberek véleménye szerint nem minden úgy alakult, amint remélték. Az egyik legnagyobb szaküzlet, a Royal férfiruhaház igazgatója, Boros Tibor mondja: igazítás házait Bolt Vállalat igazgatója. " A nagyobb méretválasztékot úgy próbáljuk elhelyezni, hogy az eddiginél is jobban szakosítjuk az üzleteket, de így sem tudunk minden méretből rendelni, minden testalkatúnak megfelelő választékot kínálni. Másik gondunk, hogy a többféle áruhoz több forgóeszköz, pénz kellene, amivel szintén nem rendelkezünk. Szerintem a fejlettebb országokban kellene tanulmányozni, hogyan rendelnek ott a sokféle méretből az ipartól. — Eladóik már megbarátkoztak az új méretekkel? — Mérőszalaggal, magasságmérővel dolgoznak. Ránézésre még nem tudják megállapítani, kinek hányas ruha kell. Ezt pedig egy év alatt már meg lehetett volna tanulni. Sőt, több és jobb propagandával, tájékoztató tevékenységgel azt is el kellene érni, hogy a vásárlók is tudják — mint a cipő-, vagy az ingméretüket —, hányas konfekciót viselnek. Megnehezíti ennek elsajátítását, hogy a címkéken a testmagasságot centiméterekben tüntetik fel, ezzel szemben a csípő-, derék-, illetve mellbőséget a laikus számára érthetetlen számmal. Ez a szám a centiméterekben szükséges bőség — fele. Hogy miért? Erre csupán a Magyar Divat Intézet igazgatójától kaptunk választ: „ez nemzetközi szakmai szokás”. Akár nemzetközi, akár nem — eligazodásunkat biztosan megnehezíti. De megnehezíti az is, hogy — részben az üzlethelyiségek szűk volta miatt — a vevő számára az áru áttekinthetetlen. Nem tüntetik fel világosan, közérthetően, melyik állványon, milyen méretű ruhák találhatók, sőt, sok helyütt nem is eszerint, hanem fajtánként csoportosítják a konfekciót. isíMáxai már van válawick ni@:íj mnik's Elvileg helyes, de... Az új mérettáblázat bevezetésével járó gondoknak csak egy részét érintettük. Nem szóltunk például a nagykereskedelem raktározási feladatainak megnövekedéséről, vagy arról, hogy az elmúlt évben még vegyesen árultál: a régi és az új méreteket, ami bonyolította az eladók és a vevők dolgát. De ennyiből is kitetszik: a tervezés, a gyártás, a forgalmazás szinte minden területén akadnak kisebb-nagyobb hibák. Igaza van a Május 1. Ruhagyár főmérnökének, aki azt mondta: ideje, hogy az érintettek összeüljenek, alaposan megvitassák a kezdeti tapasztalatokat, egyeztessék az igényeket, a lehetőségeket, módosítsanak az eddigi gyakorlaton, ott ahol kell. A legfőbb cél mégiscsak az, hogy a vevőket jobban, nagyobb választékból tudják kiszolgálni, s ezt a célt egyelőre nem sikerült elérni, a hibák kiküszöbölését tehát nem kellene halogatni Az új mérettáblázat, amely már nemcsak testmagasságra, hanem a hőségméretekre is épül, elveiben mindenképp helyes, szükséges. De igazi hasznát csak akkor látjuk, ha nem csupán mérettáblázat, hanem méretűálaszték is van. Választék — az üzletekben. Olyan méretű ruhákból, amilyenek illenek testalkatunkra. Gál Zsuzsa A BALOLDALIAK tervszerű megsemmisítésének elveit a horthysta kormányzat már Hitler hatalomra jutásakor, Gömbös miniszterelnöksége kezdetén rögzítette. A második világháború idején került sor ezeknek az elveknek gyakorlati alkalmazására, melyhez a rendkívüli állapotok kihirdetése teremtett keretet. Az üldözés tömegesen érintette a munkásmozgalom legerősebb osztagát, a vasasszakszervezeti mozgalmat. Mindennapossá vált a szakszervezet elleni hatósági vizsgálat, kormánybiztosi felügyelet, lapelkobzás, a szaklap betiltása. A szakszervezet aktív tagjainak megbénítására kiterjesztették a rendőri felügyeletet, katonai behívókkal távolították el őket munkahelyeikről. Nagyobb szabású terrorakcióra a kommunisták által vezetett népfrontmozgalom keretében kibontakozó antifasiszta szervezkedés megtorlásakor került sor. A vasasok a háború kezdete óta nem titkolták Szovjetunió iránti rokonszenvüket. A szakszervezetben rendszeresen kaptak információt a valóságos hadi helyzetről, s a fasiszták villámháborús terveinek csődje, a világháború menetében kibontakozó fordulat hatására erősödtek a nyílt antifasiszta állásfoglalások, megmozdulások. AZ ANTIFASISZTA baloldal tömegkapcsolatainak növeléséhez a vas sasok Magdolna utcai székháza teremtett legális lehetőséget, amelyben jelentős szerepet játszottak a szervezett vasmunkások A Magdolna utcai központ színháztermében léptek fel a munkásszínjátszók, a Vándor- és Szalmás-kórus A kultúresték népszerűsége, látogatottsága csak egyik megnyilvánulása volt a vasasok ellenállásának. A vasas központban rendezték meg a szocialista képzőművészek részvételével a híressé vélt antifasiszta képzőművészeti kiállítást is. A nyíltan németellenes, szovjetbarát megnyilvánulások gyarapodását, tömeghatásának növekedését a kormányterror megtörte. Irtó hadjáratot indítottak a kommunisták, a baloldali szociáldemokraták, a szakszervezeti aktivisták, a szervezett munkások ellen. A kormányzat elhatározta, hogy a politikai retorzióval együtt csapást mér a legnagyobb tömegbázisú szocialista szervezetre, a szakszervezeti mozgalomra. A leszámolás célja a bizalmiak, főbizalmiak, baloldali szervezett munkások eltávolítása és fizikai megsemmisítése volt. Több ezer vasmunkást hurcoltak börtönbe, internálótáborba. Két különleges büntető munkásszázadot szerveztek, amelybe tömegesen hívták be a vasasokat is, és a keleti front hadműveleti területeire irányították őket. Közülük igen sokan az első adandó alkalommal átszöktek a szovjet katonákhoz, így mentették meg életüket, s később folytathatták munkásmozgalmi antifasiszta tevékenységüket. ITTHON a súlyosbodó elnyomás alatt a vasmunkások igyekeztek megőrizni szervezettségüket, a lehetőségekhez képest akcióegységüket. A terror és az üldözés még szorosabbra zárta soraikat. Bár létszámuk csökkent, szervezeteiket felszámolni nem sikerült. 1944 márciusában átmenetileg a Gestapo szállta meg a vasas központot, majd felfüggesztették a szövetség működését. A Szálasi-féle puccs idején a nyilaskeresztesek hatoltak be a Magdolna utcai székházba, s elhurcolták az ott tartózkodó vasas vezetőket. A fasiszták megölték Kabók Lajost, a szövetség titkárát, Karácsony Sándort, az esztergályosok titkárát, a szaklap főszerkesztőjét, Költői Annát, a vasas nőmunkások titkárát, Pataki Istvánt és Kreutz Róbertet, az ifjúsági csoport vezetőit. Hadjáratot indítottak a még gyárakban dolgozó szakszervezeti bizalmiak ellen. Sok vasmunkást politikai okok miatt deportáltak. A szakszervezet mártírjainak száma több százra emelkedett. A szervezett vasmunkásokat azonban nem lehetett megfélemlíteni, öszszefogásuk, ellenállásuk a legnehezebb helyzetben sem szünetelt. A főváros és a vidék nagy ipari gócpontjain részt vettek a partizánmozgalomban, kiemelkedő szerepük volt a gyárak védelmében, a gépi felszerelések elhurcolásának, a lakosság kitelepítésének megakadályozásában. A diósgyőri vasgyár munkássága a MÓRÁN fegyveres csoportjait erősítette. Csepelen Kalamár József vezetésével 13-as bizottság alakult az ellenállás szervezésére. Fegyveres gyári őrség védelmezte a WM felszerelését, és a lakosság egy emberként állt melléjük, amikor megakadályozták a kiürítési parancs erőszakos végrehajtását. Budapesten Szabó László és Szekeres Pál gyűjtötte a fegyvereket, amelyekkel Rákoskeresztúron partizánharcot szerveztek. A VASASOK hősi helytállásáról tanúskodik szervezeti kereteik megőrzése. A szakszervezeti tagnyilvántartásban 1944. december 31-én 5119 munkás szerepel, közülük több mint ezer vidéki volt. Szakmai megoszlás szerint legtöbben géplakatosok és esztergályosok voltak. Kisebb számban voltak képviselve a kovácsok, öntők, műszerészek, vízvezetékszerelők, épületlakatosok, villanyszerelők, autószerelők, bronzművesek, rézművesek stb. A vasasszakszervezethez ekkor 194 nőmunkás tartozott. A XIX küldöttközgyűlésre — 1945 szeptemberére — készített szervező bizottsági jelentésekből kiderül, hogy e vészterhes időszakban is sikerült fenntartani a szakszervezeti csoportokat. A tagsággal a közvetlen kapcsolatot többnyire a bélyegkezelők tartották. A munkások végig folyamatosan fizették tagsági járulékaikat, és illegális összejöveteleket tartottak. Nem egy szervezetben, mint pl. a gyáripari lakatosoknál, a taglétszámot is emelni tudták. Hogy mennyire a fékevesztett terror okozta a vasasszakszervezeti tagság alacsony létszámát, az mutatja, hogy Budapest felszabadulása — 1945. február 13. — után azonnal, 1945. március közepéig, 14 460 vas- és fémipari munkás kérte felvételét a nagy múltú szakszervezetbe. S hogy ez a beáramlás baloldali politikai állásfoglalást tükrö- A VASASOK HELYTÁLLÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT NÉPSZAVA Jókor reitni, jjókor elállni IKvs£«;lg<‘f«;s u Külk«T«*!>*k«‘d«*lmi >liiiissl«;ritiinban Az idei terv egyik legfontosabb célja a külgazdasági egyensúly javítása, mégpedig elsősorban a kivitel fokozásával. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmet államközi megállapodások szabályozzák, így a KGST- országokban termékeink biztos felvevőpiacra találnak. Ám a külkereskedelmi programnak nem kevésbé fontos része a dollárelszámolású forgalom növelése. A terv a dollárelszámolású kivitel 18 százalékos bővítését irányozza elő. Nyilvánvaló, hogy a külgazdasági programot • A 34 legfejlettebb tőkés országot tömörítő gazdasági szervezet, az OECD tavaly év végi prognózisa szerint a fejlett tőkés országok gazdasági növekedése 1977-ben az elmúlt évhez képest lassult, a munkanélküliség emelkedik, ennélfogva a fogyasztói kereslet csökken. Véleménye szerint milyen hatással lesz ez a világkereskedelemre ? — Attól tartok, a forgalom bővülésének üteme is kisebb lesz. Könnyen elképzelhető, hogy a kevésbé erős gazdaságok, kiváltképp a nagy fizetési hiánnyal küzdő országok vámok emelésével, kontingensek szűkítésével korlátozzák a bevitel növekedését. Véleményem szerint a legtöbb gondot az okozza majd, hogy a beruházási folyamat lanyhul, s ez több évre előre meghatározhatja a konjunktúra görbéjének emelkedését. Úgy tűnik, az idén amicsak akkor tudjuk teljesíteni, ha ismerjük a világgazdaság folyamatait, ha előre látjuk a változásokat, s képesek vagyunk felmérni hatásukat a magyar gazdaságra. Berényi Lajostól, a Külkereskedelmi Minisztérium deviza-, pénzügyi és árfőosztályának vezetőjétől arról kértünk tájékoztatást, hogy milyennek ítéli a Külkereskedelmi Minisztérium a tőkés világgazdaság 1977-ben várható konjunkturális kilátásait, s ez mennyiben érinti majd a magyar kiviteli és behozatali lehetőségeket. tágkereskedelemben különösen éles lesz a harc az eladási pozíciókért). A terv erőteljes külgazdasági expanzióra számít akkor, amikor a piac várhatóan nem élénkül az egy évvel korábbi prognózisoknak megfelelően. Nincs ellentmondás szándékaink és lehetőségeink között? — Magyarország a világkereskedelemből meglehetősen szerény részt mondhat magáénak. A mi exportunk 18 százalékos emelkedése az egész forgalomhoz viszonyítva ezrelékekkel mérhető. A piac egyébként is bővül, csak a vásárlások növekedési üteme mérséklődik, természetesen országonként eltérő mértékben. Így a kiviteli terv korántsem irreális. Persze teljesítése jóval több gondot okoz, mint például 1973-ban, a nagy konjunktúra évében, hiszen — mint említettem — a verseny élesedik. A terv sikere nem kis részben függ a mezőgazdasági exporttól. Mi várható ebben az idén? — Valóban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari export alapvető jelentőségű. A terv a mezőgazdasági termelés nyolcszázalékos növekedését írja elő, s ez eléggé sok. Ám nézésem szerint a terv teljesítésének feltételei adottak. Mindenekelőtt 1977- ben már jelentős eredményeket hoz a sertéstermelési program. Az iparszertő mezőgazdasági termelési rendszerek elterjedésének eredményeként már közepes időjárást feltételezve is jó kukoricatermésre számíthatunk, s a zöldséggyümölcs termesztésbőv,hogy világszerte jó volt a gabonatermés, így valószínűleg a gabonaárak is alacsonyabbak lesznek. Gabonaexportunk így is emelkedik, de bevételeink nem nőnek majd olyan mértékben, mint amire korábban számítottunk. Ezzel szemben néhány fontos behozatali cikkünk drágul, mint például az olaj, a gyapjú, a gyapot. A kávé- és a kakaóimportért ugyancsak többet kell fizetnünk. A dollárelszámolású piacokon tehát egyes területeken, néhány fontos árut illetően roszszabbodnak a magyar külkereskedelem feltételei. Ezt azonban jórészt ellensúlyozzák más tényezők, s a kiviteli tervet elsősorban ezekre alapoztuk. Ezek a „más tényezők” nyilván kínálatunk szerkezetének javulását, nemzetközi versenyképességünk erősödését jelentik?! — Igen. A minden piacon jól értékesíthető áruk termelésének bővítését szolgáló beruházások 1977-ben már jelentősen gyarapítják a kivitelre szánt árualapokat. A gépipar, a vegyipar és a könnyűipar teljesítőképessége javult, s tése is nagy reményekre jogosít. Ugyanakkor arra számítunk, hogy a piac — a gabonától eltekintve — megélénkül, az árak emelkednek, hiszen az aszály egész Európában nagy terméskiesést okozott. Javulnak a szarvasmarha értékesítésének feltételei is. S miután a kivitelre szánt árumennyiség még átlagos időjárási feltételek mellett is tetemesen emelkedik, remélhető, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari eladások értéke eléri majd a tervezettet, s ez jelentősen elősegíti külgazdasági egyensúlyunk helyreállítását — mondta befejezésül Berényi Lajos Lovász Péter alapos reményünk van arra, hogy ezek az ágazatok az idén is teljesítik a kiviteli programot. 1976-ban a gépiparban mutatkozott némi lemaradás, de ez elsősorban néhány nagyobb jelentőségű, eddig folyamatos szállítás befejeződésének tulajdonítható, s a kiesést az idén pótolni lehet. A könnyűipar teljesítette, a kohászat és a vegyipar túlteljesítette a tervet, s ez a kevésbé kedvező feltételek ellenére az idén is elérhető. Mindenképpen szükség van persze arra, hogy a vállalatok javítsák a piaci munkát. Akkor kell vásárolni, amikor az áru viszonylag olcsóbb, és akkor kell eladni, amikor a mi cikkünk drágább Ehhez pénz kell. A későbbi szükségletre vásárolt cikkek finanszírozásához és az export kedvező pillanatának kivárásához hitel szükséges. A népgazdaságnak van ilyen célokra tartalékolt devizája és forintkerete. Ennél is fontosabb a minőségi paraméterek, szállítási határidők betartása és összegezve mindaz, ami a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, piaci tekintélyét javítja. Élesedő pozícióharc Ilöuió a mezőgazdasági export 100 ÉVES SZAKSZERVEZET zett, azt bizonyítja többek között a vasipari üzemek folyamatos termelése, a szovjet hadsereg részére szükséges munkák azonnali, jó minőségű elvégzése. AFELSZABADULÁS után a vasmunkások — a munkásegység alapján — újjáteremtették legális szervezeteiket, bizalmi testületeiket, létrehozták az üzemi bizottságokat, nagy számban csatlakoztak a munkáspártokhoz. Teljes erejükkel küzdöttek az ország politikai megújulásáért, ínséget is vállalva, segítették a gyors gazdasági újjáépítést. A nemzetközi és a belpolitikai helyzet lehetővé tette, hogy a vasasok közel 70 éves küzdelmét ezúttal siker koronázza. Teleki Éva következik: A vasasok a munkáshatalom győzelméért és megszilárdításáért. 3 Iparunk teljesítőképessége javilis . Milyen a közvetlen hatása a magyar forgalomra a mérsékeltebb világgazdasági konjunktúrának? — A beruházási kedv csökkenése főként gépiparunk kiviteli feltételeit nehezíti. Emiatt lesz bonyolult feladat hengereltáruexportunk és alumíniumipari termékeink kivitelének fokozása. Ezeknek a cikkeknek az ára várhatóan csökken, vagy megmarad a jelenlegi szinten Gondot okozhat az is.